Világgazdaság, 1997. július (29. évfolyam, 125/7135-147/7157. szám)
1997-07-01 / 125. (7135.) szám
Bulgária monetáris kényszerpályán Működik a valutatanács Bulgária közel kerül az európai közös valutához szükséges feltételek teljesítéséhez — állítják optimista közgazdászok a ma bevezetett, százszázalékos devizafedezeti rendszer sikeres működésében bízva. A meghatározatlan időre bevezetett valutatanács azt jelenti, hogy a forgalomban lévő leva és a bankok minimális kötelező jegybanki tartalékának mennyisége az ezer leva 1 995 márka árfolyamon egyenlő kell hogy legyen a jegybank deviza- és aranytartalékának összegével. Ezt a rendszert olyan országok — így Argentína, Litvánia és Észtország — vezették be az utóbbi időben, amelyek pénzügyi összeomlás előtt álltak az infláció és a devizaárfolyam-esés következtében. Ha szabályát megtartják, a jegybank nem bocsáthat ki fedezetlen pénzt és nem finanszírozhatja közvetlenül a költségvetési hiányt. A bolgár gazdaság válsága tavaly elmélyült, amikor a bankszektor és a devizapiac megingása következtében a közönség megrohanta a bankokat. A kamatláb emelése nem állította helyre a bizalmat, a devizakészlet leapadt. A rossz hitelek továbbgyűrűzése akkor állt meg, amikor a jegybank a bankok egyharmadát csődgondnokság alá helyezte. Azt remélik, a bankszektor egészségét az hozza rendbe, hogy 1998 közepéig privatizálják a hat legnagyobb állami bankot — jelenti a Reuter. A jegybank új elnököt, alelnököket kapott és átszervezték: három főosztálya lesz, a pénzkibocsátási, a banküzleti és a bankfelügyeleti. A refinanszírozás általában tilos lesz, de a banküzleti főosztály fizetőképes bankoknak levában — legfeljebb három hónapra — hitelt nyújthat, ha a bankrendszert fenyegető kockázatról van szó. A bankközi piac tovább működhet a leva megállapítandó ingadozási sávján belül. A kamatláb a pénzpiacon — az egész rövid lejáratú hitelek piacán — fog kialakulni. Bulgária devizatartaléka május végén 1,28 milliárd dollár volt, szemben az egy évvel korábbi 600 millióval. A növekedés részben privatizációs bevételből, részben nagy hozamú és garantált árfolyamú államkötvények külföldi eladásából származik. A kormány a második fél évben hosszabb lejáratú kötvényeket tervez kibocsátani. Bulgáriának az elkövetkező években a privatizációs bevezetelből kell fedeznie külföldi adósságszolgálatát, noha több nagy külföldi bank jövő évi eurokötvény-kibocsátásáról tárgyal. “Erős exportágazatokra, kevesebb bürokráciára és az adók beszedésére lesz szükség, ami nem könnyű feladat” — mondta egy külföldi bankár. Megugrott a francia munkanélküliség Franciaországban májusban 1,1 százalékkal növekedett a munkanélküliség áprilishoz képest. A 32 400-zal több regisztrálttal az állástalanok teljes létszáma meghaladta a 3,1 milliót. A jelentés szerint 1993 októbere óta ez volt a legnagyobb egyhavi emelkedés. Franciaországban jelenleg az aktív lakosság 12,5 százaléka munkanélküli. (MTI) RÖVIDEN Új vezető az EMI élén Wim Duisenberg, a holland jegybank eddigi elnöke váltotta fel tegnap Alexandre Lámfalussyt az Európai Monetáris Intézet, a majdani európai központi bank élén. A pénzintézetet 1994 óta vezető magyar származású belga bankár búcsúbeszédében a munkanélküliség elleni harcra buzdította az Európai Unió tagállamait. Duisenberg ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió tagállamai továbbra is mindent megtesznek a valutaunióhoz való csatlakozás követelményeinek teljesítéséért. (Reuter) Ausztria csak 1998-tól teljesíti Schengent Ausztria határai Németország és Olaszország felé csak 1998- ban lesznek a schengeni egyezménynek megfelelően átjárhatók — közölte tegnapi bécsi sajtótájékoztatóján Karl Schlögl osztrák belügyminiszter. