Világgazdaság, 2002. július (34. évfolyam, 125/8386-147/8408. szám)
2002-07-01 / 125. (8386.) szám
2 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Eredménytelen cseh koalíciós tárgyalások A közös kormányzásra készülő cseh szociáldemokratáknak és a jobbközép Koalíció pártszövetségnek az adózás, a nyugdíjreform és a költségvetési deficit lefaragásának mértékét illetően kell még egyezségre jutniuk. A hét végi tárgyalások egyelőre nem vezettek eredményre. A koalíció gazdasági főtárgyalójának a tárgyalási forduló után tett nyilatkozata arra utal, hogy a pártszövetség már nem szorgalmazza a gyors fiskális konszolidációt az eurózónához való mielőbbi csatlakozás érdekében. A szociáldemokraták 2008-ra szorítanák le a hiányt a GDP három százalékára. (Reuters) Csökken az EU lengyelországi támogatottsága Lengyelországban 60-ról 57 százalékra esett júniusban az uniós csatlakozást támogatók aránya - derül ki a Rzeczpospolita napilap által közzétett legutóbbi felmérésből. Az eredmény azokat a félelmeket tükrözik, hogy Lengyelország másodosztályú tagságra számíthat, és az utolsó pillanatban előnytelen kompromisszumokra kényszerülhet a mezőgazdaság területén. Varsó és Prága a napokban arra figyelmeztetett, hogy inkább az EU-csatlakozás csúszását választják, ha Brüsszel az utolsó percben hátrányos tagsági feltételekkel szembesíti őket. (Reuters) Túl gyorsan erősödik az euró „Egy erősebb euró jó az eurózóna gazdasága számára, de a valuta dollárral szembeni árfolyam-emelkedésének sebessége aggasztó” - mondta Pedro Solbes, az EU gazdasági biztosa. Solbes érdektelennek nevezte az euró/dollár paritás elérésének kérdését, hangsúlyozva, hogy a két valuta árfolyamának kapcsolata nincs összefüggésben a „két gazdaság értékével”. Az euró erősödésével a biztos az infláció mérséklődésére számít, elismerve azonban, hogy rövid távon az exportőrök helyzete nehezülhet. (Reuters) Eurostat: két százalék alatti pénzromlás Az Eurostat előzetes adatai szerint az eurózóna éves inflációs rátája a májusi 2-ról júniusban 1,7 százalékra, vagyis 1999 decembere óta a legalacsonyabb szintre csökkent. 2000 májusa óta első ízben esett az árszínvonal-emelkedés üteme az Európai Központi Bank 2 százalékos küszöbértéke alá. (AFP) A bővítés nem jár inflációs nyomással Az euróövezet majdani új tagországainak nem kell túlzott inflációs nyomástól tartaniuk a felzárkózási folyamat során - mondta a valutauniós jegybank (EKB) tanácsának egyik tagja. Tommaso Padoa-Schioppa egy horvátországi gazdasági konferencián azt mondta: mostanában rengeteget beszélnek az úgynevezett Balassa-Samuelson hatásról, de az ő véleménye szerint ezt meglehetősen eltúlozzák. Az úgynevezett Balassa-Samuelson teória szerint a gyorsan felzárkózó gazdaságokban a külkereskedelemben részt venni képes és nem képes szektorok termelékenységnövekményének különbsége bizonyos feltételek megléte esetén növelheti a fogyasztói inflációt. A problémát inkább a gazdaságok felzárkózásához nem kapcsolódó inflációs tényezők kivédése jelenti - mondta Padoa Schioppa. (Reuters) Rendeződő bérvita a Deutsche Telekomnál A Verdi német szolgáltatóipari szakszervezet rendezte bérvitáját a Deutsche Telekommal, véget vetve a múlt héten kezdődött munkabeszüntetéseknek. A távközlési vállalat 124 ezer alkalmazottja július 1-jétől 4,1, jövő májustól pedig további 3,2 százalékos béremelésre, valamint jobb képzési lehetőségekre számíthat. A két évre szóló megállapodás 3,3 százalékos egyszeri emelésnek felel meg, szemben a Verdi 6,5 százalékos eredeti követelésével. (Reuters) Moszkva gondjai az amerikai baromfival Oroszország az amerikai baromfiimport-tilalom újbóli elrendelését