Világgazdaság, 2002. augusztus (34. évfolyam, 148/8409-167/8428. szám)

2002-08-01 / 148. (8409.) szám

2 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Nem folyósít Moldovának a Világbank A Világbank elhalasztotta a Moldovának megítélt, 30 millió dolláros hitel első részletének folyósítását, mert elégedetlen az ország energiapiaci reformjaival. A bank felszólította a kormányt, hogy tanácsadó kinevezésével gyorsítsa fel két áramelosztó privatizációját, és biztosítsa az energiapiaci szabályozó hatóság függetlenségét. A Világbank júniusban döntött arról, hogy több mint egy év után újraindítja Moldova hitelezését. A lépés létfontosságú volt a fizetésképtelenség elkerüléséhez, miután az ország idei költségvetésének háromnegyedét külső adósságainak törlesztésére fordítja. (Reuters) Segíti a generikus gyógyszerek gyártóit az USA Az amerikai szenátus jóváhagyott egy törvényt a generikus gyógyszerek forgalomba hozatalának megkönnyítéséről. A jogszabály korlátozná az eredeti, márkás készítmények gyártóinak jogát, hogy a számukra adott oltalom lejárta után ismételt eljárásokkal késleltethessék az olcsóbb gyártmányok bevezetését. A képviselőház által még nem tárgyalt törvénytervezet lehetőséget teremtene az USA hatóságai által jóváhagyott, olcsóbb, kanadai gyógyszerek könnyebb bevitelére. (Reuters) Moszkva elállhat kötvénykibocsátási terveitől Az orosz kormány azt fontolgatja, hogy mégsem valósítja meg jövőre egymilliárd dolláros eurokötvény-kibocsátási terveit. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter szerint 2003-ban különösen kockázatos lenne a külföldi hitelfelvétel, hiszen ebben az évben kell majd a legtöbbet, 17 milliárd dollárt a külső adósságok törlesztésére fordítani. (Reuters) Több veszteség a cseh konszolidáció során Várhatóan a tavalyinak a kétszeresére emelkednek a cseh bankok és más vállalatok kétes kinnlevőségeinek kezelésére létrehozott intézet idei veszteségei. A Konsolidacní Agentura 2002- re jelzett, 70-80 milliárd koronás hiánya hozzájárul ahhoz, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjprogramok által amúgy is feszültté tett költségvetés hiánya elérje a GDP 4,4 százalékát. Az adat rontja Csehország esélyeit az eurónak az uniós csatlakozás utáni mielőbbi bevezetésére. (Reuters) Kölcsönök a jugoszláv úthálózat felújítására Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Fejlesztési Bank (EIB) 171 millió euró kölcsönt folyósít Jugoszláviának az úthálózat felújítására - jelentette be szerdán az EBRD. A jugoszláv útügyi igazgatóság 76 millió euró kölcsönt kap, ebből több mint 500 kilométernyi utat hoznak helyre, beleértve a páneurópai 10-es korridort, amely összeköti Jugoszláviát a szomszédos Forvátországgal, Macedóniával, Magyarországgal és Bulgáriával. További 95 millió euró 400 kilométernyi út felújítására szolgál. (MTI) Romániai romák, úton Nyugat-Európába Ioan Rus román és Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter megállapodott azokról a különleges intézkedésekről, amelyekkel a Romániából Franciaországba áramló tömeges illegális migrációnak igyekeznek majd gátat szabni. A törvénytelenül Franciaországban tartózkodó románok többnyire koldulásból, lopásból, illetve más bűncselekményekből tartják fenn magukat. Román állampolgároknak január óta nincs szükségük vízumra az EU-ba való belépéshez. A románok a városok határában gyakran népes nyomortelepeket hoznak létre. Choisy le Roi mellett hatszáz, Romániából érkezett cigány táborozik. A belügyminiszteri megállapodás értelmében erősítik a két rendőrség közötti együttműködést, hogy megtalálják az illegális migráció