Világgazdaság, 2002. október (34. évfolyam, 189/8450-210/8471. szám)
2002-10-01 / 189. (8450.) szám
2 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Emelkedik az eurózóna inflációja Szeptemberben 2,2 százalékos volt az eurózóna inflációja az augusztusi 2,1 százalékkal szemben - áll az Eurostat gyorsjelentésében. Gazdasági elemzők szerint az övezet inflációs rátája az idén meg fogja haladni az Európai Központi Bank által kitűzött 2,5 százalékos határt, ami a bruttó termék csökkenő növekedése mellett nehéz feladatokat ró a kamatlábcsökkentésektől ódzkodó EKB-ra. (Financial Times) Bécs előveszi a Benes-dekrétumokat A november 24-i előre hozott választásokra tekintettel az osztrák kormány arra készül, hogy felkérje az Európai Uniót: várja el Csehországtól, hogy törölje törvénytárából az úgynevezett Benes-dekrétumokat, „minthogy azok összeegyeztethetetlenek az EU-joggal”. Az elvárás alapját a heidelbergi Max Planck Intézetnek a jelentése képezi. (Die Presse) Prága gyengíti a koronát A Cseh Központi Bank minden eszközzel azon lesz, hogy megállítsa a korona erősödését - közölte Oldrich Dedek, a jegybank alelnöke. A bank célja a 31,5 korona/euró árfolyam; a múlt héten a jegyzés 30,285-en zárt. A cél érdekében a bank további kamatcsökkentésre is hajlandó. (Reuters) Schröder: Inkább takarékoskodás Gerhard Schröder német kancellár a koalíciós tárgyalások tegnapi megnyitása előtt úgy nyilatkozott, hogy nem adóemelésekkel, hanem inkább megtakarításokkal szeretné kiegyenlíteni a bevételek kiesésével küszködő költségvetés hiányát. Ezzel pártja egyes korifeusaival szemben pénzügyminisztere, Hans Eichel mellett foglalt állást, aki egyebek között az adókedvezményeket is meg akarja nyirbálni. (Reuters) Berlusconi adakozó A jövő évi olasz költségvetés kormánytervezete az eredetileg vélt 0,8 helyett 1,5 százalékra mérsékli az idén 2,1 százalékos GDP-arányos hiányt - derült ki Silvio Berlusconi kormányfő közléséből, aki szerint 7,5 milliárd eurós adócsökkentést érvényesítenek jövőre; ebből 5,5 milliárd jut 28 millió olyan olasznak, akinek éves jövedelme nem haladja meg a 25 000 eurót (forintban havi 500 ezret). (Reuters) Irak nem téríti el Blairt az euróátvételtől VG-ÖSSZEFOGLALÓ A brit Munkáspárt vezetői ismét kiálltak az egységes európai pénznem 2006 előtti szigetországi bevezetése mellett. „Ha a belépés öt gazdasági feltétele teljesül, javasolni fogjuk az euróhoz való csatlakozást, a végső szót pedig népszavazáson mondják ki a brit polgárok” - szögezte le a Reuters szerint a blackpooli pártgyűlésen Gordon Brown pénzügyminiszter, akit pedig elemzők korábban az uniós valuta átvételének kevésbé lelkes támogatói közé soroltak. Tony Blair kormányfő egy nappal korábban még határozottabban utasította el azokat a találgatásokat, amelyek szerint az Irak elleni háborús készülődés miatt lekerült volna a napirendről a jövő őszi népszavazás lehetősége. „Szó sincs erről. Mindig is azt mondtam, nagyon-nagyon fontos Nagy-Britannia számára, hogy Európa központjában legyen” - nyilatkozta a BBC-nek. Ahhoz, hogy a szigetország még a 2006-ban esedékes következő parlamenti választások előtt bevezethesse az egységes valutát (s ezáltal sikerüljön ezt a témát távol tartani a választási kampánytól), legkésőbb 2003 őszén kell döntést hoznia a népszavazásnak - hiszen a belépéshez szükséges makrogazdasági feltételek teljesítésének értékeléséhez Brüsszelnek időre van szüksége, az árfolyam-stabilitási kritériumnak két éven át meg kell felelni, és a belépés számos technikai előkészülete is időigényes. A kormány jövő júniusra vizsgálja meg, teljesül-e