Világgazdaság, 2000. július (32. évfolyam, 126/7890-146/7910. szám)
2000-07-03 / 126. (7890.) szám
2 RÖVIDEN Román védővámok további egy évre A román ipari és kereskedelmi minisztérium kezdeményezi a 45 százalékos védővám további egy évre történő fenntartását a Magyarországról származó húsimportra—írta az Evenimentul Zilei című napilap. Az egy éve bevezetett védővám alkalmazási határideje július elsején lejárt. A Magyarországon államilag támogatott olcsó hús nagy mennyiségű importja hozzájárul a hazai termelők 50 százalékának eltűnéséhez, mert nem fognak tudni ellenállni a konkurenciának — idézi a lap Marius Hievet, a román mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelők országos ágazatközi érdekvédelmi szövetségének elnökét. (MTI) Gazprom-lépések Ukrajnával szemben Az orosz Gazprom nehezményezi Ukrajna gázreexportját Magyarországra, Lengyelországba és Romániába. Az orosz gáztársaság szerint a tőle származó energiahordozót Kijev dömpingáron adja el, ezzel megingatja az európai gázpiacot. A Gazprom hamarosan konkrét lépéseket kíván tenni a további évi 2,5-3 milliárd köbméterre becsült mennyiségű illegális üzletek megakadályozására. Ukrajna jelenleg is mintegy 1,4 milliárd dollárral adós az orosz gázcégnek a korábbi szállításokért. (Reuters) Emelkedett a minimálbér Csehországban Csehországban július elsejétől 4000 koronáról 4500-ra (mintegy 30 ezer forint) emelkedett a havi minimálbér, amelynek nettó összege első ízben magasabb, mint a létminimumé. A minimálbér emeléséről a szociáldemokrata kormány döntött. A hivatalos havi létminimum jelenleg 3770 korona. A 4500 koronás minimálbérből a levonások utáni nettó kereset 3783 korona. A minimális órabér a jelenlegi 22,50 koronáról 25-re emelkedik. Csehországban a havi bruttó átlagkereset jelenleg 12 500 korona. (MTI) Elszigetelődéstől tart London Blair kiutat keres Röviddel a francia államfői látogatás után a hét második felében Németországban járt a brit miniszterelnök, hogy eloszlassa országának az unión belüli marginalizálódására vonatkozó félelmeket. Tony Blair ismét hitet tett azon szándék mellett, hogy kormánya az uniós folyamatok alakítója, ne pedig fékezője legyen. VG-ÖSSZEÁLLITÁS A potsdami Glienicke-kastélyban vacsorával egybekötve tartott szűk körű megbeszélésen az Európai Unió jövőjéről és az esedékes belső reformokról cserélt nézetet a brit miniszterelnök és Gerhard Schröder német kancellár. A tanácskozás után a német kormányfő kijelentette, hogy az európai integráció gyorsabb ütemére vágyó államok együttműködése nem jelenti a többiek kijátszását. Ezzel alig burkoltan utalt azokra az aggályokra, amelyeket a francia elnök keddi berlini beszéde váltott ki Londonban. Jacques Chirac a berlini Reichstagban beszélve ismét előtérbe tolta a kétsebességes integráció tervét, amelyben egy szűkebb, a francia—német páros körül tömörülő csoport felgyorsítaná az uniós folyamatokat. Beszédében a francia államfő a belső kapcsolatok szorosabbra fűzését részesítette előnyben a bővítéssel szemben. London már röviddel a Chirac - beszéd után értésre adta, hogy a csatlakozásra pályázókat akár az EU belső reformjának végrehajtása előtt is beengedné az unióba. Hét végi németországi látogatásán Blair igyekezett cáfolni, hogy Nagy-Britanniának fejfájást okozott volna a Chiracbeszéd, amelyet röviden csak “érdekesnek és fontosnak” minősített. Programjának végén, a Tübingeni Egyetemen mondott beszédében kijelentette, hogy kormánya az EU-ban lehetőségek forrását, nem pedig országa ellen irányuló összeesküvést lát. Utalt arra is, hogy ősszel elvi súlyú nyilatkozatot tesz kormánya nevében, amelyben Londonnak az EU jövőjére vonatkozó nézeteit fejti ki. A Reuters szerint Blair egy számára különösen kritikus időpontban utazott