Világgazdaság, 2001. március (33. évfolyam, 43/8058-62/8077. szám)
2001-03-01 / 43. (8058.) szám
2 Alacsonyabb infláció az eurózónában Az eurózónában januárban váratlanul csökkent az infláció: az árak 2,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a decemberi 2,6 után. Az elemzői várakozások átlaga emelkedő irányzatot, 2,7 százalékot jelzett előre. A most januári adat először tartalmazta a januárban 12. tagként csatlakozott Görögországot is. Az egész EU-ban a tizenkét havi infláció 2,2 százalékos volt az első hónapban, a decemberi 2,3 után. (MTI) Folytatódó európai húsmizéria Nagy-Britanniában készenlétbe helyezték a hadsereget, hogy segítséget nyújtson a száj- és körömfájás feltartóztatására életbe léptetett intézkedések betartásához. A londoni kormány 207 millió font kárpótlást biztosít a vészek miatt károsult állattenyésztőknek. A francia kormány 1,4 milliárd frank közvetlen segélyben részesíti a marhakórválság veszteségeitől sújtott gazdálkodókat. Párizs a száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására elrendelte 30 000 birka kényszervágását. (MTI) Óvatosabb fiskális politikára int az Európai Bizottság A túlzottan optimista kormányzati prognózisokra alapozott adócsökkentések révén a portugál költségvetési hiány veszélybe sodorhatja az EU gazdasági irányelveiben megfogalmazott célkitűzéseket—figyelmezteti Lisszabont a bizottság. Luxemburgot, a jelentős többletet felmutató költségvetése ellenére, szintén kritika érte a nagyarányú adócsökkentések miatt, ez esetben a gazdaság túlhevülése okozhat problémát. Spanyolországot az inflációs fegyelem betartására, Belgiumot államadósságának mielőbbi csökkentésére szólította fel Brüsszel. (Reuters) Munkanélküliségi mélypont Franciaországban Januárban, 18 év óta először, 9 százalékra csökkent a munkanélküliség Franciaországban. Decemberben még 9,2 százalékos munkanélküliséget mértek. A szocialista—kommunista kormánykoalíció 1997. júniusi hatalomra kerülése óta egymillió embert sikerült visszahozni a munkaerőpiacra. (MTI) Osztrák exportrekord Keleten Ausztria Kelet- és Közép-Európába irányuló exportja tavaly elérte az összkivitel 17 százalékát, és ezzel a térség az Európai Unió után Ausztria legfontosabb piaca lett. Magyarország Keleten továbbra is Ausztria legfontosabb exportpiaca: a kivitel tavaly az előző évihez képest 19,2 százalékkal nőtt, 48,6 milliárd schillingre. (MTI) ENSZ-jelentés a világ népességéről Az ENSZ jelentése szerint 2050-re 9,3 milliárd ember népesíti be a Földet, Magyarország lakossága ugyanakkor 25 százalékkal kisebb lesz. Míg jelenleg a Föld északi felén a nyugdíjasok részaránya 20 százalék körül van, ez a szám az elkövetkező 50 évben 33 százalékra emelkedik. (MTI) Világbanki alelnök a jegybank élére Ecevit óriás hitelt kér Törökországnak 25 milliárd dolláros nemzetközi hitelre lenne szüksége — jelentette ki Bülent Ecevit miniszterelnök, aki Kemal Dervist, a Világbank egyik alelnökét kérte föl a központi bank kormányzói tisztségére. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A bejelentések előtt a török bankfelügyelet átvette az ellenőrzést egy kisebb pénzintézet, a csődközelbe került Ulusal Bank felett annak az aggálynak a nyilvánvaló jeleként, hogy a gyenge bankrendszer súlyos fizetési problémákat okozhat— írja a Reuters. Az Ulusal már a 12. hitelintézet, amelyet a felügyelet egy év alatt ellenőrzése alá vont. A bankrendszer a török gazdaság Achilles-sarka — véli a Nemzetközi Valutaalap, melynek küldöttségével Ankara ez idő szerint egyezkedik egy új gazdasági programról. Az IMF alig három hónapja, decemberben hagyott jóvá egy 7,5 milliárd dolláros csomagtervet, amelynek fő célja a bankproblémák okozta novemberi válságból való kilábalás elősegítése lett volna. Az újabb tárgyalásokon megpróbálják az előző csomagból átmenteni, amit lehet; az eredményeket csak a március 3-án