Világgazdaság, 2001. április (33. évfolyam, 63/8078-81/8096. szám)
2001-04-06 / 67. (8082.) szám
2001. ÁPRILIS 6. Napster-történet, avagy az internetes zenecserebere jövője Újabb szerzői joghézag Ahogy sokszor kommentálják a két éve kezdődött szerzői jogi vita ügyében nemrég született bírói döntést: A zenekiadók a csatát megnyerték, de a háborút elveszthetik! A Napster a márciusi bírósági döntés nyomán kénytelen minél tökéletesebb szűrőket telepíteni, így közönsége egyre inkább átpártol hasonló, de (egyelőre) zavartalan forgalmat biztosító szolgáltatókhoz. A kérdés az: sikerül-e valamilyen módon védetté és fizetőssé alakítani a szolgáltatást? MRAZ DANIEL A történet az 1980-as (!) születésű Lawn Fenning által két éve alapított internetes vállalkozással kezdődött. Az ifjú egyetemista ekkor tette fel az internetre saját készítésű programját, amely lehetőséget teremtett a zenefájlok világméretű cseréjére. A Napster név azóta fogalommá lett, a hihetetlen forgalom miatt sok amerikai egyetem betiltotta gépein a program használatát, és a jogdíjak megkerülésével, egyre nagyobb mennyiségben, ingyenesen terjedő zeneszámok az Amerikai Lemezkiadók Szövetségének figyelmét is fölkeltették. Dollármilliókra rúgó kárt jelentve az öt multi kiadó (BMG, EMI, Sony Music, Universal és Warner) végül bírósághoz fordult. Az első fokon megszületett elmarasztaló ítéletet azonban a fellebbviteli tanács a jogerős döntésig elhalasztotta. A viták közben folytatódtak. Voltak, akik a Napster reklámjellegével a CD-eladások növekedését észlelték, mások drasztikus visszaesésről számoltak be. A továbbiak szempontjából figyelemre méltó a Business Week kommentárja, amely arra hívja föl a figyelmet, hogy a kiadók nemrég 480 millió dollárt kényszerültek fizetni egy versenytanácsi határozat nyomán, három éven keresztül túlzottan magasan tartott áraik miatt. Ilyen félmillió főt, ezáltal a vélelmezett kár összege is hatalmasra rúg. A márciusi bírósági döntés így azt fogalmazta meg, hogy tiltsák le a kiadók által összeállított lista mind a 135 ezer zeneszámát. A Napster tehát—miközben tagjait tiltakozásra szólítja föl — arra kényszerül, hogy szoftverekkel szűrje a kínálatát. Europe számítása szerint egy átlagos CD 18 eurós árából 1,7 jut a művésznek, és a szerző jogdíjával, a gyártás, a csomagolás és a terjesztés költségeivel is csak 6 euró adódik. A további 6- 6 eurót a kiskereskedő és a kiadó teszi zsebre, ezért az őket megkerülő adásvétel jelentős árkedvezményekkel szolgálhat. Feltehetően ebben látott távlati lehetőséget a Napsterbe mintegy 13 millió dollárt fektető kaliforniai kockázatitőkenyújtó társaság is, a szolgáltatásnak ugyanis nincsenek reklámfelületei. Mint az ugyancsak kockázati tőkéből működő Index.hu Rt. egyik vezetője lapunknak elmondta: a Napster üzemeltetői feltehetően abban láthattak lehetőséget, hogy a figyelem felkeltése után a szolgáltatást fizetőssé alakítsák, illetve az ügyfelek figyelmét más, jövedelmező szolgáltatások felé irányítsák. Annál is inkább így lehet ez, hiszen az 50 fős Napster cég komoly technikai háttérrel működik, szponzori tevékenységet is végez, fizeti a magas ügyvédi jutalékokat —mindezt egyelőre bevétel nélkül, a távoli jövedelmezőségben bízva. Ehhez a koncepcióhoz kívánt úttörő jelleggel igazodni a Bertelsmann Music Group (BMG) vezetése, amely egyezséget ajánlott a Napsternek. Talán a BMG vezetői belátták, hogy a Napster alkalmas lehet arra, hogy,az egyes számok csereberéjével felkeltse a figyelmet egy-egy zenekar vagy énekes iránt, azaz ezek reklámként szolgálhatnak a kiadók által megjelentetett teljes CD-khez. De mert a szakma többi nagyja vonakodik, egyelőre nem született megállapodás a tulajdonszerzésről és a fizetőssé alakulásról. Pedig az idő sürget, hiszen a látogatók máris találtak más ingyenes zeneszolgáltatókat. Ilyen például a Gnutella vagy az Aimster, amelyeknél saját adatbázis hiányában a tevékenység jogilag még nehezebben érhető tetten. mában a Napster nem tett mást, mint a vevői igényeknek megfelelően kiépítette az online értékesítés bázisát, s a kérdés csak az, milyen