Világgazdaság, 2001. október (33. évfolyam, 188/8203-208/8223. szám)
2001-10-11 / 196. (8211.) szám
8. oldal - VILÁGGAZDASÁG TUDOMÁNY 2001. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK Hiperrealista térhatás számítógéppel DEMETER KÁLMÁN_____________ Már nem kell “visszamenni” a jövőbe, eljött hozzánk. Karnyújtásnyira került ugyanis annak a víziónak a megvalósítása, amelyet a Vissza a jövőbe című film második részében láthattunk, amikor egy, az utca légterébe kivetített reklám, egy óriáscápa megrémíti a főhőst. Egy magyar szoftverrel támogatott vetítőrendszer képes erre a trükkre, amely új eszközt ad a reklámipar és a múzeumok kezébe. Térhatású képek előállításával már legalább száz éve kísérleteznek, de mind ez idáig a csúcsnak a 3D szemüveg és a hologram számított. Ez utóbbit ad hoc kiállításokon lehetett látni, falra akasztva, ám a szűk nézőszög miatt egyszerre csak kevesen élvezhették a látványt. Az 50-50 százalékos amerikaimagyar vegyes vállalatként működő HoloMedia Hungary Kft. által Európában elsőként a Mammut II. bevásárlóközpont minapi megnyitóján debütált készülék azonban lehetővé teszi, hogy múzeumok úgy bővítsék állományukat, hogy még csak másolatot sem kell készíteni az eredeti - s legtöbb esetben megfizethetetlen - tárgyakról. A térben körbeforgatva kívánjuk látni Tutanhamon halotti maszkját, egy reneszánsz ékszerdobozt, vagy akár Erzsébet királynő koronáját a Kohinoor gyémánttal együtt? Megoldható. A Los Angeles-i Provision Entertainment és a Deepworks által kifejlesztett vetítőberendezéshez a magyar partner elkészített egy szoftvert, melynek segítségével létrejöhet a térben lebegő háromdimenziós kép. A Holovision vetítőernyője előtt lebegni látszó kép valóban a térben van: nem a szemet csapja be a rendszer, hanem a készülék elé vetíti ki a képet, s külön szabályozható, hogy milyen távol legyen a kép a készüléktől. Ez a beállított fókusztávolságtól függ, ami 60 és 91 centiméter között lehet. Ez azt jelenti, hogy nem kell éjszakára a kirakatban hagyni az értékes tárgyakat, hiszen ehelyett a Holovision képét — legyen az akár briliáns — a sétálók a járda közepén is megcsodálhatják. Ma még ugyan csupán 40 centiméteres a háromdimenziós kép mérete, de a magyar fejlesztők már azon dolgoznak, hogy akár 2x1 méternyi is lehessen a vetített kép. Sőt a fejlesztés másik iránya, hogy a kép “aktív” legyen. Ha van érintőképernyő, amelyhez nem szükséges egér vagy billentyűzet, miért ne lehessen a térbe vetített telefonon tárcsázni is? Rákosy Csaba, a HoloMedia Kft. ügyvezetője szerint ez már a közeljövő lehetősége. A képalkotás egyébként nem a szokványos fényképezési technikával kezdődik, hanem a vetítendő tárgyról háromdimenziós számítógépes rajz készül. A megszerkesztett térhálót aztán “felöltöztetik”, vagyis felületet és színeket kap, de mindezt olyan pontosan, mintha fotó lenne. Hiperrealizmus számítógéppel. Az oldal megjelenését és az alkalmazott kutatásokat a NOKIA támogatja Szerkeszti: B. Horváth Lilla A hármas volt a nyerő Hétköznapokat is átformáló kutatásokat értékeltek A hét a Nobel-díjak kiosztásának jegyében zajlik. Tegnap a kémiai oklevelek odaítélésével lezárult a természettudományos díjak nyerteseinek kihirdetése. Az orvosi, fizikai és kémiai kutatások közül az idén olyan eredményeket emeltek ki a svéd bizottságok, melyeknek belátható időn belüli alkalmazása forradalmasíthatja a hétköznapokat is — emeli ki a Reuters. vg-összeállítás _______________ Az orvosi és a fizikai Nobel-díjhoz hasonlóan a kémiait is három kutatónak ítélte oda a Svéd Királyi Akadémia. A három kutatóhármasban közös, hogy többségben vannak az amerikaiak vagy amerikai intézményekben dolgozók. A díjak átadására az idén csaknem 150, korábban elismert szaktekintély is meghívást kapott, a svéd akadémia ugyanis a kiosztás századik évfordulóját ünnepli. A jubileumi alkalomból