Világgazdaság, 1999. szeptember (31. évfolyam, 169/7679-190/7700. szám)
1999-09-14 / 178. (7688.) szám
1999. SZEPTEMBER 14. A magyar cégek is követik a piaci trendet Drágultak a papír alapanyagok Áremelésre kényszerülnek e hónaptól a Magyarországon tevékenykedő hullámtermékeket előállító cégek. Az eladási ár növekedése meghaladhatja a tíz százalékot—mondták lapunk érdeklődésére a piacon vezető pozíciót elfoglaló társaságok illetékes vezetői. MUNKATÁRSUNKTÓL A hullámpapírgyártás világpiacát az észak-európai és kanadai cégek uralják. A közelmúltban a hullámtermékgyártók által felhasznált alapanyagok ára a vártnál is nagyobb mértékű — húsz százalékot is meghaladó — növekedésnek indult. A PPI This Week szaklap értesülései szerint a primer rosttartalmú papíroknál az egyik vezető multinacionális vállalat, az ASSI Domán első lépésként tonnánként 50 eurós emelést jelentett be, s hasonló szándékáról tudósított a Smurfit Cellulose du Pin és az SCA is. Hasonló a helyzet a papírhulladék-tartalmú csomagolópapíroknál, ahol az augusztus eleji tonnánként 40 márkás áremelést e hónapban további tonnánkénti 60-80 márkás növelés követi—írja az Euwid nemzetközi szaklap. A Board Converting News szaklap az okok között megemlíti, hogy a csomagolóanyagok iránt éppen abban az időszakban növekedett meg a kereslet, amikor a bezárások, felújítások, rekonstrukciós munkálatok miatt a papírgyártók kapacitása csökkent. Ezzel egy időben folyamatosan növekedett az újrahasznosítható papírhulladék ára is, s szakértők véleménye szerint a kialakult helyzethez hozzájárult az Egyesült Államok exportjának visszaesése, valamint az erősödő ázsiai import is. A költségeket növelte néhány segédanyag s az energia árának emelkedése is. Az alapanyagárak növekedése hatással volt a hullámtermékek piacára is, az USA-tól kezdve az Egyesült Királyságon át az európai országokig. A Magyarországon tevékenykedő hullámtermékeket előállító cégek — hasonlóan a nemzetközi vállalatokhoz — nem képesek teljes mértékben kompenzálni a mintegy 20-30 százalékos alapanyagár-növekedést, ezért e hónaptól termékeik eladási árát több mint tíz százalékkal emelik. A hazai piacot a Dunapack Rt. és a Rondó Hullámkartongyártó Kft. uralja. A piac több mint ötven százalékát birtokló Dunapack Rt. értékesítési igazgatója, Hopka Imre elmondta, az alapanyagár-emelés mintegy fele jelenik meg költségként, s mivel a cégek tartósan nem rendezkedhetnek be arra, hogy tartalékaikat feléljék, az iparágban működő vállalatoknak is lépniük kell. Hozzátette, hogy partnereikkel már megkezdték az egyeztetéseket, s bár az év utolsó negyedében már nem könnyű elfogadtatni egy-egy árváltozást, vélhetően a vevők is tudomásul veszik, hogy e lépés elkerülhetetlen. Százalékban nehéz kifejezni, hogy a csomagolóanyag árának változása mennyire változtatja meg egyegy termék árát, hiszen nem mindegy, hogy egy televízióról vagy egy doboz üdítőitalról van szó. A Rondó Kft. —piaci részesedésük harminc százalékra tehető — ügyvezető igazgatója, Sigray Mária úgy vélekedett, partnereik is tisztában vannak azzal, hogy az elmúlt években a papír olcsó volt, s ezért nem meglepő, hogy az alapanyagárak emelkedtek. Mint mondta, emiatt nem várható piaci átrendeződés, hiszen vélhető, hogy egyik cég sem tudja hosszú távon átvállalni az alapanyagár-emelkedésből adódó veszteségeket. A Rondó Kft. ugyancsak megkezdte már vevőivel az áregyeztetéseket. H.