Világgazdaság, 1997. április (29. évfolyam, 63/7073-84/7094. szám)
1997-04-29 / 83. (7093.) szám
4 (Folytatás az 1. oldalról) Hibaként rója fel a dokumentum a Horn-kormány nyolc hónapos késlekedését, a privatizációval kapcsolatban pedig megemlíti, hogy a bevétel jelentős része — tévesen — nem az államháztartás folyó hiányának csökkentésére, hanem adósságtörlesztésre fordítódott. A kormány nem tudta biztosítani a privatizáció átláthatóságát. A bankkonszolidáció az ígéreteknek megfelelően befejeződött, a pénzintézeti rendszerben erősödött a verseny, a kormányprogram Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos része teljes egészében megvalósult. A tőkepiac fejlesztésére irányuló politika alapvetően sikeres volt, s sikerként említik a szocialista szakértők a forint konvertibilitásának megteremtését, a Budapesti Értéktőzsde dinamikus fejlődését, az új értékpapírtörvény elfogadását is. Ám ezek mellett nem sikerült beterjeszteni a fogyasztóvédelmi törvényt, lezárni 1995 végére a kárpótlási folyamatot, s nem helyezték új alapokra a gazdasági információs rendszert sem. Nem született meg a társadalmi-gazdasági megállapodás, s nem tökéletes az érdekegyeztetési mechanizmus, de még nem kizárt, hogy az ár-bér megállapodás létrejön — mondta Burány Sándor frakcióvezetőhelyettes. Az államháztartási reform keretében fontos lépések kezdődtek— tette hozzá. Nagy lépések történtek a köz- és felsőoktatásban, ahogy reformértékű változások kezdődtek az egészségügyben is, a nyugdíjreformról pedig tárgyal a kormány — mondta. Késésben van az agrárgazdaság talpra állítása, de alapvető intézkedések hozhatók ’98-ig. Az infrastruktúra fejlesztéséről azt állítja a frakcióvezető-helyettes: decentralizált döntéseket tettek lehetővé a területfejlesztésben, de a stabilizáció mellett kevés energia maradt a konkrét gazdaságpolitikai stratégia kialakítására. Az inflációról szólva Burány úgy fogalmazott: ha nem lesz ár-bér megállapodás, ’98 végére 15 százalék körül alakulhat, ha megkötik a megállapodást és elkészül az inflációellenes csomag, akár 10 százalékra is mérséklődhet a pénzromlás. Az elmúlt két évben a reálbérek, a reálnyugdíjak csökkentek, ez a fájdalmas ára volt a stabilizációnak. Fidesz: adócsökkentés A Fidesz az 1994-es választási kampányban a gazdaság versenyképessé tétele mellett foglalt állást. Egyértelművé tette, rövid távon nem élénkíthető a belső kereslet, végre kell hajtani az államháztartási reformot, és az infláció legalább 5 százalékos csökkentése érdekében társadalmi megállapodást kell kötni az érdekképviseletekkel. Némiképp ellentmondott ennek, hogy a fiatal demokraták az 1994 és 1998 közötti időszak legfontosabb feladatainak a munkahelyteremtést, az oktatási reformot és az elmaradt térségek fejlesztését jelölték meg. A Fidesz választási hadjárata nem gazdasági kérdésekre, hanem az MDF vezette kormánytól és a chartás (MSZP— SZDSZ) ellenzéktől való távolságtartásra épült. Kampányfilmjeiben csökkent a párt alternatív image-ének megjelenítése — összhangban a bekövetkezett irányváltással —,plakátjai viszont — melyek az akkori kormányétól eltérő politizálást ígértek: “Ha unod a banánt, válaszd a narancsot!” — mást sugalltak, mint a jobboldalhoz közelítő politikusi nyilatkozatok. A Fidesz 1993-ban, a debreceni kongresszuson meghirdetett “jobbra útja” épp a legutóbbi választások idejére tette zavarossá a pártról kialakult képet. Elemzők szerint mélyrepülésük — 1993-ban még 30 százalék fölötti támogatottságuk 1994-ben már csak 7 százalékot “ért” — részben a fenti zavarodottsággal magyarázható. A Fidesz VIII. kongresszusán az alelnök hét pontban foglalta össze pártja gazdasági