Világgazdaság, 2001. május (33. évfolyam, 82/8097-103/8118. szám)
2001-05-09 / 87. (8102.) szám
8 TURISZTIKAI HÍREK Készülnek a szezonra a Tourinform-irodák Háromnapos szakmai konferencián tekintik át a Tourinformirodák helyzetét, az idei feladataikat az országban működő irodák képviselői. A jelenleg 108 egységből álló hálózat folyamatosan bővül, hiszen a turisztikai főidény kezdetéig további tíz Tourinform-iroda nyílik az országban. Egy felmérés szerint a Magyarországra látogató turisták hatvan százaléka tájékozódott programja megtervezésekor az ország idegenforgalmi kínálatát megjelenítő kiadványokból, illetve a Tourinform-irodákban, s már a tíz százalékot is eléri az interneten érdeklődők aránya. (MTI) Kerékpárút Sopron és Fertőrákos között Elkészült a Sopron és Fertőrákos között 128 millió forintos költséggel kiépített 8 kilométeres kerékpárút, amelyet a hét elején adtak át rendeltetésének. A beruházási összeg 75 százalékát — csaknem 96 millió forintot—PHARE CBC-pályázaton nyerték. Ugyancsak pályázat útján több mint 8 millió forintot kaptak a közlekedési tárcától. A fennmaradó 24 milliót a soproni önkormányzat saját forrásból biztosította. Az új út a fertőrákosi Barlangszínháznál csatlakozik a Fertőrákost az ausztriai Mörbischsel összekötő kerékpárúthoz, így a Fertő tó osztrák oldaláról érkezők zavartalanul el tudnak jutni Sopronig. (MTI) Élményfürdő nyílt Kiskunmajsán A közelmúltban nyílt meg Kiskunmajsán a helyi Jonathermál Részvénytársaság gyógyfürdőjének legújabb létesítménye, a 800 négyzetméteren kialakított éleményfürdő. A 100 százalékban magyar tulajdonban lévő kiskunmajsai részvénytársaság több mint másfél évtizede hasznosítja gyógyfürdő céljára a térség alatt lévő termálvizet. A 25 hektáron lévő strandon eddig hét medence volt, ebből négy gyógyvizes. A most elkészült élményfürdő 200 millió forintba került, amiből 51 millió volt a GM-től elnyert támogatás. A motellel és kempinggel is bíró cégnek egyébként tavaly 170 millió forint volt a forgalma, a fürdőt negyedmillió vendég látogatta. Az idén 350 ezer fürdőzőt várnak, s együttesen 240 millió forint árbevételt terveznek. (MTI) Késik az üdülési csekk Gondok a előkészítésben Az elmúlt évben közel 18 ezer fiatal üdült a fonyódligeti gyermektáborban. Az idén ennél is több, összesen mintegy 19 ezer fiatalt várnak. Tavaly az elő- és utószezonban csaknem 4 ezer külföldi vendéget fogadtak, s hozzávetőleg ugyanennyi magyar fiatal külföldi csereüdültetését oldották meg. FEHÉR ISTVÁN Az idén mintegy 19 ezer fiatal üdülhet a Somogy megyei önkormányzat fonyódligeti gyermektáborában, illetve csereüdültetési rendszerén keresztül külföldön — mondta Teremi József táborparancsnok. A tavalyi évben 17,5 ezer fiatal tölthetett egy-egy turnusnyi időt, két hetet náluk. Az üdülési csekkek kiadásának késlekedése miatt gondokkal indult az idei szezon, hiszen a május 1-jei tábornyitást követően egyre több helyről kérdezik tőlük, mikor juthatnak a csekkekhez. A jelenlegi bizonytalanság a nyarat előkészítő munkát hátráltatja. A fennállásának harmadik évtizedét az idén kezdő tábor lakóinak idejét nagyrészt a helybeli programok — a balatoni vízi,elfoglaltságok, a sport- és kulturális vetélkedők—mellett a kirándulások, a környékbeli kulturális értékek meglátogatása tölti ki. A magyarok mellett minden évben jelentős számú külföldi fiatalt is fogadnak, döntően csereüdültetés formájában. Tavaly közel 4 ezer határon túli gyerek táborozott Fonyódligeten, a legtöbben Németországból, Szlovákiából és Csehországból érkeztek. A fonyódligeti tábor egyébként önálló gazdasági egységként működik. Az alap- és a vállalkozói tevékenységből származó összes bevétele a múlt évben 216 millió forint volt, és nyereségesen működött. Az eredményes gazdálkodás