Világgazdaság, 2002. november (34. évfolyam, 211/8472-230/8491. szám)
2002-11-04 / 211. (8472.) szám
2 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN A küszöb alá eshet az eurózóna inflációja Yves Mersch, a luxemburgi központi bank kormányzója szerint az eurózóna inflációja a 2 százalékos küszöb alá csökken, és középtávon az 1,6-1,9 százalék közötti sávban alakul majd. Az árszínvonal-emelkedés üteme a monetáris unióban három hónapja meghaladja a 2 százalékos határt; az előzetes adatok szerint októberben 2,2 százalékos volt. Mersch inflációs nyomásként az olajárakat és a béremelkedést említette, amelyeket azonban az árfolyamok alakulása és a lassuló gazdasági növekedés ellensúlyoz. (Reuters) Késhet az uniós információcsere megindulása Didier Reynders belga pénzügyminiszter azt javasolja, hogy az EU halassza el a külföldön tartott megtakarításokkal kapcsolatos információk megosztásának megkezdését, ha a megállapodásba Svájcot nem sikerül bevonni. A várhatóan még az idén megszülető uniós jogszabály 2011-től kötelezné a tagállamokat az információk megosztására. Reynders szerint ha Svájccal nem jutnak egyezségre, akkor a tagállamok számára lehetővé kellene tenni, hogy válasszanak az információk megosztása és az adókivetés között. (Reuters) Argentína nem ír alá bármit az IMF-fel Eduardo Duhalde argentin elnök kijelentette: országa nem fog olyan megállapodást aláírni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amely veszélybe sodorná a gazdasági újjáéledést. Duhalde az utóbbi időben tapasztalható újjáéledés jeleként az adóbevételek és a bankbetétek növekedését említette. Az IMF minapi közleménye szerint némely területen közeledett ugyan a két fél álláspontja, több kulcskérdésben azonban még további tárgyalásokra van szükség. (Reuters) Az EU amerikai cigarettagyárat perel Az Európai Bizottság pénzmosás vádjával pert indított az R. J. Reynolds amerikai cigarettagyár ellen. A bizottsági vádak között eredetileg a csempészet is szerepelt, ám egy New York-i kerületi bíróság februári ítélete értelmében amerikai bíróság külföldi adókövetelésekkel kapcsolatban nem dönthet. A pénzmosással összefüggő eljárás azonban zöld utat kapott, és Brüszszel reményei szerint annak eredményeként több száz millió eurós kártérítést kap majd. (EUobserver) Helycserék az amerikai gazdaság irányításában? VG-ÖSSZEFOGLALÓ A Fehér Ház leváltásokat tervez a gazdasági irányítók között a keddi félidős választások után - értesült kongresszusi körökből a Reuters. A találgatások szerint távozni fog Lawrence Lindsay, az elnök gazdasági főtanácsadója, Harvey Pitt, a SEC, az értékpapírfelügyelet elnöke s esetleg Paul O’Neill pénzügyminiszter is. Pitt menesztését utóbb Ari Fleischer elnöki szóvivő konkrétan megcáfolta, a többiekkel kapcsolatban más kormányzati nyilatkozók azt állították, hogy Bush elnök bízik gazdasági csapatában. A helycserék mindazonáltal már megkezdődtek a nemzetgazdasági tanácsban, amely közvetlenül az elnököt látja el gazdaságpolitikai véleményekkel. Keith Henessy váltotta föl Marc Summerlint a tanács igazgatóhelyettesi tisztségében, mától a pénzügyminisztériumban folytatja munkáját James Carter, a költségvetési és adópolitika eddigi aligazgatója. Az átszervezéseket több republikánus törvényhozó és tanácsadó is szükségesnek tartotta a kormányzatnak is felróható gyenge gazdasági teljesítmény miatt. Busht ugyanakkor az zavarhatja, hogy tanácsadói a nyilvánosság előtt különböztek össze, amikor ő egységes csapat képét szerette volna fölmutatni. Nem kedveznek a kormányzatnak a múlt héten nyilvánosságra hozott októberi adatok: a munkanélküliség 5,6-ről 5,7 százalékra emelkedett, 5000 munkahely szűnt meg, a feldolgozóipar indexe 49,5-ről 48,5 pontra esett. A Reuters felmérése szerint a Wall Street arra számít, hogy a Fed szerdai ülésén negyed-fél pontos kamatcsökkentést jelent be. Uniós program az adóelkerülés ellen Az Európai Unió Fiscalis 2007 néven egy új program elindítását tervezi, amely a szervezett adóelkerülés