Világgazdaság, 2002. december (34. évfolyam, 231/8492-248/8509. szám)

2002-12-02 / 231. (8492.) szám

2 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Stabilitási paktum: hadikiadások nélkül? Michele Alliot-Marie francia védelmi miniszter szerint egyre több tagország támogatja Párizs azon javaslatát, miszerint a vé­delmi kiadásokra nem kellene alkalmazni a stabilitási paktum­ban előírt 3 százalékos deficitküszöb követelményét. Nyilatko­zatának különös aktualitást ad, hogy a német kormány a na­pokban bejelentette: a költségvetési hiány lefaragása végett visszamondja egyes katonai megrendeléseit. Az EU pénzügy­miniszterei ma vitatják meg a stabilitási paktumhoz a múlt hé­ten benyújtott európai bizottsági reformjavaslatot. (Reuters) Luxemburg vétóval fenyeget Luxemburg megvétózza a megtakarításokra vonatkozó adatok cseréjét előíró uniós törvénytervezet keddi elfogadását, ameny­­nyiben Svájcot és öt más fontos pénzügyi központot nem sikerül együttműködésre bírni e kérdésben - jelentette ki Jean-Claude Juncker kormányfő. Bern nemrég hozzájárult 35 százalékig terje­dő megtakarítási adó kivetéséhez és bizonyos fokú adatcseré­hez, ám ez messze elmarad az EU elvárásaitól. (Reuters) Mesic Zágráb uniós esélyeiről Stipe Mesic horvát elnök szerint Horvátországnak - amely ez­úttal nem került az Európai Unió bővítésének körébe - később nem lesz gondja az EU-csatlakozással, ha meghozza a kisebb­ségvédelmi alkotmányerejű törvényt, rendezi a (szerb) mene­kültek vagyonának visszaszármaztatását és elősegíti visszatéré­süket, és ha együttműködik a volt jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai nemzetközi törvényszékkel. A horvát államfő a vasárnapi horvát lapoknak nyilatkozva kiemelte, hogy Horvátor­szág az európai mércékhez való alkalmazkodása terén többet is tett, mint az uniós tagsághoz közelebb álló egyes országok, de a fenti követelmények teljesítése elkerülhetetlen. (MTI) + Eichel önkritikája Nem fogalmaztuk meg elég világosan azokat a célokat, ame­lyek a tervezett adópolitikai változtatások mögött álltak - ismer­te el egy lapinterjúban Hans Eichel német pénzügyminiszter. A nyáron felmerült az adóamnesztia gondolata a bevételek növe­lése érdekében, később pedig egyes adónemek emelését és a vagyonadó visszaállítását vetette fel a szaktárca. A kormányzó SPD főtitkára, Olaf Scholz a miniszter nyilatkozatára reagálva je­lezte, nincs napirenden Eichel menesztése. (Reuters, MTI) KÖZLEMÉNY A Világgazdaság előfizetési díja 2003. január elsejétől megvál­tozik. Az egyhavi előfizetési díj 4760 forint, a háromhavi 14 280, a hathavi 28 560 forint és az éves 57 120 forint lesz. Egy utcai példány ára 2002. december 2-tól 220 forint. (Zöld Újság Rt.) KÜLFÖLD Szeptemberben szavaznak a svédek az euróról VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A parlamenti pártok vezetőivel való egyeztetést követően Goran Persson svéd miniszterel­nök bejelentette, hogy szeptem­ber 14-én tartják meg az euró át­vételéről szóló referendumot. Bo Lundgren, a Mérsékelt Párt vezetője azt mondta, hogy a népszavazásra bocsátandó kér­dés megfogalmazásáról, illetve a referendum költségvetéséről még ebben a hónapban határoz­nak. A közös valuta svédországi népszerűségének csökkenését a Demoskop legutóbbi felmérése is megerősítette, az euró átvéte­le mellett és ellen jelenleg egy­aránt 43 