kezdődő egyhetes vallási ünnep után teszik közzé. Az IMF Ankarában tárgyaló képviselői nem nyilvánítottak véleményt Ecevit 25 milliárd dolláros igénybejelentéséről. Lapjelentések szerint az IMF, a Világbank és más nemzetközi pénzügyi intézmények szervezhetnék meg a hitelt. A válságról válságra bukdácsoló Törökország még soha nem vett fel ekkora összegű kölcsönt, s megajánlását már csak az is kétségessé teszi, hogy az új amerikai kormányzat óvatosabb hitelezési politikára ösztönzi az IMF-et. A központi bank kormányzójának felkért Dervis — aki “igent” mondott—1978 óta dolgozik a Világbanknál, jelenleg a szegénység felszámolásával és gazdaságirányítással foglalkozó alelnök. A ’70-es években — akkori kormányfősége idején— Ecevit tanácsadója volt. VILAGGAZDASÁG KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP Beterjesztette költségvetési tervét az amerikai elnök Adósságtörlesztés és adócsökkentés George W. Bush amerikai elnök a kongresszus két házának együttes ülésén hivatalosan is bemutatta a következő évtizedre szóló monstre tervét az adók és az államadósság párhuzamos csökkentésére. Ezzel egy időben a kormányzat előterjesztette a jövő évi költségvetés tervezetét. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A választási kampányában és az utóbbi hetek nyilatkozataiban jelzetteknek megfelelően Bush 1600 milliárd dolláros adócsökkentést hirdetett meg a következő évtizedre. A növekedés erőteljes lassulására és a keresletélénkítési kényszerre való tekintettel sürgette, hogy a tervet az idén január 1-jéig visszamenő hatállyal léptessék életbe. A reform legfőbb pontjaként a jövőben — 10 és 33 százalék között elhelyezve — négy kulcsot alkalmaznának, a jelenleg 15 és 39,6 százalék között megállapított öt helyett. Megdupláznák a pillanatnyilag gyermekenkénti és évenkénti 500 dolláros adókedvezményt, kedvezőbbé tennék a házaspárok együttes bevallását. Ezenfelül törölnék az utódokra hagyatékozott vállalkozások és farmok nagyarányú csődjét hozó örökösödési — a köznyelvben halálozási adónak nevezett — járulékot, kiterjesztenék a jótékony célú adományozások utáni kedvezményeket, és véglegesítenék a kutatási és fejlesztési kiadásokra vonatkozó—korábban időről időre meghosszabbított —adókedvezményt. A fő vonalaiban már egy ideje ismert adócsökkentéssel szemben Bush új megközelítést alkalmazott a szövetségi államadósság törlesztésében. Az adósság nyilvános — a befektetők kezében lévő—hányada jelenleg 3400 milliárd dollárra rúg, ebből azonban Bush az évtized során csak mintegy 2000 milliárdot kíván visszafizetni, szemben elődjével, Bill Clintonnal, aki a teljes összeg törlesztésére törekedett. Bush szerint a lassításra mindenekelőtt azért van szükség, mert az adott értékpapírok lejárat előtti visszavásárlása csak jelentős többletkiadásokkal válna lehetségessé. A papírok egy tetemes hányadát megtakarítások őrzésére használják, más részét külföldi államok a tartalékaik között helyezték el, ezért az érintettek vélhetően csak jelentős felárak mellett fogadnák el az idő előtti törlesztést. A Reuters szerint a gyorsított visszafizetés emellett befektetők széles köre számára jelentene problémát, mert értékmentő és hozammeghatározó funkciójukban kellene nélkülözniük az államkötvényeket. A következő évtizedre előre jelzett, 5600 milliárd dolláros költségvetési többletnek — az adó- és adósságcsökkentés melletti—harmadik fontos hányadaként Bush össze akar hozni egy, közel 1000 milliárd dolláros rendkívüli tartalékalapot, amelyet különböző—védelmi vagy ellátási—szükséghelyzetek kezelésére lehetne felhasználni. A többlet további jelentős tételeiből a különféle szociális ellátórendszereket, illetve az oktatást kívánja megerősíteni az elnök. A hatalmas, 10 éves adócsökkentési program előterjesztésével egy időben a kormányzat összeállította az október 1-jén kezdődő új pénzügyi év 1960 milliárd