a belépés öt gazdasági feltétele. (VG) Vállalati prospektusvita az Európai Unióban VG-ÖSSZEFOGLALÓ A német kormány azt szeretné, ha az uniós értékpapír-kibocsátás egységes feltételeit megteremtő szabályozás teljes szabadságot adna a vállalatok számára a felügyelő hatóság megválasztásában. Az Európai Bizottság augusztusban bemutatott javaslata - amelyet még az EU kormányainak és az Európai Parlamentnek is jóvá kellene hagynia - a részvénykibocsátások, valamint az 50 ezer eurónál kisebb értékű kötvénykibocsátások esetében kizárólag a hazai hatóság illetékességét ismerné el a prospektusok engedélyezésében - emlékeztet a Financial Times. Berlin szerint „a szabályozó hatóság szabad megválasztása megfelel a jelenlegi gyakorlatnak, és azt egy integrált európai tőkepiacon lehetővé kell tenni”. A német elképzelések megvalósulása azt eredményezhetné, hogy a nagyvállalatok azoknak a nagy pénzügyi központoknak - mint London vagy Frankfurt - a hatóságaihoz fordulnának, amelyek tőzsdéin értékpapírjaikat jegyzik. A kisebb pénzpiacokkal bíró országok azonban elvesztenék a hazai vállalatok felügyeletének jogát. Párizs, Róma és Madrid ezért az eredeti bizottsági javaslat megvalósulását támogatja. Berlin elképzelései mellett sorakozott fel viszont Nagy-Britannia, Ausztria és Luxemburg. Az európai bankok és az EP szintén a német tervezet elfogadását látnák szívesen. Uniós diplomaták szerint a vita - várhatóan novemberben - kompromisszummal zárul majd, ami a kötvénykibocsátások esetében igen, a részvénykibocsátások esetében azonban nem adja meg a szabad választás jogát. KÜLFÖLD Nyitva maradt uniós fejezetek A versenyjog témájában új találkozóra lesz szükség Brüsszelben Rácáfolva a korábbi hírekre, ma végül egyik, még ez ügyben elmaradó tagjelölt sem tudja majd lezárni a versenyjogi fejezetet - meghiúsítva azt a dán szándékot, hogy októberig valamennyi, nem költségvetési vonzatú témát „letisztítsanak” az asztalról. FÓRIS GYÖRGY _____________ Brüsszel Magyarországgal együtt öt tagjelöltnél a mai külügyminiszteri szintű tárgyalási forduló után is nyitva marad a versenyjogi fejezet. A lengyelek és csehek esetében az acélipari rekonstrukció, a magyaroknál az adókedvezmények kérdése tartja még vissza a dossziét, a szlovákok és máltaiak kapcsán a hivatalos magyarázat csak annyi, hogy „nem lettek készen” a papírmunkákkal. Valójában úgy tudni, hogy maga az elnökség döntött amellett: egy újabb, októberi fordulón tesz még egy kísérletet, hogy valamennyi érintett tagjelölttel együtt pipálhassák ki a versenyfejezetet. A Kovács László vezette magyar delegáció és az EU-tizenötök konferenciája a legutóbbi miniszteri forduló óta lezárt témaköröknek (az audiovizuális politikának, a regionális politikának, valamint az agrárfejezet aktualizált növény- és állat-egészségügyi részének) félretételét fogja formálisan is regisztrálni. Szinte biztos téma lesz az új tagok leendő költségvetési hozzájárulásával kapcsolatos kérdéskör is. Az EU-külügyminiszterek hétfőn abban már elviekben egyetértettek, hogy nem megengedhető a nettó befizetői helyzet kialakulása, ám ennek elkerüléséről továbbra is megoszlanak a vélemények. A dán elnökség olyan javaslattal állt elő, ami az első tagsági évben a közösségi támogatások mennyiségét növelné, ezzel is csökkentve a kompenzációs terhek nagyságát. Így kezdeményezték, hogy a 2004-ben esedékes kohéziós alap 4 százalékát és a strukturális alap 20 százalékát mindenképpen folyósítják. Az is felmerült, hogy a csatlakozási szerződést aláírt tagjelöltek 2003- ban készítsenek olyan projektterveket, amelyek alapján 