Világgazdaság, 2001. április (33. évfolyam, 63/8078-81/8096. szám)

2001-04-06 / 67. (8082.) szám

2001. ÁPRILIS 6. Napster-történet, avagy az internetes zenecserebere jövője Újabb szerzői joghézag Ahogy sokszor kommentálják a két éve kezdődött szerzői jogi vita ügyében nemrég született bírói döntést: A zenekiadók a csatát megnyerték, de a háborút elveszthetik! A Napster a márciusi bírósági döntés nyomán kénytelen minél tökéletesebb szűrőket telepíteni, így közönsége egy­re inkább átpártol hasonló, de (egyelőre) zavartalan forgalmat biztosító szolgáltatókhoz. A kérdés az: sikerül-e valamilyen módon védetté és fizetőssé alakítani a szolgáltatást? MRAZ DANIEL A történet az 1980-as (!) szü­letésű Lawn Fenning által két éve alapított internetes vállalko­zással kezdődött. Az ifjú egye­temista ekkor tette fel az internetre saját készítésű prog­ramját, amely lehetőséget terem­tett a zenefájlok világméretű cse­réjére. A Napster név azóta fo­galommá lett, a hihetetlen forga­lom miatt sok amerikai egyetem betiltotta gépein a program hasz­­nálatát, és a jogdíjak megkerü­lésével, egyre nagyobb mennyi­ségben, ingyenesen terjedő ze­neszámok az Amerikai Lemez­kiadók Szövetségének figyelmét is fölkeltették. Dollármilliókra rúgó kárt jelentve az öt multi ki­adó (BMG, EMI, Sony Music, Universal és Warner) végül bí­rósághoz fordult. Az első fokon megszületett elmarasztaló ítéletet azonban a fellebbviteli tanács a jogerős döntésig elhalasztotta. A viták közben folytatódtak. Voltak, akik a Napster reklámjellegével a CD-eladások növekedését ész­lelték, mások drasztikus vissza­esésről számoltak be. A továb­biak szempontjából figyelemre méltó a Business Week kom­mentárja, amely arra hívja föl a figyelmet, hogy a kiadók nem­rég 480 millió dollárt kénysze­rültek fizetni egy versenytaná­csi határozat nyomán, három éven keresztül túlzottan maga­san tartott áraik miatt. Ilyen fél­millió főt, ezáltal a vélelmezett kár összege is hatalmasra rúg. A márciusi bírósági döntés így azt fogalmazta meg, hogy tiltsák le a kiadók által összeállított lista mind a 135 ezer zeneszámát. A N­apster tehát—miközben tag­­jait tiltakozásra szólítja föl — arra kényszerül, hogy szoftve­rekkel szűrje a kínálatát. Europe számítása szerint egy átlagos CD 18 eurós árából 1,7 jut a művésznek, és a szerző jog­díjával, a gy­ártás, a csomagolás és a terjesztés költségeivel is csak 6 euró adódik. A további 6- 6 eurót a kiskereskedő és a kiadó teszi zsebre, ezért az őket meg­kerülő adásvétel jelentős árked­vezményekkel szolgálhat. Feltehetően ebben látott táv­lati lehetőséget a Napsterbe mintegy 13 millió dollárt fekte­tő kaliforniai kockázatitőke­­nyújtó társaság is, a szolgáltatás­nak ugyanis nincsenek reklám­felületei. Mint az ugyancsak kockázati tőkéből működő Index.hu Rt. egyik vezetője la­punknak elmondta: a Napster üzemeltetői feltehetően abban láthattak lehetőséget, hogy a fi­gyelem felkeltése után a szolgál­tatást fizetőssé alakítsák, illetve az ügyfelek figyelmét más, jö­vedelmező szolgáltatások felé irányítsák. Annál is inkább így lehet ez, hiszen az 50 fős Napster cég komoly technikai háttérrel működik, szponzori tevékenysé­get is végez, fizeti a magas ügy­védi jutalékokat —mindezt egy­előre bevétel nélkül, a távoli jö­vedelmezőségben bízva. Ehhez a koncepcióhoz kívánt úttörő