Világgazdaság, 1997. február (29. évfolyam, 23/7033-42/7052. szám)
1997-02-03 / 23. (7033.) szám
Német-francia egyetértés Davosban Theo Waigel német pénzügyminiszter és Jean-Claude Trichet francia jegybankelnök a davosi világgazdasági fórum keretében zajló megbeszélésük után hangoztatták: Bonn és Párizs elkötelezett egy független európai jegybank felállítása iránt. Emellett szükségesnek tartják egy informális stabilitási tanács létrehozását is, melyben a kormányok a kialakítandó gazdaságpolitikát egyeztethetnék. A fórumon több európai politikus sürgette, hogy vegyenek példát az amerikai gazdaságról, mert az ottani gazdaságpolitika segíthet a súlyos európai munkanélküliségi probléma megoldásában. (AP—DJ, Reuter) Leértékeléstől félnek a csehek Csehországban tavaly augusztus óta a devizabetétek kétszer olyan gyors ütemben gyarapodnak, mint a koronaszámlák. Szakértők szerint a cseh polgárokat elbizonytalanították a legutóbbi gazdasági hírek, mindenekelőtt a kereskedelmi mérleg hiányának felduzzadása. A csehek mindinkább arra számítanak, hogy le kell értékelni a koronát, ezért teszik pénzüket devizabetétekbe, holott például az egyéves futamidejű koronaszámlák 10 százalékot kamatoznak, miközben a hasonló feltételek melletti márkabetétek kamata mindössze 2-3 százalék változatlan árfolyam mellett. (APA) Kohl ajánlata az ellenzéknek Helmut Kohl német kancellár a parlament ülésén felajánlotta az ellenzéknek, hogy működjön közre az adórendszer megreformálásában és a társadalombiztosítási rendszer elkerülhetetlen átalakításában. A kancellár kifejtette, hogy az idei gazdasági növekedés minden bizonnyal eléri a 2,5 százalékot, és az export további erőteljes növekedésére is számítani lehet. A vállalkozókat segítő eddigi lépések viszont nem bizonyultak elégségesnek, ezért az adórendszer reformjával és a munkabér járulékos költségeinek enyhítésével próbálják csökkenteni az elvonásokat. (MTI) Japán aggódik a jen miatt Japán várhatóan a jen árfolyamzuhanásának megállítására fogja kérni a fejlett ipari országok G-7-es csoportját a pénzügyminiszterek február 8-án esedékes találkozóján. Tokióban attól tartanak, hogy a gyengülő jen miatt ismét duzzadni fog az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben felhalmozódó többlet, ami újraélesztheti a két ország közötti kereskedelmi vitákat. A jen további árfolyamesése a tokiói tőzsdén is zuhanáshoz vezethet — figyelmeztetnek elemzők. (Reuter) Romlik a CEFTA külkereskedelmi mérlege Előzetes statisztikai adatok szerint 1996-ban rekordmértékben romlott a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) öt tagállamának külkereskedelmi mérlege. Kivételt csak Magyarország képez. A CEFTA-tagállamok tavalyi külkereskedelmi hiánya együttesen 19,4 milliárd dollárt tett ki, ami 40 százalékkal nagyobb, mint 1995-ben. Szakértők szerint ez a gyorsan növekvő hiány egyrészt a hatalmas beruházási igények, másrészt az alacsony nemzetközi versenyképesség következménye. (MTI) Kínai—amerikai textilegyezmény Az Egyesült Államok és Kína tegnap új megállapodást kötött a textiltermékek kereskedelméről. Az előző megállapodás december végén járt le, és sokáig úgy látszott, hogy új megállapodás hiányában kereskedelmi háború robban ki a két fél között. (Reuter) A Cél Gazdasági Részvénytársaság (1119 Budapest, Keveháza u. 1—3.) igazgatósága értesíti a részvényeseket, hogy 1997. március hó 7-én 14 órára összehívja a társaság rendkívüli közgyűlését. A közgyűlés helye a társaság székhelye (1119 Bp., Keveháza u. 1—3., IV. em. tanácsterem). Napirendi pontok: A részvénytársaság alaptőkéjének felemelése A közgyűlésen való részvételre és szavazásra az a részvényes jogosult, aki részvényét a közgyűlés előtt legalább három nappal a társaságnál letétbe helyezi. Az alaptőke-emelés indoka: a társaság felhalmozott