Világgazdaság, 2001. július (33. évfolyam, 124/8139-145/8160. szám)
2001-07-19 / 137. (8152.) szám
RÖVIDEN Csökkent az infláció az euróövezetben Júniusban 0,1 százalék volt a havi és 3 százalék az éves fogyasztói áremelkedés a 12 tagú euróövezetben — közölte szerdán az uniós statisztikai hivatal. Az utóbbi mutató a májusi 3,4 százalékos értéknél és a Dow Jones előzetes, 3,1 százalékos elemzői konszenzusánál egyaránt alacsonyabb. (MTI) Brazília új hitelt kérhet a valutaalaptól Brazília felülvizsgáltathatja megállapodását az IMF-fel és új hitelt kérhet, ha Argentínában tovább romlik a gazdasági helyzet — nyilatkozta egy interjúban Fernando Henrique Cardoso brazil elnök. A jövő évi elnökválasztás közelsége miatt a kölcsön legfeljebb egy év lejáratú lenne. (Reuters) Harminc éve legkedvezőbb a holland munkanélküliség A második negyedévben 1,8 százalékra süllyedt a holland munkanélküliségi ráta, amire 1971 utolsó negyedéve óta nem volt példa — jelentette az ország statisztikai hivatala. Bár a szezonálisan kiigazított mutató 0,2 százalékponttal, 2,1 százalékra nőtt, ez a szám is fél százalékpontos csökkenést jelez 2000 második negyedéhez képest. (Reuters) Súrlódások Prága és Brüsszel között Marad a vámmentesség Ellentétes a jogharmonizációs folyamattal az, hogy a cseh szenátus határozatára 2003 végéig nyitva maradhatnak a cseh— EU határokon a vámmentes boltok — vélekedett Rutger Wissels uniós tárgyaló, aki szerint ez a tény tükröződni fog a bizottság országjelentésében is. VG-ÖSSZEÁállíTÁS A prágai kormány javaslatára eredetileg a cseh képviselőház a vámmentes üzletek bezárásáról hozott törvényt év végi hatállyal, de a szenátus viszonylag ritka kommunista,klausista összefogással felülbírálta a döntést. A kormány a bezárás szükségességét azzal indokolta, hogy ezt írja elő az Európai Unióval kötött társulási szerződés. Pavel Mertlík volt pénzügyminiszter szerint pedig a vámmentes boltok fenntartásával az állam adócsalásra ösztönöz. A szenátorok ellentétes értelmű döntésük indoklásában arra hivatkoztak, hogy féltik az ilyen üzletekben dolgozók munkahelyét. Valójában az alkalom éppen kapóra jött az euroszkeptikus Václav Klausnak, a képviselőház és a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnökének, hogy erejét fitogtassa Brüsszellel, de a “kegyelméből” kormányzó szocialistákkal szemben is. Günter Verheugen bővítési biztos a Die Presse értesülése szerint már jelezte is, hogy veszélyben látja Csehország EU- csatlakozását abban az esetben, ha Klaus a jövő évi választásokon — mint valószínű — újra kormányra kerül. A CTK egyik jelentése szerint Brüsszelben abban bíznak, hogy Václav Havel cseh elnök megvétózza a szenátusi határozatot. Súrlódások vannak az EU és Prága között a csődtörvény miatt is, amelyet a bizottság szerint a cseh hatóságok nem alkalmaznak megfelelően. A nagy bankok privatizálása után a brüsszeli testület arra sürgeti a cseh kormányt, hogy terjessze ki a folyamatot az iparvállalatokra, kezdjen hozzá itt is a szerkezetátalakításhoz. Mindkét fél aggasztónak tartja a közmérlegek növekvő hiányát, sürgősnek a közszolgálat és az igazságszolgáltatás reformját. Holnap 16 óra 35-kor Orosz József műsora Szivárványszínű alkotmány Telefonszámunk: 223-4881 Az FM 88.1 -en és a 91.9-en! HIRDETÉSFELVÉTEL 1016 Budapest Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199 Termőföld-befektetés www.foldbroker.hu (30) 950 6037 KÜLFÖLD Berlin visszafogottan érvelt Temelín bezárása mellett Régiós atomerőművek magánkézben? A British Energy tegnap váratlanul bejelentette, hogy kész