változtattak a kihirdetés megszokott menetrendjén is. A szokásoktól eltérően a kémiai díj nyerteseinek neveit nem a fizikaival egy napon, hanem tegnap, külön ceremónia keretében hozták nyilvánosságra. A kémiai Nobel-díjat az idén William S. Knowles és K. Barry Sharpless amerikai, illetve Rjodzsi Nojori japán kutató nyerte el. Munkájukkal bebizonyították, hogy lehetséges molekulákat és más anyagokat új jellemzőkkel vegyíteni. A 84 éves — St. Louisban dolgozó — Knowles és a 63 éves Rjodzsi Nojori - a Nagojai Egyetem munkatársa — megosztva kapta a jelenleg 943 ezer dolláros díj felét. Az összeg másik felét a kaliforniai La Joliéban lévő Scripps Kutatóintézetben dolgozó 60 éves Sharpless viheti haza. A díjazott kutatásoknak köszönhetően olyan eljárások jöhetnek létre, melyek új gyógyszerek megjelenését eredményezik. A szakemberek különböző antibiotikumokra, gyulladáscsökkentőkre és szívgyógyszerkészítményekre várnak. A fizikai Nobel-díjat két ameri száma pai és egy német, de szintén a tengerentúlon dolgozó kutató kapta az anyag egy teljesen új állapotának létrehozásáért. Az erősen lehűtött gázoknál azonosított állapot a jövőben segíthet a mainál is kisebb méretű elektronikai szerkezetek megalkotásában, gyorsíthat a számítógépek működésén, és pontosabb mérőműszerek alapja lehet. Eric A. Cornell, Carl E. Wieman és Wolfgang Ketterle még 1995-ben érte el a most díjazott eredményt. A Massachusettsben dolgozó Ketterle olyan mértékben tudta lefagyasztani a gázokat, hogy új halmazállapot jött létre. Az ilyen kondenzátum létezését az indiai Bose és Einstein a húszas években elméletileg már valószínűsítette, de a valóságban csak ekkor sikerült létrehozni. Einstein egyébként még úgy vélte, hogy az állapot bemutatása csaknem lehetetlen. A felfedezés jelentőségét mutatja, hogy a kondenzátum leírása óta világszerte húsznál is több laboratórium kezdett dolgozni a későbbi hasznosítási lehetőségeken. Cornellt meglepte, hogy már hat évvel a felfedezés után Nobel-díjjal jutalmazták munkáját. Mint mondta, az elismerésre számított, de legalább 20 éves várakozás után. Wieman úgy nyilatkozott: a Bőse Einstein-állapot elérésekor jobban izgult, mint a díj odaítélése hírének hallatán. Az orvosi Nobel-díjat egy amerikai és két brit kutató kapta meg. A sejtosztódásban tett kiemelkedő kutatási eredményeiktől a szakma nem kevesebbet vár, mint hogy a rák kezelésében új fejezetet nyitnak. Leland H. Hartwell, R. Timothy Hunt és Paul M. Nurse egyaránt azt vizsgálta, hogy a felnőtt emberi testben naponta többmilliárdszor lezajló sejtosztódást hogyan lehet szabályozni. A Nobel-díjasok olyan géneket és fehérjéket fedeztek fel, melyek erre képesek. Hartwell már a hetvenes évek óta ezen a témán dolgozik, és eddig száznál is több ilyen gént azonosított. Nobel-díjaknál A kémiai Nobel-díjat tavaly az amerikai Alan J. Heeger, az új-zélandi születésű, de Amerikában élő Alan G. MacDiarmid és Hideki Szirakava japán tudós kapta meg a műanyagok vezetőképességének felfedezéséért. Az amerikai Ahmed H. Zewail 1999-ben azzal érdemelte ki a kitüntetést, hogy ultrarövidlézer-villanásokkal alapvető kémiai reakciókat tudott vizsgálni keletkezésük időpillanatában. Tavaly Zsoresz I. Alferov orosz és két, Amerikában dolgozó kutató, Herbert Kroemer, illetve Jack Kilby kapta meg a fizikai Nobel-díjat azért a munkáért, melyet a modern információs technológia fejlődésének segítéséért tettek. Egy évvel korábban egy tisztán elméletinek mondható kutatási eredménnyel nyert két holland fizikus. Gerardus 't Hooft és Martinus J. G. Veltman a szubatomi részecskék szerkezetét és mozgását térképezte fel. Az orvosi Nobel-díjat 2000-ben Arvid Carlsson svéd és Paul Greengard, illetve Eric Kandel amerikai tudósoknak ítélték oda. Az orvoskutatók témája az agysejtek közötti jeltovábbítás volt, ezzel nagy lépést tettek az emberi agy működésének