vagyonának a jegyzett tőke részévé tételével a társaság tőkeerejének és a részvényesek vagyoni betétje értékének a növelése. Az alaptőke-emelés módja: Zártkörűen, a részvénytársaság jegyzett tőkén felüli vagyonának a jegyzett tőke emelésére történő felhasználásával, a részvények felülbélyegzésével. A tervezett alaptőke-emelés mértéke az új alaptőke. A tervezett alaptőke-emelés mértéke 2 500 000 Ft, melynek eredményeként a társaság új, módosított jegyzett tőkéje (alaptőkéje) 15 000 000 Ft lesz. Az alaptőke-emelés következtében a társaság alapszabályának 1 /5. és 6. pontja az alábbiak szerint módosul (az alapszabály-módosítás tervezete): “A társaság alaptőkéje 15 000 000 Ft. Az alaptőke 125 db 120 000 Ft névértékű, névre szóló részvényből áll. ” VILAGGAZDASAG KÜLFÖLD ZLETI NAPILAP 1997. FEBRUÁR 3. Kíméletlen diagnózis a gazdaság helyzetéről Fájdalmas reformok előtt Románia Az 1989-es társadalmi fordulat óta nem hangzott el az ország valódi gazdasági helyzetéről olyan lehangoló, őszinte és kijózanító elemzés, mint amilyent Victor Ciorbea miniszterelnök tárt a lakosság elé a televízió által élőben közvetített nemzetközi sajtóértekezleten. A kormányfő elkerülhetetlennek nevezte a fájdalmas reformokat. EUSUflt Victor Ciorbea lesújtó adatokat közölt a hallgatósággal, mondván, a privatizálási, szerkezetváltási és társadalombiztosítási program elkezdéséhez feltétlenül szükség van a problémák kendőzetlen feltárására. A jelenlegi kormány 1996. december 11-én mutatta be saját programját, akkor viszont nem voltak birtokában reális adatok — mondta a kormányfő. Másfél hónap alatt a kormány népes apparátus segítségével derítette ki, hogy az elmúlt évek alatt a román kormányok hamis adatokkal vezették félre az országot és a nemzetközi intézményeket. A költségvetési hiány háromszor akkora, mint amennyit a Vacaroiu-kormány nyilvánosságra hozott, a bruttó hazai terméknek körülbelül 13 százalékát teszi ki. 1995-ben 6,9 százalékos volt a gazdasági növekedés, 1996-ban pedig 3,5 százalék, de ezt tulajdonképpen veszteséget termelő vállalatok valósították meg. Ezek a cégek hatalmas összegekkel tartoznak az államkasszának, és nem fizettek társadalombiztosítást. A RENEL országos villamos művek tavalyi és idei vesztesége például naponta mintegy 5 milliárd lej az energia alacsony ára miatt. Románia 4-6-szor több energiát fogyaszt a termelésben átlagosan, mint a nyugat-európai országok. Az állami vasutak az alacsony viteldíjak miatt 1996-ban 1700 milliárd lejes hiányt könyvelt el, ami most naponta 3,4 milliárd lejjel nő. Az állami mezőgazdasági szektorban 1996-ban 800 milliárd lej volt a veszteség. A vállalatoknak az állammal, bankokkal és kereskedelmi partnereikkel szembeni adóssága meghaladja a GDP 18 százalékát. Az előállítási költségek jóval meghaladják az árakat, az ebből adódó deficit pedig a 8000 milliárd lejt. Két év alatt 4 milliárd dollárral gyarapodott a külkereskedelmi mérleg deficitje. Tavaly az infláció háromszor akkora volt, mint a betervezett szint, a lej pedig gyorsan értéktelenedik. Az állami biztosítási alap pozitív mérlege 1996-ban körülbelül 600 milliárd lejes deficitre váltott át. Az adóhátralékok miatt a beruházásokhoz, a közalkalmazottak fizetéséhez, az egészségügy és oktatás finanszírozásához szükséges összegekkel nem rendelkezik az államkassza. Victor Ciorbea szerint mindennek oka az eddigi kormányok helytelen gazdaságpolitikája és a külföldi támogatások elmaradása. A kormányfő a hét végén úgy vélekedett, hogy a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások még a héten befejeződnek, s legkésőbb április elejére Bukarest hozzájuthat a hitelhez. A jegybank egy szakértője szerint az idén összesen 3 milliárd dollárnyi tőke áramolhat be az országba. Az adósság törlesztésére ugyanakkor 1,3 milliárdot kell fordítani. A