lenne akár két atomerőművet is vásárolni Közép-Európában, ezen belül Csehországban. A közlés új helyzetet teremthet a temelíni reaktorok üzemeltetése körüli huzavonában. A létesítményt Prága az immár egyesült osztrák—német politikai fronttal szemben is kész tartósan működtetni. — ■ 1111111 MM A brit konszern vezetője kijelentette, hogy észak-amerikai terjeszkedésük után itt, a kontinensen néznek új beruházási lehetőségek után. Csehországban máris tárgyalnak létező kapacitások felvásárlásáról, a Reuters szerint ennek kapcsán esett szó a Temelín, illetve a Dukovany környékén létesített atomerőmű átvételéről. A hírügynökség szerint a létesítmények megszerzése ügyében az Electricité de France is “szimatol”. Az utóbbi napokban ismét sokat vitatott temelíni erőmű a cseh CEZ áramszolgáltató konszern tulajdonában van. A kormány azt tervezi, hogy a CEZ-t, továbbá vele együtt a hat regionális áramelosztót, valamint a Transgas fölgázimportőrt és a nyolc helyi gázforgalmazót egy csomagban adja el, egyetlen befektetőnek 2002 elejéig. Az ügylettől 2,5 milliárd dollárnak megfelelő összegű bevételt remél .A Reuters szerint az eladás egész Kelet-Európa legnagyobb energetikai privatizációja lenne, és a jövő tavasszal esedékes választások előtt különleges jelentőséggel bírna a pénzhiánnyal küszködő cseh kormány számára, miután a távközlés magánosítását kisiklatták a technológiai szektor világszerte érezhető problémái. A hét elején egyébként több mint 20 százalékkal esett a prágai tőzsdén a CEZ-részvények ára, miután kitudódott, hogy a német kormány—csatlakozva Bécshez—szintén szorgalmazza a temelíni erőmű bezárását (VG, 2001. július 17., 2. oldal). A hétfői árfolyamzuhanás oka az volt, hogy a befektetők a magánosítás meghiúsulása miatti aggodalmakat fogalmaztak meg arra az esetre, ha a CEZ-vagyonportfólióból ki kellene venni az atomerőművi kapacitásokat. A német kormány nyilatkozatát végül is kedden adta át egy diplomata Prágában, a cseh külügyminisztériumban. Mint utóbb kiderült, az okmányban visszafogottan érvelt Berlin, elismerve a Cseh Köztársaság szuverén jogát az atomenergia áramtermelésre történő használatára saját határain belül. A dokumentum ugyanakkor hangot ad a létesítménytől alig 60 kilométerre lévő német határ menti körzet aggodalmainak, írja a Die Presse. A német kormány külön utal arra, hogy a temelíni ügyet nem szabad összekapcsolni Csehország EU-csatlakozási tárgyalásaival, ami megfelel az EU álláspontjának is. Néhány osztrák nyilatkozatban viszont felbukkantak olyan figyelmeztetések, miszerint a csatlakozási tárgyalásoknak az energiaszektorral foglalkozó fejezetét addig nem lehet lezárni, amíg a temelíni erőmű ügye nem rendeződik megnyugtatóan. Engedélyeznék egyes receptköteles termékek reklámozását is Átfogó EU-s gyógyszerreform Felére csökkentené az új gyógyszerek piacra kerülését engedélyező procedúra időigényét az Európai Bizottság. Brüsszel tegnap közzétett három direktívatervezete részben azt célozza, hogy az új gyógyszerek felvevőpiacán az unió váljon a világpiac meghatározó szereplőjévé, s ezen keresztül az EU gyógyszeripara versenyelőnyre tegyen szert az amerikai cégekkel szemben. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Európai Bizottság az uniós gyógyszerügyi szabályozás átfogó reformjára tett javaslatnak tartja a három új tervezetet — számol be a Rapid. Erkki Liikanen illetékes biztos szerint ha az elképzelések megvalósulnak, akkor az uniós polgárok gyorsabban juthatnak hozzá az új készítményekhez, és az EU gyógyszeriparának versenyképessége is erősödhet a világpiaci vetélytársakkal szemben. A javasolt változások középpontjában az új termékek piacrajutásának gyorsítása áll. A terápiás szempontból különösen fontos gyógyszerek esetében bevezetnék az egyszerűsített törzskönyvezési eljárást. Kivételes esetben még a törzskönyvezés befejezése előtt lehetővé válna az új termékek gyógyászati használata. Szintén a gyorsítást célozza a feltételes marketing-jóváhagyás intézményének megteremtése, amelynek alkalmazását egyebek közt pótlólagos klinikai tanulmányoktól tennék függővé. Kísérleti jelleggel a cukorbetegség, az asztma és az AIDS elleni receptköteles gyógyszerek reklámozását is engedélyeznék. A bizottsági javaslatok akkor lépnek életbe, ha a tagállamok és az Európai Parlament is elfogadják azt. Utóbbi legalább egy évet vesz majd igénybe —jósolja a Financial Times, amely szerint a tervek nagy kihívás elé állítják az eddig a fejlett országok közt leggyorsabb jóváhagyási procedúrával büszkélkedő amerikai szakhatóságot (FDA). Az USA-ban egy új gyógyszer törzskönyvezése átlag 17 hónapot vesz igénybe, az EU mostani tervei 9 hónapot céloznak az eddigi 18 helyett. Az uniós terveknek megfelelő szabályok bevezetése Magyarországon is rendkívül előnyös lenne — közölte lapunk érdeklődésére Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Egy hasonló tartalmú jogszabály szerinte hazánkban is ösztönözné a forgalomba hozatal előtti procedúrák felgyorsítását. A törzskönyvezési eljárás Magyarországon átlag két évig tart, az ezt követő ár- és támogatás-jóváhagyási döntések időszükséglete pedig jövő januártól 180 napra csökken, de az elmúlt években egyes termékek esetében négy évig is eltartott. Külföldiek kamatjövedelmei az unióban Kötelező információadás Minden EU-tagállam köteles információt adni a külföldi egyéni megtakarítók kamatjövedelmeiről bármely más tagállam adóhatóságának — ez a lényege az Európai Bizottság tegnap előterjesztett új direktívatervezetének. A javaslat szerint az adatszolgáltatási kényszer alól három tagállam hét évig megtakarításaira átmeneti felmentést élvezne, ha Az EU tagállamai között régóta vita folyik a kamatjövedelmek adózásáról, mert adóharmonizáció hiányában a szabad tőkeáramlás módot ad a befektetőknek, hogy abban az uniós tagállamban fektessenek be, ahol a tőkejövedelmeket sújtó adó a legalacsonyabb. Az 1998- ban kiadott korábbi direktívajavaslat választási lehetőséget adott az információközlés és a forrásadó kivetése között. A tervezet azonban időközben elavult, mert a tagállamok több olyan elvben állapodtak meg, amelyekre nem volt tekintettel. Ezért az Európai Bizottság most úgy módosította ezt, hogy minden tagállam elvárja a többitől, hogy tájékoztatást ad a más tagállamban lakos egyéni befektetőknek kifizetett kamatjövedelemről. E szabály alól hét évig kivételt élvez Belgium, Luxemburg és Ausztria, amely az első három évben 15, majd négy évig forrásadót vet ki a külföldiek 20 százalékos forrásadót vethet ki az információ nyújtása helyett. A javasolt irányelv minden megtakarítási fztréna bármifajta kamatjára vonatkozik, így a kötvényekre is, de a már kibocsátottakra átmeneti szabályozás lépne életbe. Az unió minden lakosának adót kell fizetnie megtakarításainak jövedelme után, és ennek legjobb formája a tagállamok közötti átfogó információcsere —jelentette ki Frits Bolkestein, a bizottság adóügyekért felelős tagja. Mostantól a tagállamoknak kell 2002 decemberéig elfogadniuk a javaslatot, valamint kidolgozni a végrehajtásához szükséges intézkedéseket. EIU: egyre pesszimistább jóslatok A világgazdaság