árképzési stratégiát dolgoznak ki ennek kiaknázására —hangzott a vélemény. A fellángolt viták közben a Napster látogatói köre elérte a . Tapasztalatok szerint az emberek hajlandóak lennének méltányos összeget fizetni az mp3- fájlokért, ennek tudatában Sokan elképzelhetőnek tartják, hogy a fizetős tévécsatornákhoz hasonlatos, szerzői jogi szempontból legális szolgáltatás induljon a jövőben. A Business Journal A jövőben megjelenő zeneszámok másolásvédelmén kisvállalkozásoktól az IBM-ig sokan dolgoznak. Egyes elképzelések szerint digitális vízjelek jelezhetnék az illegális másolatok útját, más tervek a másolást lehetetlenné tevő szoftverek alkalmazásáról szólnak. További lehetőséget jelent egy — a zenefájlba épített — program, amely minden másolásnál érezhetően rosszabb minőséget eredményezne. Az IBM honlapján például egy központi “klíringház” elve olvasható, amely személyre szabott digitális kulcsokat árulna, ezek nélkül az adott zenefájlok nem lennének megnyithatók. Egy újabb elképzelés szerint az igen olcsón megvásárolt mp3-fájlok “romlandóak” lennének, s néhány meghallgatás után megsemmisülnének. Merész tervek szólnak olyan zenefájlokról is, amelyek megjegyzik, ki kinek küldte el az adott slágert, és ha a címzett ezáltal megveszi a CD-t, akkor a feladó olcsóbban juthat például koncertjegyhez — mindezen futurisztikus tervekről a Der Spiegel című német hetilap számolt be, hozzátéve: az elképzelések kevert formában is megvalósulhatnak. A probléma azonban az, hogy a már szabadon cserélhető zeneszámok aligha “engedik beoltatni magukat” az említett kódokkal. A fejlesztőcégek meg technikailag korszerűbb formában, jobb hangminőséggel és rövidebb letöltési idővel vélik ismét eladhatóvá tenni az interneten amúgy már ingyenesen hozzáférhető zeneszámokat. Akik nem felejtik, honnan indultak könyvek a partnereknek A Szépírók Társasága nemrég adta át első ízben irodalmi díjait négy kategóriában, a kitüntetettek: Márton László, Oravecz Imre, Radnóti Sándor és a Magyar Rádió irodalmi osztálya (VG, 2001. márc. 30.). A 130 alkotót tömörítő írószervezet vezetői és a díjak támogatói szerint az ilyen elismerések alkalmasak arra, hogy felhívják a Figyelmet az alkotókra és műveikre. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szépírók Társasága első ízben átadott díjai után Kukorelly Endre költő, a társaság elnöke úgy véli: azzal, hogy a díjakat támogatta a Budapest Bank, a Mercedes-Benz és az Index.hu, sokkal nagyobb figyelem irányulhat a művekre. A társaság vezetői remélik, hogy jövőre a mostani négynél több kategóriában ismerhetik el a legjobb alkotásokat. A Budapest Bank több szálon kötődik az irodalomhoz, a Budapest Bank Budapestért Alapítvány irodalmi tervek megvalósításához is segítséget nyújt. Az alapítvány 2000-ben 115 díjazottnak adott összesen 22,5 millió forintot—mondta el lapunknak Szabó Linda, a bank munkatársa. A Szépírók Társasága két díjához a bank biztosította a 200-200 ezer forintot, s 200-200 példányt vásároltak a díjnyertes kötetekből, amelyekkel kiemelt partnereiket ajándékozzák meg. A bank vezetői szerint ugyan a szponzorálás nem kötelező, de már hazánkban is emeli egy cég presztízsét, ha nyereségéből közérdekű célokra áldoz pénzt. Az MB Auto Magyarország Kft., a Mercedes-Benz-vezérképviselet tulajdonosa, a Pappas konszern számos zenei és színházi produkció segítése mellett az egyik főtámogatója a Salzburgi Ünnepi Játékoknak. Magyarországon a cég főként zenei és képzőművészeti események mellé állt, az irodalom felé most nyitott. Schaller Baros Nikolett lapunknak elmondta: a szerződésük egy évre szól, de biztatóan indult az együttműködés a Szépírók Társaságával. A tőkeerős világcégek magyar vállalatai mellett szerepel támogatóként az Index.hu is, amelynek egyik alapítója volt Braun Róbert. A mai vezérigazgatóhelyettes és résztulajdonos lapunk kérdésére kifejtette: nem szeretné úgy beállítani a mecenatúrát, mint ha az pusztán karitatív tevékenység lenne, természetesen van benne a legjobb értelemben vett üzleti számítás is. De azért az Index .hu vezetői nem felejtik el, hogy