dolláros költségvetésének főbb számait. A terv összeállításánál 2,4 százalékos idei és 3,3 százalékos jövő évi GDP- növekedésből indultak ki a kormányzat pénzügyi tervezői. A részletező tervezet áprilisban készülék A rég várt lépést újabbak követhetik Lengyel monetáris lazítás A lengyel jegybank 1 százalékponttal leszállította az irányadó kamatlábakat, amelyeket eddig az inflációs nyomás csökkentése érdekében, a gazdasági növekedés jelentős lelassulásának árán tartott magasan. Elemzők további 2-3 százalékpontos kamatmérséklést várnak. A monetáris politikai tanács döntése nyomán a lengyel jegybank legfontosabb kamatlába, a 28 napos intervenciós ráta 18, a lombard 22, a diszkontráta pedig 20,5 százalékra csökkent —tudósít a Reuters. Szakértők csak pár hónap múlva számítanak újabb kamatmérséklésre: várakozásuk szerint az inflációtól továbbra is tartó jegybank az apró lépések politikáját követi majd. A fogyasztói árindex tavaly júliusban 11,6 százalékkal kétéves csúcsot ért el Lengyelországban, amire válaszul a jegybank augusztusban 19—23 közöttire emelte a kamatlábakat. Az árindex meredek esése ellenére sem volt hajlandó mind ez ideig lazítani szigorán, a kormány laza fiskális politikájára és az élelmiszer-, illetve üzemanyagszektorból érkező inflációs nyomásra hivatkozva. A belső kereslet visszaesése nyomán 2000-ben az első negyedéves, 6 százalékos GDP-növekedés az utolsó negyedre 2 százalékra esett vissza. A fogyasztói árindex januárra 7,4 százalékra zuhant, decemberre pedig akár 6 százalékra is mérséklődhet. A kamatlábak tehát még most is mintegy 11-15 százalékponttal állnak az infláció felett. Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök elfogadta Andrzej Chronowski, a privatizációért felelős államkincstár-miniszter lemondását. Chronowskit éles bírálatok érték a külföldi befektetőket elriasztó lépései miatt. Széles körű felháborodást váltott ki tavaly év végi kísérlete, amellyel megpróbálta semmissé tenni a legnagyobb lengyel biztosító részleges magánosítását. Utóda egyik helyettese, Aldona-Kamela Sowinska lesz. Szintén lemondott Jakub Tropilo, aki a minisztériumnak az energiaszektor magánosításáért felelős helyettes vezetője volt. Még nem látják az alagút végét Váratlan japán kamatmérséklés A sorozatban kijövő, kedvezőtlen gazdasági adatok hatására a japán jegybank ismét csökkentette a már amúgy is csak jelképes szinten álló irányadó kamatokat. Az ipari termelés hanyatlását és az exportkilátások gyors romlását jelentések az újabb recesszió biztos jelének tekintik. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A jegybank monetáris politikai tanácsa 0,25-ról 0,15 százalékra csökkentette az egynapos bankközi hitelek kamatait, az inkább csak jelképes jelentőségű leszámítolási kamatlábat pedig 0,35-ról 0,25 százalékra. A döntést indokolva a testület utalt a keresletnek a főbb exportpiacokon — így az Egyesült Államokban és Ázsiában —tapasztalható lanyhulására, illetve a belső piacon észlelhető pangásra. A jegybank elnöke, Hajami Maszaru úgy fogalmazott, hogy az általa vezetett intézmény minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik elkerülni egy deflációs spirál kialakulását. Mint a Reuters emlékeztet, a fogyasztói árak tavaly 0,7 százalékkal csökkentek, és várható, hogy az irányzat az idén —immár az egymás utáni harmadik évben — is folytatódik. Jelentések szerint óriási nyomás nehezedik Hajamira a monetáris politika további enyhítése végett. Ő azonban igyekszik a végsőkig kitartani a nulla rátát sürgető politikusok követeléseivel szemben, mert az szerinte aláásná a piaci fegyelmet. A szakember szerint ebben a játszmában a labda valójában a kormány térfelén van, amelynek feladata lenne a bankszektor szanálása és az egész gazdaságra tehertételt jelentő, gyenge hatákonyságú vállalati kör felszámolása. A napi kamatot a jegybank tavaly augusztusban