programját. Eszerint az adók és közterhek csökkentését, a feketegazdaság visszaszorítását, a beruházások ösztönzését, a területfejlesztést, a külföldi működőtőke behozatalát, a kis- és közepes vállalkozásokat kívánják segíteni, miközben nagyobb hangsúlyt helyeznek majd esetleges kormányra kerülésük után a gazdaságdiplomáciára. FKGP: semmi új? “Az FKGP a piacgazdaság elkötelezett híve” — állítja Szabadi Béla közgazdász, a párt gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője. A miniszterelnök, aki a kisgazdák felkérésére átnézette a párt alternatív gazdaságpolitikáját, mint emlékezetes, azt mondta a parlamentben: nincsen benne semmi új. A mindenben külön utat járó (még az alkotmányozásban is) párt 1995 novemberében tette közzé alternatív programját. A kisgazdák, 1994-es frázisaik helyett (végveszélyben az ország — mondták akkor) 100 oldalas anyagban foglalták össze elképzeléseiket. Hangsúlyozzák: az államnak nem finanszírozóként, hanem szervezőként, programalkotóként kell segítenie a gazdaságot. A valós államháztartási reform hívei — állítják —, melyet a közigazgatás átszervezésével kezdenének el, ha kormányra kerülnének. Csökkenteni kell a közterheket, rendezni kell a tulajdonviszonyokat, felül kell vizsgálni az adósságállományt, lakást kell adni a fiataloknak — hirdették az előző választásokon. Ma az “alternatív politika” a gazdasági fejlődést menedzselné. Az FKGP javaslatának alapja: a kínálatépítés, a monopolhelyzet felszámolása, a piaci intervenció, a vállalkozássegítés, az átlátható privatizáció, a feketegazdaság visszaszorítása. Felhagynának a fogyasztási adók növelésével, mérsékelnék munkáltatói tbjárulékot, szigorúbbá tennék az ellenőrzést, egyszerűsített szabályokat vezetnének be. MDF: rend, biztonság Hogy az 1994-es kampány idején az MDF már nem tudta megszólítani a választókat, azt a programismertetésük is mutatja. A konkrétumok helyett a fórum általánosságokról beszélt, és a politikai kompromisszum szükségességét emlegette. Mondandójának lényegét “a mértékletes cselekvés” szlogenben foglalta össze. Ismételt kormányzati pozícióba juttatása esetén a szociális biztonság megőrzését ígérte. Az MDF úgy vélte, 1993-ban valóban megindult a gazdasági felemelkedés, melyben az államnak továbbra is jelentős szerepet kell vállalnia. A következő évek feladatának a Nyugat- Európához való közeledést, a NATO- és az EU-tagságot nevezte meg. Az MDF nem érzett rá arra, hogy az egyre feszültebbé váló belpolitikai helyzetben az archaikus stílusban megfogalmazott plakátok, politikai hirdetések még inkább politikája ellen hangolják a választókat. Az MDF és jó néhány ellenzéki politikus még ma is az 1993-as év gazdasági teljesítményeiről vitatkozik a kormányon lévőkkel. A múltban folytatott politikai harc beleillik “a mindent leleplezni, kibeszélni” forgatókönyvbe. Az ÁPV rt.-s botrány után magára találó ellenzék és sajtó, illetve a védekezni kényszerülő koalíció is szívesen melegít fel már lezártnak vélt történeteket, így az 1993-as év teljesítményének megítélését is. Az eldöntendő kérdésre, mely szerint valós teljesítmények állnak-e az 1993-as gazdasági fellendülés mögött, az ellenzék igennel válaszol. Az MDF nemrégiben nyilvánosságra került programtézisei a szociális, a közrend és a vállalkozások biztonságának megteremtését célozták meg. Jelszavuk: rend, biztonság, gyarapodás. Az MDF némiképp folytatva 1994-ben félbeszakadt politizálását, továbbra is az állam a gazdaságban érvényesítendő fokozottabb szerepvállalását sürgeti. KDNP: két darabban Az infláció nem csökkenthető 14-16 százalék alá — prognosztizálta három éve 1998-ra a KDNP. Realista jóslatai