Világgazdaság, 2002. február (34. évfolyam, 23/8284-42/8303. szám)
2002-02-01 / 23. (8284.) szám
2. oldal - VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEK Lengyel tőkeforgalmi liberalizáció Októberre teljes mértékben liberalizálja tőkeforgalmi mérlegét Lengyelország, hogy ezen a ponton is megfeleljen az uniós előírásoknak. A folyó fizetési mérleggel kapcsolatos tranzakciók céljára Varsó már 1999-ben felszabadította valutaforgalmi rendszerét, a zloty elleni spekulációs támadásoktól tartva azonban meghagyta a korlátozásokat a rövid lejáratú tőkeforgalomban. A korlátozás nyomán külföldieknek jegybanki engedélyt kellett kérniük a három hónapnál rövidebb lejáratú derivatív ügyletekhez. (EIU) USA: egészségbiztosítás adókedvezményből A Bush-kormányzat tízéves, 89 milliárd dolláros adókedvezményt javasolt az alacsony keresetűek javára, hogy annak felhasználásával teljes értékű egészségbiztosítást köthessenek a terv kedvezményezettjei. A demokraták által nyomban elutasított indítvány a jövő héten előterjesztendő, 2003-as költségvetési tervben is szerepel, általa mintegy 6 millió biztosítás nélküli személy léphetne be az adott ellátási formába. (Reuters) IMF-vizsgálat Ukrajnában Február 9-ig vizsgálja az ukrán gazdaság helyzetét az IMF delegációja, hogy az intézmény dönteni tudjon a folyó, 2,6 milliárd dolláros hitelkeret még hátralévő, 1,3 milliárdos hányadának folyósításáról. A program felújítását az alap főleg ahhoz köti, hogy a kormány fizessen vissza 1 milliárd dollárnak megfelelő összegű adót, amelyet a legjobb exportőreitől szedett be. (Reuters) Jospin szabályozná a globalizációt Kézben tartott globalizációt sürgetett a francia miniszterelnök, amely mellett korrigálhatók a piaci kilengések. A folyamat intézményi háttere céljára egy gazdasági és szociális biztonsági tanács létrehozatalát ajánlotta az ENSZ-en belül Lionel Jospin, aki szerint a G7 csoportnak nincs legitimitása a globális szabályok bírói szerepének betöltésére. Az Európai Bizottság február 13-án nyit vitát a globalizációról, ennek során megtárgyalják a testület által az adott témában készített előterjesztést. (EUobserver) Bush vállalja a bíróságot Az Enron energetikai vállalat csődügyében vizsgálódó kongresszusi bizottságok bírói úton akarják kötelezni a Fehér Házat, hogy adja ki azokat az iratokat, amelyekből nyomon követhető az új energiapolitika kialakulása. A Reuters precedens nélkülinek nevezi a tervezett eljárást. A keresetet kezdeményező David Walker, a kongresszus szerveként működő főszámvevőszék (GAO) vezetője nem közölte, mikor indítják az eljárást. Az ügy előzményeként Dick Cheney alelnök visszautasította a kongresszusi vizsgálók erre vonatkozó kérését. Bennük az a gyanú merült fel, hogy az Enron embereinek sikerült a vállalat érdekeinek megfelelően alakíttatni a formálódó energiapolitikát. Tény, hogy a cég megbízottai tavaly hatszor tárgyaltak Cheneyvel vagy energiaügyekben illetékes beosztottaival. A The San Francisco Chronicle úgy tudja, hogy a Bushkormány energiaprogramjában több olyan rész is van, amely hasonlít azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket Kenneth Lay, az Enron akkori elnöke tett egy Cheneynek küldött emlékeztetőben. A GAO túllépi hatáskörét; a kormányzat számára fenn kell tartani a jogot, hogy a nyilvánosság mellőzésével tájékozódhassék a polgárok véleményéről, kérjen tanácsot szakértőktől - mondta Ari Fleischer fehér házi szóvivő, aki szerint Bush elnök kész bíróság előtt megvédeni ezeket az elveket. „Felvizezett” argentin csődtörvény VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az argentin törvényhozás alsóháza által elfogadott csődtörvény nem