elősegítőit. Döntés született a határőrizet szigorításáról, valamint tárgyaltak a Franciaországban prostitúcióra vagy koldulásra kényszerített több száz kiskorú román helyzetéről is. Bukarest vállalta, hogy a hazaküldött fiatalokat megfelelő védelemben és orvosi ellátásban részesíti, gondoskodik elhelyezésükről. (ORF, Rompres) A csehek Szlovákiába járnak bevásárolni Megfordult a bevásárlóturizmus iránya Csehország és Szlovákia között - derül ki a prágai Právo cikkéből. Míg korábban a szlovákok jártak át a szomszédos Csehországba vásárolni, addig most a cseh korona közelmúltbeli jelentős erősödésének tulajdoníthatóan - a csehek keresik fel előszeretettel a határ szlovák oldalán található boltokat és benzinkutakat. A szövetségi állam 1993-as szétválásakor a cseh és a szlovák korona még pariban volt. Azóta a szlovák valuta gyengült, a cseh erősödött, s mostanra egy cseh korona már 1,458 szlovák koronát ér, de a helyi árak közötti különbség csak mérsékelten követte a devizapiaci irányzatot, így a cseheknek megéri odaát vásárolni a sört, a kolbászt, egyes cigarettafajtákat, de mindenekelőtt az üzemanyagot. Akad olyan határ menti benzinkút, amelynek forgalma az utóbbi időben 50 százalékkal lendült föl, de 30-40 százalékos forgalomnövekedésről számolnak be a vegyesboltok is. A határátkelő csehek vásárlási listáin újabban olyan árucikkek is szerepelnek, mint az elektronikus termékek, textilféleségek, cipők. Vonzóvá teszi a csehek számára a bevásárlóturizmust az is, hogy a határon visszakapják a vásárolt termékek áfáját, habár némi szégyenlősséggel átruccanásaikat kirándulásnak állítják be „ha már ott vagyunk, miért ne vásárolnánk is?” jelszóval. (VG) KÜLFÖLD Francia magánosítási hullám Az állami nagyvállalatok eladása lehet fedezet a választási ígéretekre Választási ígéreteire fedezetet teremtendő látványos privatizációs kampányt hirdetett meg a francia kormány. A program első lépéseként 20 százalék alá csökkentenék az Air France légitársaságban meglévő, 54 százalékos állami tulajdoni hányadot. Az eladást várhatóan még további, legalább öt tőkeerős cég részleges vagy teljes eladása követi. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A jobbközép francia kormány óriási pénzügyi terheket vett magára a tavaszi választások előtt, amikor meghirdette az adók 5 százalékos csökkentését, a vállalati közterhek mérséklését, másrészt pedig kötelezettséget vállalt a belbiztonsági és védelmi kiadások növelésére, illetve egy költséges igazságügyi reform végrehajtására, a gyógyellátás javítására. A Reuters ezekre a nagy értékű kötelezettségvállalásokra vezeti vissza, hogy Jean-Pierre Raffarin kormánya fittyet hány a négyéves mélyponton lévő tőzsdei jegyzésekre, és a jelenlegi árfolyamok alapján ad el állami aktívákat. Az Air France-hányad tervezett eladása ellenében 1,1 milliárd eurót meghaladó összegű bevételre számít a francia kincstár. A francia állam összesen több mint 40 milliárd eurós vállalati tulajdont tart ellenőrzése alatt, amelyből a magánosítások mostani, negyedik hulláma során további nagy értékű aktívákat ad el a kormány. A jelenlegi értékviszonyok alapján további 4,7 milliárd euróra számíthat a mostani piaci zavarokat viszonylag jól álló Credit Lyonnais, illetve Renault még meglévő - 11, illetve 44 százalékos - állami tulajdoni hányadának eladása révén. Hasonló sietséggel kerülhet az eladási listára a még mindig 100 százalékig ellenőrzött Snecma repülőgéphajtóműgyár, az 51 százalékban birtokolt déli autópálya-társaság, illetve az egyharmad részben tulajdonolt Thales hadiipari konszern. Ennél sokkal óvatosabban akar eljárni a