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a schengeni tagállamok állampolgárai csak jövőre léphetik át kontroll nélkül az osztrák határt, és a határellenőrzés számukra csak fokozatosan szűnik meg. A konkrét intézkedéseket Ausztria július közepén tárgyalja meg a két szomszédos állammal. (APA) Mit mondott Schüssel Tietmeyerről? Belpolitikai vihart kavart Ausztriában tegnap a Focus című német lap azon állítása, miszerint Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár-külügyminiszter az Európai Unió amszterdami csúcstalálkozóján egy sajtóreggelin a német jegybank elnökét, Hans Tietmeyert újságírók előtt disznónak titulálta, utalva a német aranyvitában játszott szerepére. A Der Standard szerint az osztrák politikus nem először mond ilyeneket, értesülései szerint szintén Amszterdamban egy svéd politikust vén trottlinak nevezett. Schüssel több nyilatkozatában hevesen tiltakozott a vádak ellen, s tagadta, hogy egyáltalán részt vett volna Amszterdamban sajtóreggelin. Az alkancellár utóbb úgy vélekedett Tietmeyerről, hogy „kivételesen okos ember nagy előrelátó képességgel”. (MTI) Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Binki Andris Művészeti szerkesztő: Horvith László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Vajda Zsuzsa (megbízott rovatvezető), Bisztricsiny Julianna, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Binder István, Eörsi János, Fehér István, Hazafi László, Kubik Pál, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Papp Zsolt, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Vitéz F. Ibolya ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Midi József, Oszlay Péter, Urkud György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Kis Zoltán (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Illisz L. László, Kovách Attila, Mucsányi Marianna, Tüske Erika, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Nyomárkay Kázmér (rovatszerkesztő), Farkas Barbara, Majoros György, B. Sebestyén Stella ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára, Mester Nándor ♦Tudósítók, Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Lehőcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Katalin, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Sas László (vezető), Friedrich Zoltán, Környei Éva, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8 Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 175-6722/1145. ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldogozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175-6722/20-65) ♦ Előfizetési díj egy évre 29 400, fél évre 14 700, negyedévre 7350 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Egyesülés és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.v . Lendvai Lászlóné vezérigazgató. ■ . TM— KÜLFÖLD Peking ígéretet vállalt az eltérő berendezkedés tiszteletben tartására Hongkong ismét Kína része Károly brit trónörökös tegnap közép-európai idő szerint este hat órakor jelképesen átadta a Hongkong feletti szuverenitást Csiang Cö Minnek, a Kínai Népköztársaság elnökének. Ezzel megkezdődött az “egy ország — két rendszer” nagyszabású társadalmi-gazdasági kísérlete. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A hivatalos átadási ceremónia kezdete előtt három órával a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 509 katonája vonult be Hongkongba; 12 órával később újabb négyezer, őrhajókon, páncélozott járműveken, helikopterekkel — jelentette a Reuter. Madeleine Albright amerikai és Robin Cook brit külügyminiszter ismételten aggályosnak mondta a gyors és nyers kínai katonai erődemonstrációt. Mindazonáltal kifejtették: bíznak benne, hogy Peking eleget tesz az 1984-es brit—kínai közös nyilatkozatban vállaltaknak, és Hongkong megőrizheti világgazdasági pozícióját. A kínai jegybank, a Népi Bank elnöke — az Új Kína hírügynökségen keresztül — megígérte, hogy garantálják a tőke szabad áramlását Hongkongon keresztül, és Peking bátorítani fogja a hongkongi valuta-, arany-, határidős és részvénytőzsde működését. A központi bank szükség esetén kész támogatni a hongkongi valuta stabilizálását, de beavatkozni csak a helyi monetáris hatóság kérésére fog. Nem lesz változás a terület pénzkibocsátási rendjében sem. Tung Csi-hua, Hongkong új kormányzója egy nappal a város visszacsatolása előtt bejelentette, hogy jövő májusban törvényhatósági választásokat tartanak, így tíz hónapra szűkül az az idő, amelyben a Peking