Világgazdaság, 1998. február (30. évfolyam, 21/7281-40/7300. szám)

1998-02-02 / 21. (7281.) szám

2 RÖVIDEN Clinton többlettel számol jövőre Bill Clinton amerikai elnök 9,5 milliárd dolláros többlettel számol 1998/99-es költségvetési tervében, ame­lyet ma terjeszt a kongresszus elé — közölték demokrata párti források. Az elnök a következő öt év alatt összesen 219, a következő tíz év alatt pedig összesen közel ezermilliárd dolláros költ­ségvetési aktívumot tervez. Clinton öt év alatt 100 milliárd dollárnyi adó- és kiadáscsökkentést java­sol majd, ez utóbbi nagy része oktatásra, családtá­mogatásra és orvosbiológiai kutatásokra menne. Másfél dollárra növelnék viszont a cigaretta csomagonkénti adóját, amiből tíz év alatt 65 milliárd dollár folyna be. (Reuters) Konvertibilis lett a lej Február 1-jén hivatalosan is életbe lépett az új román deviza­rendtartás, amely megszünteti az eddigi évi 500 dolláros bevál­tási keretet a magánszemélyek számára. Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank szóvivője elmondta: a bankoknak joguk van bizonyos feltételeket szabni, például kiköthetik a vásárol­ható összeg alsó határát. A Nemzetközi Valutaalap szabályzata értelmében az új devizarendtartás megvalósítja a lej külső konvertibilitásának feltételeit — mondotta Vasilescu. (MTI) Tosovsky takarékoskodásra szólít fel Josef Tosovsky kormányfő szerint a cseh gazdaság egyensúlyá­nak helyreállításához szükséges lenne a fogyasztás visszaszo­rítása, legalábbis rövid távon, illetve, hogy a béremelkedések egyensúlyba kerüljenek a munka termelékenységének növeke­désével. Csehország külkereskedelmi mérlege 1997-ben 140,8 milliárd koronás hiánnyal zárult. A folyó fizetési mérleg hiánya a bruttó nemzeti össztermék 5,7 százalékát tette ki tavaly. (MTI) Dél-Koreában felszámolnak tíz bankot A dél-koreai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy tíz, csőd­be jutott kereskedelmi bankot felszámolnak. Ez a pénzügyi szektor átalakítását célzó intézkedések sorába illeszkedő dön­tés egy nappal azután született, hogy Dél-Koreának sikerült kedvező megállapodást kötnie a nemzetközi bankokkal az ország rövid lejáratú tartozásainak átalakításáról. Lassú az ukrán állami vállalatok eladása Az idén januárban az ukrán állami költségvetés nem tudott a tervezett nagyságú bevételhez jutni a privatizációból — közölte Valerij Pusztovojtenko miniszterelnök. A kor­mányfő élesen bírálta az állami vagyonalap első negyedévre szóló magánosítási programját, amely januárban mindössze 35 millió, február­ban 45 millió, márciusban pedig 75 millió hrivnya bevétellel számol. Az állami költségve­tési törvény értelmében az egész évi privatizáci­ós bevétel nagysága 1,04 milliárd hrivnya lesz. A miniszterelnök hangsúlyozta: az a stratégiai cél, hogy a vagyonjegyes privatizációról minél hamarabb meg­történjen az áttérés a magánosítás készpénzes formájára. (MTI) Dinamikus lengyel növekedés A lengyel gazdaság 6,9 százalékkal növekedett 1997-ben — jelentette a lengyel statisztikai főhivatal. 1996-ban 6,1 százalé­kos GDP-bővülést mértek. Az ipari termelés 9,7 százalékkal nőtt tavaly az 1996-os 7,1 százalék helyett. Az építőipari termelés bővülése 17,6 százalékosra gyorsult, az 1996-os 3,5 százalékos növekedés után. (Reuters) Az orosz jegybank védi a rubel árfolyamát Kamatemelés a tőkekivonás ellen Az orosz központi bank mai hatállyal 28-ról 42 százalékra emelte az irányadó refinanszíro­zási kamatlábat, és a lombardkamatot is 36-ról 42 százalékra növelte, minden lejáratra. A ka­matemeléssel a jegybank a külföldiek újabb tőkekivonási hullámát szeretné megakadályozni. A központi bank ugyancsak elrendelte, hogy a kereskedel­mi bankoknak a kihelyezett hi­teleik 11 százalékának erejéig kell egységesen tartalékolniuk. Eddig a különböző lejáratokra és a különféle valutákra eltérő tartalékolási kötelezettségek voltak érvényben. A devizahi­telekre általában 9 százalék vo­natkozott. Az intézkedés előtt, az utób­bi napokban, igen felgyorsult a kormánykötvények eladása, mert a befektetők aggódnak