százalék foglal állást, míg a lakosság 14 százaléka bi­zonytalan - írja az EurActiv. Az eurózónához csatlakozás kérdése Tony Blair brit minisz­terelnök Európa jövőjéről tartott pénteki beszédében is felme­rült, miután pénzügyminiszte­re, Gordon Brown - kritizálva a monetáris unió gazdasági telje­sítményét, és méltatva a függet­len brit jegybank eredményeit a gazdasági stabilitás fenntartása terén - egyértelmű vonakodásá­ról tett tanúbizonyságot. Blair szerint a kormány már jövőre kiírhatja a belépésről szóló refe­rendumot, támogatásáról bizto­sítva egyúttal a nemzeti szuve­renitáson alapuló „erős, haté­kony és demokratikus Európa” eszméjét - tudósít a Guardian. A miniszterelnök kijelentette: Európának meg kell változnia, mert vezetése túl gyenge. Blair az Európai Bizottság megerősí­tését, valamint egy állandó uni­ós elnökség felállítását javasolta. 2002. december 2., hétfő Génmanipulációs megegyezés A világon a legszigorúbb címkézési szabályozást vezeti be az unió Az Európai Unió agrárminiszte­rei kompromisszumos megál­lapodásra jutottak a génmani­pulált élelmiszerek és tápok forgalmazásának új szabályai­ról. Az alkun még módosíthat­nak a környezetvédelmi mi­niszterek, s azt az Európai Par­lamentnek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy az EU visszavonja a hasonló termékekre 1999 júniusában bevezetett morató­riumot. VG-ÖSSZEFOGLALÓ Az agrárminisztereknek három kérdésben sikerült egyetértésre jutniuk a génmanipulált termé­kekről - adta hírül az EUob­­server. Első és legfontosabb elemként ezentúl minden olyan élelmiszert és állati takarmá­nyozásra szánt tápot címkével kell ellátni, amely 0,9 százalék­nál nagyobb arányban készült génmanipulált alapanyagból. A jelenlegi címkézési gyakorlat az egy százalékon felüli génmani­pulált tartalom feltüntetését te­szi kötelezővé. Ezentúl az adalék­anyagok tisztaságáról is számot kell ad­ni, így például a kétszersült címkéjén föl kell tüntetni, ha génmanipulált szójából vagy kukoricából készült olaj hozzá­adásával készült. Megegyeztek az agrárminisz­terek a génmanipulált tartalmak véletlenszerű előfordulásának engedélyezett határértékéről is: ez 0,5 százalék lehet egy há­roméves átmeneti időszakra. Mint a Süddeutsche Zeitung rámutat, jelenleg a génmanipu­lált növények széllel vagy rova­rok útján terjedő spóráinak, pollenjeinek jelenlétét a „tiszta” táblákban csak egy százalék fö­lött lehet kimutatni. Végül egyetértettek abban is, hogy decentralizált eljárást vezetnek be az újonnan kialakítandó gén­­manipulált termékek engedé­lyezésére a fogyasztók bizton­ságát szolgáló szavatossági rendszer folyamatos fenntartása céljából. . A megállapodás határértékeit a környezetvédők többnyire magasnak tartják, a génmani­pulációban érdekeltek pedig in­kább keveslik, de mint Renate Künast német agrárminiszter rámutatott, a kompromisszum nagyjából mindenkit kielégít. Az egyik legigényesebb zöld­­szervezet, a Greenpeace is úgy nyilatkozott, hogy az alku a vi­lágon a legszigorúbb és a legát­fogóbb címkézési szabályozást vezeti be. A Reuters szerint az ipar rövi­desen új génmanipulált termé­kek előterjesztésével fogja tesz­telni az EU engedélyezési haj­landóságát. Az EU-agrárminiszterek megállapodásának főbb pontjai minden emberi és állati fogyasztás­ra szánt termék kísérő címkéjén föl kell tüntetni a génmanipulált alapanyag vagy adalék