által kinevezett 60 tagú testület gyakorolja a törvényhozói jogokat. Ez ma váltja fel a két éve demokratikusan megválasztott gyűlést. “Előre kell tekinteni, biztosítani kell, hogy Hongkong híd legyen Nagy-Britannia és Kína között, ne pedig akadály” — jelentette ki Tony Blair brit kormányfő, aki szintén az átadási ünnepségekre érkezett Hongkongba. A Financial Timesnak nyilatkozó Cook külügyminiszter megérzése szerint Peking legalább annyira akarja, mint London, hogy a két ország kapcsolatai új kezdetet vegyenek. Blair és Csiang Cö-min Hongkongban ismerkedő megbeszélést tart, de tervbe vették a brit kormányfő pekingi látogatását is. London ugyanakkor továbbra is súlyt helyez az emberi jogok tiszteletben tartására. “Franciaország nem ment semmire azzal, hogy kereskedelmi előnyökért rugalmasabban kezelje a kínai jogok ügyét, csak 30 Airbus repülőgépet rendeltek tőle, pedig többet remélt” — állapította meg Cook. Hongkongi üzleti vagy turistavízumot a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségén (1068 Budapest, Benczúr utca 17.), vagy a Hongkongi Bevándorlási Hivataltól (Hong Kong Immigration Department Visitors Section, G/F, Immigration Tower, Gloucester Road, Wan Chai, Hong Kong) lehet beszerezni — tájékoztatta a Világgazdaságot a hongkongi kereskedelemfejlesztő tanács magyarországi konzultánsirodája. A vízum díja 115 hongkongi dollár (15 USA- dollár), hitelkártyával vagy banki átutalással teljesíthető (elutasítás esetén visszatérítik). Kiállítása 4-6 hét. Luxemburg veszi át az EU soros elnöki tisztét Középpontban a keleti bővítés Az Európai Unió keleti bővítési folyamatának megkezdését tartja legfontosabb feladatának Luxemburg, amely ma veszi át a félévenként váltott EU-elnökséget a verejtékes hónapokat záró Hollandiától. A másik kiemelt tennivaló a közös európai valuta tervének sínen tartása. I IIIIIIIIIMIII A belső kérdések többékevésbé kielégítő lezárásával a nagyhercegség a bővítésre kíván összpontosítani, olyannyira, hogy a decemberi EU- csúcstalálkozón hivatalosan deklarálni kívánja e folyamat kezdetét. “Elnökségünkre egy nagy témakör nyomja rá a bélyegét — a bővítés” — idézi a Reuter Jean-Jacques Kaseit, a nagyhercegség állandó EU- képviselőjét. A luxemburgi elnökség sikerén is múlik, hogy az EU meg tudja-e adni a kellő kezdő lendületet a csatlakozási tárgyalásokhoz. Jean-Claude Juncker miniszterelnök, illetve Jacques Poos külügyminiszter személyében az EU remélhetőleg megfelelő kezekbe teszi sorsának irányítását. Poos az MTI- nek adott nyilatkozatban leszögezte, hogy a felkészülés megfelelő összehangolására a soros elnökség folyamatos kapcsolatban marad a társult államokkal. Luxemburg arra is kész, hogy megvizsgálja a tagjelöltek esetleges kifogásait a brüsszeli bizottság rövidesen közzéteendő országvéleményeivel kapcsolatban. Juncker a múlt héten bejelentette, hogy Luxemburg szakít a társult államokkal folytatott kapcsolattartás eddigi rendszerével. Nyilatkozata feltehetőleg azt jelenti, hogy a továbbra is rendszeres EU- társult miniszteri találkozók ezután ténylegesen vitajellegűek lesznek, nem pedig csoportos monológok, mint eddig voltak. A bővítés mellett Luxemburgnak figyelnie kell az EU előtt álló más kihívásokra is. Az októberi rendkívüli csúcstalálkozó a foglalkoztatás és a szociális helyzet súlyos problematikájával foglalkozik majd — Juncker szerint aligha látványos eredményekkel. Jóllehet a stabilitási csomag elfogadása után most elsősorban a tagországok egyedi erőfeszítésein van a hangsúly, a luxemburgi elnökségnek kiemelt feladata marad a másfél év múlva induló gazdasági és pénzügyi unió előkészítése is. Luxemburg egyébként az egyetlen tagállam, amely bizonyosan teljesít minden kritériumot. Életbe lép a magyar-EU kiegészítő jegyzőkönyv Megnövelt kereskedelmi kvóták Ma lépnek életbe — egyelőre autonóm módon — a Magyarország és az Európai Unió új, megnövelt kereskedelmi kvótái. A termékek döntő hányadában az eddiginél 10 százalékkal nagyobb kvótákat kapunk az uniótól, a jövő évtől kezdődően pedig évi 5 százalékkal bővítik majd azokat. Mindez azoknak az