lej mélyrepülése (lej/dollár) nW 1 1 non -V uuu onnnsL ^UUU onnn\ oUUU oinnnV onnn\ oUUU cr\r\r\ uuuu '89.dec.31. ’97.jan..31. Forrás: EBRD, AP—DJ Rekordmennyiségű tőke (Folytatás az 1■ oldalról) Az idén várhatóan megismétlődik a tavalyi tőkebeáramlás, de ezen belül a bankoktól és a nemzetközi kötvénykibocsátásból származó összeg csökkenésére lehet számítani, mivel egyes országok — Mexikó, Brazília és Oroszország — visszafogják hitelfelvételüket. Ez azonban éppen a normalizálódó gazdasági helyzet jele — mutatnak rá a washingtoni elemzők. Az intézet ügyvezető igazgatója, Charles Dallara a Reuternek cáfolta, hogy a beáramló tőke nagy része rövid távú forrótőke lenne. Mint mondta: a részvényvásárlások növekvő volumene mutatja, hogy a befektetők egyre inkább hosszú távon gondolkoznak. A részvényekbe fektetett tőke 103,6 milliárd dollárt tett ki tavaly, az idén pedig 116 milliárdot is elérhet. A feltörekvő gazdaságok vonzóbbá válását nagymértékben segítette, hogy a befektetők portfoliójuk mindinkább globálissá alakításában érdekeltek, másrészt a fejlett ipari országokban a lassú növekedés és az alacsony lamátok elriasztják a magasabb hozamot kereső tőkét — fejtette ki Dallara. Figyelmeztetett ugyanakkor: egyes feltörekvő gazdaságokban a rengeteg tőke olyan mértékben lenyomta a hozamokat, hogy azok már nem tükrözik reálisan a kockázatot. Egy másik elemző cég, a Capital DATA Bondware adatai szerint az idén januárban a feltörekvő gazdaságok összesen 10 milliárd dollárhoz jutottak nemzetközi kötvénykibocsátások révén, ami 60 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi szintet. Ebből azonban mindössze 70 millió dollár folyt be kelet-európai számlákra. A feltörekvő országok részesedése a kötvénypiacon 11 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 8 százalékról. O. P. Major választási programja Részvényt mindenkinek A részvénytulajdonosok számának növelését állította választási programja középpontjába John Major brit miniszterelnök, aki a hét végén vázolta elképzeléseit. A közvélemény-kutatásokban még mindig gyengén szereplő konzervatív párt programjának alapvető célkitűzése a “népi kapitalizmus” megteremtése a 21. századra — írja a Reuter. “A 80-as, 90-es évekre szabaddá tettük a gazdaságot. Most több szabadságot kell kínálnunk az embereknek döntéseikhez, amelyek életüket befolyásolják. Célunk, hogy mindenkinek legyen egy úgynevezett népi részvénye vállalkozói gazdaságunkban” —jelentette ki Major. A pénteki Times által közölt közvélemény-kutatás adatai alapján a brit kormányfőnek nem lesz alkalma megvalósítani elképzeléseit, amelyek saját szavaival radikálisak az életkörülmények javításában, de stabilitást ígérnek a nemzetnek. A felmérés szerint az ellenzéki Munkáspárt népszerűségi indexe december eleje óta 4 százalékponttal, 55 százalékra javult, míg a kormány támogatottsága stabilan 30 százalékon áll. Major a maga részéről “tökéletes szemétnek” nevezte a kimutatást, és bizakodva jelentette ki, hogy a toryk — egyébként példa nélküli módon — sorrendben ötödször is megnyerik a legkésőbb május 22-én tartandó választásokat. A szenátus második olvasatban elfogadta a törvényt Indulnak a francia nyugdíjalapok Magánnyugdíjalapok létesítéséről és az ezekbe való befektetések ösztönzéséről szóló törvényt fogadott el második olvasatban a francia szenátus. A baloldal ellenzi a törvényt, amely a mostani akadály vételével már igen közel került a megvalósításhoz. A szocialista párt megígérte, visszavonja azt, ha jövőre hatalomra kerülne, de addig is az alkotmánytanácshoz fordul. A következő lépés a törvénnyé válás előtt február 5-én a két ház egyeztetőbizottságának vitája lesz a módosító indítványokról. Ha a törvény életbe lép, a közalkalmazottak és az önállóak után a magáncégek dolgozói számára is lehetővé