lehetővé tette, hogy tavaly 30 millió forintot költhettek a tábor fejlesztésére. Irán felfedezésre vár Röviddel a magyar külügyminiszter teheráni látogatása után (VG, 2001. április 18., 10. oldal) mintegy 20 prominens magyar utazási iroda vezető képviselőjét fogadta munkamegbeszélésen az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetségén Rasoo Mohajev. A rendkívüli és meghatalmazott nagykövet rövid előadásában összefoglalta Irán természeti szépségeit, háromezer éves történelmi múltjából fakadó emlékeit és rejtett csodáit. Ezután figyelembe ajánlotta, hogy ezekért, valamint a közös történelmi kapcsolatok, a “rokonság” miatt is érdemes lenne minél több magyarnak ellátogatni Iránba. A nagyszámú és igen gazdag iráni múzeum, a varázslatos városok, műemlékek s a kitűnő és meglepően olcsó gyümölcstermékek csak fokozzák a csábítást. A megbeszélésen kiderült, hogy jelenleg csak néhány utazási iroda szervez Iránba társutakat. Az érintettek egyetértettek abban: a jövőben bővítik együttműködésüket ezeken a területeken, s igyekeznek majd minél több szervezett turistautakat, csoportot indítani egymás országaiba. (VG) Az oldalt szerkeszti: Lázár Ildikó E-mail: lazar@vilaggazdasag.hu VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP TURIZMUS Kihasználják a SAPARD-lehetőségeket Előrelépés a falusi vendéglátásban A hazai falusi turizmus fejlesztésében jelentős előrelépést hozhat a SAPARD-program támogatási lehetősége. Az eddigi adatok szerint a mintegy 3200 kistérségi projekt közül közel 600 célja a falusi turizmus fejlesztése. A pályázati támogatásokhoz — a korábbi tervektől eltérően — várhatóan legkorábban 2002-ben lehet hozzájutni. T1H.W1 HU0T1 A hazai falusi turizmus fejlesztésében jelenthet előrelépést a SAPARD-program nyújtotta lehetőség, hiszen ennek célja — egyebek mellett — a falvak megújítása és fejlesztése, a vidéki hagyományok és tárgyi értékek ápolása és védelme, valamint az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása. A hétéves program eredményeképpen szeretnék elérni, hogy a falvakban, tanyákon mintegy ezer vállalkozás alakuljon, illetve álljon át a falusi turizmusra, vendégfogadásra. Ezzel javulhat egyes térségekben a foglalkoztatás helyzete, növekedhetnek az érintett önkormányzatok bevételei, élénkülhet a helyi és regionális kereskedelem, s nem utolsósorban csökkenhet az elvándorlás az egyes—ma még nehéz helyzetben lévő—kistérségekből. A turizmus területén helyi termékek és szolgáltatások fejlesztésére, a természeti és épített örökség megőrzését szolgáló célokra lehet pályázni. Ebben az esetben—a tervek szerint— a támogatás mértéke a beruházás költségének 50 százaléka lehet, ami azt jelenti, hogy egyegy projekthez maximum 5 millió forint nyerhető el. A falufejlesztés és -felújítás témakörökben a beruházás 75 százalékáig, maximum 40 millió forintig lehet pályázni. Emellett lehetőség van e területen is szakképzési támogatás elnyerésére, illetve az új típusú ismereteket tartalmazó tananyagok kidolgozására. Ebben az esetben az elnyerhető támogatás összege az összköltség 75 százaléka, maximum 75 ezer forint lehet személyenként. Az elmúlt időszakban már jelentős érdeklődés volt e lehetőség iránt, hiszen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz eddig beérkezett adatok szerint a mintegy 3200 kistérségi programból majdnem 600-nak, az összes projekt 18 százalékának célja a falusi turizmus fejlesztése. A pályázati pénzekre azonban még várni kell, hiszen legkorábban 2002-ben lesz lehívható e kerek Az idei év feladata ugyanis a szükséges intézményrendszer akkreditációja. L.I. Új látványosság a Citadellában Fejlesztéseket terveznek A közelmúltban új látványossággal gazdagodott a főváros egyik kiemelkedő turisztikai célpontja, a Citadella, hiszen