Világgazdaság, 1999. október (31. évfolyam, 191/7701-211/7721. szám)
1999-10-01 / 191. (7701.) szám
RÖVIDEN IMF-jóváhagyás az aranyeladásra A Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa jóváhagyta azt a javaslatot, hogy az IMF 14 millió uncia aranyat értékesítsen tartalékából a világ legszegényebb országai adósságának elengedésére. A valutaalap, amely jegybankoknak adja el aranyát piaci áron, amelyek aztán azt visszajuttatják, hangsúlyozta, hogy “kivételes természetű” tranzakcióról van szó. Az IMF adósságelengedésre felhasználható jövedelme az arany eladási árának és a könyv szerinti értékének különbségéből adódik. (Dow Jones Newswires) Lefelé módosított amerikai GDP-adatok Az utóbbi négy évben nem volt példa olyan gyenge háromhavi GDP-növekedésre az Egyesült Államokban, mint az idei második negyedévben. A hazai össztermék ebben az időszakban — éves szinten — az előzetesen közölt 1,8 százaléknál is kisebb ütemben, mindössze 1,6 százalékkal bővült. Az idei első háromhavi növekedés üteme 4,3 százalékot tett ki. Szakértők egy része szerint az ütem csökkenésével mérséklődött a veszélye annak, hogy a jegybank szerepét betöltő Fed a közeljövőben kamatot emel. (Dow Jones Newswires) Kiegyensúlyozott észt büdzsé Kiegyensúlyozott 2000. évi költségvetést terjesztett a parlament elé az észt kormány. Elemzők attól tartanak, hogy a 26 százalékos társasági adó jövő évi megszüntetése 800 millió koronás lyukat okoz a büdzsében, a kabinet azonban bízik abban, hogy az új importvámokból és a gyorsuló — 3,8-4 százalékot elérő — növekedésből származó többletbevétel ezt betömi. Az észt parlament ezt megelőzően ratifikálta az ország csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez. (Reuters, VG) Schröder is tanulmányozza Szászország tervét Terítéken a vagyonadó Egyszeri vagyonadó bevezetését kezdeményezi Szászország legkésőbb a jövő hónap végéig — áll abban a megállapodásban, amelyet a tartományban kisebbségben kormányzó szociáldemokraták (SDP) és a volt kormánypárt utódjaként ismert PDS között. Az új adónemet ugyanakkor üzleti körök és a kereszténydemokraták is hevesen támadják, mivel az elsősorban a német gazdaság biztos hátországát adó kisebb magánvállalkozásokat sújtaná. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Vagyonadó beépítését fogja kezdeményezni Szászország a 2001-től életbe lépő adóreformba — egyeztek meg az SDP és a PDS képviselői. A tervezetet legkésőbb október végéig terjesztik be a felsőház (Bundesrat) elé — állapodott meg az úgynevezett öt plusz öt fős tárgyalásokon a két párt. A PDS korábban nem csupán a vagyonadó bevezetésétől tette függővé a tartomány jövő évi költségvetésének megszavazását. Szászországtól egyúttal a megszorító intézkedéseket tartalmazó “takarékossági program” elleni szavazást is vártak. A szociáldemokraták tervezetét a német kereszténydemokraták (CDU) ugyanakkor egyszerűen csak “átlátható manővernek” minősítették, amellyel a Szászországban kisebbségben kormányzó SPD a tartomány jövő évi költségvetését tenné elfogadhatóvá a PDS számára is — tudósít az ADN. A jelentősebb vagyonnal rendelkezők különadójának tervét — amely egyébként az SPD választási programjának is része volt —mindenekelőtt a párt baloldali szárnya támogatja. Az utóbbi időben azonban már maga a kancellár, Gerhard Schröder is késznek mutatkozott a vagyonadó bevezetéséről tárgyalni. A tervezet szerint a legalább egymillió márkát elérő vagyonokat sújtanák egyszeri, egyszázalékos adóval. A változások egyébként a 2001. január elsejétől hatályos vállalati adóreformmal együtt lépnének életbe — adta hírül a német Bildre hivatkozva a Reuters. Bár szakértők több változatot is kidolgoztak egy-, két-, illetve háromszázalékos vagyonadó bevezetésére, a tervezet hatásvizsgálata még tart — állítja a Bild. Az SPD nem rendelkezik