kormány a nehéz helyzetben lévő France Telecom távközlési szolgáltató 55 százalékos hányadának eladásával, illetve a viharvert Thomson Multimedia és a Dassault privatizálásával. Politikailag kényes ügy lesz az állami EdF áram-, illetve a GdF gázszolgáltató eladása, amivel akár hosszabb ideig is várni kényszerül a mostani francia kormány. Raffarin kormányfő privatizációs listáján neves cégek szerepelnek Leminősítette Lengyelországot az S&P A Standard and Poor’s hitelminősítő intézet A pluszról A-ra rontotta Lengyelország nemzeti valutában fennálló, valamint nem biztosított, első helyre sorolt adósságának besorolását. A hitelminősítő a költségvetési hiány mértékével és az államadósság szintjének lehetséges emelkedésével indokolta döntését. A bejelentést követően a zloty némileg gyengült a dollárral és az euróval szemben. Az S&P úgy véli, hogy a gazdasági szerkezetátalakítás, a növekvő munkanélküliség, az uniós csatlakozással kapcsolatos költségek, valamint az adók csökkentésének szükségessége miatt a kormány képtelen lesz a deficit kordában tartására. Mivel a 2004-re szóló tervek a GDP 5,7 százalékát kitevő költségvetési hiánnyal, illetve az állami vagyon értékesítésének „lassú” előrehaladásával számolnak, a hitelminősítő intézet előrejelzése szerint az államadósság GDP- hez viszonyított aránya a tavalyi 40,5-ről 47,5 százalékra emelkedik majd - tudósít a Bloomberg. Dariusz Rosati, a jegybank monetáris politikai tanácsának tagja szerint a lefokozás rávilágított a kormány hosszú távú költségvetési terveinek bizonytalanságára, az állami pazarlás mérséklésének kudarcára és a közszféra működésének alacsony hatékonyságára. Grzegorz Kolodko pénzügyminiszter tervei között szerepel ugyan, hogy a büdzsé hiányát 2005-re a GDP három százalékára mérsékli, ám a megvalósítás részletei még nem ismertek - emlékeztet a Reuters. (VG) Fogyasztási hitelek egységesítése az EU-ban Brüsszel tervezetének célja a banki ajánlatok összehasonlíthatóságának növelése VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A nyári szünet előtti utolsó ülésén az Európai Bizottság véglegesítette a fogyasztási hitelekről szóló új direktívatervezetét. A jelenlegi, 1987 óta érvényben lévő szabályozás módosítása a bizottság véleménye szerint a pénzügyi szolgáltatások területén még hiányzó, uniós szintű fogyasztóvédelem megteremtése érdekében szükséges. Brüsszel reményei szerint a tervezet - amelyet még az Európai Parlamentnek és a nemzeti kormányoknak is el kell fogadniuk - egységesíti majd a fogyasztási hitelek 500 milliárd eurós uniós piacát - írja a Rapid. A javaslat elsődleges célja az átláthatóság és a hitelajánlatok összehasonlíthatóságának növelése. Ennek érdekében egységesítené a hitel összes költségét kifejező „éves százalékráta” fogalmát (ez hozzávetőleg a magyarországi teljes hiteldíjmutatónak felel meg), valamint két új mutatót is bevezetne. A „hitelező által felszámított összeg” nem tartalmazná a teljes költségnek az adóhatóságnak, a közvetítőnek vagy más harmadik félnek fizetendő részét, a „teljes kölcsönráta” ugyanezt a számot százalékban fejezné ki. Az összehasonlítást megkönynyítő eszközök fejlesztésének szükségességét indokolják azok a közvélemény-kutatási adatok, amelyek szerint az EU-ban a fogyasztók fele egyetért azzal az állítással, hogy „előzetesen soha nem lehet tudni, mennyibe is kerül a hitelfelvétel”. A hitelintézetek erős ellenérzését váltották ki a „felelős kölcsönzés” előmozdítását célzó előírások, amelyek megkövetelik, hogy a hitelezők győződjenek meg a fogyasztók törlesztési képességéről - írja a Financal Times. A pénzügyi szolgáltatói