a belső udvarban hadtörténeti szabadtéri kiállítás nyílt. A műemléket az elmúlt évben mintegy 200 ezer hazai és külföldi turista kereste fel. n mram A főváros kiemelkedő turisztikai célpontja, a Citadella a közelmúltban új látványossággal gazdagodott: hadtörténeti szabadtéri kiállítás nyílt a belső udvarban. Ezzel együtt már három szabadtéri tárlat tekinthető meg a Citadellában, hiszen az elmúlt évben nyílt meg a Gellérthegy és a Citadella történetét, valamint a Gellért püspök életét és tevékenységét bemutató tárlat. Az elmúlt évben a Citadella fizetővendégeinek száma mintegy 100 ezer volt, s közel ugyanennyi diák is felkereste a műemléket. Az épületegyüttest és környékét azonban ennél jóval több hazai és külföldi turista keresi fel évente, hiszen becslések szerint ez a szám eléri a 10-15 milliót. Tavaly a kezelő Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a magántulajdonban lévő Citadella 4U Vagyonkezelő Kft. között megszületett a műemlék vagyonkezeléséről szóló megállapodás. A szerződés azt követően lép hatályba, hogy azt ellenjegyzi a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A cég már tavaly mintegy 60- 70 millió forintot költött a műemlék karbantartására. Emellett a szabadtéri tárlatok létrehozására 40 milliót fordítottak. A tervek szerint a Citadella 4U Vagyonkezelő Kft. az idén 100 millió forintot fordít a műemlék állagmegóvására. Az idei év legfontosabb fejlesztési munkája a gázellátás korszerűsítése lesz. A vagyonkezelési szerződés ellenjegyzését követően rövidesen megkezdődik a jelenlegi turistaszálló átépítése négycsillagos hotellé. Ezzel párhuzamosan a tetőszerkezet rekonstrukciójára is sor kerül. A Citadella hosszú távú fejlesztési tervét a Mérnöki Tanácsadó Kft. készítette el. Alapvető célkitűzés az épületegyüttes turisztikai hasznosítása, úgy, hogy ezzel párhuzamosan megmaradjanak a műemléki hagyományai is. A szálloda átépítése mellett a tervek között szerepel — egyebek mellett— fedett múzeumi kiállítótér, előadó- és konferencia-központ kialakítása is. NAPI ÜGYEINK — WOSSALA GYÖRGY AZ IDEGENFORGALOMRÓL Szükséges a szabályozók módosítása Az idegenforgalom az elmúlt évtizedben egyszer sem volt ilyen kedvező helyzetben, mint jelenleg, hiszen az ágazat fejlesztésére fordítható összeg még nem volt ilyen magas. A források biztosítása mellett nagy szükség lenne a közgazdasági környezeten is oly módon változtatni, hogy az segítse azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem részesülhetnek a Széchenyi-terv forrásaiból. Az ágazat harmonikus fejlődése érdekében nagyobb figyelmet kellene fordítani az érintett tárcák közötti együttműködésre — vélekedik Wossala György, a fővárosi Hotel Normafa és a Balatonalmádiban található Hotel Auróra tulajdonosa. Az elmúlt időszakban kedvező fordulatot vett a turisztikai ágazat megítélése, hiszen a jelenlegi kormányzat felismerte a turizmus jelentőségét, s így fejlesztésére is a korábbinál nagyobb összeget biztosít. Ez mindenképpen jó alap, amire a későbbiekben lehet építkezni — vélekedik Wossala György. E bővülés hatása ugyan nem látható azonnal, ám középtávon a kedvező jelek már érzékelhetők lesznek. Ennek eredményeképpen, az adóbevételek növekedésével, a költségvetés is jól jár, s ez megteremtheti annak lehetőségét, hogy az ágazat fejlődését biztosító források bővüljenek, s így a turizmus pozíciója tovább erősödjék. Ám a Széchenyi-terv ágazatra szánt keretének jó felhasználása nagyon fontos, hiszen a célt csak így lehet elérni. Az elképzelések jók, ám a felhasználáskor lehetnek minőségi különbségek. Például a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésére nagy szükség lenne, ám nincs olyan regionális vagy funkció szerint megfogalmazott pályázat, amely — differenciáltan — az egyes helyszíneken támogatna különböző kategóriájú beruházásokat. Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen a hazai szállodák korábban ad hoc jelleggel épültek, nem pedig a turisztikai vonzerő megléte szerint. Emiatt egyes régiókban sem szerkezetében, sem mennyiségében nem elegendő a szálláshelykínálat, másutt pedig egyes kategóriákban több van, mint amire szükség lenne. A szállodai szakember szerint a fejlesztésre szánt állami támogatás mellett nagy szükség lenne a közgazdasági szabályozás módosítására oly módon, hogy az szintén a fejlődést ösztönözze, így például alapvetően fontos lenne a devizaszámla-nyitás lehetőségének biztosítása az ágazat vállalkozói számára. Ezzel kapcsolatos ígéret már évek óta van, ám mindeddig e lehetőségre csak várnak a cégek. A devizaeladás és -vétel közötti 4-5 százalékos átváltási különbség akár különadónak is felfogható. De ugyanígy nehezíti a szállásadók helyzetét az idegenforgalmi adó, amit elvileg a vendég fizet, gyakorlatilag azonban ez a szobaárat drágítja. Wossala György több helyütt gondot lát az ágazatot érintő területek koordinációjában, így például jobb együttműködésre lenne szükség a gazdasági és oktatási tárca között a turizmus oktatásában, ugyanígy kívánatos lenne az előrelépés a területfejlesztés és a turizmus szervei között. Ami az önkormányzatokat illeti, itt vannak már jó példák a harmonikus együttműködésre, ám ez még nem jellemző. Az önkormányzatok ma még nem látják az idegenforgalomban rejlő üzleti lehetőséget, ami végül is sok esetben anyagi gondjaik megoldásához is vezethetne. Az idegenforgalmi adót ma még sok helyütt a napi feladatok finanszírozására fordítják, s nem forgatják vissza az ágazatba, így gazdasági nehézségeik gyakorlatilag konzerválódnak. Közös feladat lenne e mentalitás megváltoztatása, a kedvező irányú elmozdulás. Az utóbbi hónapok örvendetes eseménye, hogy a Gazdasági Minisztérium módosított korábbi álláspontján, ami a Magyar Turizmus Rt. külképviseleti hálózatának átszervezését eredményezte volna. Jó, hogy a képviseletek önállósága megmarad, még akkor is, ha az egyes kirendeltségek munkája között tapasztalhatók eltérések — véli Wossala György. A marketing területén a szakember két gondot lát. Egyrészt, hogy míg a beruházások forrásai bővültek, addig a marketingre fordítható keret nem. A másik pedig: társadalmi-szakmai véleménycserére lenne szükség arról, hogy az országmarketing milyen irányba mozduljon el. Itt az elmúlt évtizedekben többféle országkép is kialakult, így a vendégszerető Magyarország, a csikós-gulyás nemzet, a gasztronómiai értékeket hordozó ország. Megérett az idő arra, hogy kialakuljon egy külföldön kommunikálható kép hazánkról. E témával egyelőre érdemtelenül keveset foglalkozik a szakma és az irányítás. Mindezek mellett hangsúlyosabban kellene foglalkozni a szakmai oktatás helyzetével, illetve az ágazati marketingben ma már hatékonyabban kellene élni a kommunikáció, illetve a multimédia nyújtotta lehetőségekkel. 2001. MÁJUS 9. Elismerés a turisztikában Az Utazó magazin—hagyományainak megfelelően — az idén is megszavaztatta az idegenforgalmi szakma meghatározó cégeinek, szervezeteinek vezetőit, a legnagyobb turisztikai cégek utazással foglalkozó szakembereit arról, az ágazat egyes területein kik a meghatározó személyiségek, melyek a legjelentősebb cégek. Ennek megfelelően az év üzleti szállodája a Hotel Marriott, míg a középkategóriában a fővárosi Artotel lett a nyertes. A legnagyobb elismerést eddigi eredményével a Vista Utazási Vállalkozás vívta ki, amely az év utazási irodája lett. A légitársaságok között a legtöbb szavazatot a Swissair kapta, míg az elmúlt év meghatározó idegenforgalmi személyisége Kraft Péter, a GM korábbi turizmusért felelős helyettes államtitkára lett. (VG)