fontolgatja augusztus 1-jével, miután az Egyesült Államokban kiállított állat-egészségügyi igazolványok továbbra sem felelnek meg az orosz biztonsági előírásoknak. Moszkva tavasszal szalmonellafertőzéssel és a tápanyagokban felhasznált antibiotikumokkal kapcsolatos aggodalmai miatt függesztette fel egy időre az amerikai csirke- és pulykabehozatalt. (Reuters) mm HUNGARY Koreai üzletember találkozó az ITDH és a Koreai Kereskedelmi Szövetség (KITA) szervezésében Hat koreai kereskedelmi vállalat képviselői vesznek részt a vásárlási szándékkal rendezett üzletember találkozón, ahol a következő termékek magyar gyártóival/exportőreivel kívánnak találkozni: • acél, ötvözött alumínium és egyéb fém hulladék • M/C, CNC esztergagép, marógép, szerszámok, FCD45 fém öntvény feldolgozás • cérna kesztyű gumi bevonattal • háztartási cikkek, konyhai edények, asztalterítők (H.S. 441900, 392410, 691110, 691200, 701321, 821591) • élelmiszeripari termékek (gyümölcs, gyümölcslé, dió, konzervek stb.) • elektronikai és gépészeti alkatrészek automatizált gyártáshoz • reptéri világító rendszer (H.S. 9405-40-9000) • fagyasztott disznóhús (H.S. 0203) Helyszín: Hotel Hyott Regency, 1051 Budapest, Roosevelt tér 2. Időpont: 2002. július 8. hétfő 10:00 -18:00 Érdeklődni és jelentkezni lehet: ITDH, Henter Ágnes programfelelős, henter@itd.hu; Tel: 1-472-8181; Fax: 1-472-8180 KÜLFÖLD A Hartz-bizottság mentőöve Schröder még a választások előtt közzé akarja tenni munkaerő-piaci reformtervét Három hónappal az általános választások előtt Gerhard Schröder német kancellár és kihívója, Edmund Stoiber is Japánban kampányolt a hét végén a „ki a nagyobb futballrajongó?” különverseny keretében. Schröder gazdasági téren is erősít: megszellőztette, hogy még a szeptemberi választások előtt elő kíván állni a munkanélküliséget drasztikusan csökkentő elképzeléseivel. VG-ÖSSZEFOGLALÓ Schröder volt az első nemzetközi vezető, aki Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő különgépén utazhatott. A két politikus együtt tért vissza Japánba Kanadából, a G8 csúcstalálkozójának színhelyéről, hogy megnézzék a vasárnapi futballvébé döntőjét. Az eseményre egyébként Jokohamába érkezett Edmund Stoiber konzervatív miniszterelnök-jelölt is. Közben Németországban a hét végén jelent meg Schröder írása a szociáldemokraták lapjában, a Forwardsban. A német kancellár ebben bejelentette, hogy még a szeptemberi választások előtt kormányával meg akarja vitatni a februárban létrehozott Hartzbizottság jelentését, és lehetőség szerint megfelelő intézkedéseket is akar hozni, hogy három év alatt a jelenlegi felére csökkentsék a munkanélküliséget. A Peter Hartz, a Volkswagen vezérigazgatója által vezetett tizenöt tagú munkacsoport augusztusban akar előállni részletes elképzeléseivel. Hartz a Spiegel magazin múlt heti számában úgy nyilatkozott, hogy a munkanélküliségi a regisztráció felgyorsításával, az ideiglenes munkalehetőségek növelésével, az egyéni vállalkozóknak szánt adókedvezményekkel, a munkaerő mobilitásának ösztönzésével három év alatt kétmilliósra lehetne csökkenteni az állástalanságot. Májusban a németországi munkanélküliség 9,5 százalékos volt, és 3,946 millió embert érintett, miközben korábban Schröder azt ígérte, hogy az idén 3,5 millióra sikerül majd csökkentenie ezt a számot. A munkanélküliség a választási kampány központi kérdése. A most megszellőztetett elképzeléseket egyelőre hűvösen fogadták a szakszervezetek, a szociáldemokrata párt hagyományos szövetségesei, miközben szombati kampányrendezvényén Stoiber azt fejtegette: Schröder csak meg akarja téveszteni a választókat, miután négy évig semmi jelét nem mutatta, hogy meg akarná