2004-ben meg lehet indítani a kifizetéseket. Döntés nem született A külügyminiszterek hétfői ülésén egyebekben kiemelt téma volt a Nemzetközi Büntetőbíróság, illetve az Egyesült Államok és egyes európai országok esetleges kétoldalú egyezségének a problémája. A külügyminiszterek közös elvi állásfoglalásban szögezték le, hogy aki háborús bűnöket követett el, az nem mentesülhet a felelősségre vonás alól. A helyszínen diplomaták úgy értékelték ezt a kitételt, mint ami kellő módon behatárolja a lehetséges kétoldalú megállapodások tartalmát is. Az uniós felvételre esélyes tíz jelölt Új fejezetzárás kedden Brüsszelben Lengyelország: regionális politika Málta: környezetvédelem Bulgária: pénzügyi ellenőrzés „Asztalon" maradt nem börségvetési fejezetek: Versenyjog: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Málta, Szlovákia EU intézmények: Csehország, Lettország, Magyarország Közlekedés: Csehország Adózás: Málta Vám: Málta lezárt fejezetek száma: 28: Ciprus, Észtország, Litvánia, Szlovénia 27: Lettország, Szlovákia 26: Magyarország, Lengyelország 25: Csehország 24: Málta r s , s. .. • ‘ ...V i / r ~ w j'*v7 ’ Észtország l fi -Lettország 'Litvánia Lengyelország /' ', v", Csehország X Szlovákia rK'"' f ~ \ írA . Magyarország • • Szlovénia ' h S...VJ ‡ mCY'~ v k'?(/ } Málta ? 1 VG-GRAFIKA Forrás: VG-gyújtás Jó agrárkereskedelmi mutatók • Folytatás az 1. oldalról A térség első számú agrárexportőre azonban így is Magyarország, Románia például mezőgazdasági behozatala több mint 15 százalékát innen szerzi be. Szlovénia főként a jugoszláv utódállamokba szállít élelmiszert (kivitele 61 százalékát), és a Baltikumban is a három állam egymás közötti forgalma a meghatározó. A többi EU-tagjelölt országgal folytatott agrárkereskedelem Bulgária esetében szinte elenyésző, itt az unió, a kelet-európai államok és a tengerentúli OECD-tagországok szerepe a meghatározó. Az agrárkivitel abszolút értéke ugyan mind a tíz vizsgált országban nőtt az elmúlt esztendőkben, ám a területnek a teljes kivitelen belüli aránya - a nagyon enyhe növekedést regisztráló Szlovéniától eltekintve - mindenütt csökkent a kilencvenes évek közepe óta. Magyarország esetében különösen látványos volt ez a csökkenés, az 1995-ös 22 százaléknak tavaly csak mintegy harmadát érte el a mezőgazdasági kivitel súlya. A legmagasabb rátát (12 százalék) Litvániában, a legalacsonyabbat (3 százalék) Csehországban regisztrálták. A behozatal terén hasonlóan szinte általános volt az agrártermékek relatív térvesztése; itt Litvánia volt az egyetlen kivétel. Magyarország (az 1995-ben mért több mint 6 százalék után) 3 százalékkal immár a régió legalacsonyabb mutatójával bírt tavaly, a legmagasabb pedig Litvánia 14 százalék közeli értéke volt. Agrárkereskedelmi mérleg (millió dollár) 2000 -500 -1000 1995 1500 o '03 cn CDK NI ra 1000 =30 ti “o ti ez Z 'in -J —i 500Ilm,“UU nj tn rrri □ 2001 C A=! CD isi —I co m VG-GRAFIKA „Kalapozásra” készül a Világbank VG-ÖSSZEFOGLALÓ Horst Köhler, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint a szervezet hét végi találkozóján a delegáltak a globális gazdaság újjáéledését illetően „reális bizodalmuknak” adtak hangot. A világgazdasági kilátásokra nézve kockázatosnak ítélt japán stagnálással kapcsolatban Köhler kijelentette, hogy az ország jegybankjától kapott magyarázatot követően már „kedvezőbben viszonyul” a bankoktól való közvetlen részvényvásárlásra vonatkozó döntéshez. A japán jegybank nemrég jelentette be, hogy a pénzintézetek által birtokolt részvények megvásárlásával kívánja megóvni azokat az értékpapír-piaci ingadozások