a költségvetés és a rubel stabili­tása miatt. A kötvénypiacról való menekülés ártott a rubel­nek, jóllehet a központi bank beavatkozása megakadályozta az árfolyamesést—írta az AP— DJ hírügynökség. A bank meg­erősítette, hogy az átlagos árfo­lyam az idén 6,10 rubel/dollár lesz. Csütörtökön a dollár 6,0505 rubel volt a moszkvai bankközi piacon — írta a Reuters. A múlt héten a kötvényhoza­mok — ebben a hónapban elő­ször—40 százalék fölé nőttek. A csütörtöki árverésen a 259 napos kincstárjegy átlagos ho­zama már 44,19 százalék volt a szerdai 41,38 százalék után. Az év eleje óta — a novembe­ri—decemberi 5 milliárd után —állítólag újabb 2 milliárd dol­lár távozott külföldre az orosz tőkepiacról a portfólióbefekte­­tések eladása következtében. A 107 részvényt reprezentáló RTS tőzsdeindex 30 százalék­kal esett az év eleje óta. A kormány és a központi bank alacsonyabb kamatokat szeretne, s az év végére 16-18 százalékos kötvényhozamokat vár. Ugyanakkor a központi bank azt is gyakran hangsú­lyozza, hogy ragaszkodik a ru­bel stabilitásához, és ennek ér­dekében nem riad vissza a ka­matok semmiféle magasságá­tól. Utoljára decemberben emelték a lombardkamatot, ak­kor is a külföldi befektetők köt­vénypiaci menekülése láttán. A refinanszírozási kamatot és a devizatartalékolási rátát no­vemberben emelték utoljára. Volt ügyész lett az új japán pénzügyminiszter Erősíteni kell a felügyeletet Macunaga Hikaru volt külkereskedelmi és ipari minisztert választotta a japán kormányfő új pénzügyminiszterré. Kinevezését a pénzügyminisztériumban leleplezett korrupció és a miniszter inkompetenciája egyaránt szükségessé tette. A minisztériumi botrány fényt vetett a japán bankok gyenge felügyeletének szerepére az ország pénzügyi rendszerének zavaraiban. A kormányzó Liberális De­mokrata Párt vezetői közé tar­tozó Macunaga képviselővé vá­lasztása, 1969 előtt ügyész volt. Ezenkívül a párt “Watanaba­­frakciójához” tartozik, így nemcsak gazdasági, hanem bűnüldözési hozzáértés is fel­tételezhető róla. Kinevezése azt is bizonyítja, hogy Hasimoto Rjutaro nem saját frakciójának szempontjait érvényesítette — írja az AP—DJ. Hasimoto miniszterelnök a pénteki kinevezés előzetes szűkkörű közlésével egyidejű­leg a felsőházban azt is kifejtet­te, hogy a 2000 milliárdos ide­iglenes adócsökkentést nem le­het véglegessé tenni, mert en­nek következtében a japán adó­teher alacsonyabbá válna az eu­rópainál. A pénzügyminiszté­rium munkatársai azt látták problematikusnak, hogy az adócsökkentés csak a jövő nemzedékekre hárítaná a terhe­ket. A miniszterelnök másutt azt mondta, az ideiglenes adó­­csökkentés is erős fellendülést okoz majd. Nem színház-e a japán pénz­ügyminisztérium élén végbe­ment személycsere? — veti fel a kérdést a The Economist, és emlékeztet rá, 1991-ben a mai miniszterelnök hasonló körül­mények között állt föl a pénz­ügyminiszteri székből. Akkor az értékpapír-kereskedelem gyenge felügyelete miatt kellett a tárca vezetőjének a felelőssé­get vállalnia. Most a korrupció felfedezése a japán bankrend­szer jelenlegi nehézségeinek lényegéről rántotta le a leplet: a bankfelügyelet és a bankok összejátszása alapvetően járult hozzá a pénzügyi rendszer tar­tós és egyre terjedő rothadásá­hoz a 90-es évek eleje óta. Micuzuka elküldéséhez a bot­rány jó ürügyül szolgált Hasimotónak azért is, mert a volt pénzügyminiszter ügyetle­nül intézte az amerikai kor­mánnyal a külkereskedelmi többlet miatt évtizedek óta tar­tó vita aktuális témáját: a bete­geskedő japán gazdaság élén­kítését. Az amerikaiak szoká­suk szerint attól félnek, hogy a japánok — a költségvetés mér­legének szempontj­a miatt—az export és nem a belső kereslet ösztönzésével igyekeznek a célt elérni. Ráadásul Washington azt is szeretné, hogy a japánok nagyobb szerepet vállaljanak a távol-keleti pénzügyi válság megoldásában. A Japán Gazdaságkutató Központ elnöke, Koszai Jutaka szerint azonban az eddig meg­hozott intézkedések még egy ideig nem hatnak a gazdaság lefelé tartó pályájára és a bank­­rendszer válságára. Csak az