Világgazdaság, 2001. március (33. évfolyam, 43/8058-62/8077. szám)

2001-03-01 / 43. (8058.) szám

2 Alacsonyabb infláció az eurózónában Az eurózónában januárban váratlanul csökkent az infláció: az árak 2,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a decemberi 2,6 után. Az elemzői várakozások átlaga emelkedő irányzatot, 2,7 százalékot jelzett előre. A most januári adat először tartalmazta a januárban 12. tagként csatlakozott Görög­országot is. Az egész EU-ban a tizenkét havi infláció 2,2 százalékos volt az első hónapban, a decemberi 2,3 után. (MTI) Folytatódó európai húsmizéria Nagy-Britanniában készenlétbe helyezték a hadsereget, hogy segítséget nyújtson a száj- és körömfájás feltartóztatására élet­be léptetett intézkedések betartásához. A londoni kormány 207 millió font kárpótlást biztosít a vészek miatt károsult állatte­nyésztőknek. A francia kormány 1,4 milliárd frank közvetlen segélyben részesíti a marhakórválság veszteségeitől sújtott gazdálkodókat. Párizs a száj- és körömfájás terjedésének meg­akadályozására elrendelte 30 000 birka kényszervágását. (MTI) Óvatosabb fiskális politikára int az Európai Bizottság A túlzottan optimista kormányzati prognózisokra alapozott adócsökkentések révén a portugál költségvetési hiány veszély­be sodorhatja az EU gazdasági irányelveiben megfogalmazott célkitűzéseket—figyelmezteti Lisszabont a bizottság. Luxem­burgot, a jelentős többletet felmutató költségvetése ellenére, szintén kritika érte a nagyarányú adócsökkentések miatt, ez esetben a gazdaság túlhevülése okozhat problémát. Spanyolor­szágot az inflációs fegyelem betartására, Belgiumot államadós­ságának mielőbbi csökkentésére szólította fel Brüsszel. (Reuters) Munkanélküliségi mélypont Franciaországban Januárban, 18 év óta először, 9 százalékra csökkent a munka­­nélküliség Franciaországban. Decemberben még 9,2 százalé­kos munkanélküliséget mértek. A szocialista—kommunista kormánykoalíció 1997. júniusi hatalomra kerülése óta egymil­lió embert sikerült visszahozni a munkaerőpiacra. (MTI) Osztrák exportrekord Keleten Ausztria Kelet- és Közép-Európába irányuló exportja tavaly elérte az összkivitel 17 százalékát, és ezzel a térség az Európai Unió után Ausztria legfontosabb piaca lett. Magyarország Keleten továbbra is Ausztria legfontosabb exportpiaca: a kivi­tel tavaly az előző évihez képest 19,2 százalékkal nőtt, 48,6 milliárd schillingre. (MTI) ENSZ-jelentés a világ népességéről Az ENSZ jelentése szerint 2050-re 9,3 milliárd ember népesíti be a Földet, Magyarország lakossága ugyanakkor 25 százalék­kal kisebb lesz. Míg jelenleg a Föld északi felén a nyugdíjasok részaránya 20 százalék körül van, ez a szám az elkövetkező 50 évben 33 százalékra emelkedik. (MTI) Világbanki alelnök a jegybank élére Ecevit óriás hitelt kér Törökországnak 25 milliárd dolláros nemzetközi hitelre lenne szüksége — jelentette ki Bülent Ecevit miniszterelnök, aki Kemal Dervist, a Világbank egyik alelnökét kérte föl a köz­ponti bank kormányzói tisztségére. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A bejelentések előtt a török bankfelügyelet átvette az ellen­őrzést egy kisebb pénzintézet, a csődközelbe került Ulusal Bank felett annak az aggálynak a nyilvánvaló jeleként, hogy a gyenge bankrendszer súlyos fi­zetési problémákat okozhat— írja a­ Reuters. Az Ulusal már a 12. hitelintézet, amelyet a fel­ügyelet egy év alatt ellenőrzé­se alá vont. A bankrendszer a török gaz­daság Achilles-sarka — véli a Nemzetközi V­alutaalap, mely­nek küldöttségével Ankara ez idő szerint egyezkedik egy új gazdasági programról. Az IMF alig három hónapja, december­ben hagyott jóvá egy 7,5 milli­árd dolláros csomagtervet, amelynek fő célja a bankprob­lémák okozta novemberi vál­ságból való kilábalás elősegí­tése lett volna. Az új­abb tárgya­lásokon megpróbálják az elő­ző csomagból átmenteni, amit lehet; az eredményeket csak a március 3-án kezdődő egyhe­tes vallási ünnep után teszik közzé. Az