É. Átszervezte sorait a Megatrend Változtatott szervezeti felépítésén a Megatrend 2000 Rt. Az elsősorban az Infosys vállalatirányítási szoftverről ismert társaság a jövő év végére 10 milliárd forintos tőkét kíván koncentrálni egységeinél, melyhez pénzügyi és szakmai befektetők bevonását is tervezi. MUNKATÁRSUNKTÓL Új üzleti felépítésben működik tovább a Megatrend-cégcsoport. Központi egysége a pénzügyi holdingként működő Megatrend Kft. lett, melyhez a vagyonkezelésre szakosodott Mega-Beva Kft., a vállalatirányítási szoftvert fejlesztő Infosys Kft., a szellemi termékek hasznosítására létrejött Esteem Kft. és a kereskedelmi, marketingfeladatokat ellátó Com-Ker Kft. csatlakozik. Az informatikai tevékenységet ezentúl a csoport Megatrend 2000 néven működő részvénytársasága végzi. K. Szabó Imre elnök-vezérigazgató elmondta, a részvénytársasági forma választása mellett egyrészt marketingszempontok miatt döntöttek, másrészt a versenytársakkal való megméretéshez a társaságnak tőkebevonásra lesz szüksége, melyhez kedvez ez a társasági forma. A Megatrend 1986-ban gmk-formában indult és 1990 óta működik kft.-ként. A csoport tavalyi árbevétele mintegy 2 milliárd forint volt, az idén 2,5—3 milliárd közötti eredmény várható. A cég saját tőkéje 500 millió forint körül van, jegyzett tőkéje jelenleg 200 millió, de ezt egy éven belül egymilliárdosra szeretnék növelni. Ehhez elsősorban pénzügyi befektetők bevonását tervezik, illetve más cégekkel való egyesüléseket sem zárnak ki. A jövő év végére az elnök-vezérigazgató szerint már tízmilliárdos tőkét kezelhet a csoport, távolabbi cél pedig a tőzsdei megjelenés is lehet. A Megatrend nyeresége 1997-ben 300 millió, tavaly 50 millió forint volt. Ezt vezetése azzal magyarázza, hogy a vállalatirányítási rendszerek iránti kereslet 1997-ben érte el csúcsát, és a hazai piac is sokszereplőssé vált. Megújult a cég fő bevételi forrásának számító Infosys szoftver is, a 2.1 -es verziót a mai Megashow konferencián mutatják be. T.Z. VILÁGGAZDASÁG Ha nincs perspektíva, továbbáll a dolgozó Hatmilliárd forint a hazai szakképzésre (Folytatás az 7. oldalról) Jasinowski utalt arra, hogy a szövetség tagvállalatainál kopogtató munkavállalók 60 százalékát el kell utasítaniuk, mert nem megfelelő a szakképzettségük, 40 százalékuk pedig még megfelelő szinten írni, olvasni sem képes. Ebből a szövetség elnöke egyebek mellett azt a következtetést vonja le, hogy a vállalatoknak sokkal többet kellene a szakképzésre fordítaniuk. A NAM-felmérés szerint a feldolgozóipari vállalatok 47 százaléka a bérek két százalékának megfelelő összeget fordít szakmai továbbképzésre, a hat évvel ezelőttinek a négyszeresét. A japán Toyota amerikai leányvállalata, a Toyota Motor Manufacturing az elmúlt tíz évben több mint 100 millió dollárt költött arra, hogy “karbantartsa” dolgozói szakmai tudását. A társaság több oktatási intézménnyel áll kapcsolatban Kentuckyban, ahol több szinten képzik a konszern alkalmazottait: a szerelőszalagok mellett dolgozók például évente átlagosan 40 órát töltenek az iskolapadban. Ezt a kérdést egyébként a Toyotánál szükségszerű feladatnak tartják, a dolgozók megtartásának eszközeként. Jim Wiseman, a Toyota északamerikai divíziójának alelnöke a Reuters tudósítójának elmondta, ha a vállalat nem nyújt megfelelő továbbképzési lehetőségeket munkatársainak, azok továbbállnak. A NAM-jelentés egyébként kitér arra is, hogy az utóbbi években tapasztalt technológiai fejlődés jelentősen hozzájárult a beruházások növekedéséhez, s ezen keresztül a termelékenység, illetve a bérek növekedéséhez. A termelékenység a feldolgozóiparban négy százalékkal nőtt évente 1995 utolsó negyede óta, s ezzel megfordult a trend: 1976 és 1994 között ugyanis a termelékenység növekedési üteme évi 1,1 százalékra csökkent az 1950—1975 közötti 2,6 százalékról. A Henkel magyarországi gyáraiban jelentős összegeket fordítanak a munkások továbbképzésére —közölte lapunk érdeklődésére a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Fekete István elmondta: mivel a hazai gyárak sokrétű kapcsolatban állnak az anyavállalat cégeivel, fontos, hogy a munkások—elsősorban a művezetők —nyelveket beszéljenek, képesek legyenek külföldi kollegáikkal megbeszélni egy-egy termelési problémát. Ezért a vállalat sokat költ a munkások