csoportok szerint gyakorlatilag lehetetlen megítélni, hogy a fogyasztók rendelkeznek-e a megfelelő forrásokkal, így az előírás a hitelezőket éppen a hazai piacukról való kilépéstől - ami pedig a tervezet egyik fontos célja lenne - riasztaná el. A hangsúlyozottan harmonizációs célú javaslat - hacsak egyes esetekben kifejezetten másként nem rendelkezik - megtiltaná a tagállamok számára, hogy a közös szabályokat újakkal egészítsék ki. A tervezet a fogyasztói kölcsönök minden formáját lefedi, a klasszikus lakáshitelekre azonban nem vonatkozik. Megbénult az üzleti élet Uruguayban Gyakorlatilag leállt az üzleti élet Uruguayban, miután a kormány kedden ideiglenesen felfüggesztett minden banki tevékenységet, s az intézkedést szerdára is meghosszabbították. A Reuters szerint évtizedek óta példa nélküli fejleményre azután határozták el magukat Montevideóban, hogy az argentin és a brazil válság begyűrűzéseképpen az uruguayi pénzügyi rendszerből is több száz millió dollárt szivattyúztak ki a befektetők, kedden pedig néhány óra leforgása alatt 14 százalékot zuhant a nemzeti valuta értéke a dollárral szemben. A BBC szerint a befagyasztás még jobb esetben is eltarthat legalább egy hétig, mivel egyelőre semmi jele annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hajlandó lenne az ország gazdaságát készpénzsegéllyel kihúzni a kátyúból, amint erről egy hete ott tárgyal egy uruguayi küldöttség. Elemzők ugyanakkor biztatónak tartják, hogy az Egyesült Államok - nyilatkozatai szerint - támogatna egy ilyen lépést. Uruguayban a turizmus és a mezőgazdaság mellett a bankszektor a fő jövedelemszerző ágazat. Az ország gazdasága azonban három egymást követő év recessziója után az idén újabb 10 százalékkal zsugorodott. Az év eleje óta a banki letétek 33 százalékát váltották ki, a központi bank tartalékai 76,6 százalékkal csökkentek. A helyi pezó 50 százalékot vesztett értékéből június 18-a óta, amikor a kormány a lebegtetése mellett döntött, s csak a keddi bankzárlat újabb 14,3 százalékos értékvesztést okozott. (VG) 2002. augusztus 1., csütörtök Nadrágszíjmeghúzás kezdődik Izraelben A modern Izrael fennállásának eddigi legsúlyosabb megszorításait tartalmazó költségvetési törvénytervezet beterjesztéséről határozott kedden éjszakába nyúló ülésén a jeruzsálemi kormány. A 2003-as büdzsé kiadási oldalát több mint 8,5 milliárd sékellel (1,8 milliárd dollárral) lefaragó intézkedések között szerepel a munkanélküli-segélyek drasztikus csökkentése és egyéb jóléti intézkedések megnyirbálása, illetve a honvédelemre fordított kiadások 3 milliárd sékellel történő megkurtítása (utóbbit részben kompenzálja az USA kongresszusa által a zsidó hadsereg számára megszavazott 200 millió dolláros pluszjuttatás). A kabineten belül is csak kis többséggel, 14:12 arányban elfogadott tervezetet a knesszetben három olvasat után kell jóváhagyni december 31-ig. Elemzők szerint azonban a megszorítások sorsa annak fényében különösen kétséges, hogy a baloldali Munkapárt és az ultraortodox Sasz párt koalíciós miniszterei kivétel nélkül elvetették a tervet. A bírálók szerint inkább az elfoglalt palesztin területekre költözött zsidó telepeseknek adott támogatásokat kellene lefaragni - erről azonban nincs szó a büdzsé tervezetében. A feszültségek éleződése miatt egyes elemzők már kormányválság veszélyéről beszélnek. Az izraeli GDP (döntően a 2000 ősze óta zajló palesztin felkelés és a háborús állapotok következményeként) tavaly 0,6 százalékkal zsugorodott, ez évre újabb 1 százalékos recesszió várható, s a kormány jövőre is csupán 1 százalékos növekedéssel számol. (BBC, Reuters)