reformálni a munkaerőpiacot. Schröder kancellár felesége társaságában nézte meg a vb-döntőt A bővítés a dán slágertéma Öt kiemelt kérdésre figyel majd az elnökség az év második felében FÓRIS GYÖRGY Néhány napon belül különböző fórumokon ismertette a dán elnökségi prioritásokat Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök, Per Stig Möller külügyminiszter és Bertel Haarder Európaügyi miniszter. Ismertetésükből minden esetben kitűnt, hogy a fő figyelmet a csatlakozási tárgyalások ez évi sikerre vitelének akarják szentelni a ma kezdődő elnökség ideje alatt. A mindehhez vezető menetrendet tekintve a dán EU-elnökség azt szeretné, ha szeptember végéig valamennyi, nem közvetlenül közös költségvetési vonzatú témakört le tudnák zárni a jelölt országokkal, és ha legkésőbb november elejére megszületne a még hiányzó közös EU-álláspont a pénzügyi vonatkozású kérdésekben, köztük az agrártámogatások kiterjesztésének ügyében. Mindhárman hangsúlyozták: Koppenhága mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy külön kezeljék a közös agrárpolitika várható reformjának, valamint a bővítésnek az ügyét, cserébe a tagjelöltektől kellően „rugalmas” és „ésszerű” megközelítést várnak a tárgyalások kulcstémáit érintve. Úgy vélték, hogy még mindig jók az esélyek a tárgyalások decemberi koppenhágai lezárásra, méghozzá mind a tíz, erre esélyesnek tekintett tagjelölttel. A további féléves elnökségi témák kapcsán a dán EU-elnökség részben bicegős alapon áll majd, lévén, hogy a vonatkozó EU- szerződések értelmében Dánia „opt out”-ot (kimaradási lehetőséget) kapott az euróból, továbbá a védelmi politika, valamint egyes bel- és igazságügyi témák közös menedzseléséből. Emiatt Kop-A DÁN DIPLOMÁCIA a maga részéről mindent a bővítésnek rendel alá: a nyári szabadságok jó részét törölték („cserébe viszont nyugodt karácsonyra számítunk" - jegyezte meg Haarder koppenhágai sajtóértekezletén), a decemberi tagfelvételi csúcsra Koppenhágában pedig (biztos, ami biztos) a szokásos kettő helyett már eleve négy napra bérelték ki a helyszínül kiszemelt konferencia-központot. penhága részben osztozni is kényszerül az EU-elnökség gyakorlásán, és mától a görögöké a soros elnökség az eurózóna országainak belső egyeztetésén, valamint a védelempolitikai kérdéseket érintő EU-miniszteri tanácsüléseken. Dán miniszterelnököl viszont majd a bel- és igazságügyi tanácskozásokon. A pragmatikus dán diplomácia távolmaradása különösen a védelempolitikai kérdéseknél éreztetheti majd kedvezőtlenül a hatását, mivel a továbblépés útjában álló EU-NATO együttműködési megállapodást éppen egy görög-török vita hátráltatja, és diplomáciai körökben kevés esélyt látnak arra, hogy Athén és Ankara nézeteltérését görög elnökség mellett el lehetne simítani. Márpedig az idő szorít: 2003-ra az Európai Uniónak készen kellene állnia a két és fél éve vállalt 60 ezer fős gyorsreagálású hadtest két hónap alatt történő (EU-területen kívüli) telepítésére és legalább 12 hónapos folyamatos állomásoztatására. „Kikölcsönzött” NATO-eszközök nélkül mindez érdemibb műveletek lebonyolításához aligha lehetséges. A dán fél évre esik a leendő újabb EU-reformkonferenciát - egyes remények szerint akár egy igazi EU-alkotmányt is - előkészítő konvent munkájának újabb szakasza. Idáig a 105 konventtag a vélemények begyűjtésével (a „meghallgatással”) volt elfoglalva, mostantól viszont már áttérnek az egyes felvetések tanulmányozására. Bertel Haarder Európaügyi miniszter ennek kapcsán jelezte: Koppenhága egyfelől fokozni szeretné majd a nemzeti parlamentek szerepét, másfelől kormánya a közösségi intézmények és megoldások erősítését támogatja. A dán elnökség lehet