Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)
2001-09-26 / 185. (8200.) szám
8. oldal - VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Még egyszer ingyenes felvételi nap A nagy érdeklődésre való tekintettel a hét végén (szeptember 29-én, szombaton) ismét ingyenes nyílt felvételi napot tart a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) az ELTE ÁJK épületében (Egyetem tér 1—3.). A múlt hét végi tájékoztatóra több mint 3000 fiatal jelentkezett, s mivel a termekbe csak 2000-en fértek be, a FISZ úgy döntött, szombaton 10 órától megismétli a rendezvényt, ezúttal is két témában: az érdeklődők megismerhetik a felvételik eljárási rendjét — például hogyan töltsék ki a felvételi lapokat, másrészt megtudhatják, hogyan néz ki egy átlagos felvételi tesztlap. A témakörök: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, közgazdasági ismeretek. A nyílt napon ismét jelen lesznek a Budapesti Kommunikációs Főiskola képviselői is. A tájékoztató napra a középiskolai 10-11. osztályos diákokat is várják a szervezők, valamint programot kínálnak a felvételizők szüleinek is. A nyílt napra jelentkezni lehet az Info@.fisz.hu e-mail-címen, vagy a 473-0769-es és 06-303-645-866-os mobilon. (VG) Ismét Tempus-hónapok Szeptembertől ismét indul a Tempus Közalapítvány regionális információs kampánya. Az érdeklődők hatvidéki egyetemi városban (Veszprém, Sopron, Pécs, Miskolc, Debrecen, Szeged) és Budapesten tájékozódhatnak az összesen mintegy 3,5 millió eurós oktatási-képzési támogatási programok (Socrates, Leonardo da Vinci, Ceepus) felhasználásának lehetőségeiről. A tájékoztatók az idén kerekasztal-beszélgetésekkel egészülnek ki, melyeken szó esik a forrásteremtésről, az oktatás és gazdaság kapcsolatáról, az európai szociális alapra való felkészülésről, valamint az EU 5. keretprogramjának humán kutatási komponenséről. (VG) A BME-n az OMIKK szakkönyvtára Hosszú vitákat követően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megnyílt a BME-OMIKK megújult szakkönyvtára. Gál András Levente, az oktatási tárca közigazgatási államtitkára szerint a könyvtár nem csupán a műszaki felsőoktatásban részt vevő hallgatók tanulmányaihoz nyújt segítséget. Azzal, hogy a műszaki értelmiség, az oktatók és kutatók előtt is nyitott, közelebb hozza egymáshoz a kutatást, az oktatást és az ipart. Detrekői Ákos, a Műegyetem rektora újabb mérföldkőnek nevezte az átköltöztetést az egyetem életében. A könyvtár megbízott főigazgatója Bojtár Imre. (VG) Győrben is lesz egyetem Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága támogatja a győri Széchenyi István Főiskola egyetemmé alakulását. A intézmény neve 2001. január elsejétől Széchenyi István Egyetem, Győr lehet, amenynyiben az Országgyűlés is így dönt. (VG) Az első Emeritus főiskolai tanár Pécsen A Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karának (EFK) kari tanácsa 2001. szeptember elsejével Mészáros Lajosnak az Emeritus főiskola tanári címet adományozta, így ő az első az EFK oktatói közül, aki ezt az elismerést megkapta. Mészáros Lajos oktatási főigazgatóhelyettes, az orvostudományok kandidátusa, címzetes egyetemi docens. Mészáros Lajos olyan módszereket dolgoz ki, amely az allergiamentes időszakban is képes kimutatni az allergiás betegségeket. Magyarországon a hisztamin-acetil-kolin inhalációs tesztek is az ő nevéhez fűződnek. (Educatio Press) Idegen nyelvű képzés Veszprémben