Világgazdaság, 2001. május (33. évfolyam, 82/8097-103/8118. szám)

2001-05-02 / 82. (8097.) szám

2 RÖVIDEN IMF-támogatás Argentínának Argentína megszerezte a Nemzetközi Valutaalap támogatását felülvizsgált gazdasági programjához, amelynek célja az or­szág fizetőképességének fenntartása és a piaci közhangulat javítása. Egy név nélkül nyilatkozó argentin hivatalos személy szerint erről rövidesen szándéklevelet hoznak nyilvánosságra. A Domingo Cavallo gazdasági miniszter által kidolgozott prog­ram adóemelést és kiadáscsökkentést helyez kilátásba. Az ország küladóssága meghaladja a 130 milliárd dollárt. (Reuters) Eurobarométer a bővítésről Az Európai Unió egészében a bővítés 44 százalékos általános támogatottságot élvez: a legtöbben Görögországban (70 száza­lék), a legkevesebben Nagy-Britanniában (31 százalék) támo­gatják új tagok csatlakozását. Ausztriában a folyamat 32, Fran­ciaországban 35, Németországban 36 százalékos népszerűsé­get élvez. Magyarország a közép-európaiak között a legjobb besorolású, 46 százalékos támogatottságot élvez, míg a 13-as létszámú teljes tagjelölti körben a második a 48 százalékos Málta után. Ugyanakkor az EU-polgároknak csak 26 százaléka véli úgy, hogy a bővítés elsődleges fontosságú ügy az unióban. (MTI) Szlovákia újra kap PHARE- és ISPA-pénzeket Az Európai Bizottság ideiglenesen felújította az uniós segélyek folyósítását Szlovákiának; ezt azután függesztette fel, hogy felhasználásukkal kapcsolatban visszaélések gyanúja merült fel. Egy szóvivő szerint a szlovák hatóságok a múlt hét végén tájékoz­tatták Brüsszelt, hogy nem történtek visszaélések sem a PHARE, sem az ISPA előcsatlakozási alap felhasználásakor. (MTI) Prága adóemelésre készül A cseh kormány a következő néhány évben enyhén, de emelni fogja az adókat, még azon felül is, amit az EU-csatlakozás tesz szükségessé — jelentette ki Jirí Rusnok pénzügyminiszter. A kormány akkor sem készül idén a kiadások korlátozására, ha a bevételek nem a tervek szerint alakulnak. Az állami szolgálta­tások szinten tartásához viszont idővel adóemelésre lesz szük­ség. (Reuters) Tízmilliárdot ígér az IMF Célegyenesben a török hitelcsomag A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank úgy döntött, hogy tízmilliárd dolláros hitelcsomagot biztosít Törökországnak, miután a szervezetek illetékes bizottságai “egészségesnek” ítélték Ankara gazdasági programját. VG-ÖSSZEFOGLALÓ Kemal Dervis gazdasági mi­niszter szerint—aki személye­sen tárgyalt a részletekről Wa­shingtonban — a jövő héten belül tető alá hozhatják a végső megállapodást a hitelcsomagról, amelyben a valutaalap 8 milli­árd, a Világbank pedig 2 milli­árd dollárral vesz részt—írja a Reuters. Ez az összeg a decem­beri, 11,5 milliárdos programból visszamaradt 4,3 milliárd dollár­nyi forrást egészíti ki. A nemzetközi pénzügyek irá­nyítói elégedetten nyilatkoztak a török gazdasági tervekről. Horst Köhler, az IMF ügyveze­­tő igazgatója szerint “igen va­lószínű, hogy a program mű­ködni fog”. James Wolfensohn, a Világbank elnöke elismerő­en jegyezte meg, hogy a prog­ram “szükségszerűen szigorú”. Pedro Solbes, az Európai Unió gazdaságügyi biztosa pedig úgy vélekedett, hogy Ankara terve ugyan “nagyon jó, csak az a kérdés, mennyit lehet ebből a gyakorlatba átültetni”. A hitelek elsősorban az el­adósodott állami bankok “kita­karítását” és a törlesztési köte­lezettségek teljesítését hivatot­tak támogatni — hangoztatta Dervis, aki arra számít, hogy júniusban már rendelkezésre áll az első 3,5-4 milliárd dolláros részlet. Addig azonban — írja a Reuters—a török parlament­nek még kulcsfontosságú tör­vényeket kell jóváhagynia, töb­bek között ami a távközlést és a bankszektort illeti. Billent Ecevit miniszterelnök pártja, a Demokratikus Balol­dali Párt egyik rendezvényén li­berális fordulatként is értelmez­hető “gazdasági felszabadító háború” megkezdését ígérte, amelyet—mint mondta—“vé­gigviszünk, és meg is fogunk nyerni”. VILÁGGAZDASÁG ­ípr KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP Schröder az unió gyökeres átalakítását szorgalmazza Berlin európai kormányt szeretne Mélyreható uniós intézményi reform végrehajtását és európai alkotmány kidolgozását sür­geti Gerhard Schröder német kancellár. A jelentős hatásköri változtatásokat előirányzó szo­ciáldemokrata tervezet kiszivárogtatott részleteit üdvözölte az Európai Bizottság és a né­met kereszténydemokraták képviselője. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Der Spiegel által megszel­lőztetett javaslat szerint a há­rom legfontosabb uniós intéz­mény mindegyikét át kell szer­vezni, és módosított hatáskö­rökkel kell ellátni. A brüsszeli bizottságot egy “európai kor­mány” tényleges funkcióihoz kellene juttatni, jóllehet a “kor­mány” szó használatával a ter­vezeten dolgozó német szoci­áldemokrata politikusok is óva­tosan bánnak. A miniszteri ta­nácsot át kellene alakítani par­lamenti kamarává, amelybe a tagországok delegálnának kép­viselőket. E testület működése a német felsőház, a Bundesrat funkciói szerint lenne model­lezve, és nagyjából a régiók ta­nácsának szerepét látná el. A Schröder-terv szerint az Európai Parlament szerepét és hatáskörét lényegesen ki kelle­ne terjeszteni, ennek legfőbb módjaként az intézményt fel kellene ruházni a teljes EU-költségvetés feletti döntés jo­gával. A javaslatnak megfele­lően az uniós kiadások 46 szá­zalékát képviselő mezőgazda­­sági támogatásokról is a parla­ment rendelkezne. A tervezet szerint uniós ille­tékességi körbe kerülnének a külügyv­édelemmel, a biz­to­s­ .kával és a be­vándor­kpcsolatos fel­adatok, ni.... táskörök—mint például a mezőgazdasági, a jó­léti és a struktúrapolitika, to­vábbá a regionális fejlesztés— visszakerülnének a tagállamok hatáskörébe. A jelenlegi intézményi rend­szer működését több pontban is bírálja a tervezet. Hiányolja az ügyek vitelének átláthatóságát és az egyes döntések miatti felelős­ség megfelelő politikai szintek­hez való kapcsolását. “Az euró­pai polgárnak tudnia kell, hogy a mindennapi életét érintő intéz­kedésekről hol és ki a felelős”— hangoztatja a tervezet. A javasolt közös alkotmány kidolgozásának módjáról ma­gán a német kormányon belül is megoszlanak a vélemények. A szociáldemokrata párt szerint a munkába parlamenti képvise­lőket kellene bevonni, uniós és tagállami szintről egyaránt. Be­folyásos német kormánytisztvi­selők viszont egy—képviselők nélküli — hagyományos kor­mányközi tanácskozást szeret­nének összehívni, mint amilyen a maastrichti, az amszterdami és nizzai rendezés előtt tanács­kozott. Az uniós reformtervet várha­tóan az SPD őszi kongresszusán vitatják meg. Támogatta az el­képzelést a kisebbik kormány­párt, a zöldek vezetője. Joschka Fischer egy dublini tanác­skozá­­son emlékeztetett rá, hogy ha­sonló felvetéseket ő már egy évvel ezelőtt tett, amikor a “de­mokráciadeficit” kiküszöbölé­sét sürgette, mindenekelőtt az Európai Parlament jogkörének kiterjesztésével. Az ellenzék soraiból a CDU elnök asszonya, Angela Merkel pozitívan nyilat­kozott a Schröder-kezdeménye­­zésről, a párt európai ügyekben illetékes szóvivője, Peter Hintze pedig a Financial Times szerint kijelentette, hogy a kancellár eb­ben a kérdésben maga mögött tudhatja a kereszténydemokra­ták támogatását. Az első külföldi reakciók kö­zül a Bloomberg hírügynökség kiemelte, hogy a brit kormány elvileg kész támogatni az elkép­zelést, jóllehet az intézményi struktúrák megerősítése tárgyá­ban vannak bizonyos fenntar­tásai. A dánok a bürokrácia to­vábbi térnyerésétől tartanak, és inkább elutasítják a tervet. Pá­rizs még nem fogalmazta meg álláspontját, a Bloomberg sze­rint azonban a franciák részé­ről nem várható nagy lelkese­dés a felvetés iránt. Konvergáló atlanti növekedés (Folytatás az 1■ oldalról) Szakértők