jelleggel igazodni a Bertelsmann Music Group (BMG) vezetése, amely egyez­séget ajánlott a Napsternek. Ta­lán a BMG vezetői belátták, hogy a Napster alkalmas lehet arra, hogy,az egyes számok cse­reberéjével felkeltse a figyelmet egy-egy zenekar vagy énekes iránt, azaz ezek reklámként szol­gálhatnak a kiadók által megje­lentetett teljes CD-khez. De mert a szakma többi nagyja vonako­dik, egyelőre nem született meg­állapodás a tulajdonszerzésről és a fizetőssé alakulásról. Pedig az idő sürget, hiszen a látogatók máris találtak más ingyenes ze­neszolgáltatókat. Ilyen például a Gnutella vagy az Aimster, amelyeknél saját adatbázis hiá­nyában a tevékenység jogilag még nehezebben érhető tetten. mában a Napster nem tett mást, mint a vevői igényeknek megfe­lelően kiépítette az on­line érté­kesítés bázisát, s a kérdés csak az, milyen árképzési stratégiát dolgoznak ki ennek kiaknázásá­ra —hangzott a vélemény. A fellángolt viták közben a Napster látogatói köre elérte a . Tapasztalatok szerint az em­berek haj­landóak lennének mél­tányos összeget fizetni az mp3- fájlokért, ennek tudatában Sokan elképzelhetőnek tartják, hogy a fizetős tévécsatornákhoz hason­latos, szerzői jogi szempontból legális szolgáltatás induljon a jö­­vőben. A Business Journal A jövőben megjelenő zeneszámok másolásvédelmén kisvállal­kozásoktól az IBM-ig sokan dolgoznak. Egyes elképzelések sze­rint digitális vízjelek jelezhetnék az illegális másolatok útját, más tervek a másolást lehetetlenné tevő szoftverek alkalmazásáról szólnak. További lehetőséget jelent egy — a zenefájlba épített — program, amely minden másolásnál érezhetően rosszabb minősé­get eredményezne. Az IBM honlapján például egy központi “klí­ringház” elve olvasható, amely személyre szabott digitális kulcso­kat árulna, ezek nélkül az adott zenefájlok nem lennének meg­nyithatók. Egy újabb elképzelés szerint az igen olcsón megvásá­rolt mp3-fájlok “romlandóak” lennének, s néhány meghallgatás után megsemmisülnének. Merész tervek szólnak olyan zenefáj­lokról is, amelyek megjegyzik, ki kinek küldte el az adott slágert, és ha a címzett ezáltal megveszi a CD-t, akkor a feladó olcsóbban juthat például koncertjegyhez — mindezen futurisztikus tervek­ről a Der Spiegel című német hetilap számolt be, hozzátéve: az elképzelések kevert formában is megvalósulhatnak. A probléma azonban az, hogy a már szabadon cserélhető zeneszámok aligha “engedik beoltatni magukat” az említett kódokkal. A fejlesztőcé­gek meg technikailag korszerűbb formában, jobb hangminőség­gel és rövidebb letöltési idővel vélik ismét eladhatóvá tenni az interneten amúgy már ingyenesen hozzáférhető zeneszámokat. Akik nem felejtik, honnan indultak könyvek a partnereknek A Szépírók Társasága nemrég adta át első ízben irodalmi dí­jait négy kategóriában, a kitüntetettek: Márton László, Oravecz Imre, Radnóti Sándor és a Magyar Rádió irodalmi osztálya (VG, 2001. márc. 30.). A 130 alkotót tömörítő írószervezet vezetői és a díjak támogatói szerint az ilyen elismerések alkalmasak arra, hogy felhívják a Figyelmet az alkotókra és műveikre. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szépírók Társasága első íz­ben átadott díjai után Kukorelly Endre költő, a társaság elnöke úgy véli: azzal, hogy a díjakat támogatta a Budapest Bank, a Mercedes-Benz és az Index.hu, sokkal nagyobb figyelem irá­nyulhat a művekre. A társaság vezetői remélik, hogy jövőre a mostani négynél több kategóri­ában ismerhetik el a legjobb al­kotásokat. A Budapest Bank több szálon kötődik az irodalomhoz, a Bu­dapest B­ank Budapestért Alapít­vány irodalmi tervek megvaló­sításához is segítséget nyújt. Az alapítvány 2000-ben 115 díja­zottnak adott összesen 22,5 mil­lió forintot—mondta el lapunk­nak Szabó Linda, a bank mun­katársa. A Szépírók Társasága két díjához a bank biztosította a 200-200 ezer forintot, s 200-200 példányt vásároltak a díjnyertes kötetekből, amelyekkel kiemelt partnereiket ajándékozzák meg. A bank vezetői szerint ugyan a szponzorálás nem kötelező, de már hazánkban is emeli egy cég presztízsét, ha nyereségéből közérdekű célokra áldoz pénzt. Az MB Auto Magyarország Kft., a Mercedes-Benz-vezér­­képviselet tulajdonosa, a Pappas konszern számos zenei és szín­házi produkció segítése mellett az egyik főtámogatója a Salzbur­gi Ünnepi Játékoknak. Magyar­­országon a cég főként zenei és képzőművészeti események mellé állt, az irodalom felé most nyitott. Schaller Baros Nikolett lapunknak elmondta: a szerző­désük egy évre szól, de biztatóan indult az együttműködés a Szép­írók Társaságával. A tőkeerős világcégek magyar vállalatai mellett szerepel támo­gatóként az Index.hu is, amely­nek egyik alapítója volt Braun Róbert. A mai vezérigazgató­helyettes és résztulajdonos la­punk kérdésére kifejtette: nem szeretné úgy beállítani a mece­natúrát, mint ha az pusztán ka­ritatív tevékenység lenne, termé­szetesen van benne a legjobb ér­telemben vett üzleti számítás is. De azért az Index .hu vezetői nem felejtik el, hogy nem voltak min­dig üzletemberek, ezért szívesen támogatják az arra érdemes, ér­tékeket létrehozó alkotókat ak­kor, amikor a cég már üzleti ala­pon működik. Márpedig a ma­gyar irodalomban rengeteg érték születik. Az szintén fontos szem­pont volt az Index számára, hogy magyar vállalat is részt vegyen a támogatásban. Mivel az Index.hu az irodalom népszerű­sítéséért járó médiadíjat támo­gatta, vezetői remélik, hogy maga az elismerés is népszerű­síti az irodalmat. E. E. VILÁGGAZDASÁG KULTÚRA ÜZLETI NAPILAP Koltai Lajos új filmet forgat A kamera a szeme Hetek óta az Egyesült Államokban dolgozik Koltai Lajos, akit Donatello Dávid-díjra jelöltek Maléna című filmjéért. Azt, hogy ki kapja az elismerést, az április 9-i díjátadás után tud­juk meg; egyébként Koltai Lajos 1999-ben átvehette már Olaszországban a legjobb operatőrnek járó díjat. A Maléna hazánkban is vonzza a nézőket, a március 22-i bemutató után, az első héten több mint hétezren látták csak Budapesten. ESZEKI ERZSÉBET Koltai Lajos, aki nemrég a vi­lág legjobb öt operatőre egyike­ként vett részt az Oscar-gálán a Maléna című filmjével, már az ünnepség előtt is mostani film­jének előkészületein dolgozott New Yorkban. A neves magyar —jó másfél évtizede a tengeren­túlon is az egyik legkeresettebb —operatőr a napokban, 55. szü­letésnapján kezdte forgatni a Palace Thief című filmet, ame­lyet Michael Hoffmann rendez, a főszereplő Kevin Kline. Koltai Lajostól kapott infor­mációink szerint ez a film a Biacon Company produkciója, amely mögött a Universal áll, a film teljes költségvetése 13-14 millió dollár. A filmet Kevin Kline kívánságára New Yorkban forgatják, a neves színész