A 2000/2001-es tanévben a veszprémi egyetemi tanács jóváhagyta a vegyészmérnök, környezetmérnök, turizmus és idegenforgalom, valamint a növényorvos szakok angol nyelvű elindítását. A műszaki informatika és gazdálkodás szakokra máris huszonkét külföldi hallgató (Egyiptomból és Kuvaitból) jelentkezett. (Educatio Press) Délkelet-európai Oktatási Központ Szegeden Az elkövetkező hónapokban Jugoszláviából, Macedóniából, Bosznia- Hercegovinából és Albániából érkeznek önkormányzati szakemberek a Délkelet-európai Oktatási Központ tanfolyamaira. A szegedi központ a magyar kormány támogatásával jött létre. Célja az, hogy átfogó ismereteket adjon a térség szakértőinek az önkormányzatiság elveiről, az önkormányzatok finanszírozásáról, az önkormányzatok és társadalmi szervezetek együttműködésének lehetőségeiről. (VG) Rektorok a professzorokról A Magyar Rektori Konferencia (MRK) ülésén több rektor kifogásolta az egyetemi, főiskolai tanári kinevezések rendszerét. Chikán Attila, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem rektora az akadémiai doktori cím előírását az említett poszt betöltéséhez az egyetemi autonómia megsértésének nevezte. Kiss Ádám, az oktatási tárca helyettes államtitkára úgy látta, néhány évre még mindenképpen szükség lehet, hogy a rendszer olajozottan működjön. (MTI) OKTATÁS Szerkeszti: Tóth Benedek Ez itt a legnagyobb buli... Több millió forintos gólyabálok Az egyetemi, főiskolai gólyabálok szervezői akár több millió forintot is hajlandóak elkölteni bálszervezésre, annak ellenére, hogy csökken a bálok népszerűsége az elsőévesek szemében. A porgramszervezők alig néhány héttel az egyetemi, főiskolai tanév megkezdése után a felsőfokú intézmények közel százezer elsőéves hallgatót hívnak táncba. SIMON KRISZTIÁN Október közepétől szinte minden pénteken és szombaton féktelen pezsgés veszi kezdetét az ország különböző egyetemein, főiskoláin: kezdődik az elsőéves hallgatók legnagyobb őszi ünnepe, a gólyabál. A bált, amelytől mindenki mást vár, különböző minőségi színvonalon, hangulatban és formaságok közepette több millió forintból rendezik az intézmények programszervezői, akiket egyébként az adott egyetemi karok hallgatói önkormányzata (hök) kéri fel az előkészületi feladatok ellátására és lebonyolítására. Igaz, évről évre csökken az érintett elsőéves hallgatók érdeklődése, a résztvevők nagy száma miatt jó “buli” és nagy üzlet a gólyabál. Az intézmények hallgatói önkormányzatai például több helyütt a saját diákjai által létrehozott gazdasági társaságok között pályáztatják meg az italmérés jogát. A gólyabálok szervezési feladatainak a megkönnyítésére a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) négy évvel ezelőtt saját közhasznú társaságot alapított. A HÖOK Kht. - amennyiben az egyetemek programszervezői igényt tartanak munkájukra — szponzori támogatást nyújt — nyilatkozta lapunknak Földvári Oláh Csaba. A projektvezető hangsúlyozta: az átlagosan 600 ezer forintos szponzori csomagra bőven akad kereslet, a társaság ugyanis jelenleg az ország 25 felsőfokú intézményével áll kapcsolatban. Közülük - a HÖOK adatai szerint - az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának (btk) gólyabálja az egyik legnagyobb a főváros ilyen típusú rendezvényeinek sorában. (Igaz, egy BTK-s bálon a részt vevő 2000 diák közül az elsőévesek száma alig éri el az 500 főt, a jelenlévők többségét a felsőévesek és a