Világgazdaság, 1998. október (30. évfolyam, 189/7449-209/7469. szám)
1998-10-01 / 189. (7449.) szám
Washingtonban tanácskoznak a hetek és a Nemzetközi Valutaalap Éleződő vita a nemzetközi tőkemozgások korlátozásáról A rövid távú tőkemozgások ellenőrzésének ügye lépett elő a hetek hét végi washingtoni pénzügyminiszteri és bankelnöki találkozójának legfontosabb napirendi pontjává. A tanácskozás időben egybeesik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves közgyűlésével. Japán eközben bejelentette: mintegy harmincmilliárd dollárt kíván a válságban lévő ázsiai országok megsegítésére költeni. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Elemzők szerint komoly vita várható arról, hogy célszerű-e a korlátozásokkal elejét venni az ázsiai országokat, Oroszországot, valamint Latin-Amerikát sújtó bankválság további mélyülésének. Míg Gerhard Schtronfer megválasztott német kancellár és Jacques Chirac francia elnök tegnapi párizsi tárgyalásain is megerősítette, hogy a tőkemozgások és a pénzpiacok szigorúbb ellenőrzésére lenne szükség, addig Tony Blair brit miniszterelnök ismét “végzetes hibának” nevezte ezeket a javaslatokat, s úgy vélekedett, hogy a szigorító intézkedések a protekcionizmus újjáéledéséhez vezetnének. Valószínűleg Londonban sem teljes az egyetértés a korlátozások ügyében, hiszen Gordon Brown brit pénzügyminiszter szerint rövid időn belül létre kellene hozni egy állandó felügyelőbizottságot, melynek feladata a nemzetközi pénzügyi válságok megakadályozása, illetve megoldása lenne. A világggazdasági folyamatok megreformálását sürgető Brown szerint a testület feladata az lenne, hogy biztosítsa a befektetésekre és egyéb pénzügyi ügyletekre vonatkozó játékszabályok betartását. Japán, amely még néhány nappal ezelőtt maga is a tőke szabad mozgásának korlátozása mellett foglalt állást, megváltoztatta álláspontját, s Szakakibara Ejszuke pénzügyminiszter-helyettes közölte: a hetek tanácskozásán a korábbi tervekkel ellentétben nem terjeszt elő javaslatot a rövid távú tőkemozgások ellenőrzése érdekében. Az ázsiai országoknak, s közülük is elsősorban Thaiföldnek, Malajziának és Indonéziának szánt japán segítség részleteiről szólva Mijazava Kiicsi japán pénzügyminiszter elmondta, hogy a tervek szerint a félig állami tulajdonban lévő export-import bank szavatolná a válságban lévő ázsiai vállalatok és bankok hiteleinek visszafizetését, hozzájárulna a hitelkamatok törlesztéséhez, s államkötvényeket vásárolna, hogy külföldi valutát juttasson a hitelszűkébe került országoknak. “Bár Japánban is súlyos a helyzet, van elég pénzünk arra, hogy megsegítsük Délkelet- Ázsiát” — közölte Mijazava, aki szerint 30 milliárd dollárt szánnak erre a célra. A hetek tanácskozásán minden bizonnyal napirendre kerülnek azok a javaslatok is, amelyek célja a Breton Woods-i intézményrendszer, azaz a Világbank és a IMF működtetésének gyökeres átalakítására vonatkoznak. A pénzügyi válság megoldásának halaszthatatlanságát bizonyítja az is, hogy a Fitch IBCA hitelminősítő cég tegnap felhívta a figyelmet arra, hogy az IMF pénzhiánya miatt több állam is képtelenné válhat korábban kibocsátott államkötvényeinek visszafizetésére. Ennek következtében a hitelezők csak jóval nagyobb kockázat vállalásával nyújthatnak kölcsönt a fejlődő piacoknak. RÖVIDEN Átalakítják a loméi egyezményt Új, átfogó partneri és együttműködési szerződésről kezdett tárgyalásokat az Európai Unió a fejlődő világ hetvenegy államával. A loméi egyezmény néven ismert eddigi szerződést felváltó megállapodás a tervek szerint az ezredforduló után lép életbe. Az új kapcsolatrendszer lényege, hogy politikai partnerséggel egészítse ki az eddigi együttműködést, amely csupán kereskedelmi és segélykérdésekkel foglalkozott. A többszöri átdolgozás után ma is érvényes, 2000-ben lejáró loméi szerződés kedvezményes kereskedelmi elbánást biztosít az afrikai és