Világgazdaság, 1997. január (29. évfolyam, 1/7011-22/7032. szám)
1997-01-03 / 2. (7012.) szám
1997. JANUÁR 3. Szerzői jogdíjak járulékmentes vagy járulékköteles? Nem kell tb-járulékot fizetni az irodalmi, ismeretterjesztő és tudományos művekért, újságcikkekért kifizetett honorárium után, amennyiben a díjat felhasználási jogviszony keretében fizették ki — nyilatkozta a Világgazdaságnak Kis Lenke, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogi főosztályának vezetője. M III I IIH UTTTTTTM A szerzői díjból származó jövedelmeket ez év január 1- jétől ugyanolyan járulékok terhelik, mint a másfajta jövedelmeket, ha a szerzői díjat megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban fizették ki. Általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni, ha a szerzői díjat gazdasági társaságtól annak természetes személy tagja tagsági viszony keretében kapja. A gyakorlatban azonban a jogdíjak egy része járulékmentes lehet mind a felhasználó, mind az alkotó számára, ha az felhasztálási szerződés keretében kerül kifizetésre és az illetőnek egyébként máshol biztosítással járó jogviszonya van — mondta Kis Lenke. Fontos kikötés azonban, hogy az irodalmi, tudományos és ismeretterjesztő műveket, újságcikkeket a felhasználási díj kifizetéseit követően a járulékfizetési határidőig nyilvánosságra kell hozni. Ameddig ugyanis ez nem történik meg, addig a felhasználónak és az alkotónak is járulékot kell fizetnie. Irodalmi és tudományos művek esetében az alkotónak és a felhasználónak írásban kell felhasználói szerződést kötnie. Újságcikkek esetében azonban ezt a szerződést szóban is meg lehet kötni — hangsúlyozta a szakértő. Abban az esetben azonban, ha valaki kizárólag honoráriumként, felhasználói szerződés keretében jut jövedelemhez, az 1800 forintos egészségbiztosítási hozzájárulást és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot meg kell fizetni. Azon alkotások, melyek szolgálati idő megszerzésére jogosítanak, járulékkötelesek, azonban nem kell járulékot fizetni olyan alkotások szerzői díja után, melyek nem teszik lehetővé a szolgálati idő megszerzését. Hogy ezentúl a szerzői díjak után milyen járulékot kell fizetni, elsősorban az a tényező befolyásolja majd, hogy a szerződő felek között milyen szerződés születik. S. M.—T. J. Szerződéstípus/tevékenység Felhasználó Alkotó 10 24 39 havi 4 6* 10 11,5 havi _________________________________________________________1800 Ft__________________________ 1800 Ft Munkaszerződés — — + + + + — — — Megbízási szerződés — — ++** + + ___ Egyéni vállalkozó — — + +** + + ___ Nyugdíjas egyéni vállalkozó — — — — — — + — +** Gazdasági társaság nyugdíjas tagja + — — +** Felhasználási szerződés: Irodalmi, ismeretterjesztő mű — nyilvánosságra hozott — — — — — — — +*** +** — nyilvánosságra nem hozott — + — — — + — +*** +** Nyilvános előadás**** Nem nyilvános előadás****’ — + — — — + ___ Szoftverprogram, építészeti alkotás terve stb. _ + — - — * - +*** +** * Csak az évi 1 204 500 forintos felső határig. **** A felhasználó költségvetési szerv, egyesület, közalapítvány stb. ** Kivéve, ha más már megfizette. ***** Vagy ha nyilvános, annak felhasználója cég. *** Kivéve, ha más fizeti utána az egészségügyi járulékot vagy nyugdíjas. Forrás: HVG Társadalombiztosítás '97 Segít vagy lejárat? (Folytatás az 1■ oldalról) Simsa Péter, az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökhelyettese új lejáratási kísérletnek tekinti a kormánydöntést, sérelmezve egyúttal, hogy előzőleg nem kérték ki az önkormányzatok véleményét, utólag pedig nem tájékoztatták őket a döntésről. Szerinte az egész csak arra jó, hogy elfedje: a kormányzat nem tud mit kezdeni a költségvetési hiánnyal és a tb-re terheli azt. Közben olyan látszatot teremt, mintha a hiány az önkormányzatok