megértésében. Egy évvel korábban Günter Blobel egyedül tarolt azzal a fehérjekutatási projekttel, mely több ismert betegséget, többek között a vesekőképződést helyezte teljesen új megvilágításba. Születés előtt határoznak a nemről VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ausztrál tudósoknak sikerült 25 bárányt úgy kitenyészteniük, hogy azok nemét előzetesen meghatározták. A kísérlet eredményeinek gyakorlati alkalmazása véget vethet az egyes feldolgozóiparágak számára nemük miatt használhatatlan egyedek vágóhídra küldésének — írja a Reuters. A 9 és 10 hetes, ma is egészséges bárányok úgy születtek meg, hogy a pároztatásnál használt hímivarsejteket korábban szétválasztották annak megfelelően, hogy hím vagy nőstény utódok létrehozására alkalmasak-e. A Sydneyi Egyetem és az amerikai XY Inc. cég kutatói összességében 96 százalékos eredményt tudnak felmutatni, azaz ilyen százalékban sikerült meghatározni a születendő bárányok nemét. Az eljárással az állattenyésztés hatékonysága legalább 50 százalékkal növelhető. Ez a becslések szerint - évente 6 milliárd dollárral csökkentheti világszerte a marha-, ló- és sertéstenyésztők költségeit. Ezenkívül véget vethet a nemük miatt felhasználhatatlan állatok leölésének is. Ismert például, hogy a tejgazdaságok többségének kizárólag tehenekre van szükségük, és emiatt csak Nagy-Britanniában évente mintegy 600 ezer birkának kell rögtön születése után elpusztulnia. Az ausztrál eljárás a hímivarsejteket először lefagyasztja, majd felengedi, és a megfelelő szétválasztás után mesterséges megtermékenyítést alkalmaz. A születendő állat nemének előzetes meghatározására eddig is volt példa, de ezekben az esetekben mindig csak friss hímivarsejteket tudtak használni. Márpedig az állattenyésztésben az eljárás gyakorlati alkalmazását csak hosszabb távon is tárolható sejtekkel lehet elképzelni. Az XY az egyetlen cég a világon, melynek engedélye van az amerikai mezőgazdasági minisztérium fejlesztette technológiát felhasználni az emlősök hímivarsejtjeinek szétválasztásánál. A most alkalmazott technológiánál egy speciális érzékelő mérni tudja az előtte elhaladó sejteket, és így meg tudja határozni az adott kromoszóma típusát. Az XY a technológiát már tavaly piacra dobta Nagy-Britanniában, de használatát kizárólag a friss hímivarsejteknél engedélyezte. Az eljárásnak eddig mintegy 50 ezer brit marha köszönheti életét. Tíz éven belül AIDS-ellenszer? VG-ÖSSZEFOGLALÓ A kutatók többsége egyre valószínűbbnek tartja, hogy hat-tíz éven belül sikerül bemutatni az AIDS hatékony ellenszerét, bár az első változatoknál százszázalékos biztonságot nem várnak. A legígéretesebb gyógyszertesztek első eredményei már néhány hónapon belül nyilvánosságra kerülhetnek - emeli ki a Reuters. A vakcina azonosításával kapcsolatban soha nem volt annyira optimista a kutatói hangulat, mint most - állítja Margaret Johnston, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet munkatársa. Számos olyan kísérlet van világszerte, ami állatok esetében rendkívül sikeresnek tekinthető, és ezek már a vártnál is hamarabb gyógyszerek megjelenéséhez vezethetnek. A jövő AIDS-ellenes oltásának címéért ma már csaknem 90-féle szer versenyez egymással. Legígéretesebb kutatási eredménynek a VaxGen fejlesztette AIDSVax nevű szert tartják. Az antitesteket termelő protein észak-amerikai tesztjei előrehaladott állapotban tartanak, és az első eredményeket már novemberben közzétehetik. Hasonlóan jó esélyekkel indul az AIDS-ellenes harcban az Aventis Alvac nevű készítménye, de ennek tesztelése még kezdetlegesebb állapotban van. Első megalapozott eredményeit azonban már 12—18 hónapon belül ennek is bemutathatják. A két úttörő szer mögött számos más készítmény sorakozik, ezekről viszont csak legalább kétéves távlatban kaphatunk megbízható teszteredményeket. Johnston szerint a legoptimistább elképzelések