tartalmazza a külföldi átutalások tilalmát, amelytől a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Horst Köhler is óvott. A külföldi kötvénytulajdonosok a törvény értelmében azonban csak a jegybank engedélyével juthatnak hozzá pénzükhöz. A hitelezők 180 napig nem indíthatnak eljárást, a bankoknak pedig 90 nap áll rendelkezésre az adósságok újratárgyalására, mielőtt veszteségként le kellene azokat írniuk. A jogszabály Eduardo Duhalde elnök aláírásával léphet életbe - írja a Reuters. Miután tavaly az argentin bankokból a betétesek a teljes betétállomány közel ötödét, 17 millárd dollárt vettek ki, Fernando de la Rúa korábbi elnök kormánya a külföldi átutalásokat is érintő szigorú korlátozásokat vezetett be - emlékeztet a Financial Times. Ezek megszegésével vádolják a Banco General de Negociost (BGN), amely állítólag legalább 70 millió dollárt juttatott illegális módon külföldre. A BGN-ben történt szabálytalanságokra a JP Morgan Chase ügyvédei hívták fel az argentin hatóságok figyelmét; a befektetési bank a Credit Suisse First Bostonnal és a Dresdner Bankkal együtt 70 százalékban tulajdonosa a pénzintézetnek. A BGN székházában lefolytatott házkutatást követően a bank alelnökét, Carlos Rohmot letartóztatták. A három tulajdonos befektetési bank belső vizsgálatot indított az ügyben, s dokumentumokat juttatott el a jegybankhoz a kérdéses tranzakciókkal kapcsolatban. A vizsgálatot vezető bíró Domingo Cavallo korábbi gazdasági miniszter és Roque Maccarona korábbi jegybankelnök beidézését is tervezi annak tisztázására, hogy tudtak-e az ügyletekről, netán segítséget nyújtottak-e azokhoz. Silvio Berlusconi olasz kormányfő eközben segítséget ígért a Rómában tárgyaló Carlos Ruckauf argentin külügyminiszternek. Olaszország egy szolidaritási alapot állítana fel, melynek révén a tartományok pénzsegélyt küldhetnének Argentínába. KÜLFÖLD 2002. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Washington újabb frontokat nyit Karzai Londontól is hiába kért több katonát A nemzetközi terrorizmus elleni erőfeszítések súlypontja Afganisztánról a jelek szerint más régiókra helyeződik át: az USA egyelőre 650 katonai „tanácsadóval” beszállt a Fülöpszigeteken az Abu Szajjaf-csoport felszámolására folytatott műveletekbe. A hadgyakorlatnak nevezett akció fél évig tart majd. Washington felújította az Iraki Nemzeti Tanács elnevezésű ellenzéki szervezet dotálását, havi 800 ezer dollár erejéig - jelentette a Reuters. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Tony Blair brit kormányfő ugyan London folyamatos támogatásáról biztosította Hamid Karzait, az ideiglenes afgán kormány vezetőjét az ország újjáépítésében, de visszautasította azt a kérését, hogy Nagy-Britannia küldjön több katonát, hosszabb időre a térségbe - jelentette a BBC. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa fél évre mintegy 5000 békefenntartó kabuli állomásoztatására adott felhatalmazást, eddig 2800 érkezett meg. London áprilisig vállalta az egység parancsnokságát, utána Berlin következett volna, de a napokban visszamondta a felkérést. Karzai a Biztonsági Tanácsban is felvetette, hogy több katonára lenne szükség, s az egész országban kellene tevékenységüket kifejteniük. A Bloomberg azonban úgy értesült, hogy az ENSZ is elutasította a kérelmet, mivel ehhez 30 000 fős erőre lenne szükség, s ennek költségeit a világszervezet nem vállalja. Ugyanakkor Karzai kérelmének indokoltságát szemlátomást igazolják azok a harcok, amelyek Kabultól délre, Paktia tartományban Gardez település birtoklásáért robbantak ki pastu hadurak között. A Rabbani volt elnök hívének számító egyik helyi vezető harcosai kiszorították az 50 ezres lélekszámú