ugyan­is ott lakik. Adottak tehát az ere­deti helyszínek, amelyeket így nem kell máshol megépíteni. Mégis drágítja a forgatást maga New York, ahol drága az élet, és sokba kerül az eredeti helyszí­nek biztosítása. A forgatás há­rom hónapon át, június végéig tart. Koltai Lajosnak ezúttal is van saját stábja első és másod­asszisztenssel, de számos segí­tő mellett hozzá tartozik a fővi­lágosító is. Az Egyesült Álla­mokban a vezető operatőr nem állhat a kamera mögé, mert az ottani szakszervezeti előírások szerint így elvenné az assziszten­sek elől a munkát. Kivéve, ha a főszereplő kifejezetten azt kéri, hogy egy-egy jelenet felvétele­kor a vezető operatőr tartsa a ke­zében a kamerát, mint ahogy ezt tette például Susan Sarandon a White Palace forgatásakor, az egyik jelenet felvétele előtt. A magyar operatőr eleinte nehezen viselte a vezető operatőrséggel járó helyzetet, mert állítja: “a ka­­mera a szemem”. Lapunknak el­mondta: a legjobb csapatot kapta most a Palace Thief forgatásá­hoz. Nem ő választotta ki a mun­katársait, hanem kész stábot ajánlottak neki, s amikor érdek­lődött felőlük, kiderült, hogy a legkiválóbb munkatársak állnak mellette. Koltai Lajos a jövőben rendez­ni is szeretne, tervei szerint Ker­tész Imre Sorstalanság című re­gényét filmesítené meg. Ez ma­gyar-német koprodukcióban készülne, de a neves operatőr re­­ményei szerint amerikai segít­ségre is számíthatnak. A filmet 2002-ben forgatnák, az idén csak elvégzik az utolsó simításokat a forgatókönyvön, szereplőket keresnek. r Az oldal megjelenését és a kultúrát a Pannon GSM támogatja. -­ V. PANNON rrrrr As élvMil.LGSM Szerkeszti: Eszéki Erzsébet FÉLPERCESEK André Kertész képei Kecskeméten André Kertész a fotótörténet egyik legjelentősebb alakja volt. A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban ma délután nyílik meg az a tárlat, amelyen láthatók eddig még nem ismert, halála előtt néhány hónappal készített felvételei, továbbá lakásának tárgyai, ez utóbbiakat az André és Elizabeth Kertész Foundation küldte haza Magyarországra. Megtekinthetők a Kertészről ottho­nában, kedvenc tárgyai között készült felvételek is. A tárlat május 15-ig látogatható a Magyar Fotográfiai Múzeumban. (VG) Színházi előadások CD-ROM-on A Kolibri Színház megbízásából, új sorozat első példányaként jelent meg a Három mese című CD-ROM. A Kukacmatyi, a Jeremiás, a hóember és A boldog herceg látható rajta magyar vagy angol nyelven úgy, hogy mind a hangzás, mind a felirat nyelve választható. A mesék zenei anyaga önállóan is meghallgatható. A nyelvtanulást segítik a szótárba gyűjtött szavak, amelyek az oldalakon lábjegyzetben szerepelnek. A CD-ROM-ot a Multi M Stúdió készítette el, a 4500 forintba kerülő kiadvány megvásárol­ható a Kolibri Színházban. (VG) Tiszteletdíjügy Széchenyi, a legdrágább magyar címmel foglalkoztunk a Hídem­­ber című film körül kialakult helyzettel lapunk 2001. április 5-i számában. Munkatársunk telefonon kereste a Mafilm Rt. vezér­­igazgatóját, Sipos Kornélt, aki éppen közleményt adott ki (ennek lényegét cikkünkben mi is leírtuk). A vezérigazgató helyett Szilágyi Andor jött a telefonhoz, aki a 130 millió forintos, Eperjes Károly és Bereményi Géza tiszteletdíjára vonatkozó híreket erre vonatkozó információ hiányában sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, így