még semmilyen konkrét elképzeléssel sem a vagyonadó módjáról, sem annak mértékéről — fogalmazott a Bild cikkére reagálva Joachim Poss, az SPD frakcióvezetője. Még nem zárult le annak vizsgálata, hogy milyen módon lehet megadóztatni a nagyobb vagyonnal rendelkezőket. Ennek kapcsán azt is meg fogják vizsgálni, hogy a vagyonra kirótt illeték nem alkotmányellenes-e — mondta Poss. VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP 1999. OKTÓBER 1. KÜLFÖLD Az osztrák szabadságpárt előretörése lassíthatja az EU-bővítést Hatalmi átrendeződésre számítanak Ha a dolgok az előrejelzések szerint alakulnak, akkor vasárnap lezárul egy időszak az osztrák demokrácia történetében. A megfelelő alternatíva hiányában együtt kormányzó szociáldemokrata—konzervatív nagykoalíció szemmel láthatóan kifutotta saját lehetőségeit, az előretörő—és az EU-bővítést ellenző—szabadságpárt pedig a térnyerése dacára sem alkot kormányképes erőt. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A jelenlegi koalíció megszakítás nélkül 13 éve van hatalmon, összesen pedig több mint 30 évet kormányzott együtt. Ez idő alatt érezhetően elfogytak az eszmei-ideológiai tartalékok. Az osztrákok változásokat szeretnének látni, annak dacára, hogy a gazdaság — a Financial Times értékelése szerint—virágzik. A munkanélküliség 4,3 százalék, ami—Luxemburg után—egész Európában a második legalacsonyabb, az infláció pedig mindössze 0,4 százalék. Az eddigi kormányzati formula tarthatatlanságát jelzi, hogy az arányos szavazási renden alapuló osztrák választási rendszerben a szociáldemokratáknak (SPÖ) mindössze 33-36 százalékos eredményt jósolnak. Az eddigi kisebbik koalíciós partner, a konzervatív-kereszténydemokrata irányzatú néppárt (ÖVP) csak 24-26 százalékra számíthat, amivel a harmadik helyre szorulna a szabadságpárt (FPÖ) mögött. Ez utóbbi — az előrejelzések szerint— akár 27-28 százalékot is elérhet, amivel a sokfelé szalonképtelennek tartott formáció a második helyre futna be. A néppárt vezetője, Wolfgang Schüssel kijelentette, hogy erősen megcsappanó támogatottság mellett nem vállalják a gyenge másodhegedűs szerepét a szociáldemokraták mellett, inkább ellenzékbe vonulnak. E kijelentés miatt az SPÖ már eleve a kisebb pártok felé orientálódik, valószínű azonban, hogy a többség a liberális fórum, illetve a környezetvédők mandátumaival együtt sem jönne össze. A látványosan előretörő — Jörg Haider által vezetett — szabadságpárt részben a külföldiek elleni fellépésének és az EU-bővítés elutasításának köszönheti eredményeit. Sikereiben fontos tényező még, hogy a párt és vezetője ismételten fellép — egyes elemzők szerint nem is alaptalanul — a vezető gazdasági és közigazgatási pozícióknak a két kormánypárt közötti felosztása, a “pártvircsaft”, illetve a klientúrarendszer ellen. Az FPÖ vállalkozói kirakatembere, Thomas Prinzhorn a két kormányzó párt által felosztott, “vörös és fekete” bankszektorról beszél, amely — érvelése szerint — kamatkartellbe tömörülve sanyargatja a vállalkozói réteget. A zavaros kilátások közepette az egyik megoldásként a kisebbségben való kormányzás kínálkozik, ettől azonban ódzkodik a várhatóan az élen végző szociáldemokrata párt és annak vezetője, Viktor Klima jelenlegi kancellár. További kiút lehetne valamilyen szakértői kabinet, felállítása, a 90-es évek elején Olaszországban alkalmazott gyakorlatnak megfelelően. Ez utóbbi formula azonban mindenképpen átmeneti jellegű lenne, mert egy-két éven belül újabb választásokat kellene tartani. Abban az összes kommentátor egyetért, hogy az FPÖ-nek a jelenlegi vezetése alatti kormányra jutása Ausztria nemzetközi elszigetelődéséhez vezethet. Az orosz jegybank ellenszegül a valutaalapnak Marad az importletétrendszer Moszkva nem vonja vissza az importletét-rendeletet—közölte Viktor Gerascsenko jegybankelnök. A márciusban bevezetett rendelet hatályának lejártát tegnapra várták. A visszavonás az IMF egyik feltétele volt a júliusi, 4,5 milliárd dolláros hitelkeret jóváhagyásához. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS “Miért vonnánk vissza? Az IMF sem tartja magát a megállapodásokhoz” —jelentette ki Gerascsenko, arra utalva, hogy az IMF mindaddig nem utalja ki az eredetileg szeptemberben esedékes, 640 millió dolláros részletet, amíg Moszkva hozzá nem járul a G7 által támasztott újabb feltételek teljesüléséhez. Ezek közé tartozik a központi bank és különösen valutatartalék-gazdálkodásának negyedéves minősítése, illetve az, hogy mind a központi bank, mind a kereskedelmi pénzintézetek másfél éven belül vezessék be a nemzetközi számviteli szabványokat. A rendelet értelmében az orosz importőrnek letétbe kell helyeznie az általa megrendelt áru ellenértékének 100 százalékát, amit csak akkor kap vissza, ha okmányokkal igazolja, hogy az áru megérkezett az országba. Az intézkedést azért vezették be, mert a színlelt import a pénzsíbolás egyik járható útjának bizonyult. Alkalmazása nyomán viszont 50 százalékkal csökkent a behozatal—írja a Dow Jones. Havonta egymilliárd dollár kerül ki illegálisan Oroszországból — mondta Gerascsenko, jegybanki valutaszakértőkre hivatkozva. A független elemzőket idéző Reuters szerint viszont évente valójában mintegy 20 milliárd dollár hagyja el az országot. Gerascsenko egyébként visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a Bank of New York orosz “pénzmosodaként” működött. 1993 óta főként rajta keresztül bonyolódtak le az orosz kereskedelmi bankok dollárcímletű elszámolásai — mondta. Ami az illegális tőkemozgásokat illeti, Gerascsenko arra hivatkozott, hogy megteszik ellenük, amit lehetséges, de meg van kötve a kezük. Lényegében éretlennek ítélte az országot a valutakonvertibilitásra, amivel az IMF-alapokmány 8. cikkének akar Moszkva megfelelni. " Finanszírozási gondot okozhat a HT-privatizáció elhúzódása Zágráb magasabb árat remél Súlyos makrogazdasági következményei is lehetnek a horvát kormány azon döntésének, amellyel elutasította az ottani távközlési vállalat részleges privatizációjára benyújtott pályázatot. A 611 millió dolláros vételi ajánlat elvetése finanszírozási feszültségekhez vezethet a külgazdasági kapcsolatokban, röviddel a parlamenti választások előtt. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Hrvatske Telekomunikacije (HT) nevű — egyedi piaci pozícióban lévő — távközlési nagyvállalatból a zágrábi kormány egy 35 százalékos hányadot akart eladni stratégiai befektető részére. Az adott tulajdonrész megvételére a svéd Telia és a norvég Nortel távközlési szolgáltató közösen nyújtotta be a 611 millió dolláros vételi ajánlatot, amelyet azonban a horvát kormány kicsinek talált. A pályázati határidő múlt heti lejárta után Zágráb először elhalasztotta a döntést, csütörtökön pedig bejelentette, hogy a jövő hétfőig meghosszabbított határidőn belül újabb, illetve megismételt ajánlatokat vár. A Reuters tudni véli, hogy diplomáciai csatornákon keresztül is folyik az érintkezés a mostani pályázattól váratlanul visszalépő Deutsche Telekommal egy nagyobb összegű vételi ajánlat beadásáról. Horvátországnak óriási szüksége lenne tartalékai feltöltésére. Májusban egy 350 millió euró összegű áthidaló hitelt vett fel a Dresdner Banktól, ezt még az év vége előtt törlesztenie kellene. Ehhez azonban Zágráb nem számíthat az IMF által kilátásba helyezett 260 millió dolláros készenléti hitelkeretre, mert az erről folyó tárgyalások elakadtak. A valutaalap mindenekelőtt azért zárkózott el a megállapodás megkötésétől, mert ellenezte az állami alkalmazottaknak — röviddel a parlamenti választások előtt—adott, jelentős összegű fizetésemelést. A Reuters szerint elképzelhető, hogy a meghosszabbított beadási határidő előtt a Deutsche Telekom benyújt egy 800 millió dolláros vételi ajánlatot, ha a HT-tulajdoni hányadok jövőbeni eladásához elővásárlási jogot kap. Egyes hírek szerint a német nagyvállalat magánál Tudjman elnöknél járt el törekvéseinek érvényesítése végett. Horvátország ezzel a privatizációs ügylettel átláthatósági példát és mércét szeretett volna állítani az állami tulajdonrészek jövőbeni eladása elé. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az » « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http:/www.observer.hu / VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Dutka Noémi, Fazekas Edina, Fehér István, Gyüre József, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Samu János ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Urkuti György (rovatszerkesztő), Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Daróczi Dávid, Oszlay Péter (rovatszerkesztők), Binder István, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, B. Sebestyén Stella, Szabó E. Viktor, Varga Péter ♦ TÁRSADALOM: Mucsányi Marianna (rovatvezető), Bundula István, Illisz L. László (rovatszerkesztők), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, Gazda Albert, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ OKTATÁS: Albert Mária ♦ WIRTSCHAFTSLEITER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Berzeviczy Zsolt (Délnyugat-Magyarország), Hajdú István (Északkelet-Magyarország), Lehőcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ:1016 Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Telefon: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIA IGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 375-6722/1145,2003 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj egy évre 39 600, fél évre 19 800, negyedévre 9900 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. v. Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http://www.lang.hu/szikra. nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG-ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. K MÍG: Magyarország közepesen kockázatos Magyarország 47 pontjával a közepén helyezkedik el annak a kockázati ranglistának, amelyet a londoni Merchant International Group tanácsadó és kutatóintézet készített. VG-ÖSSZEFOGLALÓ A vizsgálatban a közvetlen üzleti szempontokon kívül egyéb körülményeket is figyelembe vesznek, például a társadalmi nyugalmat, az eltérő kulturális hagyományok hatását, a korrupciót és a szervezett bűnözés veszélyét. Az országokat 0-tól 100-ig pontozzák, ahol a nagyobb szám magasabb kockázatot jelent. A legkevésbé kockázatos tíz ország között van Kelet-Közép-Európából Cseh- és Észtország — mondta az intézet szóvivője az MTI-nek. Keletközép-európai rangsort külön nem készítettek, de abban Magyarország Csehország után következne, jócskán megelőzve a sokkal kockázatosabb Lengyelországot vagy Bulgáriát. Magyarország javára szól a térségben elért egyik legjobb gazdasági eredménye, az, hogy a térségben a legnyitottabb — kulturálisan is—a külföldi befektetők iránt, és korrupcióból is Magyarországé a legjobb bizonyítvány a térségben. Az ország problémájának nevezte viszont a szóvivő a szervezett bűnözést, azon belül az orosz és az ukrán maffia befolyását. A világ legkockázatosabb országa a külföldi befektetők számára — most már a harmadik egymást követő negyedévben —95 ponttal Oroszország, amely a legrosszabb osztályzatot kapta a korrupció és a szervezett bűnözés szempontjából is. Az intézet szerint az elnökválasztás felé haladva, Oroszországban még tovább nőhetnek az üzleti kockázatot okozó politikai bizonytalanságok is. Kiemelte, hogy a terebélyesedő bürokrácia és a gyenge adóbehajtás miatt növekedni fog a csempészet és a hamisítás egyebek között Oroszországban és Lengyelországban.