ugyanakkor gyak­ran hangoztatják, hogy a német GDP-növekedésben bekövet­kező változás nem feltétlenül jelent importkereslet-csökke­­nést. A magyar export jelentős részét ugyanis a fogyasztási cikkek teszik ki, amelyek sok­kal kevésbé konjunktúraérzé­kenyek, mint például a beruhá­zási termékek. Mindenesetre az utóbbi fél év exportdinamikája már alacso­nyabb volt, mint a megelőző időszaké. Ugyanakkor a kivitel olyan mértékű kifulladására, amilyet sokan vártak, nem ke­rült sor. A körülményekhez képest optimista nyilatkozatot fogal­maztak meg a hét vezető gaz­dasági hatalom pénzügymi­niszterei is hét végi tanácsko­zásukon. A lassulás ellenére szilárdak a növekedés alapjai, vélte az amerikai, a kanadai, a japán, a brit, a francia, a német és az olasz szaktárca vezetője. Az Egyesült Államok monetá­ris hatóságától a növekedés to­vábbi ösztönzését remélik a szakemberek, a nyilatkozat azonban nem fogalmaz meg el­várásokat a sokat támadott Eu­rópai Központi B­ank kamatpo­­litikájával szemben. A kamat­­csökkentések helyett a struktu­rális reformokat említik mint az európai növekedés ösztönzőit. Japánt a vállalati szektor átala­kítására és a defláció ellen a lik­viditás növelésére buzdították. A hetek a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) és a Világbank ta­vaszi ülésszakához időzítették washingtoni tanácskozásukat. A pénzügyminiszterek egyetértet­tek abban, hogy az IMF legfon­tosabb feladatává a válságmeg­előzést kell tenni. Ez a törekvés a központi gondolata Horst Köhler, az IMF ügyvezető igaz­gatója reform­programj­ának. Japánban az első negyedév­ben összességében 3,7 száza­lékkal maradt el az ipari terme­lés értéke a tavaly október és december között mért szinttől. Az adatokat piaci elemzők an­nál inkább is aggasztónak tart­ják, hogy valószínűnek látszik: a csökkenő trend a második ne­gyedévre is áthúzódik. A toki­ói saj­tó ezzel egy időben közölte azt az értesülést, miszerint tá­vozhat posztjáról Maszaru Ha­jami jegybankelnök. A pénz­ügyi szakembert — akinek megbízatása csak mintegy két év múlva járna le — ugyan a márciusban elfogadott zéró ka­matpolitika atyjának tekintik, ám Dzsunicsiro Koidzumi, az új miniszterelnök olyan személyt látna szívesen a központi bank élén, aki nála is határozottabb híve a “könnyű pénz” politiká­jának. Utóda egyes értesülések szerint Tosihiko Fukui, az intéz­mény volt elnökhelyettese le­het, akinek kinevezését a piacok is üdvözölnék. A német növekedési prognó­zis változását magyarázó hiva­talos indoklás szerint a magas energiaárak, az amerikai gazda­ság lassulása és általában a gyengülő globális kilátások Németországot is érinteni fog­ják. Gerhard Schröder kancel­lár mindeddig ellenállt az álta­la “önbeteljesítő jóslatnak” te­kintett negatív módosításnak, ám a pénzügyi tárca csütörtöki megbeszélésén végül döntés született a revízióról. A piacok számítottak a kor­rekcióra, a mértékadó gazda­ságkutatók szintén két százalék körüli GDP-bővülést jósolnak. Az IMF nemrég 1,9 százalék­ra mérsékelte Németországgal kapcsolatos idei prognózisát, az Európai Bizottság múlt héten kiadott becslése pedig 2,25 szá­zalékkal számol. Mivel a magyar gazdaság erősen nyitott, a GDP-re igen nagy hatással van, hogy miként alakul a német importkereslet. A kapcsolat szorosságára jel­lemző, hogy a hazai ipari telje­sítmény teljesen együtt mozog a német Ifo konjunktúraindex­szel. Az utóbbi hónapok export­teljesítményét vizsgálva egy­előre az mondható el, hogy sta­bil, kiegyensúlyozott exportnö­­vekedési ütemet produkál a magyar gazdaság. Ennek elle­nére még mindig sokan tartanak attól, hogy a mostani eredmé­nyeket még a konjunkturális időszak lendülete hozta, és ké­sőbb számítani kell kisebb-na­­gyobb visszaesésre. 