ma az AIDS-vakcina 4-5 éven belüli forgalomba hozatalát valószínűsítik, de a realitás inkább a 6- 10 éves becslések mellett szól. A nyolcvanas évek elejétől közismert AIDS eddig világszerte 22 millió ember halálát okozta, és további 36 milliót fertőzött meg. Ázsiában jelenleg 7 millióan élnek együtt a fertőzéssel és évente félmillióan halnak meg a betegségben. A laboratóriumokban készülő gyógyszerek már akkor is nagy hatást tudnának elérni, ha kisebb százalékos biztonsággal adnának gyógymódot. Johnston szerint a jövő AIDS-gyógyszereinél kulcsfontosságú lesz a licencek kérdése, mert várhatóan egyetlen gyártó sem rendelkezik majd az egyes gyógyszerek előállításához szükséges összes szabadalommal. BEFUTOTT HAZAI FEJLESZTÉSEK Újabb erőmű a Termostartól BALLAI JÓZSEF Az első gázmotoros erőmű üzemi tapasztalatai alapján két újabbat is telepít a Termostar Kft. Kecskeméten. A beruházás környezetvédelmi szempontból is határozottan előnyös. A kecskeméti önkormányzat 69 és a Démász Rt. 31 százalékos tulajdonában álló — társaságként 1995 óta működő — Termostar Kft. mintegy 10 ezer lakást lát el használati meleg vízzel és 11 ezernél több otthont távfűtéssel. Tavaly decembertől üzemszerű körülmények között működik a cégnél az első kogenerációs (gázmotoros) erőmű, amelyet 200 millió forintos beruházással hoztak létre, ez 1464 kilowatt villamos-, illetve 1576 kilowatt hőenergia-termelési kapacitást jelent. Rácz Géza ügyvezető igazgató arról adott tájékoztatást, hogy november végére - a Tata Hűtőtechnikai Kft. fővállalkozásában átadják a második gázmotoros erőművet is. A lelke ennek is egy osztrák (Jenbacher-gyártmányú) berendezés. Hihetetlenül kis helyigényű: 1,9x6 méterre van csupán szüksége. Az elv roppant egyszerű: egy robbanómotorban elégetik a gázt, eközben hő- és mechanikai (forgási) energia keletkezik. A hő használati meleg víz készítésére, illetve fűtésre szolgál, a forgási energiát pedig egy generátor árammá alakítja. A hőt a társaság fogyasztói kapják, az elektromos áramot pedig szerződésben szabott áron, ez jelenleg átlagosan 14 forint kilowattóránként — a Démász. A beruházásra a Termostar pályázaton 80 millió forintot nyert az úgynevezett német szénhitelből, illetve 100 millió forintot energiatakarékossági hitelből. A megtérülést maximum öt évre kalkulálja. A cég a termelt áram eladásából befolyt bevételeit a fogyasztókra “költi”, az alapdíj 2001-ben nem változott, és bizonyos, hogy jövőre sem emelkedik. A kecskeméti hőszolgáltató cég korábban évi 60 millió forintot költött áramra és 440 milliót gázra — az új berendezés nemcsak átstrukturálja a kiadásokat, hanem új bevételi forrás is. Másik oldalról viszont — éves szinten, fogyasztónként — 6000 forint az elért megtakarítás, amit 11 ezerrel kell megszorozni. Amúgy a Termostar Kft. 2000-ben 1,1 milliárdos forgalom mellett 37 milliós nyereséget könyvelt el, 2001-ben 1,2 milliárdos bevételt és 41 milliós eredményt tervez. Az ügyvezető igazgató - túl a gazdasági hasznon - rendkívül fontosnak nevezte a környezetvédelmi eredményeket is. Egyetlen gázmotor beállításával - egy hagyományos villamosenergia-termelő erőművel összehasonlítva - évi 325 ezer kilogramm kén dioxid, 26,6 ezer kilogramm nitrogén-oxid, 8,7 ezer kilogramm szén-monoxid, 14,3 millió kilogramm széndioxid, illetve 13,4 ezer kilogramm por kibocsátása marad el. Ráadásul a gázmotor révén még csökken is a szennyezés, méghozzá 325 ezer kilogramm kén dioxiddal, 17,7 ezer kilogramm nitrogén-oxidokkal, 11,2 millió kilogramm szén-dioxiddal és 5,3 ezer kilogramm szén-monoxiddal, illetve 13,4 ezer kilogramm porral. Mindehhez hozzávéve a gázmotor 85 százalékos összhatásfokát, nyilvánvalóak azok az előnyei, amelyek miatt a jövő erőművének számíthat. Kecskeméten mindez a gyakorlatban abból látszik, hogy a második gázmotor mellett elkészült a harmadik erőmű alapozása is.