IMF Ankarában tárgyaló képviselői nem nyilvánítottak véleményt Ecevit 25 milliárd dolláros igénybejelentéséről. Lapjelentések szerint az IMF, a Világbank és más nemzetkö­zi pénzügyi intézmények szer­vezhetnék meg a hitelt. A vál­ságról válságra bukdácsoló Törökország még soha nem vett fel ekkora összegű kölcsönt, s megajánlását már csak az is két­ségessé teszi, hogy az új ame­rikai kormányzat óvatosabb hi­telezési politikára ösztönzi az IMF-et. A központi bank kormányzó­­jának felkért Dervis — aki “igent” mondott—1978 óta dol­gozik a Világbanknál, jelenleg a szegénység felszámolásával és gazdaságirányítással foglalkozó alelnök. A ’70-es években — akkori kormányfősége idején— Ecevit tanácsadój­a volt. VILAGGAZDASÁ­G KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP Beterjesztette költségvetési tervét az amerikai elnök Adósságtörlesztés és adócsökkentés George W. Bush amerikai elnök a kongresszus két házának együttes ülésén hivatalosan is bemutatta a következő évtizedre szóló monstre tervét az adók és az államadósság párhuza­mos csökkentésére. Ezzel egy időben a kormányzat előterjesztette a jövő évi költségvetés ter­vezetét. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A választási kampányában és az utóbbi hetek nyilatkozatai­ban jelzetteknek megfelelően Bush 1600 milliárd dolláros adócsökkentést hirdetett meg a következő évtizedre. A növeke­dés erőteljes lassulására és a keresletélénkítési kényszerre való tekintettel sürgette, hogy a tervet az idén január 1-jéig visszamenő hatállyal léptessék életbe. A reform legfőbb pont­jaként a jövőben — 10 és 33 százalék között elhelyezve — négy kulcsot alkalmaznának, a jelenleg 15 és 39,6 százalék kö­­zött megállapított öt helyett. Megdupláznák a pillanatnyilag gyermekenkénti és évenkénti 500 dolláros adókedvezményt, kedvezőbbé tennék a házaspá­rok együttes bevallását. Ezen­felül törölnék az utódokra ha­­gyatékozott vállalkozások és farmok nagyarányú csődjét hozó örökösödési — a köznyelvben halálozási adónak nevezett — járulékot, kiterjesztenék a jóté­kony célú adományozások utá­ni kedvezményeket, és véglege­sítenék a kutatási és fejlesztési kiadásokra vonatkozó—koráb­ban időről időre meghosszabbí­tott —adókedvezményt. A fő vonalaiban már egy ideje ismert adócsökkentéssel szem­ben Bush új megközelítést al­kalmazott a szövetségi állam­­adósság törlesztésében. Az adósság nyilvános — a befek­tetők kezében lévő—hányada jelenleg 3400 milliárd dollárra rúg, ebből azonban Bush az év­tized során csak mintegy 2000 milliárdot kíván visszafizetni, szemben elődjével, Bill Clin­tonnal, aki a teljes összeg tör­lesztésére törekedett. Bush sze­rint a lassításra mindenekelőtt azért van szükség, mert az adott értékpapírok lejárat előtti visszavásárlása csak jelentős többletkiadásokkal válna lehet­ségessé. A papírok egy tetemes hányadát megtakarítások őrzé­sére használják, más részét kül­földi államok a tartalékaik kö­zött helyezték el, ezért az érin­tettek vélhetően csak jelentős felárak mellett fogadnák el az idő előtti törlesztést. A Reuters szerint a gyorsított visszafize­tés emellett befektetők széles köre számára jelentene problé­mát, mert értékmentő és ho­zammeghatározó funkciójuk­ban kellene nélkülözniük az ál­lamkötvényeket. A következő évtizedre előre jelzett, 5600 milliárd dolláros költségvetési többletnek — az adó- és adósságcsökkentés melletti—harmadik fontos há­nyadaként Bush össze akar hoz­ni egy, közel 1000 milliárd dol­láros rendkívüli tartalékalapot, amelyet különböző—védelmi vagy ellátási—szükséghelyze­tek kezelésére lehetne felhasz­nálni. A többlet további jelen­tős tételeiből a különféle szo­ciális ellátórendszereket, illet­ve az oktatást kívánja megerő­síteni az elnök. A hatalmas, 10 éves adócsök­kentési program előterjesztésé­vel egy időben a kormányzat összeállította az október 1-jén kezdődő új pénzügyi év 1960 milliárd dolláros költségvetésé­nek főbb számait. A terv össze­állításánál 