létéből következne. Ugyanakkor egyetlen eset sincs, amelyért az igazságszolgáltatás vagy bármelyik hatóság elmarasztalta volna a társadalombiztosítást. Simsa meggyőződése, hogy az új szervezet nem szakmai és törvényességi ellenőrzést végez majd, hanem megpróbálja átvenni a döntést a stratégiai ügyekben. A helyettes államtitkártól szerzett információnk szerint a két minisztérium várhatóan január közepén írja alá azt az együttműködési megállapodást, amely tisztázni fogja, kik, milyen beosztásban és miként lássák el a teendőket. Az biztos, hogy nem jön létre új bizottság. Valószínű, hogy a minisztériumok főosztályain dolgozó egy-egy szakember feladata lesz az ellenőrzés. Elképzelhető az is, hogy a régi munkatársak új profilú munkát kapnak, s új dolgozókat vesznek fel a régiek helyére, illetve vegyesen alkalmazzák a különféle megoldásokat. A tíz új státust azonban betöltik. Maga az ellenőrzés is változatos módszerekkel történik. Kakuszi István úgy gondolja, lesznek, akik elmennek majd a nyugdíj- és az egészségbiztosítási önkormányzat testületi üléseire, tanulmányozzák az ott hozott döntéseket. A folyamatos kapcsolattartást azonban kiegészítik egyes részterületek munkaterv szerinti elemzésével. A minisztériumok szakemberei végezetül összegezni fogják tapasztalataikat, s a két tárca negyedévenként a miniszterek testülete elé terjeszti a végső konklúziót. Az ellenőrző szervezetnek mindössze javaslattételi joga lesz. APASÁG SSSSBS ÜZLETI NAPILAP Gázszolgáltatói papírok az önkormányzatoknál Osztják a letéti igazolásokat Az ÁPV Rt. azonnali hatállyal megkezdi a gázrészvényeket helyettesítő letéti igazolások kiadását azon településeknek, amelyek beruházásarányosan részesednek a papírokból — értesült a Világgazdaság. Az egyetlen “kakukktojásról”, a Közép-dunántúli Gázszolgáltató (Kögáz) Rt.-ről — e cég papírjait a tavaly decemberi kormánydöntés szerint a lakosságszám arányában osztják ki — január 8-án határoz a vagyonkezelő igazgatótanácsa. mm.im. Az ÁPV Rt. vezérigazgatója, Szabó Pál utasítja a vagyonkezelő szervezetet, hogy azonnal kezdje meg négy gázszolgáltató társaság 40 százalékos részvénypakettjének kiadását. A kormánydöntés szerint 1996. december 31-ig ki kellett volna osztani a papírokat. Korábban úgy tűnt, hogy a részvényosztás jó néhány hetet késik, mivel az ÁPV Rt. igazgatósága november 7-én minden szolgáltató esetében a beruházásarányos elosztás mellett voksolt, míg a kormány később, ettől eltérően, egyiküknél a lakosságszám szerinti kiadást rendelte el. A vagyonkezelő igazgatóságának ezért módosítani kell korábbi döntését. Lapunk a vagyonkezelőhöz közel álló forrásból úgy értesült, hogy Csiha Judit privatizációs miniszterrel egyetértve fogalmazták meg tegnap azt a dokumentumot, amely elrendeli a kiosztás megkezdését azon gázszolgáltatóknál, ahol az lehetséges. A Kögázról szóló novemberi igazgatósági határozatot január 8-án módosítja a testület a kormány intenciójának megfelelően. A Világgazdaság értesülése szerint először azok az önkormányzatok részesülnek a juttatásból, amelyek megelégszenek a letéti igazolásokkal, a részvényekre igényt tartók még kénytelenek várni. Emlékezetes, hogy az áramszolgáltatók önkormányzatoknak járó papírjainak kiosztásakor ettől eltérően jártak el 1996 tavaszán: először minden település megkapta a letéti igazolásokat, majd a kinyomtatás üteme szerint juttatták el a részvényeket az igénylőkhöz. Információnk szerint zavart okozott, hogy több önkormányzat időközben eladta letéti igazolásait, ezért állandóan ellenőrizni kellett, hogy a részvényt igénylő települések birtokában vannak-e az igazolásoknak. Befelé áramlik, kifelé csak csordogál (Folytatás az 1. oldalról) Az év első harmadában 2848 vegyes vállalat kezdte meg működését. Az új vállalkozások 