közép-amerikai államoknak, garantálva mintegy ötven termékből származó exportbevételük folyamatosságát is. Az EU összesen 13,2 milliárd ECU-vel (14,5 milliárd dollárral) segíti közvetve a szóban forgó államokat. (MTI) Rekordtöbblet az amerikai büdzsében Bill Clinton amerikai elnök megerősítette, hogy a tegnap véget ért pénzügyi évet mintegy 70 milliárd dolláros többlettel zárta az amerikai költségvetés. Az elnök véleménye szerint a többlet azt bizonyítja, hogy az amerikai gazdaság biztos lábakon áll, s alaptalannak bizonyultak azok a néhány évvel ezelőtti jóslatok, amelyek szerint az Egyesült Államok gazdasága óhatatlanul recesszióba kerül. Clinton szerint a többlet elsősorban a kamatszintek általános csökkentésének köszönhető. (AP-DJ) Elutasított ukrán költségvetés A kijevi parlament tegnap elutasította a kormány által benyújtott 1999-es költségvetési tervezetet. A képviselők azzal magyarázták döntésüket, hogy az ország gazdasági válsága miatt a júliusban kidolgozott költségvetési számokat teljes mértékben irreálissá tették. A törvényhozók utasították a kormányt, hogy a költségvetési törvényjavaslat átdolgozása során vegyék figyelembe a hrivnya árfolyamának zuhanását és az infláció ütemének felgyorsulását. A kormány tervei szerint az új javaslat október közepén kerül a törvényhozás elé. Az ukrán gazdaság elsősorban az oroszországi válság miatt kezdett mélyrepülésbe. (AP—DJ) Javul az osztrák kereskedelmi mérleg Az osztrák export növekedése az első fél évben kissé lassult, de így is 9,9 százalékkal meghaladta a tavalyi első hathavi eredményt. Közben az import csak 7,6 százalékkal növekedett, és így a kereskedelmi mérleg hiánya 13,3 százalékkal csökkent. A közép- és kelet-európai országokba az első fél évben 56,6 milliárd schillingért exportáltak osztrák árut, ezekből az országokból pedig 40 milliárd schilling értékű import érkezett Ausztriába. (MTI) Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az » OBSER VER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Lenkei Gábor, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Ballai József, Bányai Gyula, Fehér István, Gyüre József, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Molnár Mari, Nagy Ildikó, Nógrádi Tóth Erzsébet, Rozgonyi Zoltán, Török Tünde ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Urkuti György (rovatszerkesztő), Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZVILÁG: B. Varga Judit (rovatszerkesztő), Binder István ♦ TÁRSADALOM: Mucsányi Marianna (rovatvezető), Bundula István (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, Kecskeméti József, Szerető Szabolcs, Tüske Erika, Vas Gábor ♦ TŐZSDE: Daróczi Dávid (rovatvezető) Oszlay Péter (rovatszerkesztő), Halaska Gábor, Lovas Judit, Majoros György, B. Sebestyén Stella, Szabó E. Viktor ♦ VÁLLALKOZÁS. ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők) Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ MENEDZSERKALAUZ: Weisz Györgyi (szerkesztő), Tompa Imre ♦ WIRTSCHAFTSLETTER: Nemes Bettina ♦ TUDÓSÍTÓK: Dombi Margit (Debrecen), Lehőcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ: 1016 Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp . Pf. 331. Telefon: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel: 375-6722/1145. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj egy évre 34 800, fél évre 17 400, negyedévre 8700 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F v : Lendvai Lászlóné ,vezérigazgató. Internet: http://www.lang.hu/szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A VILAGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. A Nemzetközi Valutaalap tegnap kezdődött és október 8-ig tartó washingtoni éves közgyűlése alkalmából nyilvánosságra hozott előrejelzések nem sok jóval kecsegtetnek: az IMF véleménye szerint az oroszországi válság komoly kockázatot jelent Kelet- és Közép-Európa országai számára, s