nem voltak mindig üzletemberek, ezért szívesen támogatják az arra érdemes, értékeket létrehozó alkotókat akkor, amikor a cég már üzleti alapon működik. Márpedig a magyar irodalomban rengeteg érték születik. Az szintén fontos szempont volt az Index számára, hogy magyar vállalat is részt vegyen a támogatásban. Mivel az Index.hu az irodalom népszerűsítéséért járó médiadíjat támogatta, vezetői remélik, hogy maga az elismerés is népszerűsíti az irodalmat. E. E. VILÁGGAZDASÁG KULTÚRA ÜZLETI NAPILAP Koltai Lajos új filmet forgat A kamera a szeme Hetek óta az Egyesült Államokban dolgozik Koltai Lajos, akit Donatello Dávid-díjra jelöltek Maléna című filmjéért. Azt, hogy ki kapja az elismerést, az április 9-i díjátadás után tudjuk meg; egyébként Koltai Lajos 1999-ben átvehette már Olaszországban a legjobb operatőrnek járó díjat. A Maléna hazánkban is vonzza a nézőket, a március 22-i bemutató után, az első héten több mint hétezren látták csak Budapesten. ESZEKI ERZSÉBET Koltai Lajos, aki nemrég a világ legjobb öt operatőre egyikeként vett részt az Oscar-gálán a Maléna című filmjével, már az ünnepség előtt is mostani filmjének előkészületein dolgozott New Yorkban. A neves magyar —jó másfél évtizede a tengerentúlon is az egyik legkeresettebb —operatőr a napokban, 55. születésnapján kezdte forgatni a Palace Thief című filmet, amelyet Michael Hoffmann rendez, a főszereplő Kevin Kline. Koltai Lajostól kapott információink szerint ez a film a Biacon Company produkciója, amely mögött a Universal áll, a film teljes költségvetése 13-14 millió dollár. A filmet Kevin Kline kívánságára New Yorkban forgatják, a neves színész ugyanis ott lakik. Adottak tehát az eredeti helyszínek, amelyeket így nem kell máshol megépíteni. Mégis drágítja a forgatást maga New York, ahol drága az élet, és sokba kerül az eredeti helyszínek biztosítása. A forgatás három hónapon át, június végéig tart. Koltai Lajosnak ezúttal is van saját stábja első és másodasszisztenssel, de számos segítő mellett hozzá tartozik a fővilágosító is. Az Egyesült Államokban a vezető operatőr nem állhat a kamera mögé, mert az ottani szakszervezeti előírások szerint így elvenné az asszisztensek elől a munkát. Kivéve, ha a főszereplő kifejezetten azt kéri, hogy egy-egy jelenet felvételekor a vezető operatőr tartsa a kezében a kamerát, mint ahogy ezt tette például Susan Sarandon a White Palace forgatásakor, az egyik jelenet felvétele előtt. A magyar operatőr eleinte nehezen viselte a vezető operatőrséggel járó helyzetet, mert állítja: “a kamera a szemem”. Lapunknak elmondta: a legjobb csapatot kapta most a Palace Thief forgatásához. Nem ő választotta ki a munkatársait, hanem kész stábot ajánlottak neki, s amikor érdeklődött felőlük, kiderült, hogy a legkiválóbb munkatársak állnak mellette. Koltai Lajos a jövőben rendezni is szeretne, tervei szerint Kertész Imre Sorstalanság című regényét filmesítené meg. Ez magyar-német koprodukcióban készülne, de a neves operatőr reményei szerint amerikai segítségre is számíthatnak. A filmet 2002-ben forgatnák, az idén csak elvégzik az utolsó simításokat a forgatókönyvön, szereplőket keresnek. r Az oldal megjelenését és a kultúrát a Pannon GSM támogatja. - V. PANNON rrrrr As élvMil.LGSM Szerkeszti: Eszéki Erzsébet FÉLPERCESEK André Kertész képei Kecskeméten André Kertész a fotótörténet egyik legjelentősebb alakja volt. A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban ma délután nyílik meg az a tárlat, amelyen láthatók eddig még nem ismert, halála előtt néhány hónappal készített felvételei, továbbá lakásának tárgyai, ez utóbbiakat az André és Elizabeth Kertész Foundation küldte haza Magyarországra. Megtekinthetők a Kertészről otthonában, kedvenc tárgyai között készült felvételek is. A tárlat május 15-ig látogatható a Magyar Fotográfiai Múzeumban. (VG) Színházi előadások CD-ROM-on A Kolibri Színház megbízásából, új sorozat első példányaként jelent meg a Három mese című CD-ROM. A Kukacmatyi, a Jeremiás, a hóember és A boldog herceg látható rajta magyar vagy angol nyelven úgy, hogy mind a hangzás, mind a felirat