Világgazdaság, 1996. augusztus (28. évfolyam, 149/6909-168/6928. szám)
1996-08-01 / 149. (6909.) szám
__________________________________________________________________________________VILflGGflZDflSflGgggBMBB ÜZLETI NAPILAP KÜLFÖLD Madrid befagyasztja a béreket A José Maria Aznar vezette spanyol kormány jövőre a közalkalmazottak bérének ’Sn'^ befagyasztását tervezi — erősítette meg a . madridi pénzügyminisztérium. A korábbi eli képzelésekkel szemben Aznar nem különle Iéges rendeletként terjeszti elő a törvényt, hanem a j°vő évi költségvetés részeként parlamenti vitára bocsátja. A szakszervezetek figyelmeztették a kormányt, hogy a bérek befagyasztása általános sztrájkokhoz vezethet. (AP—DJ) Bevételnövelő csomag Törökországban Necmettin Erbakan török kormányfő 10 milliárd dolláros bevételnövelő csomagot terjesztett elő, melynek célja az idén várhatóan 65 százalékos infláció letörése és a költségvetés hiányának csökkentése. A tervezett intézkedések között a privatizáció gyorsítása és külföldi kötvénykibocsátások szerepelnek. A kiadások megnyirbálására számító isztambuli tőzsde a bejelentés hatására 0,5 százalékkal esett. (Reuter) Törvény az amerikai adófizetői jogokról Bill Clinton amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely bővíti az adófizetők jogait az adóhatósággal szemben. A jogszabály az eddiginek tízszeresére, egymillió dollárra emeli a kártérítési igények határát. A törvény erősíti az adófizetők jogainak védelmére, illetve a visszajáró pénz mielőbbi kiutalásának segítésére létrehívott szervek jogosítványait. (Reuter) Ötvendináros bankjegy Jugoszláviában Tegnaptól ötvendináros bankjegyek kerültek forgalomba Jugoszláviában. A kibocsátók szerint az új bankjegy nem növeli a forgalomban lévő pénz mennyiségét, hiszen különböző címletű régi bankjegyeket vonnak be az újak helyett. (MTI) Bulgáriában drágul a benzin Bulgáriában augusztus elsejétől átlag 23 százalékkal drágul a benzin. A 98-as oktánszámú benzin literenkénti ára mától 101 levára, a 96-os 99 levára, a 93-as 81 levára, a 91-es 80 levára, a 86-os 76 levára emelkedik. A dízelolaj ára literenkén 58 levába kerül augusztus elsejétől. (MTI) Horvát adósságmegállapodás Horvátország tegnap aláírta a kereskedelmi banki hitelezőket tömörítő Londoni Klubbal azt a megállapodást, amelynek alapján dollárban jegyzett, a luxemburgi tőzsdére bevezetendő kötvényekké alakítják át a volt Jugoszlávia adósságának Zágrábra eső 29,5 százalékos, azaz 1,46 milliárd dolláros részét. Szlovénia hat hete kötött hasonló értelmű megállapodást, Macedónia és Bosznia pedig jelenleg tárgyal ilyenről. (Reuter) HTelő Címlapon: KISEBBSÉGI PORTFÓLIÓ AZ ÁPV RT.-NÉL A Suchmancsomag Az állam kisebbségi tulajdoni érdekeltségeit egy csomagban kívánja értékesíteni a privatizációs szervezet ♦ Ötvenéves a forint: a kibocsátáskorinál tizenháromszor gyengébb dollárárfolyammal ünnepli születésnapját a magyar fizetőeszköz ♦ Jövőre négy szakma iparosai választhatják a tételes átalányadót Többet lát, többet ír, többet mond Megrendelhető: Figyelő Rt. 1406 Budapest Pf. 25. Fax: 351-0325 Főszerkesztő: Kacal Nana Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fehér István, Hazafi László, Kubik Pál, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Urkud György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Kis Zoltán (rovatszerkesztő), Illsz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó, Tüske Erika, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, Kecskeméti Judit, Kishonti László ♦ Vállalkozás, Árupiac: Ságl Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehöcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tinda (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Farkas Katalin, Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Böjti Andrea, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldogozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HEUR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. ♦ Előfizetési díj egy évre 25 800, fél évre 12 900, negyedévre 6450 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.u.: Lendvai Lászlóné megbízott vezérigazgató. Veszélyben a költségvetés a tartozások miatt Moszkva adóbehajtásra készül Az orosz kormány az adóbehajtás szigorítására készül, mivel a vállalatok adóhátralékának növekedése a költségvetés felborulásával fenyeget. A tartozások összege meghaladja a 60 ezer milliárd rubelt (11,8 milliárd dollár), és júliusban tovább nőtt. Az OECD szerint Moszkvának a következő két évben kell végrehajtania a legfájdalmasabb reformokat. A korábbi optimista várakozásokkal ellentétben júliusban