54 százalékát kizárólag külföldi befektetők alapították, magyar tőkerészesedés nélkül. Az új alapítású vállalkozások révén a tőke 18-18 százaléka Hollandiából, illetve Németországból származott az idén, de jelentős volt az izraeli (13 százalék) és az osztrák (11 százalék) befektetések aránya is. A külföldi tőke jelentős érdeklődést mutatott az ingatlanügyek, a bérbeadás és a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatási ágazat, a pénzügyi ágazat, továbbá a feldolgozóipar iránt. Főként a multinacionális vállalatok tőkebevonása eredményeként jelentős beruházások indultak a villamosipari gép- és készülékgyártás, a híradástechnikai ipar és a vegyipar egyes ágazataiban. Az ipari versenyképesség növekedése szempontjából kulcsfontosságúnak tartják a tárca szakemberei, hogy ezeken a területeken a beruházás dinamikája nem csökken. Úgy vélik, hogy ez az elkövetkező időszakban is így lesz. Továbbra sem jelentős, de azért létezik a magyar tőkeexport. A devizahatósági feladatokat ezen a területen is ellátó Magyar Nemzeti Bank félévi végleges adatai szerint 129 magyar részvételű vállalatot alapítottak külföldön, 1428 millió forint tőkeexporttal. Ezzel együtt eddig összesen 1832 magyar részvételű vállalkozást alapítottak külföldön. Nem változtak a kedvelt célpontok sem. Továbbra is elsősorban a környező országokba — Ukrajnába, Romániába, Szlovákiába, Csehországba, Oroszországba — érkezik elsősorban a magyar tőke. A fejlett országok közül pedig Ausztriát, Németországot, illetve az Egyesült Államokat célozta statisztikailag is mérhető magyar tőke. N. V. Zs. Külföldi működőtőke 1995-ben A Polgári Bankot gyorsan eladná az állam 1,1 milliárdért vették meg A Polgári Bankot nem kívánja megtartani az állam, hanem egy operatív, gyors privatizációt szeretne véghezvinni az ÁPV Rt. közreműködésével — hangzott el a Budapest Bank (BB) privatizációs szerződéséről és a Polgári Bank visszaállamosításáról tartott tegnapi sajtótájékoztatón a Pénzügyminisztériumban. MUNKATÁRSUNKTÓL A költségvetésnek nem jelent többletterhet, hogy a Polgári Bankot 1,1 millárd forintért december 23-án megvásárolta. Veszteség akkor keletkezhet, ha ennyiért nem tudják eladni — derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón. Mint ismert, a Budapest Bank százszázalékos tulajdonában levő pénzintézetet a BB privatizációs szerződéséből eredő vételi kötelezettség alapján vette meg a PM. A kötelezettségeket a napokban közleményben részletezte a minisztérium. Draskovics Tibor államtitkár elismerte, hogy gesztust tett az állam, amikor a szerződésben foglaltakhoz képest két héttel korábban beváltotta a garanciát. (Mint ismert, először csak 1997-ben lehetett volna garanciát érvényesíteni.) Ez nyilván hozzájárult ahhoz — mondta a Világgazdaság kérdésére -, hogy a BB külföldi tulajdonosai, a General Electric Capital és az EBRD hozzájárult ahhoz, hogy két ponton enyhítsék az állam által vállalt garanciális kötelezettségeket. A privatizációs szerződés legkritikusabb pontjainak módosítását ugyanis még Horn Gyula miniszterelnök kezdeményezte az ősszel Medgyessy Péter pénzügyminiszternél. Draskovits értékelése szerint ez teljesült is azáltal, hogy megszűnt az állam részvény-viszszavásárlási kötelezettsége, és csak azokat az eszközöket vásárolja vissza, amelyek 1995. december 31-ig keletkeztek, a szerződésben eredetileg rögzített 1996. június 30-a helyett. A Polgári Bank visszaadása 500 milliós veszteség elszámolása alól mentesítette a Budapest Bankcsoportot — mondta kérdésünkre Singlovics Béla, a BB vezérigazgatója. Szerinte azonban a kisbank deficitje nem tekinthető jelentősnek, ráadásul a veszteségtermelés üteme az év utolsó hónapjaiban jelentősen csökkent. A bank eladásának azonban nem a veszteség volt az igazi oka, hanem