nyelve választható. A mesék zenei anyaga önállóan is meghallgatható. A nyelvtanulást segítik a szótárba gyűjtött szavak, amelyek az oldalakon lábjegyzetben szerepelnek. A CD-ROM-ot a Multi M Stúdió készítette el, a 4500 forintba kerülő kiadvány megvásárolható a Kolibri Színházban. (VG) Tiszteletdíjügy Széchenyi, a legdrágább magyar címmel foglalkoztunk a Hídember című film körül kialakult helyzettel lapunk 2001. április 5-i számában. Munkatársunk telefonon kereste a Mafilm Rt. vezérigazgatóját, Sipos Kornélt, aki éppen közleményt adott ki (ennek lényegét cikkünkben mi is leírtuk). A vezérigazgató helyett Szilágyi Andor jött a telefonhoz, aki a 130 millió forintos, Eperjes Károly és Bereményi Géza tiszteletdíjára vonatkozó híreket erre vonatkozó információ hiányában sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, így ez az értesülés nem tőle származik. (VG) Zene és pénz Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere 20-20 millió forintot juttat saját keretéből két lemezkiadónak, 80 milliót pedig az idei költségvetésben e célra elkülönített forrásként ad át a Magyar Zeneszerzők Egyesületének (MZE). Mint tegnap Rockenbauer Zoltán emlékeztetett rá, a XX. és XXI. századi magyar művek közreadásában az Editio Musica Budapest (EMB) monopóliuma megszűnt az 1993-as privatizálással. A Verdi-kiadóként ismert Ricordi érdekeltségébe került EMB-nek anyagi háttere beszűkült. Most a tárca az egyesületnél teremtett anyagi bázist, a 80 millió forint kamataiból pályázat alapján nyerhetnek a kiadók pénzt. A Hungaroton és a Budapest Music Center (BMC) is hasonló feladatot teljesít, azzal a különbséggel, hogy a Hungaroton a saját hangarchívumából és külföldön vásárolt felvételek jogának megvásárlásával a XX. században élt jeles magyar zeneszerzők és előadók fontos hangzó emlékeit publikálja. Az azonos küllemű CD-k közül az elsők májusban jelennek meg, az egyikről Cziffra György virtuóz Liszt-tolmácsolása hallható, a másikon is zongorista játszik: Földes Andor, aki Bartók- és Kodály-művek kezdeti népszerűsítésében járt élen. A BMC, amely jelentős internetes zenei adatbázis létrehozásán is dolgozik, dzsesszlemezei mellett a legfrissebb kortárs zenei alkotásokat jelenteti meg. Ez a cég, amely például Eötvös Péter hazai kiadója, folytatni szeretné az új alkotások megjelentetését, valamint olyan ifjú tehetségek, mint a hegedűs Szalai Antal anyagainak közreadását. (VG) Ismét francia filmhét A francia filmek erős külföldi jelenlétét a Taxi 2 magyarországi sikere is bizonyítja, hiszen Luc Besson mozidarabjára az InterCom adatai szerint egy hónap alatt közel 20 ezren voltak kíváncsiak csak a fővárosban. A francia filmnapok vetítéseit is telt házzal szokta várni a közönség. Ezúttal Budapest mellett három vidéki város, Pécs, Debrecen és Szeged kapcsolódik be az április 19-től május 2-ig tartó rendezvénysorozatba. Az ötödik francia filmhét “kaput nyit” a Franciaországban júniusban kezdődő magyar kulturális évadnak, amely során például Tarr Béla francia koprodukcióban készült Werckmeister harmóniák című művét is bemutatják. A mostani esemény a rivalizáló forgalmazókat — Mokép, Intercom, Best Hollywood—is “összehozta”—vélekedett Tor Ferenc, az ötödik francia filmnapoknak otthont adó Corvin Budapest Filmpalota üzemeltetőjének, a Budapest Film Rt.-nek a vezérigazgatója. A kilenc filmből négyet több héten át hozzáférhetővé kívánunk tenni—tette hozzá az igazgató. Szintén a Budapest Film szervezi a Magyar—Ír Baráti Társasággal karöltve a mai naptól vasárnapig tartó ír filmhétvégét. A Művész moziban a legutóbbi néhány év ír filmterméséből ötöt vetítenek, egyebek közt a Patkánymese című vígjátékot, melynek főszereplője az Apám nevében című film főszereplője, Pete Postlethwaite. Látható lesz a Törj ki, Eddie is, melyben a Síró játékban megismert Stephen Rea nagy dumás gengsztert alakít. A Budapest Film Rt. 1991 és 2000 között 291 európai filmet forgalmazott, ezek közül a legtöbb—79 mozidarab—magyar produkció volt. A második helyen a franciák állnak 72 filmmel, őket az angolok követik 60 alkotással. (VG) 9