helységből a Karzaikabinet által kinevezett kormányzót és erőit, ami nyilvánvaló csapás az ideiglenes kormány ellenőrzési erőfeszítéseire. Közben meg nem erősített hírek szerint mintegy 300, nehézfegyverekkel felszerelt tálib és al-Kaidás harcos is a település körül gyülekezik, hátha sikerül bevonulniuk oda. Tony Blair nem küld több katonát Hamid Karzai támogatásáraFotó: EPA Orosz haderőreform és leszerelés VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Moszkva harmadára csökkentené jelenlegi atomfegyver-arzenálját, és a New York Times szerint Washingtont is kötelező és viszszafordíthatatlan fegyverzetkorlátozási lépések megtételére kívánja rábírni. A haderő racionalizálására és a kiadások csökkentésére irányuló tárgyalások következő fordulója február 19-én kezdődik az orosz fővárosban. Az álláspontok jelenleg meglehetősen eltérők: Szergej Ivanov védelmi miniszter azt szeretné, ha mindkét atomhatalom 1500-1500 darabra csökkentené robbanófejei számát, az amerikai fél ugyanakkor az MTI szerint 1700-2200 megmaradó fegyverben gondolkodik, ráadásul a hadrendből kivonandó eszközök egy részét sem megsemmisíteni, hanem mindössze tartalékba helyezni kívánja. A két ország emellett a vegyifegyverkészlet megsemmisítéséről is folytat költségcsökkentést célzó tárgyalásokat. Oroszország ezzel egy időben technikailag és szerkezetében is teljesen megújítja haderejét az évtized végéig. A gazdaságossági megfontolások előtérbe kerülését jelzi, hogy törvényjavaslatok készültek a kötelező sorozásról, illetve az alternatív szolgálat megszervezéséről, emellett szóba került a hivatásos hadsereg felállításának terve. Az orosz programot Vlagyimir Putyin elnök az amerikai katonai költségvetés növelését célzó bejelentésekre válaszolva írta alá. A jelenlegi orosz arzenál ugyanis már távolról sem elég a szuperhatalmi státus fenntartásához: egy hároméves növekedési ciklus után a bruttó hazai termék még mindig csak 308 milliárd dollárnak felel meg, ami kevesebb mint az amerikai katonai költségvetés, amely ott a GDP-nek mindössze 3 százalékára rúg. Az orosz katonai költségvetés - nyugati becslések szerint - 50 milliárd, egyes moszkvai vélemények szerint azonban mindössze 10 milliárd dollár. A lemaradásnak legalább katonai téren való kompenzálása jegyében 2007-ig korszerűsítik a meglévő, hagyományos haderőt, azt követően pedig gyökeresen új fegyverrendszereket helyeznek üzembe. Ennek részeként kifejlesztenek egy ötödik generációs vadászgépet, lehetőség szerint külföldi befektetők közreműködésével. A korszerűsítést nagyrészt a fegyverexport révén finanszírozzák. A legnagyobb vevő Kína és India, vásárlásaik nélkül az egész orosz hadiipar már régen tönkrement volna - véli a Handelsblatt. A két ország közreműködésével fogják kifejleszteni a cirkálórakéták legújabb nemzedékét. Görögország várhatóan hadihajókat kíván Moszkvától vásárolni. Oroszországnak emellett választania kell, hogy fenntartja-e a jelenlegi sorozásos rendszert, vagy áttér a hivatásos hadseregre. Ez ügyben az orosz képviselők előtt jelenleg három törvénytervezet fekszik, amelyek mindegyike tartalmaz javaslatot alternatív szolgálatra - tudósít a Moscow Times. Németország felzárkózhat az őssejtkutatásban VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A német képviselőház heves vita után jóváhagyta az embrionális őssejtek kutatási célra történő, szigorúan szabályozott behozatalát. A kompromisszumos döntés - a Bundestag előzőleg elvetett két, az őssejtimportot teljesen megtiltó, illetve feltételek nélkül engedélyező előterjesztést - nyomán a Financial Times szerint Németországban más uniós tagállamoknál, például Nagy-Britanniánál lényegesen