az 1974-es olajválság óta a legsúlyosabb lassuláson megy keresztül — áll az Economist Intelligence Unit (EIU) friss előrejelzésében. A brit kutatóintézet csupán 2,7 százalékos globális növekedést vár 2001-re. A vészforgatókönyv esélyét növelik a feltörekvő piacok, elsősorban Argentína nehézségei, melyek az amerikai bankszektort is súlyosan érinthetik. A világgazdaság bővülése csaknem megfeleződik a tavalyi 4,9 százalékos növekedés után. Az idei teljesítmény az ázsiai válságtól terhes 1998-as esztendő adatát idézi, csakhogy most a fejlett országok teljesítménye marad el az átlagtól. Az OECD-országok 1,4 százalékos növekedési adata az 1993- as nyugat-európai recesszió óta a legalacsonyabb érték. Az EIU továbbra is 60 százalékos valószínűséget rendel előrejelzéseihez, a vészforgatókönyv esélyét viszont 25-ről 30 százalékra emelte. Ennek oka főként az argentin, a török és a brazil gazdasági helyzet alakulása. A latin-amerikai és az ázsiai feltörekvő gazdaságokra adott jóslatai közül többet is lefelé módosított az EIU. Egy esetleges argentin fizetésképtelenség vagy leértékelés súlyos veszteséget okozhatna amerikai bankoknak, ami szűkítené a likviditást az Egyesült Államok pénzügyi piacain, növelve az amerikai recesszió kockázatát, véli a kutatóintézet. A brit gazdaságkutatók Európával kapcsolatban is egyre pesszimistábbak. Az euróövezetben már csak 1,9 százalékos bővülést várnak, a német növekedést pedig alig valamivel 1 százalék fölé várják az idén, csatlakozva a borúlátóbb német kutatóintézetek prognózisaihoz. Ezzel Németország teljesítménye az 1,5 százalékosra várt amerikai mögött is elmaradna. A legkevésbé Közép-Európa sínyli meg a lassulást az EIU szerint, a növekedés 3,4 százalékos lehet 2001-ben a tavalyi 3,8 után. VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), N. Vadász Zuzsa (mb. rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Boros Krisztina, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Madár István, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor ♦ KÜLFÖLD Urkuti György (rovatvezető), Takács Gábor (rovatszerkesztő), Fóris György (brüsszeli tudósító), Horváth Gábor, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Péter (rovatszerkesztők), Binder István, B. Sebestyén Stella, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor ♦ TÁRSADALOM: Lambert Gábor (rovatvezető) Gazda Albert (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Kozák Dániel, Németh I. Gergely, Simon Krisztián, Ternyák Edit, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Acsay Judit, Demeter Kálmán, Fazekas Edina, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Mráz Dániel, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHAFTSLEITER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze) Delphin Sajtóügynökség (Északkelet-Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehőcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Tatai Miklós ♦ DOKUMENTÁCIÓ: Fabók Margit, Szita Anna (Tel.: 375-6722/2039) ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ:1016 Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Tel.: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 375-6722/1145, 2003 A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj: egy évre 48 000, fél évre 24 000, negyedévre 12 000 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN 0042-6148 Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt., Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató interneteim: www.szikralapnyomda.hu e-mail: szikra.keringh@szikralapnyomda.hu