külsősök alkotják — a szerk.) A legnagyobb gólyabálokat szervező intézmények — a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási és a Semmelweis Egyetem — az iskola hírneve, a bálok rangja miatt a 800-900 ezer forintos szponzori támogatást is igénybe vehetnek. A szponzori csomag egyébként pénzügyi és termékbeni támogatásból áll: utóbbiból egy sörgyár veszi ki “kialkudott” részét. Ahhoz azonban, hogy a szervezőkjónak tartott zenekarokkal is emelni tudják az est hangulatát, a fent említett összeg csak ritkán elegendő. A magyar könnyűzenei élet képviselőinek invitálása, amennyiben a legjobbakból kívánnak a rendezők válogatni, nem könnyű feladat. A rendezők ezért beérik a gazdag zenészi palettának - pénzügyileg is - a középmezőnyéhez tartozó együttesekkel. Závodszky Zoltán, az ELTE BTK ötödéves diákja és programszervezője lapunknak elmondta: mivel a színvonalas előadók “ára” az utóbbi években duplájára emelkedett, nehezebb nívós bált rendezni. A zenekari invitációk általában a bál költségvetésének több mint felét teszik ki. Az ELTE BTK tavaly 1,8 millió forintot költött a szervezésre. Igaz, az összegből csak az Almássy Téri Szabadidőközpont bérleti jogdíja félmillió forintot tett ki. A Pécsi Tudományegyetemen természettudományi kara (ttk) és a btk közösen szervezi a gólyabált. Szél Norbert, a ttk hek elnöke lapunknak elmondta: 50-60 fős stáb dolgozik azért, hogy a bál minél színvonalasabbra sikerüljön. A helyszín egy nevelési központ, ahol két szinten két különböző stílust (bulit és diszkót) tudnak a “bálozóknak” nyújtani. A gólyabálok színvonalát azonban nemcsak a fellépő együttesek határozzák meg, hanem a résztvevők száma és megjelenési módja is. A szervezők egyöntetű véleménye szerint egyes karok más-más stílusú rendezvényt szerveznek: amíg ugyanis a jog- és közgazdászhallgatók - kötelezően — több tízezer forintba kerülő öltönyben, illetve kisestélyiben jelennek meg a bálon és az azt megelőző vacsorán, addig a bölcsészkarosok és a ttk-sok általában visszafogottabb öltözékben ünneplik avatásukat. Az pedig, hogy a báli ruhára ki mennyit költ, magánügy. Pedagógusbérek rendezése hosszú távon Átértékelt diplomák MUNKATÁRSUNKTÓL Magyarországon minden második pedagógus már a diploma megszerzése után elhagyja a katedrát. A pályaelhagyás mértékére nincs egzakt felmérés, az ötvenszázalékos “lemorzsolódást” viszont szinte minden, oktatással foglalkozó szakember valósnak tartja. Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének ügyvezető titkára szerint a pályaelhagyás mértéke ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden második tanár-pedagógus hallgatót eleve feleslegesen képeznek az intézmények, inkább arról van szó, hogy a jobb megélhetésért és érvényesülésért más területen kamatoztatják tudásukat. Az Oktatási Minisztérium azt tervezi, hogy a jövőben a felére csökkenti a pedagógusképzésben részt vevők számát, átalakítva ezzel a képzés szerkezetét is. Kajtárné Botár Borbála, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke szerint ezt a “reformot” már az egyetemi-főiskolai felvételiknél el kellene kezdeni, hiszen a túlképzés egyik oka épp az, hogy ma már elképesztően alacsony pontszámmal be lehet kerülni az egyetemekre — az idén az ELTE TTK matematika—fizika szakára például már 61 ponttal, az Óvónőképző Főiskolára 64 ponttal. Az MKSZSZ elnöke úgy véli: nem érzelmi, hanem gazdasági szempontok