szigorúbb szabályozás fog érvényesülni e téren. A még kidolgozásra váró feltételekről egyelőre annyit lehet biztosan tudni, hogy csak valamely határidőnél korábban kinyert sejtek behozatala lenne lehetséges. Németországon belül továbbra is tilos az embrionális őssejtek kutatási célú eltávolítása. A szabályozott behozatalt engedélyező, szociáldemokrata-kereszténydemokrata-zöld közös javaslatot Gerhard Schröder kancellár és Angela Merkel CDU- elnök egyaránt támogatta - írja a Handelsblatt. A pártkötelezettségeik alól szokatlan módon feloldott képviselők közül azonban így is mindössze 340 szavazott igennel, míg 265-en nemmel voksoltak. A döntés az egészségügyi kutatásban érdekelt német intézetek és cégek helyeslésére számíthat, miután a szabályozás melletti fő érv éppen az volt, hogy az őssejtimport engedélyezése nélkül az ország lemaradhat a többi fejlett nemzet mögött. Egyes kutatócsoportok korábban - egyértelmű szabályozás hiányában - hónapokat voltak kénytelenek várni a szükséges őssejtminták behozatalának engedélyezésére. Németországban azért vált ki különösen heves indulatokat az őssejtkutatás ügye, mert azt sokan (köztük egy korábbi nyilatkozatában Johannes Rau államfő) a náci rezsim által annak idején végzett emberkísérletekhez hasonlították. Egyházi és emberi jogi csoportok elsősorban azért ellenzik az embrionális őssejtek bármilyen módon való kutatását, mert azok kinyerése az embrió halálát okozza. A felnőttszervezetből történő hasonló sejtek kinyerése ezzel szemben Németországban is engedélyezett. Bécs visszaszorítaná a feketemunkát VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ernst Strasser osztrák belügyminiszter a munkáltatók ellenőrzésének szigorítását ígéri az elmúlt napokban Európa-szerte viharokat kavaró „fuvarosbotrány” kapcsán. A Luxemburgban bejegyzett, de tevékenységének nagy részét Ausztriában kifejtő Kralowetz közúti fuvarozóvállalat mintegy másfél ezer kelet-közép-európai gépjárművezetőt foglalkoztatott illegálisan. A kipattant botránnyal kapcsolatban a Wirtschaftsblatt azt a hírt közölte: 200 járművezetőt hallgattak ki Németországban, 80-at pedig Ausztriában. Az Európa-szerte nagyszámú kirendeltséggel működő cég Luxemburgban lévő járműveit lefoglalták, ezek vezetői sokáig egy parkolóban vártak sorsuk rendezésére, gyors segítséget a Vöröskereszt ajánlott fel részükre. A La Tribune úgy tudja, hogy a főleg cseh, szlovák és lengyel származású munkavállalók egy része már hónapok óta nem kapott fizetést, többen napok óta élelmiszert sem tudtak vásárolni. A Kelet-Európában hirdetések révén toborzott személyekkel a munkaszerződést Ausztriában írták alá, utánuk azonban semmilyen társadalombiztosítást sem fizetett a Kralowetz cég, a menetidőkorlátozásokat rendre felrúgták, az általuk szállított veszélyes anyagokról gyakran félrevezető nyilatkozatokat tettek. A foglalkoztatási és életkörülményeket illetően aDer Standard „modern rabszolgaságról” beszél, az osztrák parlament vitájában pedig „embertelen kizsákmányolást” említettek. Egy képviselő szerint Európa útjai a gazdasági bűnözés színterévé váltak. A belügyminiszteri előterjesztés további szigorításokat sürget a külföldiek foglalkoztatásában, jóllehet az eddigi vizsgálatok nyomán már tavaly is 30 ezer feljelentést tettek az országban. Ezeknek azonban alig volt foganatjuk, mert Ausztriában az ilyen kihágások mindössze szabálysértésnek minősülnek, ami csekély büntetéssel megúszható. Ezzel szemben egyetlen, illegálisan foglalkoztatott sofőr évente több mint 16 ezer euró összegű megtakarítást jelent. Egy osztrák szakszervezeti tisztviselő szerint az ország fuvarozóinak 80 százaléka megsérti a törvényeket.