nyelvi képzésére, de arra is, hogy egy-egy új technológiát betanuljanak ,általában néhány hétre vagy hónapra kiküldik őket a cég valamelyik külföldi gyárába. Gyakran szerveznek a munkásoknak számítógépes tanfolyamokat, mert többnyire nekik kell beállítani a programokat a számítógép vezérelte berendezéseken — például a töltő-, az adagoló- vagy a flakonfúró gépeknél. A cég anyagilag támogatja azokat, akik feljebb akarnak emelkedni, s betanított munkásból szakmunkássá akarnak válni. Ezzel összefüggésben az ügyvezető hangsúlyozta, hogy tapasztalatok szerint a környező országok közül a magyarországi Henkel-gyárak munkásai a legnyitottabbak az új technológiai megoldások elsajátítására. A Ford 1300 fős székesfehérvári alkatrészgyárában az új alkalmazottak betanítását követően mindenki számára kötelező az ingyenes angol nyelvtanfolyam. A győri Audi Hungária Motor Kft.-nél beosztástól függ, hogy kötelező-e az egyébként mindenkinek biztosított térítésmentes nyelvi kurzus—mondta Lőre Péter tájékoztatási vezető. Az új munkatársak féléves képzési programban részesülnek a munka mellett, ezenfelül évente tartanak tanfolyamokat a közép- és felső vezetők számára is. Az üzemben dolgozók például a legkorszerűbb gyártási eljárásokkal ismerkednek meg. Az új munkafolyamatok jó részének betanítása Németországban történik. A cég igyekszik megtartani munkatársait, hiszen egy-egy ember továbbképzése több millió forintra is rúghat. A szentgotthárdi Opel-gyár is évente tart szakmai és nyelvi tanfolyamokat—tájékoztatott Légrádi Edit, a gyár pr-vezetője. Az Opel beszállítói is részt vesznek a programokban, az elektromos karbantartókat például a Siemens képezi ki Németországban. Mivel a cég a General Motorshoz tartozik, a vezetői értekezletek nyelve az angol, így az ingyenes tanfolyamokon elsősorban ezt a nyelvet, másodsorban németet tanulhatnak az alkalmazottak—beosztástól függetlenül. A jól vizsgázókra felfigyelnek, és a szakmai munka mellett ez is megnyithatja az utat az előrelépés felé. Némileg hasonló módszert alkalmaznak Esztergomban is. Amint Izsák György, a Magyar Suzuki Rt. személyzeti igazgatója elmondta: évente negyven, a teljesítményük alapján potenciális csoportvezetőt vagy művezetőt küldenek ki hat hónapra Japánba, hogy a termelésben dolgozva megismerkedjenek az anyacég munkakultúrájával s a “kaizen teijari’-nal, a japán újítási rendszerrel. Miután az 1400 fős cég kezdeti 250 dolgozójának mindegyike Japánban kapta az alapképzést, s az említett kiküldetéses rendszer is jól működik, ma már az alkalmazottak nagyobb része megjárta a Távol-Keletet. A gyárban a japán rendszer szerint belső továbbképzés is folyik, s ha munkaidő-kedvezménnyel nem is, de anyagilag támogatják a levelező formában magasabb iskolai végzettséget szerzőket, kiegészítő oktatásban részesülőket. D.K.—L.I.—K.K. ÜZLETI NAPILAP VÁLLALKOZÁS Finn érdeklődők Magyarországon Vonzó a gázerőműpiac Az 5—20 megawattos erőművi egységeket kínáló finn Wärtsila NSD mérnöki csoport Magyarországon is meg szeretné vetni a lábát. A cég már számos itteni lehetséges ügyféllel tárgyalt, megvalósíthatósági tanulmányt is készített, de üzletet még nem kötött — mondta lapunknak Tapio Tiura, a Finn Kereskedelmi Központ illetékese. Számos magyarországi céggel és önkormányzattal tárgyalt már a kisebb méretű erőműveket szállító finn Wartsila-csoport, de miután eladni itt még nem tudott, képviselet nyitását határozta el. A cég kisebb erőművek, tengeri hajtóművek építésére és ipari berendezésekre szakosodott. Nagy, közepes és kis sebességű, vegyes tüzelésű motorjainak teljesítménye 0,5—66 megawatt. Hét európai országban van termelőegysége, tavalyi nettó forgalma megközelítette a 11 milliárd finn márkát. Árbevételének mintegy harmada-harmada származott az EU-ból, illetve Ázsiából, a többi más térségekből. Éves bevételének 3- 4 százalékát