ellenére akkori programjából kitűnt, a párt maga sem hitte, hogy 1994 után kormányra kerülhet. Elképzeléseit nem rendezte koherens rendszerré, és nem törekedett arra, hogy állandó szavazótáborán kívül más csoportokat is megszólítson. (Nem volt tehát összhang a párt “Mi mindenkire számítunk” című plakátjai és a pártpolitikusi nyilatkozatok között.) Az 1994 és 1998 közötti ciklus legfontosabb feladataként a gyermeknevelés állami támogatását nevezte meg. Ehhez az elvhez igazítva (a családi adózás bevezetésével) képzelte el a pénzügyi rendszer átalakítását is. A kereszténydemokraták növelni kívánták a lakossági jövedelmeket az infláció, a költségvetési és a fizetési mérleg hiányának emelkedése nélkül. Úgy vélték, az infláció egy százalék alá szorítása rövid távon nem vállalható. A KDNP két tábora között ma már a gazdaságpolitikát tekintve is különbséget kell tenni. Míg a frakció a gazdasági reformok elkötelezettjének tűnik, a párt szembefordult a modernizációval. Nemrégiben közzétett programnyilatkozatuk a monetáris, fiskális és jövedelempolitikai restrikció felfüggesztését, a közművek és bankok állami tulajdonba adását, gazdasági csúcsminisztérium felállítását, új adósságszolgálati és finanszírozási feltételek kialakítását, az MNB függetlenségének korlátozását, illetve a hazai termékek és munkahelyek védelmét szorgalmazza. MDNP: exminiszterek Az esélyegyenlőség, a közteherviselés, a család tekintélyének helyreállítása — ezek a pillérei az MDNP 1996-ban kiadott programtéziseinek. Az MDF-ből kiszakadt, volt miniszterekből, államtitkárokból álló frakció által reprezentált párt elutasítja a megvalósíthatatlan ígéreteket. Határozott korrupcióellenes fellépést, indulatmentes, józan politizálást hirdet. A biztos anyagiakkal rendelkező középréteget szólítja meg, ám elemzők szerint nincs könnyű helyzetben, hisz ezért a csoportért versenyez az MDF, a Fidesz és a KDNP is. Téziseiben a rövid távú gazdaságpolitikai intézkedésekre helyezi a hangsúlyt, megszüntetné a csúszó forintleértékelést, felszámolná a vámpótlékot, megakadályozná a további reálbércsökkenést. Olyan gazdaságpolitikára van szükség — véli az MDNP —, amely a reálszféra fejlődését mozdítja elő. Az inflációt az MDNP a termelés hatékonyságának folyamatos javításával, a gazdaság valódi versenyképességének megteremtésével mérsékelné. A családi jövedelemadózás bevezetése mellett csökkentenék az szja-kulcsokat, a tbjárulékot, a fogyasztási adókat, bevezetnének egy közmegegyezésen alapuló társadalmi ellátási minimumot. M. M.—T. E. A pártok a gazdasági növekedés mellett Pártpolitikusok és a kormány gazdasági prognózisa a választások évére (az 1997-es folyamatok alapján, a jelenlegi gazdaságpolitika változása nélkül) 1998 MSZP SZDSZ* Fidesz3 FKGP* MDF3 KDNP8 MDNP7 Kormány8 GDP-növekedés +3-5% +3% +2-3% +1-2% +2-3% +2% +3% 3-3,5% Infláció 13% 13-14% 15-18% 18% 13-15% 15% 15% 12-14% Munkanélküliség 10% 9-10% 10% 10% 10% 10% 10% 10% Folyó fizetési mérleg h. (Mrd dollárban) —2 —2,3—2,4 —1,5—2 —2 —2 —2,2 —3 —2% Költségvetési egyenleg (a GDP százalékéban) —3 —4,5 —3—4 —3 —4,5—5 —5 —5 —4,9% Adósságállomány (nettó) (Mrd dollárban) 15 14-15 14,5 15-15,5 8,5-9 15 12 15-15,5% 1 Burány Sándor, az MSZP-frakció helyettes vezetője—3 Gaál Gyula, az SZDSZ-frakció helyettes vezetője—1 Varga Mihály, a Fidesz alelnöke — * Szabadi Béla, az FKGP gazdasági kabinetjének vezetője —8 Kádár Béla, az MDF országgyűlési képviselője —8 Csépe Béla, a KDNP- frakció helyettes vezetője — 7 Raskó György, az MDNP-frakció helyettes vezetője — 8 A Pénzügyminisztérium az 1998 és 2000 közötti folyamatokat elemző anyaga PénzPiac ’97 IX. konferencia Az idén immár