adaptációs tárgyalásoknak az eredménye, amelyekre részben a GATT uruguayi fordulója, részben pedig az EU kibővítése miatt volt szükség. HEXEEQnmimiaHi Mától autonóm módon életbe lépnek azok az új, az eddiginél kedvezményesebb, kibővített kvóták, amelyekben Magyarország és az Európai Unió állapodott meg a kiegészítő jegyzőkönyvben. Az év második felétől mindkét fél teljes egészében alkalmazza majd a kedvezményeket, dacára annak, hogy a megállapodást Brüsszelben még nem hagyták hivatalosan jóvá (ennek várható időpontja az év második fele). Mint Galyó Jánostól, a brüsszeli magyar EU-misszió szakértőjétől megtudtuk: hasonló a sorsa öt további társult ország és az EU megállapodásának is. A kvóták zöme egyszeri lépésként 10 százalékkal nő — mondta lapunknak —, kivéve a sertés- és marhahúst. A jövő évtől kezdődően az éves bővülési ütem már 5 százalékos lesz. Sikerült újabb vámkedvezményeket is elérni: az eddigi 60 helyett 80 százalékos vámkedvezményt kapnak egyes olyan termékek — például a baromfi-, a sertés- és a marhahús — esetében, amelyek vámját az EU a GATT uruguayi fordulója miatt megemelte. Emellett az adaptációs tárgyalások eredményeként a kiegészítő jegyzőkönyv átveszi az osztrák, a finn és a svéd EU-csatlakozás nyomán eddig “elveszett” koncessziók zömét, beleértve a borra, a húsra és a baromfira vonatkozó koncessziókat. További eredmény, hogy az EU 20 százalékos csökkentést ad a bogyós gyümölcsök bevitelére meghatározott minimumárakból, s emellett további 50 százalékos vámcsökkentést hajt végre ezekre a cikkekre. Korábban Vajda László, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője lapunknak úgy nyilatkozott (Világgazdaság, 1996. október 14., 5. oldal), hogy a változtatások az eredeti társulási megállapodáshoz képest több tíz millió dolláros többletkedvezményt nyújthatnak. A piaci lehetőségek azonban ennél kisebb mértékben bővülhetnek, hiszen például a GATT-rendelkezések alkalmazásával az EU időközben számottevően növelte importvámjait. A keret bővülése ugyanakkor nem jelenti automatikusan az unióba irányuló kivitelünk élénkülését, a kvóták teljes kihasználását a hazai árualap hiánya ugyanis akadályozhatja. N. V. Zs. Osztrák autópályadíj Alkotmánysértő terv Az osztrák alkotmánybíróság alkotmánysértőnek ítélte a tényleges úthasználatot hűen tükröző új elektronikus forgalom-ellenőrző és - számláló rendszer (road pricing system) bevezetését. Egyes szakértők szociális okokból és a hatalmas költségek miatt ellenzik az új mechanizmus kiépítését. Hannes Farnleitner osztrák gazdasági miniszter már hetekkel korábban kijelentette, hogy véleménye szerint az úthasználat arányában kivetendő autópályadíj rendszere, amelyet az osztrák hatóságok 2001-től akartak bevezetni a személygépkocsikra, hamvába holt ötlet. Peter Kostelka, a szocialista párt frakcióvezetője úgy véli, hogy szociális téren is nehéz lenne egy igazságos rendszer kidolgozása, mivel az úthasználat-arányos díjszabás jelenlegi formájában nem nyújt lehetőséget a differenciálásra, így nem ad kedvezményt például az ingázóknak. Mint arról már korábban is beszámoltunk, az egyik legnagyobb problémát az adatvédelem jelenti, mivel az elektronikus rendszerrel az autósok mozgását végig követni és rögzíteni lehet. A csúcstechnikai eszközökön alapuló rendszerrel kapcsolatban a magas költségeken túl súlyos kifogás az is, hogy az esetleges műszaki zavarokra, például a meg nem tett utakra kiszámlázott összegekre továbbra sincs megnyugtató javaslat — írja a Der Standard. Kostelka véleménye szerint a személygépkocsiknál továbbra is fenn kell tartani az autópálya-matricák rendszerét, a teherautók esetében viszont járható lenne az úthasználatarányos díjszabás bevezetése, mert ahhoz csak 35 ellenőrző pontot kellene építeni Ausztrián belül. Leopold Maderthauer, az osztrák gazdasági kamara elnöke úgy véli, az új rendszer a helybeli fuvarozókat igen súlyosan terhelné, mivel azok útjaik 70 százalékát külföldön teszik meg. A szakértő szerint a rendszer kiépítésére szánt 25 milliárd schillinget inkább egyéb közlekedési projektekre kellene fordítani.