ez az értesülés nem tőle származik. (VG) Zene és pénz Rockenbauer Zoltán, a nem­zeti kulturális örökség miniszte­re 20-20 millió forintot juttat sa­ját keretéből két lemezkiadónak, 80 milliót pedig az idei költség­­vetésben e célra elkülönített for­rásként ad át a Magyar Zeneszer­zők Egyesületének (MZE). Mint tegnap Rockenbauer Zoltán em­lékeztetett rá, a XX. és XXI. szá­zadi magyar művek közreadásá­ban az Editio Musica Budapest (EMB) monopóliuma megszűnt az 1993-as privatizálással. A Verdi-kiadóként ismert Ricordi érdekeltségébe került EMB-nek anyagi háttere beszűkült. Most a tárca az egyesületnél teremtett anyagi bázist, a 80 millió forint kamataiból pályázat alapján nyerhetnek a kiadók pénzt. A Hungaroton és a Budapest Music Center (BMC) is hason­ló feladatot teljesít, azzal a kü­lönbséggel, hogy a Hungaroton a saját hangarchívumából és kül­földön vásárolt felvételek jogá­­nak megvásárlásával a XX. szá­zadban élt jeles magyar zene­szerzők és előadók fontos hang­zó emlékeit publikálja. Az azo­nos küllemű CD-k közül az el­sők májusban jelennek meg, az egyikről Cziffra György virtuóz Liszt-tolmácsolása hallható, a másikon is zongorista játszik: Földes Andor, aki Bartók- és Kodály-művek kezdeti népsze­rűsítésében járt élen. A BMC, amely jelentős internetes zenei adatbázis létrehozásán is dolgo­zik, dzsesszlemezei mellett a legfrissebb kortárs zenei alkotá­sokat jelenteti meg. Ez a cég, amely például Eötvös Péter ha­zai kiadója, folytatni szeretné az új alkotások megjelentetését, va­­lamint olyan ifjú tehetségek, mint a hegedűs Szalai Antal anyagainak közreadását. (VG) Ismét francia filmhét A francia filmek erős külföl­di jelenlétét a Taxi 2 magyaror­szági sikere is bizonyítja, hiszen Luc Besson mozidarabjára az InterCom adatai szerint egy hó­nap alatt közel 20 ezren voltak kíváncsiak csak a fővárosban. A francia filmnapok vetítéseit is telt házzal szokta várni a közön­ség. Ezúttal Budapest mellett három vidéki város, Pécs, Deb­recen és Szeged kapcsolódik be az április 19-től május 2-ig tar­tó rendezvénysorozatba. Az ötö­dik francia filmhét “kaput nyit” a Franciaországban júniusban kezdődő magyar kulturális évad­nak, amely során például Tarr Béla francia koprodukcióban ké­szült Werckmeister harmóniák című művét is bemutatj­ák. A mostani esemény a rivalizá­ló forgalmazókat — Mokép, Intercom, Best­ Holly­wood—is “összehozta”—vélekedett Tor­ Ferenc, az ötödik francia film­napoknak otthont adó Corvin Budapest Filmpalota üzemelte­tőjének, a Budapest Film Rt.-nek a vezérigazgatója. A kilenc film­ből négyet több héten át hozzá­férhetővé kívánunk tenni—tette hozzá az igazgató. Szintén a Budapest Film szer­vezi a Magyar—Ír Baráti T­ársa­­sággal karöltve a mai naptól va­sárnapig tartó ír filmhétvégét. A Művész moziban a legutóbbi néhány év ír filmterméséből ötöt vetítenek, egyebek közt a Pat­kánymese című vígjátékot, melynek főszereplője az Apám nevében című film főszereplő­je, Pete Postlethwaite. Látható lesz a Törj ki, Eddie is, melyben a Síró játékban megismert Stephen Rea nagy dumás gengsztert alakít. A Budapest Film Rt. 1991 és 2000 között 291 európai filmet forgalmazott, ezek közül a leg­több—79 mozidarab—magyar produkció volt. A második he­lyen a franciák állnak 72 film­mel, őket az angolok követik 60 alkotással. (VG) 9

Next