alapján kell közelíteni a pedagógusokhoz, épp ezért 2003- ban bruttó 150-170 ezer forintra kellene emelni átlagbérüket. Varga László szintén elképzelhetőnek tartana egy 140 ezer forintos kezdőbért. Ez azonban egyelőre nem több, mint számolás a papíron, az ország kétéves költségvetése ennél többre nem ad lehetőséget. Mind az oktatási tárca, mind pedig a szakszervezetek egy a köztisztviselői programhoz hasonló pedagóguséletpálya-program megalkotásán munkálkodnak, ami nemcsak a kereseti viszony rendezését foglalja magában, de megpróbál megoldást találni a képzést-továbbképzést honoráló bér-előmeneteli rendszer kiépítésére is. HAVI BRUTTÓ Pedagógusi Nemzetgazdasági ÁTLAGKERESETEK (FT/HO/FO) 1998 63 890 67 764 1999 75 647 77187 2000 83 229 87 645 Forrás: Oktatási Minisztérium, Pedagógusok Szakszervezete 2002 (terv) 117 610 105 100 2001. SZEPTEMBER 26., SZERDA Jogtiszta szoftverek a felsőoktatásban A MeH Microsoft-szoftvert vesz minden diáknak MRÁZ DÁNIEL Az állami, egyházi és alapítványi felsőoktatási intézményekben tanuló minden hallgató, valamint tanáraik ingyenesen juthatnak hozzá a legkorszerűbb, jogtiszta Microsoft-szoftverekhez — állapodott meg a céggel a Miniszterelnöki Hivatal (MeH). A 350 ezer főt érintő lehetőség egymilliárd forintos költségét a hivatal fedezi. A napokban aláírt szándéknyilatkozat értelmében minden akkreditált állami, egyházi és magánfelsőoktatási intézmény valamennyi nappali, levelező és esti tagozatos hallgatója és minden főállású és szerződéses oktatója térítésmentesen hozzájuthat a Microsoft termékeihez. A Windows operációs rendszereket, Office-alkalmazásokat, fejlesztőeszközöket, webszerkesztőket és BackOffice ügyfél-hozzáférési licenceket tartalmazó csomagot azonban csak oktatási és bemutatói célokra használhatják a kedvezményezettek. A szoftverek minden lehetséges idegen nyelven igényelhetők, intézményi és otthoni felhasználásuk egyaránt legális. A hardverfeltételekhez igazodva a Microsoft a mindenkori legfrissebb verziók mellett a korábbi kiadásokat is elérhetővé teszi. A szándéknyilatkozat alapján kötendő szerződéssel már néhány héten belül megérkezhet minden diákigazolvánnyal bíró felsőoktatási hallgatóhoz az a levél, amely a szoftvercsomag átvételének módjairól tájékoztat — mondta a Világgazdaságnak Merényi Ádám, a Microsoft oktatási üzletágának felelőse. Elmondása szerint a hallgatók az iskolai könyvtárból kölcsönzött CD-kről, egy megjelölt központi szerverről és a feljogosított viszonteladótól egyaránt beszerezhetik a csomagot. A programok üzleti célú felhasználását nem engedélyezik, ennek betartása a fogyasztó felelőssége. A MeH minden hallgatói igénylés után háromezer forintot fizet a szoftveróriásnak, aki ennek fejében három évig biztosít legális szoftverhasználatot. Az ügylet finanszírozására a hivatal az idén 1 milliárd forintot különített el, a jövőben azonban a forrásokat az Oktatási Minisztériummal közösen biztosítják - fogalmazott Stumpf István a megállapodás aláírásakor. A Microsoft ezen konstrukciója jelenleg már több nyugati országban működik, lehetővé téve a gazdaságos szoftverbeszerzést, a hallgatók legális szoftverhasználathoz szoktatását és a korszerű programok széles körű megismerését. Felemás körkép a tankönyvpiaci törvényről Csökken a kiadói vállalkozások száma? MUNKATÁRSUNKTÓL Szeptembertől új tankönyvpiaci törvény lépett életbe, ami egyfelől növeli a tankönyvvé