2,4 százalékos idei és 3,3 százalékos jövő évi GDP- növekedésből indultak ki a kor­mányzat pénzügyi tervezői. A részletező tervezet áprilisban készülék A rég várt lépést újabbak követhetik Lengyel monetáris lazítás A lengyel jegybank 1 százalékponttal leszállította az irányadó kamatlábakat, amelyeket eddig az inflációs nyomás csökkentése érdekében, a gazdasági növekedés jelentős lelassulásának árán tartott magasan. Elemzők további 2-3 százalékpontos kamatmérséklést várnak. A monetáris politikai tanács döntése nyomán a lengyel jegy­bank legfontosabb kamatlába, a 28 napos intervenciós ráta 18, a lombard­ 22, a diszkontráta pedig 20,5 százalékra csökkent —tudósít a Reuters. Szakértők csak pár hónap múlva számíta­nak újabb kamatmérséklésre: várakozásuk szerint az infláci­ótól továbbra is tartó jegybank az apró lépések politikáját kö­veti majd. A fogyasztói árindex tavaly júliusban 11,6 százalékkal két­éves csúcsot ért el Lengyelor­szágban, amire válaszul a jegy­bank augusztusban 19—23 kö­zöttire emelte a kamatlábakat. Az árindex meredek esése elle­nére sem volt hajlandó mind ez ideig lazítani szigorán, a kor­mány laza fiskális politikájára és az élelmiszer-, illetve üzem­anyagszektorból érkező inflá­ciós nyomásra hivatkozva. A belső kereslet visszaesése nyo­mán 2000-ben az első negyed­éves, 6 százalékos GDP-növe­­kedés az utolsó negyedre 2 szá­zalékra esett vissza. A fogyasztói árindex január­ra 7,4 százalékra zuhant, de­cemberre pedig akár 6 száza­lékra is mérséklődhet. A kamat­lábak tehát még most is mint­egy 11-15 százalékponttal áll­nak az infláció felett. Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök elfogadta Andrzej Chronowski, a privatizációért felelős államkincstár-miniszter lemondását. Chronowskit éles bírálatok érték a külföldi befek­tetőket elriasztó lépései miatt. Széles körű felháborodást váltott ki tavaly év végi kísérlete, amellyel megpróbálta semmissé tenni a legnagyobb lengyel biztosító részleges magánosítását. Utóda egyik helyettese, Aldona-Kamela Sowinska lesz. Szintén lemon­dott Jakub Tropilo, aki a minisztériumnak az energiaszektor magánosításáért felelős helyettes vezetője volt. Még nem látják az alagút végét Váratlan japán kamatmérséklés A sorozatban kijövő, kedvezőtlen gazdasági adatok hatására a japán jegybank ismét csök­kentette a már amúgy is csak jelképes szinten álló irányadó kamatokat. Az ipari termelés hanyatlását és az exportkilátások gyors romlását jelentések az újabb recesszió biztos jelé­nek tekintik. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A jegybank monetáris politi­kai tanácsa 0,25-ról 0,15 száza­lékra csökkentette az egynapos bankközi hitelek kamatait, az inkább csak jelképes jelentősé­gű leszámítolási kamatlábat pedig 0,35-ról 0,25 százalékra. A döntést indokolva a testület utalt a keresletnek a főbb ex­portpiacokon — így az Egye­sült Államokban és Ázsiában —tapasztalható lanyhulására, illetve a belső piacon észlelhető pangásra. A jegybank elnöke, Hajami Maszaru úgy fogalma­zott, hogy az általa vezetett in­tézmény minden rendelkezésé­re álló eszközzel igyekszik el­kerülni egy deflációs spirál ki­alakulását. Mint a Reuters em­lékeztet, a fogyasztói árak ta­valy 0,7 százalékkal csökken­tek, és várható, hogy az irány­zat az idén —immár az egymás utáni harmadik évben — is folytatódik. Jelentések szerint óriási nyo­más nehezedik Haj­amira a mo­netáris politika további enyhí­tése végett. Ő azonban igyek­szik a végsőkig kitartani a nul­la rátát sürgető politikusok kö­veteléseivel szemben, mert az szerinte aláásná a piaci fegyel­met. A szakember szerint ebben a játszmában a labda valójában a kormány térfelén van, amely­nek feladata lenne a bankszek­tor szanálása és az egész gaz­daságra tehertételt jelentő, gyenge hatákonyságú vállala­ti kör felszámolása. A napi kamatot a jegybank tavaly augusztusban emelte, igyekezvén távolabb vinni a rá­tát a közgazdasági nonszensz­­nek számító nulla