további 8 százalékkal emelkedett az orosz vállalatok adótartozása — közölte Jevgenyij Jaszin gazdasági miniszter. Az AP-DJ rámutat: a költségvetés legnagyobb problémája jelenleg az adótartozások, ráadásul furcsa módon az infláció mérséklése is a bevételek csökkenését hozza magával. Mint ismert, a Nemzetközi Valutaalap éppen a bevételek elmaradása miatt függesztette fel a 10 milliárd dolláros hitelmegállapodás legutóbbi 330 milliós részletének folyósítását. Az IMF bizalmának visszanyerésére a kormány az év végéig legalább 30 ezer milliárd rubelt akar behajtani a tartozásból. Ez nehéz feladat, mert sok vállalat csődbe mehet és a kormány szembekerülhet az iránta eddig jóindulatú vállalati lobbyval — írja a The Wall Street Journal. A vállalatokra elvben rótt bírságok összege már 70 ezer milliárd rubelnél tart meghaladva az adótartozást is, de a bírságot sem fizetik. Elemzők rámutatnak, hogy az elnökválasztási kampány tovább ösztönözte a nemfizetést. A vállalatok azt állítják, hogy ha lerónák a körülbelül 150-féle központi adót és díjat, valamennyien tönkremennének. Noha a névleges nyereségadó 35 százalékos, a teljes adóteher 60 százalékot is elérhet. Salvatore Zecchini, az OECD főtitkárhelyettese tegnap kemény intézkedésekre sürgette az orosz vezetést. Oroszországnak ki kell használnia a Jelcin újjáválasztása adta lélegzetvételnyi szünetet a fájdalmas reformok megtételére, mielőtt néhány év múlva újabb választások lesznek — hangsúlyozta. Zecchini szerint Oroszországban a legsürgősebb a bankrendszer reformja, hogy jobban fel tudják mérni a hitelek kockázatát és hatékonyabban támogathassák az új vállalkozókat — írja a Reuter. Az új források bevonásának szükségessége miatt Oroszország még az idén vissza akar térni az európai tőkepiacokra. Mihail Kazjanov orosz pénzügyminiszter-helyettes elmondta: a többségében dollárban kibocsátandó új orosz eurokötvények értéke 300-500 millió dollár lesz. Tovább tart a három hete kezdődött kelet-oroszországi bányászsztrájk, miután a kormány még mindig nem küldött elegendő pénzt az elmaradt bérek kifizetésére — jelenti a Reuter. A régió 27 ezer bányásza közül több mint 10 ezer vesz részt a munkabeszüntetésben, többségük már 5 hónapja nem kapott fizetést. A bányászok arról döntöttek, nem szállítanak azon erőműveknek, melyek nem rendezték tartozásaikat. Az erőművek egyébként főleg a hadiüzemek tartozása miatt nem fizetnek, amelyek viszont azzal érvelnek, hogy a kormánytól nem tudják behajtani követeléseiket. Az IMF ma dönt a hitel folyósításáról Emelkedő ukrán közüzemi díjak Az ukrán kormány kedden a közüzemi szolgáltatások díjának, illetve a lakbérek emeléséről határozott. A döntés részben a költségvetésre háruló terhek könnyítését célozza, valamint előfeltétele annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) folyósítsa az Ukrajnának nyújtott készenléti hitel újabb, 100 millió dolláros részletét. ■mntmnsnnmm Az ukrán kormány úgy rendelkezett, hogy a lakosság augusztus 1-jétől a közüzemi szolgáltatások díjának a korábbi 60 helyett már 80 százalékát lesz köteles megtéríteni — tudósít az MTI. A közszolgáltatási díjtételek növelésével párhuzamosan a miniszteri kabinet a költségvetési szférában dolgozók munkabérét, illetve a nyugdíjakat, az ösztöndíjakat és az egyéb szociális juttatásokat is emeli, átlagosan 10 százalékkal. Nem növekednek viszont a gáz- és energiaárak, ami leginkább sújtaná a lakosságot. Az Ukrajnai Szakszervezetek Szövetsége helytelennek nevezte a kormány díjemelési döntését. A munkavállalók érdekképviseletei szerint a közüzemi díjak növelése nem korrekt, hiszen a kormány óriási adósságot halmozott fel azzal, hogy nem fizetett béreket és nem folyósított nyugdíjakat. Az ország továbbra sem jutott ki abból a válságból, amelyet a bérek hónapok óta elmaradó kifizetése miatt alakult ki. Leonyid Kucsma ukrán elnök az ország legsúlyosabb problémájának nevezte, hogy a kormánynak százezrek elmaradt bérét kell rendeznie, ami közel 1,5 milliárd dollár kifizetésével járna — írja a Reuter. A fogyasztók Ukrajnában gyakran nem fizetik ki közüzemi tartozásaikat, a kormány már beszüntette az áram- és gázszolgáltatást több olyan ipari felhasználónak, amely nem rendezte számláját. A közüzemi szolgáltatások díjának emelése nyugati szakértők szerint sem fogja módosítani az IMF-fel egyetértésben kitűzött inflációs értékeket. Az IMF támogatta program szerint az év végére az infláció havi mértékét 2 százalékra kell mérsékelni, éves szinten nem haladhatja meg a 40 százalékot. Az IMF igazgatótanácsa ma dönt a készenléti hitel újabb részletének kiutalásáról, amelynek