a végrehajtója azon - Sevillában elfogadott - belső reformoknak is, amelyek új tematika szerint strukturálják az EU miniszteri tanácsának munkáját, tizenhatról kilencre csökkentve a szakminiszteri tanácsülések számát, a külügyérek napirendjét pedig kettéválasztva egy alapvetően „EU-ügyi”, törvényhozási ülésre és egy klasszikus külpolitikai tanácskozásra. Az előbbi esetében további fontos újítás lesz, hogy szeptembertől az EU-törvényalkotást érintő külügyminiszteri vitáknak a sajtó számára nyitottakká kell válniuk. Az év végéig felgyorsul Az IMF még kivár a privatizáció Szerbiában Argentína esetében VG-ÖSSZEFOGLALÓ Alekszandar Vlahovics szerb privatizációs miniszter szerint Szerbiában az év végéig összesen 120 vállalat pályázati úton történő eladását hirdetik meg és ezer kisvállalatot magánosítanak aukció révén. Az aukció általában azokat a kisebb cégeket érinti, amelyek privatizációját nem a minisztérium, hanem a vállalati vezetés bonyolítja le a tárca felügyelete mellett. Ezeknek a cégeknek a nagy része úgynevezett társadalmi tulajdonban, a vállalati dolgozók kezében van. Vlahovics emlékeztetett arra, hogy az idei évre összesen 150 nagyvállalat versenytárgyalásos eladását tervezték, de csak 120-at társaság esetében írják ki a pályázatot. Emellett azonban 300 vállalat aukcióját tervezték, s ennél háromszor több, mintegy ezer cég kerül kalapács alá - mondta Vlahovics a Vecernje Novosti című belgrádi lapnak nyilatkozva. A miniszter szerint a nyár és az ősz folyamán Szerbiában felgyorsul a privatizáció, és jövőre elkezdődik az óriásvállalatok - köztük a vasút és az EPS áramszolgáltató - szerkezeti átalakítása. Tizenöt nagyvállalat esetében a kormány végrehajtotta már a szociális programot - ennek keretében elbocsátotta a felesleges munkaerőt -, és a kragujeváci Zastava-gyáron kívül már csak két nagyvállalat működik veszteségesen, a többi profitot termel. A miniszter szerint Szerbia gazdasága lassan kilábal a stagnálásból, és az év végéig 5-7,5 százalékos ipari termelésnövekedés várható az előrejelzések szerint. VG-ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint eredményesek voltak a Roberto Lavagna argentin pénzügyminiszterrel folytatott washingtoni tárgyalások, de a hitelezés újbóli megindítása előtt még számos akadályt kell elhárítani. Horst Köhler, az IMF vezérigazgatója elmondta, hogy Lavagna ígéretet tett a központi és a regionális kormányzatok közötti, a kiadások visszafogását célzó egyezmény - régóta húzódó - megkötésére. Köhler szerint „ennek következtében Argentína és az IMF aktív tárgyalási kapcsolatba léphet egymással, négy területre összpontosítva” - idéz a Reuters. A még megoldásra váró kérdések között a valutaalap igazgatója a költségvetési keret véglegesítését, a bankszektor problémáinak a megoldását, a hiperinflációt megakadályozó monetáris politika kidolgozását, valamint a jegybanki függetlenség megerősítését említette. Köhler hozzátette, hogy az IMF együtt dolgozik majd az argentin kormánnyal azoknak a tapasztalt szakértőknek a felkutatásában, akik segíthetnek egy hiteles monetáris politika megtervezésében. Lavagna azonban hét végi rádiónyilatkozatában elvetette a jelenlegi monetáris és árfolyam-politika megváltoztatásának a lehetőségét. A miniszter elmondta, hogy a valutaalap elvi beleegyezését adta annak a több mint 900 millió dolláros törlesztőrészletnek a továbbgörgetéséhez, amelynek kifizetése július közepén válna esedékessé. A hónap során Argentínának az Inter-amerikai Fejlesztési Bank felé is teljesítenie kellene egy több mint 700 millió dolláros hiteltörlesztést, amely esetében Buenos Aires szintén halasztást kért. 2002. július 1., hétfő