Németországba. Otthon esik a népszerűsége, az egységes valutához való csatlakozást pedig immár 71:29 arányban utasítják el honfitársai. Az ellenzék azzal vádolja, hogy az európai folyamatokba beleszólása sem maradt, mert az unió ügyeinek irányítását teljesen átengedte a francia—német kettősnek, miközben Nagy-Britannia végképp a peremre szorul. Szorongatott helyzetében Blair kijelentette, hogy ő maga támogatja az egységes valuta bevezetését, de csak akkor, ha annak célszerűsége gazdasági értelemben igazolható. VILÁGGAZDASÁG KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP EIU-elemzés az uniós bővítést hátráltató tényezőkről Túl nagy a kelet-európai lemaradás Az EU-bővítéssel kapcsolatos problémák gyökerét a kontinens keleti és nyugati fele közti, továbbra is hatalmas teljesítménykülönbségben látja a londoni Economist Intelligence Unit (EIU). Általános vélemény szerint a csatlakozás után ugrásszerűen nő majd a kelet-európai térségbe irányuló működőtőke értéke, de a kutatók nem tartják egyértelműnek ezt az összefüggést. n an Az utóbbi időben felerősödtek a bővítési folyamat kisiklása irányába ható tényezők a brit gazdaságelemző csoport legfrissebb jelentése szerint. Az uniós államokban már 50 százalék alá csökkent a bővítés támogatottsága. Kormányaik attól tartanak, hogy megismétlődik a Haidereffektus, vagyis a csatlakozási folyamat felgyorsulása jobboldali előretörést hoz országaikban. A tagjelöltekkel folyó tárgyalásokon már azok a nehezebb témák—agrárpolitika, munkaerő-áramlás —kerülnek terítékre, amelyek feszültségeket okoznak az unión belül és kívül egyaránt. Növeli a bizonytalanságot, hogy Brüsszel nem hajlandó pontos csatlakozási dátumot adni a mind türelmetlenebbé váló jelölteknek. Az EIU szerint a fenti tényezők hátterében az a gazdasági felismerés áll, hogy még mindig jelentős fejlettségbeli szakadék választja el a két tábort egymástól. A kutatók összehasonlították az aktuális piaci árfolyamon számított egy főre jutó GDP-hez, és kiderült, hogy a tíz tagjelölt ország átlagai az EU-átlag egy-, illetve kétötöde között mozognak. Valamivel kedvezőbb a kép, ha a mutatót vásárlóerő-paritáson veszik számításba: míg az első esetben a magyarországi egy főre jutó GDP az uniós átlagnak csak 21,3 százaléka, a második módszer szerint ez az arány már 51,3 százalék. Hazánkat csak Szlovénia és Csehország előzi meg — vásárlóerő-paritásos mutató esetén—72, illetve 60,9 százalékkal. A kutatók arra is keresték a választ, milyen hatást gyakorolhat a csatlakozás a Kelet-Közép-Európába irányuló közvetlen külföldi befektetésekre (FDI). A korábbi bővítések tapasztalatai óvatosságra intenek: Portugáliában és Spanyolországban a csatlakozás után néhány évig a korábbi, alacsony szint többszörösére nőtt az FDI értéke, de Görögország, elhibázott gazdaságpolitikája miatt, egyáltalán nem lett népszerűbb a befektetők körében. A 2001—2005 közötti időszakban a térség—beleértve az öt élenjáró közép-európai ország mellett a balkáni, a balti és a FÁK-államokat — 178 milliárd dollárnyi működőtőkebeáramlásra számíthat, ami több mint 50 százalékkal magasabb az előző ötévi összegnél. Továbbra is Cseh-, Magyar- és Lengyelország vonzza majd az összes FDI csaknem 50 százalékát, de rohamléptekben közelíti meg az élbolyt Oroszország. Az EIU a térségre vonatkozó idei növekedési előrejelzését 3,7 százalékra módosította a korábbi 2,9 százalékról (VG, 2000. június 26., 2. oldal). A magyar GDP az idén és jövőre 4,5, illetve 5 százalékkal nőhet, míg a lengyelektől jövőre 5,2 százalékos teljesítményt várnak a kutatók. Működőtőke-beáramlás Forrás: EIU A német kormány kompromisszumos adóreformot ajánl Elégedetlen az ellenzék Leszállította 43 százalékra a jövedelemadó felső sávjának adókulcsát a német kormánykoalíció