Világgazdaság, 2001. január (33. évfolyam, 1/8016-22/8037. szám)

2001-01-02 / 1. (8016.) szám

RÖVIDEN Megszűnt a szlovák pótvám A pozsonyi kormány januártól megszünteti a 3 százalékos pótvámot, amelyet a Szlovákiába érkező áruk mintegy 75 százalékára kellett fizetni. A kormány 1999 nyarán a hazai vállalkozók védelmének indokával vezette be a 7 százalékos pótvámot. A 7 százalék időközben 5-re, később 3-ra csökkent. 1997-ben és 1998-ban Vladimír Meciar kormánya is pótvám­mal sújtotta az importot. (MTI) Elégedett az orosz kormányfő Nagyon jónak ítélte az orosz gazdaság teljesítményét az óévben Mihail Kaszjanov kormányfő. Szerinte a növeke­dés 7 százalékos volt 2000-ben, az ipari termelés 10 százalékkal nőtt, a beruházások 17-18 százalék­kal emelkedtek. Kaszjanov az orosz kabinet pénte­ki ülésén bejelentette, hogy a kormány hamarosan Vlagyimir Putyin elnök elé terjeszti a tízéves gaz­daságfejlesztési programot, az új évre vonatkozóan “kiigazítja” akcióprogramját, és véglegesíti a következő két évre szóló cselekvési terveket. (MTI) Az osztrák alkancellár a munkaerő-vándorlásról Susanne Riess-Passer osztrák alkancellár üdvözölte azt az elgondolást, hogy a munkaerő szabad vándorlása ügyében, az EU bővítése után, hétéves átmeneti rendezést — azaz korláto­zást — léptessenek életbe az új tagállamokkal szemben az EU munkaerőpiacának védelmében. Ausztria számára nem jöhet szóba a gyors nyitás, mivel “a kormányprogramban benne foglaltatik, hogy a munkaerőpiac védelme az egyik központi kérdés”. Az alkancellár szerint ezért hosszú átmeneti időszakra van szükség. (MTI) Áremelések Lengyelországban Lengyelországban januárban számos cikk és szolgáltatás ára növekszik. A 95 oktános eurobenzinért literenként 9, a dízel­olajért 7 grosszal kell többet fizetni. Február 1-jétől növelik a bor és a szeszes italok jövedéki adóját, amelyet júniusban, majd szeptemberben újabb emelések követnek. A sör esetében két jövedékiadó-emelés várható: az első februárban, a második júniusban. A cigaretták ára átlagosan 9,5 százalékkal nő. Janu­ártól 7 százalékos áfakötelezettség terheli a napilapok nagy részét, csak a továbbra is nullaáfás szaklapok maradnak ki. Többet kell fizetni a mosásért, a vegytisztításért és a festésért: nulláról 22 százalékra növekszik az áfa, 15 százalékkal emeli árait a posta. (MTI) Jön a svéd elnökség (Folytatás az 1■ oldalról) Ahhoz, hogy az optimális forgatókönyv megvalósulhas­son, a magyar diplomáciának kemény előkészítő munkát kell majd végeznie. Egyelőre annyi valószínűsíthető, hogy a svéd elnökség idején ugyanúgy két főtárgyalót (március 29—30., illetve május 17—18.) és egy miniszteri fordulóra (június 11—12.) kerül sor a csatlako­zási tárgyalásokon, mint a meg­előző elnökségek bármelyike alatt — igaz, Stockholm fenn­tartja esetleges további fordu­lók rendezésének lehetőségét is, “ha az egyes országok elő­rehaladása ezt indokolja”. A tárgyalásokon való előrehala­dás azonban nyilván sokkal in­kább a politikai akarat meglé­tének és a tárgyalási álláspon­tok rugalmasságának a függvé­nye, mintsem a fordulók gya­koriságának. Stockholm biztató ígéreteket tartogat a csatlakozási tárgya­lásokat később kezdett jelöltek számára is: elnökségi munka­­programja valamennyi tárgya­lási fejezet megnyitását ígéri Szlovákia, Lettország, Litvánia és Málta számára (ez az élen járó jelöltek, így Magyar-, Cseh-, Lengyel- és Észtország, Szlovénia és Ciprus esetében már 2000 júniusában megtör­tént). Feltűnő ugyanakkor, hogy a dokumentum szerint Bulgária esetében a svéd elnök­ség végére csak 20 témakör nyílna meg a 29-ből, Románia esetében pedig csupán 15. A magyar külügyi vezetés úgy ítéli meg, hogy a 29-ből eddig lezárt 14 fejezet mellett további ötöt igen gyorsan fél­re lehetne tenni: a decemberi nizzai EU-csúcson elfogadott problémaelkülönítési technika segítségével hamar kipipálha­tó lenne az áruáramlás, a