2001. MÁJUS 2. Hétéves átmenetet elfogadnak (Folytatás az­­ oldalról) A rekordot a lengyel derogá­­ciós igény jelenti, 18 évre szó­ló kérelemmel. EU-részről vi­tatják a földek felvásárlásával kapcsolatos félelmek megala­pozottságát, a közelmúltban azonban már maga Romano Prodi bizottsági elnök is úgy nyilatkozott, hogy a földvásár­lással kapcsolatos vagy a kelet­európai munkaerő beáramlásá­tól való, szerinte ugyancsak megalapozatlan lakossági félel­meket nem lehet mellőzni. A második lakóhelyül szolgá­ló ingatlanoknál a többség Ma­gyarországhoz hasonlóan öt évet kért. Itt nem eladási tilalomról, csupán az értékesítés feltételhez — helyi hatóságok engedélye­zéséhez —kötéséről van szó. Az utóbbi kapcsán egyébként mó­dosult a magyar tárgyalási állás­pont. Eredetileg a magyar fél azt szorgalmazta, hogy a helyi en­gedélyeztetési eljárás minden­fajta ingatlanvásárlásánál öt évig maradjon fenn a taggá vá­lás után. A magyar érvelés az volt, hogy ez voltaképpen csak formalitás, hiszen az esetek 95- 97 százalékában ezeket az enge­délyeket már eddig is megadták. Arra az EU-felvetésre, hogy akkor miért ragaszkodik a ma­gyar fél a rezsim fenntartásához, az volt a válasz, hogy az ingat­lanárak relatív kiegyenlítődéséig a magyar hatóságok szeretnék el­lenőrzésük alatt tartani a piacot. A módosított magyar pozíció már csak a lakóhelyül szolgáló második ingatlanokra akarja megőrizni az eddigi engedé­lyeztetési gyakorlatot, míg ipari épületek, boltok, raktárak és ga­rázsok esetében mi is megelég­szünk egyszerű bejelentéssel. Ez egyébként összhangban áll a finn—osztrák—svéd példával is, s miként szakértők megjegy­zik, tekintettel arra, hogy az EU—magyar társulási szerző­dés értelmében nem lehet kor­látozni cégek és egyéni vállal­kozók letelepedését, az erede­ti kérés egyébként sem igazán lehetett volna tartható. A föld- és ingatlankérdést tár­gyaló — a tőke szabad mozgá­sáról intézkedő—szabályozás a május közepén tartandó főtár­gyalói fordulón, legkésőbb a júniusi miniszteri ülésen kerül­het napirendre. A “tőkefejeze­tet” a tagjelöltek közül eddig Ciprus, Észtország, Litvánia és Szlovénia zárta le, egyikük sem kért derogációt termőföldek értékesítésére. Fóris György VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP , Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba (mb), Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), N. Vadász Zuzsa (mb. rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Boros Krisztina, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Madár István, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Urkuti György (rovatszerkesztő), Fóris György (brüsszeli tudósító), Horváth Gábor, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Péter (rovatszerkesztők), Binder István, B. Sebestyén Stella, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor ♦ TÁRSADALOM: Lambert Gábor (rovatvezető) Gazda Albert (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Kozák Dániel, Németh I. Gergely, Simon Krisztián, Ternyák Edit, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Acsay Judit, Demeter Kálmán, Fazekas Edina, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Mráz Dániel, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHARSLETTER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet-Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehöcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Tatai Miklós ♦ DOKUMENTÁCIÓ: Fabók Margit, Szita Anna (Tel.: 375-6722/2039) ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ: 1016 Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Tel.: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 375-6722/1145, 2003 __________________________________ Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj: egy évre 48 000, fél évre 24 000, negyedévre 12 000 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN­ 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http://www.lang.hu/ szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk.

Next