kilencedik alkalommal rendezzük meg hagyományossá vált szakmai konferenciánkat. Témája: A magyar élelmiszer-gazdaság pénzügyei időpontja: 1997. május 16. Helye: Budapest Kongresszusi Központ A konferencia fővédnöke: Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter Meghívott előadók: Medgyessy Péter pénzügyminiszter Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter Bihari Vilmos, a Pick Rt. vezérigazgatója Botos Károly, az Agrárrendtartási Hivatal elnökhelyettese Demján Sándor, a Gránit-Pólus Beruházási és Fejlesztési Rt. elnöke Gaál Béla, a Közösségi Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója Markovszki György, a Csopak Rt. vezérigazgatója Matics Pál főosztályvezető, K&H Bank Rt. Piros László, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége titkára Tömpe István, a Jelzálog Hitelintézetet Előkészítő Rt. elnöke Törzsök Éva kereskedelmi tanácsos, Ausztria Wolf László, az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese Részvételi díj: 10 000 Ft/fő + áfa Jelentkezés: Piac és Pénz Kft. 1241 Budapest, Pf. 260 Fax: 118-1350 Telefon: 118-1135,118-1697 VILAGGAZDASAG1EZLETI NAPILAP TÁRSADALOM A Nehézfémöntöde Rt igazgatósága az 1988. évi VI. tv. 279. paragrafus (2) bekezdése alapján a társaság évi rendes közgyűlését összehívja. A közgyűlés időpontja: 1997. május 29. (csütörtök) 15 óra A közgyűlés helye: Nehézfémöntöde Rt., ebédlő 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi u. 98. Napirendi pontok: 1. Az igazgatóság beszámolója a társaság 1996. évi tevékenységéről. (Üzleti jelentés.) 2. A felügyelőbizottság jelentése az 1996. évi tevékenységről. 3. A könyvvizsgáló jelentése a társaság 1996. évi üzleti évéről. 4. 1996. évi gazdasági mérleg megállapítása, elfogadása. 5. 1997. évi üzleti terv és üzletpolitika meghatározása. 6. Egyebek. Tájékoztató adatok a társaság 1996. évi gazdálkodásáról Eszközök (E Ft) Források (E Ft) Befektetett eszközök 330 885 Saját tőke 347 961 Forgóeszközök 144 363 Céltartalék 67 025 Aktív időbeli elhatárolás 2 297 Kötelezettségek 56 746 Passzív időbelhat. 5 813 Eszközök összesen: 477 545 Források összesen: 477 545 Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést az eredeti napirendi pontokkal, a meghirdetett napon és helyszínen 15 óra 30 percre hívjuk össze. A Nehézfémöntöde Rt. igazgatósága 1997. ÁPRILIS 29. Rendkívüli tájékoztatás A CSEMEGE—Julius Meinl Rt. közgyűlési határozatai és éves jelentése A CSEMEGE-Julius Meinl Rt. az 1996. évi CXI. törvény 48-50. paragrafusaiban foglaltaknak megfelelően az alábbi tájékoztatást teszi közzé: A társaság 1997. IV. 17-én tartott közgyűlése az alábbi határozatokat hozta: A közgyűlés elfogadta és jóváhagyta az rt. 1996. évi mérlegét és eredménykimutatását. Mérlegfőösszeg: 24 135 790 E Ft Adózott eredmény: 852 513 E Ft A közgyűlés további két évre megerősítette pozíciójában az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjait és a könyvvizsgálót ismét megbízta. 1996. évre járó osztalékot 14,0%-ban hagyta jóvá, melyet a részvényeseknek 1997. XI. 30-ig kell kifizetni. A fizetés pontos időpontját a Tőkepiacban, a Világgazdaságban és a Magyar Hírlapban tesszük közzé. - Az elsőbbségi szavazórészvények (volt dolgozói részvények) és a Nyugat rt.-s törzsrészvények kicserélésére ebben az évben kerül sor. Helyét és idejét a fent említett napilapokban fogjuk közzétenni. A társaság feljelentése 1997- V.5-től munkanapokon 8—14 óráig tekinthető meg a részvénytársaság székhelyén. Cím: 1158 Budapest XV., Késmárk u. 16. II. emelet 204. (részvényiroda). Budapest, 1997. április 22. Házi Zoltán s. k. elnök-vezérigazgató a CSEMEGE-Julius Meinl Rt. igazgatósága nevében