emelte, igyekezvén távolabb vinni a rátát a közgazdasági nonszensznek számító nulla szinttől. Ezzel a lépéssel azonban — számos szakértő szerint — lelohasztotta az akkor éppen csak éledező konjunktúrát. A romló gazdasági helyzet láttán a jegybank február 9-én 0,5 százalékról 0,35-ra szállította le a leszámítolási kamatot. A mostani, újabb kamatkönnyítést elemzők közvetlenül összefüggésbe hozzák azzal, hogy januárban 3,9 százalékkal csökkent az ipari termelés decemberhez képest. További zavaró jelnek tartják, hogy januárban emelkedett a vállalati készletek szintje. VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba (mb), Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), N. Vadász Zuzsa (mb. rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Boros Krisztina, Fazekas Edina, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Madár István, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Urkuti György (rovatszerkesztő), Fóris György (brüsszeli tudósító), Horváth Gábor, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Péter (rovatszerkesztők), Binder István, B. Sebestyén Stella, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor ♦ TÁRSADALOM: Lambert Gábor (rovatvezető), Gazda Albert (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Kozák Dániel, Németh I. Gergely, Simon Krisztián, Ternyák Edit, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Acsay Judit, Demeter Kálmán, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHAFSLETTER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet-Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehőcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Tatai Miklós ♦ DOKUMENTÁCIÓ: Fabók Margit, Szita Anna (Tel.: 375-6722/2039) ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ: 1016 Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Tel.: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 375-6722/1145. 2003 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél: Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj: egy évre 48 000, fél évre 24 000, negyedévre 12 000 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. v. Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http://www.lang.hu/ szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. 2001. MÁRCIUS 1. Brüsszeli stratégia a munkaerő-piaci nyitásra Az Európai Bizottság új stratégiai programot fogadott el az uniós munkaerőpiacok nyitottabbá tételére azzal a céllal, hogy 2005-ig eltávolítsák a munkaerő mobilitása előtt álló akadályokat. VG-ÖSSZEFOGLALÓ A március végi stockholmi EU-csúcson jóváhagyandó programot két szakaszban valósítanák meg —jelenti az MTI. Az első időszakban az egységesen nyitott európai munkaerőpiac létrejöttének olyan feltételeire összpontosítanának, mint a szakképzettségek uniós szintű kölcsönös elismerése, a társadalombiztosítási és a nyugdíjrendszerek különbözőségeiből fakadó akadályok eltávolítása, valamint a munkavállalási és képzési lehetőségekkel kapcsolatos információk minél szélesebb körű hozzáférhetővé tétele. A második szakaszban egy magas szintű munkacsoport irányításával behatóbban is megvizsgálnák a szakképzettséggel és a mobilitással kapcsolatos problémákat, különös tekintettel az információtechnológiai és távközlési szektorban tapasztalható munkaerőhiányra. Becslések szerint az it-ágazatokban a hiány már most is megközelíti az egymillió főt, két-három éven belül pedig ennek akár a kétszeresére is nőhet. Noha a tagországok állampolgárai előtt elvben már a római szerződés megnyitotta azt a lehetőséget, hogy a közösség területén bárhol szabadon munkát vállaljanak, a munkaerő mobilitása mindmáig igen alacsony az unióban. Az EU-tagországokban állandó lakhellyel rendelkezők között alig több mint 5 százalék azoknak az aránya, akik más ország állampolgárai, és nem egész 2 százalékuk uniós állampolgár.