év második felében kezdődik fel­lendülés, amelyet azután fel le­het használni a pénzintézetek helyzetének rendezésére. Ázsia még mindig vonzó üzleti célpont (Folytatás az I. oldalról) A Nestlé, az ABB Asea Brown Boveri, a Cable and Wireless és mások elnökei, ve­zérigazgatói úgy vélik — írja a Reuters —, hogy a nehéz hely­zetbe került ázsiai országok ol­csóbb beszerzési és helyi ter­meltetési lehetőségeket kínál­nak, most látják alkalmasnak az időt jelentősebb beruházások­ra is. Előnyösnek tartják, hogy a bajbajutott országok hajlamo­sabbnak mutatkozhatnak a libe­ralizálásra és a külföldi magán­­befektetőkkel való együttmű­ködésre, mint korábban. Azt elismerik, hogy rövid vagy kö­zéptávon az anyacégeknek még számolniuk kell a válság hatá­sával, de hosszú távon fenntar­tás nélkül bíznak a kedvező fej­leményekben. “A harmadik évezred Ázsiáé. Ott él a világ népességének 60 százaléka, miközben az össz-GDP-nek alig negyede származik onnan, vagyis óriási tartalékok van­nak” — mondta Goran Lindahl, az ABB első embere. A német Deutsche, a Dresd­ner, illetve a Commerzbank ve­zetői, elismerve, hogy tavalyi eredményeiket “valamelyest” megtépázta az ázsiai vihar, szintén úgy nyilatkoztak, hogy nem vonulnak ki a Távol-Ke­letről, legföljebb óvatosabbak lesznek. Soros György szerint a szimpla óvatosságnál többre van szükség. A magyar szárma­zású amerikai pénzember ismét fölvetette, hogy új mechaniz­must kellene kialakítani a nem­zetközi pénzpiacok ellenőrzé­sére, mert bár az IMF, a Világ­bank és a BIS nélkül a pénzpi­ac már összeomlott volna, együttesen sem képesek bizto­sítékokat nyújtani az ázsiaihoz hasonló válságok kirobbanásá­nak megelőzésére. Az érintett szervezetek képviselői azonban egyelőre elvetik Soros ötletét. Szerintük a létező intézménye­ket kell rugalmasabbá tenni — írja az A177. Az euro ugyanolyan szilárd lesz, mint a márka vagy a gulden, és — a versenyképes­ségre gyakorolt áldásos hatásá­val — inkább munkahelyte­remtő következménye lesz, semmint hogy a munkanélkü­liséget növelné, miként azt a kritikusok állítják — vélték a jövőre bevezetendő közös eu­rópai pénznemről a vele kap­csolatban illetékesek. Jean- Claude Trichet, a francia jegy­bank elnöke szerint az euro nem a részt vevő országok jelenle­gi valutáinak átlagerősségét képviseli majd, hanem a legerő­sebbekét jeleníti meg. Jacques Semier EU-bizottsági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az euro ugyanolyan világpénz lesz, mint a dollár, amelynek előnyös ellensúlyt képez majd. “A nemzetközi pénzügyi rend­szer egyensúlyának helyreállí­tása nem zéró összegű játék, amelyben az Európai Unió má­sok rovására jutna előnyhöz” —jelentette ki. Surányi György, a Nemzeti Bank elnöke a hitelminősítő inté­zeteket bírálva az AP-DJ hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett: ezek az intézetek előbb lassan reagáltak az ázsiai válságra, majd mintegy megijedve emiatt, most túl óvatossá válnak, és ugyancsak késve reagál­nak a javuló magyar eredményekre. “Szenve­dünk a hitelminősítők egyébként érthető óva­tosságának növekedésétől. Ha elemezzük a mu­tatókat, úgy vélem, hogy Magyarország meg­érett a jobb besorolásra”—jelentette ki, mond­ván, az idén a fogyasztói árindex növekedése 13-14, a GDP-é 5 százalékos lesz. Ha az infláció és a nominálbé­rek emelkedése az első negyedév végén összhangban lesz az MNB elvárásaival, akkor fontolóra veszik a jelenleg havi 0,9 százalékos csúszó leértékelés mértékének módosítását—mondta Davosban Surányi. Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes Bánki András Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Binder István, Eörsi János, Fehér István, Hazafi László, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emilia, Papp Zsolt, Sóvári Mónika, Szily László, Tóth Judit ♦ KÜLFÖLD Gaál Csaba (rovatvezető), Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Oszlay Péter, Szalay Hanna, Urkuti György ♦ TÁRSADALOM: Kovács András István (rovatvezető), Illisz L. László (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, Kovách Attila, Mucsányi Marianna, Rozgonyi Zoltán, Tüske Erika ♦TŐZSDE, Nyomárkay Kázmér (rovatvezető), Majoros György, Vitéz F. Ibolya,(rovatszerkesztők), Farkas Barbara, Halaska Gábor, Lovas András, B. Sebestyén Stella ♦VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Daróczi Dávid, Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára, Mester Nándor ♦ MENEDZSERKALAUZ Weisz Györgyi ♦ WIRTSCHAFTSLETTER Nemes Bettina ♦ TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Lehőcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód) M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Katalin, Tóth Brigitta ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető): Friedrich Zoltán, Környei Éva, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: EFGÉ Kft ♦ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp . Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest , Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel 175-6722/1145. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlap­kézbesítőknél: Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175- 6722/20-47) ♦ Előfizetési díj egy évre 34 800, fél évre 17 400, negyedévre 8700 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Egyesülés és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http:/ /www.lang.hu/szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. KÜLFÖLD 1111 n 11 n­ 11 — Jelcin nem indul harmadszor Újabb bizonytalanságot okozott a moszkvai pia­cokon, hogy Borisz Jelcin államfő bejelentette: nem indul a 2000-ben esedékes következő elnökválasztá­son. Hozzátette, hogy utódját már kiválasztotta, de annak nevét egyelőre nem hozza nyilvánosságra. Jelcin úgy vélekedett, hogy szükség lenne egy-két miniszter lecserélésére a jelenlegi kormányban, ne­veket azonban nem említett. A Reuters szerint az elnök egyetlen üzenete, amely nyugtatóan hatott a befektetőkre, az volt, hogy továbbra is bizalmáról biztosította Viktor Csernomirgyin miniszterelnököt. 1998. FEBRUÁR 2. Hullámvasúton a jugoszláv dinár A jugoszláv vezetésnek a hét végére sikerült megállítania a dinár feketepiaci árfolyamá­nak zuhanását, sőt szombaton jelentősen megerősödött a ju­goszláv fizetőeszköz. Szakér­tők szerint néhány napig még folytatódhat a dinár árfolya­mának javulása, azonban előbb-utóbb mindenképpen szükség lesz a túlértékelt fize­tőeszköz leértékelésére. SZABADKAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Míg csütörtökön még 6,2 di­nárt adtak a váltók egy német márkáért, addig szombaton már csak 4,7 dinárt ért egy márka. A dinár feketepiaci árfolyama — hasonlóan a tavalyi évhez— az ortodox karácsony és újév után szabadult el, s a belgrádi illetékeseknek végül a közké­zen lévő dinár jelentős részének forgalomból való kivonásával, a köztársasági árutartalékok piacra dobásával és az import engedélyezésével sikerült meg­állítaniuk a folyamatot. A pénteki mélyponton már áthatóvá vált, hogy a leg­rosszabbra számító lakosság megkezdte a készletezést: a vá­sárolók hatalmas tételben vit­ték haza a folyamatosan drágu­ló cukrot, a lisztet és az étola­jat. Elemzők szerint a pár napig tartó árfolyamzuhanás sokak­nak jelentős bevételt hozott, s egyes vállalatok a feketepiacon olcsón beszerzett dinárral tör­lesztik majd dinárban nyilván­tartott adósságaikat. Sokak szerint a mostani pénz­piaci pánik s a válság gyors megoldása ismét bebizonyítot­ta, hogy a szerb gazdaság teljes egészében a hatalmon lévő szo­cialisták kezében van, s amikor a hatalom vissza akarja szerezni az ünnepek előtt kifizetett pén­zeket, akkor meggyengíti a di­nárt, majd amikor elérte célját, visszaállítja a korábbi vagy az ahhoz közeli árfolyamot. A fo­lyamatban jelentős rész jut a “szigorúan ellenőrzött” fekete­váltóknak is, akikről először 1993 végén, a jugoszláv törté­nelem legsúlyosabb hiperinflá­ciója idején derült ki, hogy szo­rosan kötődnek a hatalomhoz: a pénznyomdából nem a ban­kokba, hanem a nepperekhez jutott el elsőként a pénz. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk.

Next