az, hogy a kisbank nem illett bele az új tulajdonos stratégiájába. A Polgári Bankot a GEC már az első negyedévtől el szerette volna adni — tette hozzá Singlovics. A sajtótájékoztatón Draskovics Tibor kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy miképpen értékelik a mostani visszavétel fényében a Polgári Bank vezetőinek még a BB privatizációját megelőző javaslatát a kisbank államosítására és eladására. Mint az államtitkár jelezte, részleteiben nem ismerte az akkori javaslatot, így nem tudja megítélni, milyen előnyökkel járt volna. Értesüléseink szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek eddig csak szóban jelezték, hogy az állami bankvagyon kezeléséről kötött szerződést a frissen PM-tulajdonba került Polgári Bankra is kiterjesztenék. Az ÁPV-ben úgy látták, hogy amennyiben a pénzügyminiszter a kérést írásban is jelzi, január közepére már náluk lehet a Polgári Bank. Megfigyelők azonban továbbra sem zárják ki, hogy a minisztériumban a bank egyben való eladása helyett a banküzemet, a hálózatot és a betétállományt értékesítő megoldást részesítik majd előnyben. (Világgazdaság, 1996. december 30.) A vélemények megoszlanak arról, hogy melyik változat kerül többe az államnak. Abba, hogy milyen megoldást válasszanak, várhatóan az immár összevont Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) is beleszól majd. Mint Balázs Ágnes helyettes államtitkár a tegnapi sajtótájékoztatón jelezte, a felügyelet hamarosan megszabja azokat a követelményeket, amelyeket a bank új tulajdonosának teljesítenie kell. Ebbe beletartozhat a bank tőkehelyzetének rendezése. A PM azonban nem szándékozik tőkét emelni, ezt a privatizáció részének tekinti. Az év végén tapasztalt erőteljesebb tőkekivonás mostanra leállt. P. E. Spórol a főváros Számítanak az új metróra Spórolós év lesz Budapesten az idei — várhatóan ezt jelenti be mai tájékoztatóján Demszky Gábor. A közművek privatizálásából mindemellett komoly bevételre számít. Az idei költségvetés még nincs kész — ezt várhatóan csak februárban fogadják el —, a gazdálkodás kereteit azonban már meghatározta a fővárosi közgyűlés. Budapest vezetői szerint meg kell fogni a pénzt. Az állami költségvetésből származó összeg reálértéke csökken, s bár ezekben a napokban az összes fővárosi szolgáltatás ára nőtt, az önkormányzat saját bevételei nem teszik lehetővé a nagyvonalú gazdálkodást. Nem segít a városon az sem, hogy jó néhány kommunális vállalat magánosítása hátravan, mert a privatizációs bevételt nem kívánják felélni.A fejlesztéseket mindemellett is jól szolgálhatja, hogy hamarosan meghirdetik a Fővárosi Csatornázási Rt. kisebbségi részvényeinek eladását, a vízművek magánosítása pedig hamarosan véget ér. Az év elején határoznak a Főtáv Rt., a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat és a Vidám Park részleges eladásáról. A fővárosi önkormányzat az idén várhatóan 44 milliárd forintot költ beruházásra, ebből 12,3 milliárd a közlekedés fejlesztését szolgálja. Folytatják a többi között a Hungária körút építését, végeznek az 5-ös főút fővárosi szakaszával, s elkezdik a ferihegyi gyorsforgalmi út bővítését. Megtörténik a százesztendős Szabadság híd, valamint a Margit és az Erzsébet híd részleges felújítása. Fontos lépés lesz a csepeli HÉV rekonstrukciója is, bár a munkát csak az ezredfordulón fejezik be. Elkezdik a Móricz Zsigmond körtér és a Gellért tér rendezését, gondolván arra, hogy a kormány pozitívan foglal állást az új metró sorsáról. A közlekedés után a csatornaépítés, a szennyvíztisztítás a legfontosabb. A terv szerint 2015-ig 180 milliárd forintot kellene erre fordítani. Az idén 771 milliót költenek az északi főgyűjtő munkálataira, a délpesti tisztítótelep költségeihez pedig PHARE-támogatást és világbanki hitelt vesznek igénybe.