nyilvánítás díját — ennek költsége a tankönyvkiadókat terheli (az oktatási tárca erre 60 millió forintot fordított, a kiadók bírálati díjként 20 milliót fizettek be - forrás: Közoktatási tankönyvszemle) -, másrészt előírja, hogy tankönyvkiadással és -forgalmazással kizárólag az foglalkozhat, aki tagja a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének. A szakmai köztestület működési költségeit pedig a kötelezően előírt tagsági díjból kell fedezni. Az Országgyűlés még májusban fogadta el az új, a kiadókat elsősorban anyagilag érintő tankönyvpiaci törvényt, a módosítások által pedig csökkenhet az e sajátos piacon jelen lévők száma. Sajátos, mert a fogyasztó - a szülő, a gyerek - nem döntheti el szabadon, kíván-e vevő lenni, tankönyv nélkül viszont nem lehet megkezdeni az iskolai tanulmányokat, vagy folytatni azokat. A tankönyvpiac a teljes könyvpiac 28 százalékát, tehát jelentős hányadát teszi ki. Ezentúl viszont csak az foglalkozhat tankönyvkiadással és -forgalmazással, aki tagja a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének, amely köztesületté alakult. Ezt azért módosították így, mert a tankönyvek árának kétharmadát az állam finanszírozza, ezért cserébe egy a vállalkozások által létrehozott szervezettel együttműködve szabályozza a piacot. Eddig a tankönyvvé nyilvánítás költség jelentős részét az Oktatási Minisztérium fedezte, ezentúl a kiadókat terheli a bírálati díj teljes összege. Az Oktatási Minisztérium viszont három éve nem emelte a maximált árhatárt, miközben a papíráremelés 40 százalékos volt, s a nyomdai költségek is 15-30 százalékkal emelkedtek. A törvény értelmében az oktatási miniszter ellenőrzi a tankönyv kiadását és forgalmazását, valamint meghatározza a tankönyvek beszerzési árát, amely már három éve nem tartalmazza az általános forgalmi adót. Ma Magyarországon körülbelül 200 kiadó szerepel a tankönyvjegyzékben, az Egyesült Államokban például csak 39. Ideje, hogy a kaotikus állapotok megszűnjenek — mondta lapunknak Rózsa Gyula. A középiskolai tankönyvellátásban még mindig piacvezetőnek számító Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. szóvivője úgy vélekedik, a törvény azért kedvező, mert nagyon sok kalózkiadványt szorít vissza. A tankönyvpiaccal foglalkozó szakemberek szerint egy tanuló hozzávetőleg 2500 forint támogatásban részesülhet. Rózsa Gyula elmondta: a Nemzeti Tankönyvkiadó által kiadott általános iskolai alsó tagozatos tankönyvcsomag átlagosan 4000, a felső tagozatos 6000, egy középiskolai tankönyvcsomag pedig 9000 forintba kerül. Az idei tanévben a Nemzeti Tankönyvkiadó 4 milliárd forint bevételre számít. Az Apáczai Kiadótól az idén már 4 milliónál több könyvet rendeltek, eddig 1,5 milliárd forint értékben. Egy “apáczais” tankönyv idei átlagára közel 400-450 forint körül mozog - tájékoztatta lapunkat Esztergályos Jenő. Az igazgató úgy véli, hogy bár a törvény ugyan nagyobb terheket ró a kiadókra, mégis jobb, mert ésszerűbbé teszi a működésüket. A tankönyvpiacról szóló törvényről lapunk több tankönyvkiadói szakembert megkérdezett, akik bár elmondták véleményüket, nyilatkozatukat végül mégis visszavonták. KIADÓI RÉSZESEDÉS A KÖZOKTATÁSI TANKÖNYVPIACON Kiadók (1999) Ezer forintban %-ban Címeik száma Nemzetei Tankönyvkiadó 2 430 36 1 218 Apáczai 1 281 19,1 157 Műszaki 740 11 357 Mozaik 518 7,7 340 Oxford 281 4,1 125 Forrás: www.oki.hu (Országos Közoktatási Intézet)