csak néhány állam számíthat gazdasági fejlődésre. Magyarországról szólva az IMF megállapította: a gazdaság már megteremtette a fenntartható növekedés alapjait, s így az idén 5,2 százalékos növekedés várható. A szervezet ugyanakkor azt is hangsúlyozta, az oroszországi és ázsiai válság okozta bizonytalanság ismét rávilágított arra, hogy a fejlődésben lévő országok mennyire érzékenyek a külföldi befektetők gyors stratégiaváltására. Az IMF becslései szerint a világgazdaság a korábban várt 3,1 százalék helyett az idén csak 2 százalékkal növekszik majd, s jövőre is a vártnál lassabb — 3,7 helyett csak 2,5 százalékos — lesz a világgazdaság bővülése. A vesztesek közül elsősorban Oroszország emelkedik ki, amely az idén és jövőre is 6-6 százalékos visszaeséssel számolhat. “Augusztus óta már nem Ázsia, hanem Oroszország a fejlődő piacokat sújtó válság központja” — áll az elemzésben, amely csökkentette a kínai gazdaság fejlődési ütemére vonatkozó előrejelzését is: 8 helyett csak 5 százalékos idei növekedésre számíthat a világ legnagyobb országa. Az Egyesült Államokat sem kerülik el a válság kedvezőtlen hatásai, azonban az amerikai gazdaságnak nem kell tartania a recessziótól: az idén 3,5, jövőre pedig 2 százalékos növekedést jósol az IMF az Egyesült Államoknak. Japán az idei 2,5 százalékos visszaesés után az IMF szerint 1999-ben visszatérhet a növekedési pályára, ám a várható 0,5 százalékos növekedés csak akkor gyorsulhat fel, ha a tokiói kormány határozott lépéseket tesz a bankszektor helyrehozása érdekében. Gazdaságpolitikai váltás Oroszországban Visszatérés a szovjet időkhöz Oroszország a szovjet típusú gazdasághoz tér vissza, ha a kormány mai ülésén elfogadja Jurij Maszljukov első miniszterelnök-helyettes, volt tervhivatali elnök gazdasági programját — idézi az AP—DJ a Kommerszant Dailyt. A központi bank máris megkezdte a kettős, sőt többes valutaárfolyam-rendszerhez való visszatérés előkészítését. UHKHUinflI A Maszljukov-terv értelmében visszaállamosítják a bankok nagy részét, többüket beolvasztják az újonnan létesítendő Állami Újjáépítési és Fejlesztési Bankba. Ez fogja meghitelezni a hazai ipart. Az ország második legnagyobb bankjára, az eddig lakossági pénzintézetként funkcionáló SZBSZ-Agróra szintén államosítás vár; hatáskörébe az alig vegetáló mezőgazdasági szektor hitelezése tartozik majd. A várható hiteligényeket, a bér- és nyugdíjtartozásokat a terv a pénzkínálat 60 százalékos bővítésével kívánja megoldani. Az így várható hiperinflációt csak növelheti, hogy Jevgenyij Primakov kormányfő megígérte a fizetések és járadékok indexálását. A rubel átváltási árfolyamát leválasztják a piaci mechanizmusokról. Különbizottság felügyeli majd a valutapiacot, tagja lesz Viktor Gerascsenko, a központi bank elnöke, Mihail Zadornov pénzügyminiszter, Grigorij Boosz főadószedő, valamint a leendő állami bank elnöke. Más-más rubel/dollár árfolyammal kell majd kalkulálniuk az exportőröknek, az importőröknek, a lakosságnak. A központi bank máris utasította az exportőröket, hogy dollárjövedelmeiket speciális kereskedési rendszerben váltsák át rubelra. Eddig keményvaluta-bevételeik 50 százalékát kellett az államnak piaci feltételek mellett eladniuk, ezentúl 75 százalékot mesterséges árfolyamon, három nappal azután, hogy megérkezett a pénz a számlájukra. A bankok ezentúl nem bonyolíthatnak le önálló valutaügyleteket. “Olyan rendszer felé haladunk, amelyben a valutapiac kizárólag a fizetési mérleg céljait szolgálja” — állapította meg egy elemző. Lekerült a napirendről az adóreform: a jövedelem- és nyereségadó kulcsai változatlanok maradnak, az áfa 20-ról 15 százalékra mérséklődik. Ezzel a behajtás szigorításáról is letesznek. Borisz Jelcin elnök tegnap új kinevezésekkel gyakorlatilag feltöltötte a Primakov-kormányt; most már “csak” a pénzügyeket felügyelő miniszterelnök-helyettes széke üres. Brüsszel elvégzi