kedvezőtlen hatásaitól, illetve enyhíteni szeretné a piacokra a papíroktól megszabadulni igyekvő bankok által kifejtett nyomást - emlékeztet a Reuters. James Wolfensohn, a Világbank elnöke a találkozón „frusztrálónak” nevezte, hogy „állandóan kalapoznia kell a gazdag országok között”, megpróbálva összegyűjteni a pénzt a korábban már elfogadott programokhoz a szegény országok támogatására. Wolfensohn utalt a G8 országainak az idén tett ígéretére, amely szerint egymilliárd dollárral segítik a súlyosan eladósodott szegény országokat. Gordon Brown brit pénzügyminiszter ennek kapcsán elmondta, hogy bár 15 ország ígért hozzájárulást, konkrét felajánlást - összesen alig több mint 200 millió dollárt - csak Nagy-Britannia, Német- és Svédország tett. A szegény országokkal való szolidaritáshoz hasonlóan a kereskedelmi korlátok lebontásának kérdésében is jobbára csak elvi egyetértés mutatkozott. Több más felszólaló mellett Paul O’Neill amerikai pénzügyminiszter is kifejezte meggyőződését, hogy „a világ jobb hely lenne bármiféle (kereskedelmi) támogatás vagy vám nélkül”, terv azonban nem körvonalazódott ezek eltörlésére. Az afrikai miniszterek nem is bíznak a változásban, mondván, hogy „amíg a gazdag országok megengedhetik maguknak termelőik támogatását, addig azt meg is teszik”. Köhler ígéretet tett arra, hogy az IMF jövő évi találkozójára Észak-Korea is meghívást kap. ANNE KRUEGER, az IMF helyettes vezetője szerint a nemzetközi közösség növekvő támogatását élvezi az a javaslat, amely szerint a fizetésképtelenné vált országok adósságainak újratárgyalására egy független hitelezői fórumot kellene felállítani. Krueger elismerte azonban, hogy valutaalap tagállamai között egyelőre nincs egyetértés a szervezet alapszabályának ehhez szükséges módosításáról. 2002. október 1., kedd Kormányukat büntetnék az írek VG-ÖSSZEFOGLALÓ Az október 19-i ír népszavazással kapcsolatos múlt heti közvélemény-kutatás (VG, szeptember 30., 2. o.) azt mutatja, hogy erősen csökkent a kormánynak és a kormányzó Fianna Fail pártnak a népszerűsége, miután az ügyészséghez újabb vádakat terjesztettek be arról, hogy évtizedeken át törvénytelenül pénzt fizettek volt ír minisztereknek. A közvélemény-kutatás szerint szoros korreláció van a kormánnyal való elégedetlenség és a nizzai szerződés ellenzése között - jelenti az EUobserver az Irish Timesra hivatkozva. Ezért elképzelhető, hogy az ír szavazók másodszor is elutasítják a szerződést, pedig csak a kormányra haragszanak. A kormánypárt most 500 ezer eurót akar fordítani a szerződést népszerűsítő kampányra. Az említett közvélemény-kutatás szerint csak a választók 16 százaléka mondta, világosan tudja, miről szól a szerződés, 19 százalékuk azt válaszolta, fogalma sincs róla. A szavazás helyeslő eredménye veszélyben forog annak ellenére, hogy a nagy politikai pártok, a gazdasági élet szervezetei és a római katolikus egyházi hierarchia is támogatja a szerződés elfogadását. Az ellenzéket az IRA támogatói és a zöldek vezetik a semlegességet hirdetve. Márpedig az EU bővítéséről szóló szerződés jövője függ az ír választóktól. Bertie Ahern miniszterelnök vasárnap kijelentette, a második elvetés elfordítaná az országtól európai barátait és a befektetőket, ezért kérte a szavazókat, ne használják a népszavazást a kormány elleni indulatuk kifejezésére - írja a londoni Times. A The Guardiannak adott interjújában pedig Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa egyenesen úgy fogalmazott: Európa jövője forog kockán, mivel elfogadhatatlan, hogy nem esetén jogi „csűrcsavarral” kerüljék meg az elutasítást.