szinttől. Ez­zel a lépéssel azonban — szá­mos szakértő szerint — lelo­­hasztotta az akkor éppen csak éledező konjunktúrát. A rom­ló gazdasági helyzet láttán a jegybank február 9-én 0,5 szá­zalékról 0,35-ra szállította le a leszámítolási kamatot. A mos­tani, újabb kamatkönnyítést elemzők közvetlenül összefüg­gésbe hozzák azzal, hogy janu­árban 3,9 százalékkal csökkent az ipari termelés decemberhez képest. További zavaró jel­nek tartják, hogy januárban emelkedett a vállalati készletek szintje. VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba (mb), Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), N. Vadász Zuzsa (mb. rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Boros Krisztina, Fazekas Edina, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Madár István, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Urkuti György (rovatszerkesztő), Fóris György (brüsszeli tudósító), Horváth Gábor, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Péter (rovatszerkesztők), Binder István, B. Sebestyén Stella, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor ♦ TÁRSADALOM: Lambert Gábor (rovatvezető), Gazda Albert (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Kozák Dániel, Németh I. Gergely, Simon Krisztián, Ternyák Edit, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Acsay Judit, Demeter Kálmán, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHAFSLETTER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet-Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehőcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK:­ Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Tatai Miklós ♦ DOKUMENTÁCIÓ: Fabók Margit, Szita Anna (Tel.: 375-6722/2039) ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ: 1016 Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Tel.: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 375-6722/1145. 2003 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél: Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj: egy évre 48 000, fél évre 24 000, negyedévre 12 000 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN­ 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. v. Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http://www.lang.hu/ szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. 2001. MÁRCIUS 1. Brüsszeli stratégia a munkaerő-piaci nyitásra Az Európai Bizottság új stra­tégiai programot fogadott el az uniós munkaerőpiacok nyitottabbá tételére azzal a céllal, hogy 2005-ig eltávolít­sák a munkaerő mobilitása előtt álló akadályokat. VG-ÖSSZEFOGLALÓ A március végi stockholmi EU-csúcson jóváhagyandó programot két szakaszban va­lósítanák meg —jelenti az MTI. Az első időszakban az egysége­sen nyitott európai munkaerő­­piac létrejöttének olyan feltéte­leire összpontosítanának, mint a szakképzettségek uniós szintű kölcsönös elismerése, a társa­dalombiztosítási és a nyugdíj­­rendszerek különbözőségeiből fakadó akadályok eltávolítása, valamint a munkavállalási és képzési lehetőségekkel kap­csolatos információk minél szé­­lesebb körű hozzáférhetővé tétele. A második szakaszban egy magas szintű munkacsoport irányításával behatóbban is megvizsgálnák a szakképzett­séggel és a mobilitással kap­csolatos problémákat, külö­nös tekintettel az információ­technológiai és távközlési szek­torban tapasztalható munka­erőhiányra. Becslések szerint az it-ágazatokban a hiány már most is megközelíti az egy­­mil­­lió főt, két-három éven belül pedig ennek akár a kétszeresé­re is nőhet. Noha a tagországok állam­polgárai előtt elvben már a ró­mai szerződés megnyitotta azt a lehetőséget, hogy a közösség területén bárhol szabadon mun­kát vállaljanak, a munkaerő mobilitása mindmáig igen ala­csony az unióban. Az EU-tag­­országokban állandó lakhellyel rendelkezők között alig több mint 5 százalék azoknak az ará­nya, akik más ország állampol­gárai, és nem egész 2 százalé­kuk uniós állampolgár.

Next