házi feladatát (Folytatás az I■ oldalról) Franciaország azt követelte a bizottságtól, hogy mielőtt november 10-én megkezdődnek az érdemi csatlakozási tárgyalások az első körös tagjelöltekkel, a bizottság készítsen átfogó politikai értékelést a bővítési folyamat állásáról. A testületben ezt a kérést a lap szerint a bővítés lassítására irányuló törekvésként értékelték, mint amely új határvonalat akar húzni a közösségi joganyag átvilágítása (a már április óta zajló screening) és az érdemi alkudozás közé. “Magyarországnak nincs információja arról, hogy Franciaország megváltoztatta volna álláspontját, és ne támogatná a november 10-i tárgyaláskezdést” — közölte lapunkkal Pataki Zsolt, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. Párizs már a screening megindulása előtt szorgalmazta ezt a jelentést, mondván, hogy szükség van a tapasztalatok egyfajta értékelésére. Valószínű, hogy a november 10-i fordulón nem zárják le a mégoly egyszerűnek tűnő témaköröket sem. Az EU korábbi bővítéseinél alapelv volt, hogy csak akkor lehet bármelyik fejezetet lezárni, ha már minden témában megállapodás született, hiszen amíg van nyitott kérdés, addig minden terület alku tárgya lehet. Málta is nehezítheti csatlakozásunkat A befagyasztott máltai csatlakozási kérelem felújítása szintén nehezítheti a kelet-középeurópai országok felvételét. Máltának elemzők szerint jobbak az esélyei a tárgyaláskezdésre, mint térségünk országainak. Az EU ugyan még nem döntötte el, hogy miként kezeli a máltai kérelmet, de megfigyelők emlékeztetnek: az intézményi reform megoldatlansága miatt egyelőre legfeljebb öt új tagot lehet felvenni. Ha pedig a gazdasági téren sokkal felkészültebb szigetország ebből egyet “lefoglal”, akkor régiónknak már csak négy hely marad. Hazánk mindenesetre mindig azt hangoztatta, hogy a tagjelölteket egyéni teljesítményük alapján kell megítélni. MárpedigMálta bekerülése alapvetően nem befolyásolja Magyarország megítélését. Elvárjuk: az EU saját intézményi kereteit úgy igazítsa, hogy a feltételeket teljesítő országok számára biztosítható legyen a tagság” — fogalmazott Pataki Zsolt. — Találgatások a brazil válságcsomagról Brazília a rövid távú, spekulatív tőkék korábbi beáramlásának és mostani gyors távozásának esett áldozatul — véli az ottani jegybank egyik vezetője. A pénzügyminisztérium ezzel egy időben cáfolja, hogy létezne egy, a vasárnapi választások után villámgyorsan életbe léptethető, kemény megszorításokkal járó válságkezelési terv. A pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára 24 órán belül a második, aki cáfolja a kidolgozott válságterv létezését. Elismerte viszont, hogy készülnek bizonyos javaslatok, amelyek "tartós és pozitív intézkedések” megtételét célozzák. Korábban Cardoso elnök szóvivője cáfolta, hogy a lakosságot meg fogják lepni egy gyors csomaggal. Az AP—DJ ezzel kapcsolatos jelentésében olyan elemzőkre hivatkozik, akik “masszív fiskális kiigazításra”, jelentős adóemelésre számítanak. A Financial Times felhívja a figyelmet, hogy az orosz válság kezdete óta 74 milliárdról 48 milliárd dollárra süllyedtek Brazília valutatartalékai. A jegybank monetáris politikáért felelős igazgatója elutasított minden, a tőkeforgalom korlátozására irányuló felvetést. Indítványozta: számolják fel azokat a könnyítéseket, amelyek a rövid távú, spekulatív tőkék gyors beáramlásához vezettek az ázsiai válság egyik, tavaly novemberi tetőzését követően. Megerősítette: a szeptember elején még oly erős ütemű dollárkivonás megcsappant, miután a múlt héten drasztikusan megemelték a kamatokat. E hét elején azonban ismét mértek napi 700 millió dollárt meghaladó átváltást, ami — előrejelzések szerint — fel is erősödhet, ha a vasárnapi elnökválasztások után nem foganatosítanak a piacok számára meggyőző intézkedéseket. Ilyen lépések nélkül a költségvetési hiány az év végére elérné a GDP 7,6 százalékát.