visszaszorítását célozza majd. A program keretében az elkövetkező öt év során 44 millió eurót fordítanak majd az adóellenőrök képzésére és a határokon átnyúló együttműködés erősítésére. A célok között szerepel a tagjelölt országok adózási standardjainak emelése is. (EUobserver) KÜLFÖLD Iszlámpárti előny Ankarában Az első eredmények az AKP győzelmét ígérik a törökországi választásokon Az Igazság és Haladás Pártja (AKP) - nem sokkal a szavazatszámlálások megkezdése után - a vasárnapi törökországi választásokon bejelentette, hogy valószínűleg egyedül is kormányt tud majd alakítani. VG-ÖSSZEFOGLALÓ Az új kormány legsürgetőbb feladata a pénzpiacok bizalmának helyreállítása lesz. Ez elsősorban annak megerősítését jelenti, hogy Ankara továbbra is tartja magát a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen kidolgozott gazdasági programhoz. Az IMF korábban a politikai bizonytalanságra hivatkozva halasztotta el a választások utánra a 16,3 milliárd dolláros hitelprogram keretében soron következő, 1,6 milliárdos részlet folyósítását - emlékeztet a Financial Times. Az előrejelzések szerint a Bülent Ecevit kormányfő vezette Demokratikus Baloldal Pártja elveszítheti még a parlamenti képviseletét is. A vallási gyöker és a szegények gyámolítójaként fellépő AKP vezette a felmérések többségét már jóval a választások előtt is. Az urnák zárását követően pedig, az első exit poll eredmények ismeretében Abdullah Gül, a párt elnökhelyettese azt nyilatkozta: „úgy néz ki, hogy egymagunkban is alakíthatunk kormányt.” Elemzők azonban félelemmel tekintenek az iszlamista gyökerű AKP esetleges kormányzása elé. Az AKP az 1996-1997-ben a koalíciós kormányt vezető iszlamista Jólét Párt romjaiból nőtt ki, miután azt az ország katonai vezetése elmozdította a hatalomból. Az AKP elsősorban Anatólia vidéki lakossága körében, a városi szegények, valamint a kis- és középvállalkozók körében népszerű.Recep Tayip Erdogan pártelnök - aki nem lehet kormányfő, mert „vallási felbujtás” vádjával 1999-ben rövid ideig börtönben ült - korábban úgy nyilatkozott, hogy a parlamenti többség megszerzése esetén az AKP egyedül is kormányt alakít. Elemzők azonban elképzelhetőnek tartják a Republikánus Néppárttal (CHP) való koalíciókötést, hogy az védelmül szolgáljon az AKP-t gyanakodva szemlélő hadsereggel szemben. A balközép CHP - amelyet a modern Törökországot megteremtő Kemal Atatürk alapított - népszerűsége azután kezdett nőni, hogy két hónappal ezelőtt csatlakozott hozzá Kemal Dervis korábbi gazdasági miniszter, aki a pénzügyi válság leküzdéséért folytatott harcban elért sikerei révén bel- és külföldön egyaránt elismerésnek örvend. A valószínű harmadik befutót - amelyik még esélyes lehet a parlamenti bejutásra - a Cem Uzan média- és távközlési mogul által újonnan alapított Ifjúság Pártot megfigyelők nem tartják „komoly” formációnak; a szélsőjobboldali populista nézeteket hangoztató pártot az isztambuli üzleti körökben elterjedt vélemény szerint Ozan csak azért hozta volna létre, hogy képviselőként immunitást nyerjen a békés külföldön ellene folyó perekben. Az új török kormány előtt álló legnagyobb kihívások mmt • kivezetni az országot az 1945 óta a legsúlyosabb recesszióból • egy esetleges háború Irakban, ennek gazdasági és a kurd kisebbséget érintő következményeivel • kiharcolni, hogy az Európai Unió időpontot ajánljon a csatlakozási tárgyalások megkezdésére • megegyezésre jutni Görögországgal Ciprus kérdésében VGCRAFIKA Forrás: VG-gyűjtés Európa a legolcsóbb fejlett régió •Folytatás az 1. oldalról Magyarországon a Mercer-metodológiával egyező KSH-adatokat figyelembe véve a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak bruttó havi átlagbére megközelíti a 140 ezer forintot, ami éves szinten euróban kifejezve hétezer euró alatti átlagfizetést mutat. A nagy foglalkoztatónak számító, meghatározó aurópai gazdaságokban az átlagkereset ennek négyszerese körül alakul, a német és a brit piacon a férfiak átlagbére egyaránt valamivel 31 