teszi, hogy magánalapba fizessenek be, és ennek fejében kiegészítő nyugdíjt kapjanak az állami felett. A munkáltatók által fizetett kötelező járulékot bizonyos mértékben csökkentik az alkalmazottaik nevében végrehajtott befizetések után. Az alapok befektetéseik 65 százalékát tarthatják fix kamatozású kötvényekben. Ezzel kívánják ösztönözni a részvénybefektetéseket — írja a Financial Times. Tönkrement a bolíviai állami nyugdíjrendszer, amelynek az ország 7 millió lakosából csupán 340 ezer kedvezményezettje van. A kormány most az általános “kapitalizálás” keretében a nyugdíjrendszer működtetését két spanyol vezetésű konzorciumra bízta — írja a Financial Times. Az alapok megkapják a GDP 30 százalékát kitevő öt nagyvállalat részvényeinek a felét, amelyek másik felét — a vállalatirányítási jogokkal együtt — korábban amerikai, olasz, chilei és brazil magánvállalatoknak adták. (Ez utóbbiak egyébként 1,67 milliárd dollár új befektetésre vállaltak kötelezettséget, ami több, mint amennyi külföldi befektetéshez Bolívia az utóbbi 15 évben jutott.) A két alaphoz került, 1,7 milliárd dollár értékű részvények osztalékából szolidaritási kötvényeket (Bonosol) finanszíroznak, amelyekből azután évi 250 dollár öregségi nyugdíjat fizetnek ki a 65. életévüket betöltött polgároknak. (Az átlagjövedelem Bolíviában évi 750 dollár.) A két alap átveszi a jelenlegi mintegy 300 ezer nyugdíjjárulékot fizető polgár ügyeit is. Arra számítanak, hogy öt éven belül félmillió új tagja lesz a rendszernek, ami évente 200 millió dollárral növeli az alapok által kezelt tőkét. A szenátus mérsékelte a képviselőházban elfogadott 10 százalékhoz képest azt az arányt, amennyit az alapok egy vállalat részvényeiből tarthatnak tárcájukban — jelenti a Reuter. A felsőház ezenkívül lehetővé teszi az alkalmazottaknak, hogy más alapba fizessenek be, ha vállalatukkal egy éven belül nem tudnak megegyezni kollektív alap létesítéséről. Az alapokat működtető pénzintézeteknek a szenátus módosítása szerint külön kell kezelniük az alapokat egyéb aktíváiktól, és a közgyűlésükön az alapokról külön kell szavazniuk. A szocialisták, a kommunisták és a szakszervezetek azt kifogásolják, hogy a törvény ösztönözné a magánalapokba való befektetést az állami nyugdíjrendszerbe való befizetés rovására. . A Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: K. Nyírő József Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Vajda Zsuzsa (megbízott rovatvezető), Bisztricsány Julianna,Teisz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Binder István, Eörsi János, Fehér István, Hazafi László, Kubik Pál, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emilia, Papp Zsolt, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Vitéz F. Ibolya ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Oszlay Péter, Urkuti György ♦ Társadalom: Kovács Andris István (rovatvezető), Kis Zoltán (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Illsz L. László, Kovách Attila, Mucsányi Marianna, Tüske Erika, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Colubeff Lóránt (rovatvezető), Nyomárkay Kázmér (rovatszerkesztő), Farkas Barbara, Kecskeméti Judit ♦ Vállalkozás: Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦Tudósítók, Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Lehőcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Katalin, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Sas László (vezető), Friedrich Zoltán, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 1,75-6722/1145 ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldogozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175-6722/20-65) ♦ Előfizetési díj egy évre 29 400, fél évre 14 700, negyedévre 7350 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.u.: Lendvai Lászlóné megbízott vezérigazgató.