legújabb adótörvény- javaslatában. Az ellenzék szerint azonban még így sem teljesülnek legfontosabb követelései. VG-ÖSSZEÁLLITÁS A német parlament két házának egyeztetőbizottsága elé terjesztett javaslatban a kormány az eredetileg tervezett 45 százalék helyett 43-ra csökkentené a jelenlegi 51 százalékról a személyi jövedelemadó kulcsát a legmagasabb jövedelmi sávban. A változtatás további 5 milliárd márkával, vagyis összesen 50 milliárddal mérsékelné az adóterhet 2005-ig — jelenti a Reuters. Ezenkívül a koalíció lemondott az értékcsökkenési szabályok módosításáról. Hans Eichel pénzügyminiszter a kiesés ellensúlyozása végett elvetette azt az elgondolását, hogy az egyszemélyes vállalatok választhatnak a vállalati nyereség és a személyi jövedelemadó között—írja a Financial Times. A Reuters szerint pedig egy évvel, 2002-re halasztanák a vállalatok közötti részvényeladásokat terhelő 50 százalékos adó eltörlését, amely ténylegesen tőkeérték-növekedési adó. A vállalatoknak—akár a magánszemélyeknek — legalább egy évig meg kellene tartaniuk a vásárolt részvényt, hogy mentesüljenek az adótól. Meghiúsult a törvényjavaslat egyeztetése csütörtökön — mondta Friedrich Merz, a kereszténydemokrata ellenzék parlamenti csoportjának vezetője —, mert a kormány nem volt hajlandó elejteni a vállalati osztalékok adózásának módosítására vonatkozó tervét. A megegyezés hiánya gátolja, hogy a változtatások már jövőre életbe lépjenek. A kormány arra törekszik, hogy a CDU-ra hárítsa az üzleti élet által is sürgetett adóreform akadályozásáért a felelősséget— írja a brit lap. A Bundestag már elfogadta a javaslatot, de a Bundesratban a tartományi választásokon a kormány elvesztet-te többségét, ezért szükséges az egyeztetés. Ennek kudarca után a bizottság kormánypárti többsége a javaslatot visszaküldheti a két háznak, ahol egyes ellenzékiek a kormánnyal együtt szavazhatnak a reform érdekében. Clinton már az új módszerrel is érvényesítette a törvényt USA: elektronikus aláírás Clinton amerikai elnök a függetlenségi nyilatkozat kiadásának helyszínén, Philadelphiában írta alá a digitális aláírás érvényességéről szóló törvényt, a hagyomány kedvéért először a bevett módon, tintával, később pedig egy fizetőkártya révén elektronikusan. Az elektronikus kereskedelemnek a várakozások szerint óriási lendületet adó jogszabály korábban szinte egyhangú támogatást kapott a kongresszus két házában. VG-ÖSSZEÁLLITÁS Az eredetileg az Elektronikus aláírás a globális és a belföldi kereskedelemben címmel beterjesztett törvény szerint a digitális aláírással megerősített akaratnyilvánításnak ugyanolyan jogi erővel kell bírnia, mint a hagyományos, papíron és tollal tett változatnak. Az elektronikus aláírással a vevő a jövőben csekket állíthat ki, hitelkérelmet adhat be, terméket vagy szolgáltatást rendelhet, anélkül, hogy ehhez papírt vagy íróeszközt venne igénybe. A kormányzat és a törvényhozás egyeztetése során sikerült olyan eljárást kidolgozni, amely az üzleti világ terheinek túlzott növelése nélkül nyújtja a fogyasztó számára az ésszerűen elvárható biztonságot. A vevőnek hozzá kell járulnia, hogy az ügyletről szóló adatokat vagy feljegyzéseket részére elektronikus levélben közöljék, az eladónak pedig meg kell győződnie, hogy a vevő rendelkezik ilyen levél fogadásához szükséges címmel és eszközökkel. Ilyen ügyletek során a vevő úgy bocsátkozhat a tranzakcióba, hogy nem kell tartania az eladóval szembeni kiszolgáltatottságtól, mert tudja, hogy az eljárás ugyanolyan törvényes védelmet élvez, mint a papírrabállal megerősített jogi aktus esetében. A megfelelő fogyasztói védelem kikényszerítésére a megfelelő állami szerveknek a jövőben immár törvényes felhatalmazásuk lesz. Az interneten végrehajtott ügyletektől—a biztonságon túlmenően—a költségek látványos csökkenését is várják, mégpedig milliós értékű adásvételek esetén is. A törvény maga október elsején lép hatályba, jövő év március 1-jétől pedig a vállalatok elkezdhetik a jogügyletekről szóló adatok, feljegyzések gyűjtését. ! Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 • http://www.observer.hu ^VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba (mb), Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), N. Vadász Zuzsa (mb. rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó (rovatszerkesztők),Bányai Gyula, Boros Krisztina, Fazekas Edina, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor, Sebestyén Szabolcs ♦ KÜLFÖLD Gaál Csaba (rovatvezető), Urkuti György (rovatszerkesztő), Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Péter (rovatszerkesztők), Binder István, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor, B. Sebestyén Stella ♦ TÁRSADALOM: Mucsányi Marianna (rovatvezető), Lambert Gábor (rovatszerkesztő),Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Gazda Albert, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Demeter Kálmán, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHAFTSLETTER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze) Delphin Sajtóügynökség (Északkelet- Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehőcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ: 1016 Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Telefon: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I, Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 375-6722/1145, 2003 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a HELP kerdeti ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20 47) ♦ Előfizetési díj: egy évre 43 200, fél évre 21 600, negyedévre 10 800 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http://www.lang.hu/szikra. nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG-ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. * 2000. JÚLIUS 3. Dán-svéd óriáshíd Naponta 12 000—14 000 gépjármű haladhat keresztül azon az új vasúti-közúti hídon, amely Dánia és Svédország között biztosít közvetlen “száraz” összeköttetést. Az Öresundi-szoros fölött átívelő 16 kilométeres híd-alagút rendszert szombaton avatta fel a két ország uralkodója, Margit dán királynő és Károly Gusztáv svéd király. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A világ leghosszabb kábeltő hídjának felépítése — az odavezető utakéval együtt — hét évig tartott, s 2,75 milliárd dollárba került — jelentette a Reuters. Mintegy egymilliárd dollárral járult hozzá az Európai Unió a Georg Rothe dán építész tervei szerint készült szerkezet létrejöttéhez. A bizottság közvetlenül mintegy 200 milliót utalt át az építkezés céljaira, míg az Európai Befektetési Bank 800 milliós hitelt folyósított — derül ki az EU sajtóközleményéből. A The Daily Telegraph úgy tudja, 30 év alatt számítanak a költségek megtérülésére. Ennek megfelelően meglehetősen borsos hídpénzeket állapítottak meg. Személyautóval 30 dollárba kerül egy átkelés (a havijegy 450 dollárnyi), kamion után 105 dollár az egyszeri tarifa. Vonattal 35 perc alatt tehető meg az út, egy jegy ára 8 dollárnak felel meg, míg a 45 perces kompra a retúrjegy 11 dollárnyi. A közúti fuvaroztatók máris tiltakoztak. A teherautó-sofőrök között végzett felmérés szerint többségük kitart a komp mellett,amikor legalább pihenni is lehet vagy húsz percet”. A Dow Jones által idézett gazdasági elemzők szerint az új híd fő érdeme az, hogy egy régióba integrálja Koppenhága, a dán főváros és a svéd Malmö vidékét. Ennek következtében a helyi GDP-növekedés jóval meghaladhatja a jelenlegi malmöi 7 és a koppenhágai 2 százalékot, az országátlagokról nem is beszélve.