feltétele volt a közüzemi szolgáltatások díjának emelése. A tarifaemelés révén — mondja az IMF- képviselő — a kormánynak a korábbinál nagyobb esélye lesz a költségvetési hiány szinten tartására. A lakossági fizetési terhek növekedésével a kormány növelheti a különböző szociális céltámogatások mértékét, például a gyermekgondozási vagy a munkanélküliségi segélyt. Heves vita Szászország és Brüsszel között Újabb szubvenciót ellenez az EK Németország — közelebbről Szászország tartomány — kilátástalan vitába keveredett két iparvállalatnak nyújtott szubvenció ügyében. A támogatást a brüsszeli bizottság jogszerűtlennek nyilvánította, és — bírósági eljárást kilátásba helyezve — követelte a pénz folyósításának leállítását, illetve az utalt összegek visszafizetését. Az egyik akció keretében a Volkswagen cégnek juttatnának beruházási támogatást, a másik révén újabb acéltermelő kapacitásokat hoznának létre. A nagyobb vihart a Volkswagennek juttatott támogatás váltotta ki. Az autógyárnak a volt keletnémet tartományokban végrehajtandó fejlesztésére a brüsszeli bizottság — az eredetileg kért 780 millió márkás támogatás helyett — már korábban jóváhagyta 540 millió márka állami folyósítását. A most adott 141 millió márka több, mint a Brüsszel által engedélyezett keret, kiutalását a szász tartományi kormány gazdasági minisztere azzal indokolta, hogy enélkül az autógyár másutt hajtott volna végre beruházást. A lépés jogszerűségét illetően a tartományi politikus arra hivatkozott, hogy a maastrichti szerződés 92-es cikkelye lehetőséget teremt a keletnémet tartományokban olyan támogatásokra, amelyek a negyvenévi tervgazdálkodás torzulásai nyomán keletkezett hátrányok kiküszöbölését szolgálják. Az EU végrehajtó szerve bírósági eljárást helyezett kilátásba, ha a Volkswagen nem fizeti vissza a kapott támogatást. A bonni szövetségi gazdasági minisztérium államtitkára megértéssel nyilatkozott a támogatási előírások Drezda általi értelmezéséről, felszólította ugyanakkor a tartományi kormányt, kerülje a konfrontációt az EU szerveivel. A másik szubvenciós eset középpontjában egy ugyancsak szászországi üzem áll. A Lipcse környéki Werksoff- Union cégnek 63 millió márkát adtak. Az eset kapcsán a Reuter idézi az Európai Bizottság kijelentését: mindennemű támogatási szándékot még tervként be kell jelenteni és a folyósítás előtt meg kell szerezni a brüsszeli szervek jóváhagyását. Ez esetben a bizottság külön nehezményezte, hogy az amúgy is túltermelési problémákkal küszködő acéliparban hajtottak végre kapacitásbővítéssel járó fejlesztést az állami támogatás felhasználásával. 1996. AUGUSZTUS 1. Szófia magára hagyja az állami cégeket A bolgár parlament törvényt fogadott el az állami vállalatok pénzügyi stabilitásának megteremtéséről — jelenti a Reuter. A törvény értelmében a legtöbb veszteséget felhalmozó 70 állami vállalat — néhány kivételével — a jövőben nem fog részesedni az állam nyújtotta gyorssegélyekből. Az új törvény a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal kötött megállapodások alapján létrehozott átfogó reformprogram része, amely a bolgár gazdaság szerkezetátalakítását célozza. A törvény alapján az érintett 70 vállalat — amely a bolgár gazdaságban felhalmozódott veszteség 60 százalékát “termelte” — az Országos Áramszolgáltató Vállalat és az államvasutak kivételével nem fog részesedni a költségvetés nyújtotta gyorssegélyekből, ugyanakkor felfüggeszti a június 30-ig felhalmozódott adósságának törlesztését hitelezőinek. A 70 vállalatot két kategóriába sorolják. Az egyikben az energiaszolgáltatók, a vasút, a városi közlekedési vállalatok, valamint a szénbányák találhatók, ezeket nyilvánvalóan nem zárják be. A másik csoportot azok a vállalatok alkotják, amelyeket fel kell számolni, amennyiben állami támogatás nélkül nem képesek életben maradni. A törvény, amely 1998. december 31-ig lesz érvényben, egy úgynevezett rehabilitációs pénzalap létrehozását is előírja, amely rövid futamidejű kölcsönt ad a vállalatoknak, lehetővé téve ezzel, hogy azok teljesítsék megmaradt megrendeléseiket. Az alap felállítását részben a költségvetésből, részben az állami vállalatok osztalékaiból, illetve külföldi hitelekből finanszírozzák. A törvény életbe lépését követő 60 napon belül a vállalatoknak teljesíteniük kell a szállítókkal szembeni tartozásaikat, valamint egy stabilizációs programot kell benyújtaniuk a pénzügyminisztériumhoz. A minisztérium jóváhagyása után az eladósodott vállalatnak tárgyalnia kell hitelezőivel , akik végül csődeljárás megindítását kezdeményezhetik — az adósság mérsékléséről, átalakításáról vagy elengedéséről.