válla­lati j­og, az adózás és a vámunió témaköre (utóbbi két fejezet az EU-stratégia szerint csak 2001 második felében kerülne napi­rendre; hazánk abban bízik, hogy a svéd elnökség gyorsítási ígérete Magyarország esetében meg is valósul­, a szolgáltatás­áramlás témája pedig akár anél­kül is. Svédország a bővítés mellett két másik prioritást jelölt még meg 2001. június 30-ig tartó el­nöksége idejére: az uniós kör­nyezetvédelem és a foglalkoz­tatási helyzet erősítését. Emel­lett az 1995-ben taggá vált (el­nökséget most először betöltő) ország nagy súlyt helyez régi törekvésére, azaz az uniós ügy­menet átláthatóbbá és nyilváno­sabbá tételére: a svéd elnöksé­gi honlapon (www.eu2001. se) például a miniszteri tanácsülé­seken majdan elnöklő svéd mi­niszterek kabinetjének egyes tagjai mobiltelefonszáma is megtalálható. VILAGGAZDASAG KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP Clinton hagyatéka az új elnöknek Nulla államadósság 2010-ig Az USA a korábban számítottnál legalább két évvel korábban, már 2010-re vissza tudja fi­zetni államadósságait — mondotta Bill Clinton. A hivatalából rövidesen távozó elnök felelős fiskális politikát ajánlott a korábban jelentős adócsökkentéseket ígérő utódjának, George Bushnak, aki szinte napról napra romló gazdasági kilátásokkal kényszerül szembenézni. rTgTTT7T.mT7.Tl A legújabb számítások im­már 4420 milliárd dolláros többletet jósolnak a szövetsé­gi költségvetés számára a 2001—2010 közötti időszakra. A júniusban közzétett előrejel­zés még csak 4200 milliárdról szólt. Clinton szerint ez azt je­lenti, hogy a szövetségi állam teljes adósságát már 2009-ig vissza lehetne fizetni, de a tör­lesztés néhány jóléti program továbbfejlesztése esetén sem nyúlna 2010 utánra. A koráb­bi, legderűlátóbb prognózisok szerint—emlékeztet a Reuters — az adóssághegyet legkoráb­ban 2012-re lehetett volna le­építeni. Az amerikai szövetségi ál­lamadósság 2000 végéig 3200 milliárd dollárra mérséklődött, annak köszönhetően, hogy a kincstár az utóbbi négy évben 600 milliárd dollárt tudott tör­leszteni. A tartozások a mostani állás szerint a GDP 31 százalé­kának felelnek meg, szemben az 1993-ban kimutatott 50 szá­zalékkal. Az aktuális adat nem­zetközi összehasonlításban is lenyűgöző, főleg az EU-tagál­­lamok által oly keservesen tel­jesített maastrichti kritérium­mal, a GDP 60 százalékban maximált államadóssággal összevetve. A mai amerikai államdósság a fele annak, amit Clinton 1993-as hivatalba lépé­sekor — az akkori tendenciák előrevetítésével—jeleztek. Az érvényesülő trend illusztrálásá­ra Clinton felhívta a figyelmet, hogy a folyó, tavaly október 1- jétől tartó pénzügyi évben a költségvetés többlete várható­an eléri a 256 milliárd dollárt, szemben az előző júniusi prog­nózisban szereplő 239 milliárd­­dal. A többletből 237 milliárdot fordítanak az államadósság csökkentésére. A helyzetet értékelve a Financial Times felhívja a fi­gyelmet, hogy az előrejelzések az utóbbi években tapasztalt di­namikus gazdasági növekedés­ből indulnak ki, és nem számol­nak a konjunktúra oly mértékű gyengülésével, amely felborít­hatná a számításokat. További bizonytalanságot jelent, hogy a néhány hét múl­va hivatalba lépő új elnök a kampánya idején hatalmas összegű, 1300 milliárd dollá­ros, tíz évre szóló adócsökken­tési programot hirdetett meg. Bush ugyan az utóbbi időben óvatosabban fogalmaz, az el­múlt hetek gyorsan romló gaz­dasági légköre azonban nyil­vánvalóan kedvezne egy drasz­tikus adócsökkentés formájá­ban végrehajtandó gazdaság­­ösztönző programnak. Bush leendő programjának további bizonytalan eleme, hogy tud-e forrást teremteni a jelenleg 310 milliárd dolláros éves katonai költségvetés tervezett bővítésé­re. Ennek megfelelően bizony­talan a 60 milliárd dollárosra becsült rakétavédelmi rendszer és egy 200 milliárd dolláros harcigép-program sorsa. Tizenkét tagúra nőtt az egységes