ezer euró feletti. A spanyol és az olasz térség húszezer euró körüli bérekkel számol. Az uniós munkaerőköltség színvonala azonban így is több mint 35 százalékkal marad el az amerikai adatoktól, Japánnal szemben pedig 60 százalékos a költségelőny. A rivális térségek lemaradását nem a jogszabályban rögzített, hanem a cégek által önkéntesen vállalt juttatások szintje emeli meg. Az Egyesült Államokban ötezer, Japánban pedig háromezer euró feletti juttatásra vállalnak a cégek dolgozónként kötelezettséget, ami végeredményben a kétezer euró körüli európai színvonalhoz képest jelentős drágulást eredményez. Az unió tehát - különösképpen a bővítést követően - vonzó terep lehet a multinacionális vállalatok számára. A jelenleg meglévő előnyök pedig hosszú távon hozzájárulhatnak a munkanélküliség hathatós kezeléséhez - fogalmaz a tanulmány. Külön figyelemre méltó a bérmelléki költségek bérhez viszonyított aránya. E tekintetben ugyancsak Franciaország vezet 46 százalékkal, de az olaszok 43 százaléka szintén messze felülmúlja a 30 százalék alatti uniós szintet. A bérköltségek versenyében a két legnagyobb létszámú ország mutatói még a meghatározóak. Kína 1231 eurós bére és 1827 eurós teljes munkaerőköltsége, valamint India valamivel kétezer euró feletti munkaerőköltsége jelentős fenyegetést hordoz a bérek és bérterhek emelését szorgalmazó országok számára. Az uniós tagállamok számára az utóbbi időben ráadásul az euró bevezetésével is megváltozott a helyzet. Munkaerőpiacaik ugyanis jobban összehasonlíthatóak, ami a termelői és szolgáltatói infrastruktúrák növekvő mobilitása miatt egyre inkább versenytársakká teszi az egyes országokat - emlékeztet a tanulmányhoz fűzött kommentárjában David Formosa, a Mercer európai vezetője. BÉRKÖLTSÉGEK AZ EGYES ORSZÁGOKBAN (euró) Bár Bérterhek Bérterhek Teljes Szociális Egyéb A munkáltató a bérek költség terhek köteleönkéntes %-ában tettségekvállalásai Franciaország 33 106 12 194 2483 662 46 48 445 Belgium 33 432 11 5940 2173 41 47 199 Svédország 31 941 10 483 11180 36 43 543 Németország 31 492 6 8650 1575 27 39 932 Luxemburg 33 432 4 5700 1672 19 39 673 Dánia 36 322 109 1694 5456 38 670 Hollandia 30 327 3 6570 2426 20 36 411 Finnország 28 402 2 508 4938 284 27 36 132 Egyesült Kir. 31 289 2 0030 2347 14 35 638 Ausztria 26 765 5 862 412 669 26 33 708 Olaszország 22 968 7 667 2042 230 43 32 905 Írország 26 522 3 1830 1989 20 31 694 Spanyolország 19 307 6 1010 965 37 26 374 Portugália 10 671 2 534 762 107 32 14 075 Görögország 9928 2 776 865 149 38 13 718 EURÓPÁN KÍVÜLI TÉRSÉGEK: Japán 45 654 5 9220 5022 24 56 598 USA 40 601 3 106 528 3248 17 47 483 India 1 654 3650 0 22 2 019 Kína 1 231 5350 62 49 1 827 Forrás: Mercer 2002. november 4., hétfő Világkereskedelmi bírság terve Az amerikai kormányzat legújabb tervei szerint pénzbüntetés alkalmazásával kellene kikényszeríteni a nemzetközi kereskedelem szabályainak és egyéb gazdasági normáknak a betartását. A váltás azt jelentené, hogy Washington maga is igazolva látja az eddig kikötött és alkalmazott szankciók rendszerének gyenge hatásfokát. A javaslat szerint először környezetvédelmi és munkaügyi normák betartatlansága esetén vetnének ki pénzbírságot, később azonban a kereskedelmi szabályok mellőzése miatt elmarasztalt országokra is ilyen büntetést rónának ki. Ha a szankcionálandó ország nem fizetne, akkor az exportjára pótlólagos vámot lehetne kivetni. Az új szabályozási rendről szóló elképzeléseket először Chile és Szingapúr kormányának adják át, mivel az USA a két állammal kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményt készül kötni. A világkereskedelem ügyeiben jártas politikusok azonban úgy látják, hogy a pénzbüntetésen alapuló eljárás idővel a regionális kereskedelmi blokkok együttműködésének szabályozásában is szerepet játszhat, később pedig a Kereskedelmi Világszervezet szankciórendszerében is alkalmazhatóvá válik. A Financial Times szerint a javaslat jelentős mértékben tükröz amerikai belföldi megfontolásokat. (VG)