fordítja kutatásra, melynek fő témái a dízel- és gázmotorok, valamint a környezetvédelem. A Vártsila eddig összesítve 25 ezer megawattnyi erőművi egységet telepített a világ 130 országában. A gáztüzelésű kogenerációs (áramot és hőt is fejlesztő) erőművek iránti erősödő igény évi 2000 megawattnyi egység szállítását teszi lehetővé számára, várakozásai szerint ez a piac Magyarországon is kibontakozik. Térségünkben eddig Csehországban működik erőműve — tudtuk meg Tapio Tiurától —, a “környéken” pedig Olaszországban épített még egy erőművet és “sokat” Németországban is. A szintén erőműveket is szállító és Magyarországon erős pozíciókkal rendelkező ABB számára a Wartsilável nem versenytárs jelenik meg az itteni piacon — utasította el felvetésünket a Finn Kereskedelmi Központ illetékese. Utóbbi ugyanis jóval nagyobb egységeket gyárt, tehát piaci érdekeik nem ütköznek. Kapcsolatukat az együttműködés jellemzi — amellett, hogy mindkettő finnországi központja Vaasában van—, lényegében az ABB látja el a Wártsilá összes generátorát. B.H.L. A Wártsilá NSD 1997-ben jött létre négy cég egyesülésével, ezek a Wártsilá Diesel, a New Sulzer Diesel, a Diesel Ricerche és a Grand Motors. Többségi tulajdonosa a finn Metra-csoport, a kisebbségi az olasz Financhieri Cantieri Nvali Italiani SpA. Az öt nagy finn céget — 24-100 százalékban — birtokló Metrónak közel 20 százaléka külföldi, jórészt svéd, a többi finn tulajdonban van. Legnagyobb, 22,9 százalékos tulajdonosa a Fiskars. CÉGSOROK Felavatták a Denso székesfehérvári gyárát Első közép-európai gyárát avatta fel a japán Denso hétfőn Székesfehérvárott a sóstói ipari parkban. A 150 millió márkás beruházással létrehozott üzemben a termelés teljes felfutása után, várhatóan 2001-ben 230 ezer elektronikus vezérlésű, elosztórendszerű dízeladagoló pumpát készítenek majd. A japán vállalat nem egyszerűen összeszerelő üzemet létesített a dunántúli városban — mondta Hiromu Okabe, a Denso világcég elnöke —, hanem a világ egyik legfejlettebb precíziós dízelüzemanyag-befecskendező gyártását honosította meg. A termékek a lengyelországi Isuzu-gyárba kerülnek majd, ha a székesfehérvári tapasztalatok kedvezőek lesznek. A Denso Manufacturing Hungary Ltd. 1997 júliusában jött létre, 150 millió márka beruházással. (MTI) Újból engedélyeztetik a XIII. kerületi benzinkutat A fővárosi helyi önkormányzatok közül a XIII. kerületi elsőként tiltotta meg üzemanyagtöltő állomások létesítését lakóházak, egészségügyi és oktatási létesítmények 50 méteres körzetében. A május 17-én kelt és július 1-jén életbe lépett 20/1999 sz. rendelet az új kerületi városépítési szabályzat elkészültéig szabályozza a benzinkutak telepítését. Azokra azonban még nem vonatkozik, amelyek valamely terület részletes rendezési tervében szerepelnek. A helyi polgármesteri hivatal építési osztályán kérdésünkre elmondták, hogy jelenleg csak egy épülő töltőállomás (Pap Károly u.— Röppentyű u. sarok) tartozik ez utóbbi kategóriába. Az idén eddig csak egy ideiglenes elutasítás történt, de nem az 50 méteres rendelkezés miatt. Az Árpád híd pesti hídfőjénél (Népfürdő utca 27.) létesítendő benzinkút tervéhez ugyanis először nem csatoltak megfelelő környezetvédelmi hatástanulmányt. Azóta ez megtörtént, így újrakezdődött a beruházás engedélyeztetése. (VG) Az idén már nem lesz BKV-jegyáremelés Az idén már nem nőnek a budapesti tömegközlekedési tarifák. Bőhm András SZDSZ-frakcióvezető tájékoztatása szerint az áremelésben egyetértési joggal rendelkező pénzügyi tárca elutasította a főváros tarifaemelési kezdeményezését, így ez a kérdés lekerült a fővárosi önkormányzat szeptemberi közgyűlésének napirendjéről. A Pénzügyminisztérium jelezte azt is, hogy a kormányzat nem vállal részt a BKV pénzügyi gondjainak enyhítéséből, és januártól is csak az inflációnak megfelelő BKV-áremeléshez járul hozzá. (MTI)