valutát használó országok tábora Görögország az eurózóna része Tegnaptól már 12 tagot számlál az eurózóna, lakossága pedig meghaladta a 300 millió főt, miután Görögország hivatalosan is tagja lett az övezetnek. Az EU-tagok közül most már csak Nagy-Britannia, Svédország és Dánia nincs az eurózónában, m­inimum A drachma árfolyamát teg­nap végérvényesen rögzítették az euróval szemben: az uniós valuta egységéért ezentúl 340,75 drachmát kell fizetni (ez megfelel a görög pénznem ko­rábbi központi paritásának az uniós árfolyamrendszerben) — egészen 2002. február 28-ig, amikor a drachma éppúgy meg­szűnik létezni, mint a másik 11 tagország nemzeti valutája, s helyüket immár kizárólagos fi­zetőeszközként foglalja el az euró. A görögök számára per­sze egyelőre éppúgy számla­pénzként létezik új valutájuk, mint all másik tag számára, hiszen az euróérmék és -bank­jegyek csak 2002. január else­jétől kerülnek utcára. Görögország 1981-es EU- csatlakozása óta felgyorsult fel­zárkózási erőfeszítései legna­gyobb sikerének tekintheti az eurózóna-tagságot. Az ország az egyetlen olyan EU-tag volt, amely azért nem lehetett ott az egységes valuta 1999-es start­jánál, mert nem volt képes tel­jesíteni annak feltételeit (a má­sik három kívülmaradó saját akaratából döntött így, noha a kritériumoknak megfelelt). Athén főleg az infláció terén teljesített rosszul, a fogyasztói árak növekedési üteme hosszú ideig Görögországban volt a legmagasabb az uniós tagálla­mok közt. Mára a pénzromlás üteme 4 százalékosra szelídült. A korábban lassú növekedés is a múlté: az idénre 4,5 százalé­kos GDP-bővülést prognoszti­zálnak, ami jócskán meghaladja az eurózóna egészére várt 3,2 százalékot. Vásárlóerő-paritá­son számított GDP tekintetében a görögök az utolsó helyen áll­nak az unióban, az EU-átlag alig 67 százalékával. 1998. május — Az Európai Unió vezetői kiválasztják azokat az országokat, amelyek az első hullámban az euróövezet tagjai lehetnek. Athén nem teljesíti a maastrichti kritériumokat, ezért 1999 januárjától nem lehet tag. 2000. május — Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (ECB) a javuló görög mutatók hatására immár helyesli Görögország felvételét. 2000. június — Az EU portói csúcsértekezlete hivatalosan is felveszi Görögországot az eurózónába 12. tagként. 2000. december 27. — A görög jegybank kilencedszer csök­kenti az irányadó kamatot, amely immár megegyezik az ECB által megszabott 4,75 százalékkal. 2001. január elseje — Görögország belép az euróövezetbe. 2001. JANUAR 2 Kína-Tajvan Közvetlen kapcsolatok Január 1-jétől helyreállt a közvetlen kapcsolat a Taj­vanhoz tartozó Kimoj és Macsu szigete, valamint a kontinensen lévő Fucsien tar­tomány között. Ötven eszten­deje Tajvanból közvetlenül nem volt megközelíthető a kí­nai szárazföld. A közvetlen kapcsolatfelvé­telt a tajvani elnök, Csen Sui­­bian javasolta, és az indítványt a múlt héten a Kínai Népköztár­saság kormánya is elfogadta— írja a­ fen/­?r­v hírügynökség. Ezt megelőzően a tajvani parlament törölte azt a tiltást, amely lehe­tetlenné tette a közvetlen érint­kezést Tajvan és a szárazföld között. Peking mindazonáltal a “hár­mas kapcsolatra”, azaz a teljes kereskedelmi, közlekedési, postai kapcsolatok felvételére törekszik.­­ Szakértők szerint a “hármas kapcsolat” egyelőre nem fog­ja érdemben fellendíteni a ke­reskedelmet. Lemondott a szerb energiaügyi miniszter Tüntetések az áramkimaradások miatt A szerb városokban tüntetések robbantak ki a 8—18 órás áramszünetek miatt, ezért lemondott tisztségéről Srboljub Antics szerb energiaügyi miniszter. Átmeneti enyhülés után ismét el­mérgesedett a helyzet Koszovó körül: albán fegyveresek elraboltak hat szerb civilt a presevói ütközőövezetben. Montenegró felvételét kéri a nemzetközi szervezetekbe. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A szerbiai energiahiány el­emészti a szavazópolgárok türel­mét, a válság rövid úton elosz­latta a Szerb Demokratikus El­lenzék (DOS) karácsonyi győ­zelmének eufóriáját — állapít­ja meg a Reuters. Belgrádban, Újvidék környékén, Kraljevó­­ban, Csacsakban, Kragujevác­­ban szórványos tüntetések vol­tak az állandósuló áramkimara­dások miatt. Az emberek azt ve­tik a DOS politikusainak szemé­re, hogy—bár tudatában voltak a súlyos energiahelyzetnek — nem adtak róla tájékoztatást, vá­ratlanul vezették be a korlátozá­sokat a december 23-i választás után. Az elektromos művek vezér­­igazgatója szerint az áramszüne­teket a vártnál hamarabb meg lehet szüntetni. Elősegítheti ezt, hogy a román kormány soron kívüli áramexportot irányzott elő Szerbia számára. Az ENSZ belgrádi humanitárius koordiná­ciós irodájának szóvivője szerint viszont az áramszolgáltatás már­ciusig akadozik majd. Az ener­giahiány —mondta—súlyosan veszélyezteti a szerb reformerek gazdasági modernizálási terveit. A NATO-irányítású koszovói haderő, a KFOR képviselői a múlt hét végén szóbeli megálla­podást csikartak ki a szerb rend­őrök és helyi albánok között ar­ról, hogy a Dél-Szerbia és Ko­szovó határán lévő ütközőöve­zetben biztosítják a zavartalan közlekedést, és egyik fél sem al­kalmaz erőszakot. Két ellenőr­ző pontnak használt úttorlaszt el is bontottak, de néhány óra múl­va fegyveres albánok elraboltak hat szerb polgári személyt; sza­badon bocsátásuk fejében 20 al­bán elengedését követelik. Zoran Djindjics kijelölt minisz­terelnök a Der Spiegelnek nyi­latkozva 20 napot adott a KFOR-nak arra, hogy stabilizálja az üt­közőövezetet. Milo Djukanovics monteneg­rói elnök bejelentette, hogy a ki­­sebbik jugoszláv tagköztársaság saját jogán felvételét kéri a Nem­­zetközi Valutaalapba, a Világ­bankba és a Kereskedelmi Világ­­szervezetbe, ezt megelőzően pedig az ENSZ-be is, mint amely elengedhetetlen az ország füg­getlenségének elismertetéséhez. Djukanovics azzal vádolta Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnököt, hogy Belgrádból akar­ja irányítani Montenegrót, és nem hajlandó nyílt párbeszédre a kapcsolatok jövőjéről. Kostu­nica újévi üzenetében “az év egyik legnagyobb kihívásának” nevezte a két tagköztársaság vi­szonyának rendezését, amelyet jogi folyamatként képzel el. A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba (mb), Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), N. Vadász Zuzsa (mb. rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó (rovatszerkesztők),Bányai Gyula, Boros Krisztina, Fazekas Edina, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Madár István, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Urkuti György (rovatszerkesztő), Fóris György (brüsszeli tudósító), Horváth Gábor, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Péter (rovatszerkesztők), Binder István, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor, B. Sebestyén Stella ♦TÁRSADALOM, Lambert Gábor (mb. rovatvezető), Gazda Albert (mb. rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Demeter Kálmán, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHAFSLETTER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet-Magyarország és Közép- Dunántúl), Lehőcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Tatai Miklós ♦ DOKUMENTÁCIÓ Fabók Margit, Szita Anna (Tel.: 375-6722/2039) ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓI 016 Budapesti., Naphegy tér 8. Postacím 1537 Bp. Pf. 331. Tel.: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest­­„ Naphegy tér 8. Tel/fax: 202-4199, tel.: 375-6722/1145,2003 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj: egy évre 48 000, fél évre 24 000, negyedévre 12 000 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN­ 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. v. Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http://www.lang.hu/ szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk.

Next