arányát, ha az meghaladja a 0,9 százalékot a génmanipulált anyag véletlen­­szerű előfordulása nem haladhatja meg a 0,5 százalékot új, decentralizált hatóság áll fel a jövőbeni génmanipulált termékek piaci engedélyezésére VG-GRAFIKA Egyeztetett visegrádi álláspont • Folytatás az I. oldalról A visegrádi kormányfők szerint az 1999-ben Berlinben elfogadott keretek a jelenleg ajánlottnál na­gyobb mozgásteret biztosítanak az EU számára a bővítés pénzügyi kereteit illetően. Leszek Miller lengyel miniszterelnök kijelentet­te: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a strukturális és a kohéziós támogatások nemrég 2,5 milliárd euróval lecsökkentett összegét visszaállítsák az eredeti 25,5 milliárdra - tudósít az MTI. Miller ugyanakkor spekuláció­nak nevezte azokat a híreket, amelyek szerint Varsó kedvezőt­lenül fogadná a dán elnökség bő­vítési javaslatát. Határozottan visszautasítja azonban azt Jaroslaw Kalinowski mezőgazda­­ sági miniszter, a Parasztpárt ve­zetője, aki szerint „ha elfogad­nánk az EU ajánlatát, akkor leg­jobb gazdaságaink sok esetben alacsonyabb jövedelemhez jut­nának, mint ma. Hogyan mond­hatjuk ezeknek az embereknek, hogy szavazzák meg a belépést, ha tudják, hogy azt követően évekig alacsonyabb lesz a jöve­delmük?” Kalinowski szerint pártja a koalícióból való kilépés mellett döntene, ha a csatlakozási tárgya­lások lezárásakor úgy ítélnék meg, hogy a belépés feltételei el­fogadhatatlanok. Medgyessy Péter miniszterel­nök a találkozót követő sajtókon­ferencián kifejtette: a még nyitott kérdések jelentős részéről hama­rosan meg lehet állapodni az EU- val, így például a földtulajdon­szerzésre javasolt magyar védzáradék és az európai parla­menti helyek számának kérdésé­ről is. „Közel a megállapodás a mezőgazdasági kvóták kérdésé­ben. Úgy gondoljuk, hogy a köz­vetlen kifizetések ügye is rendez­hető kellő rugalmassággal úgy, hogy a csatlakozó országok nem­zeti érdekeit figyelembe vegyék.” Japán bankkonszolidáció VG-ÖSSZEFOGLALÓ Októberben csökkent a japán ipari termelés, a háztartások visszafogták a kiadásaikat, a munkanélküliség ismét a hábo­rú utáni csúcsponton van, rá­adásul csalódást keltő adatok ér­keztek a kilábalás zálogának te­kintett export alakulásáról. Mindezért reálissá vált a ve­szély, hogy az ország gazdasága ismét visszasüllyed a recesszió­ba. A minden oldalról szoronga­tott kormány végre közzétett egy tervezetet a bajok nagy ré­széért okolt bankszektor szaná­lására. Az ipari termelés október so­rán immár az egymás utáni má­sodik hónapban csökkent, ez al­kalommal 0,3 százalékkal. Az adat alapján a Financial Times arra a következtetésre jutott, hogy az ipar egésze valamikor a július-szeptemberi időszakban jutott túl a legutóbbi - mestersé­ges élénkítés ellenére is vérsze­gény - fellendülés csúcsán. A munkanélküliség ismét elérte a tavaly decemberi, fél évszázados rekordnak tekintett 5,5 százalé­kos arányt, ami annak ellenére is aggodalmat keltett, hogy a 100 munkanélkülire eső álláskínálat száma árnyalatnyit javult, és most 56-os szinten áll. A kor­mány ebben a helyzetben kény­szerül nekivágni a bankkonszoli­dációnak, ami - az ottani Morgan Stanley-érdekeltség becslése szerint - akár 700 ezer munkahely elvesztésével és a munkanélküliségi ráta 6,5 száza­lékra való emelkedésével járhat, ha a műveletet kellő eréllyel hajt­ják végre, és ha a hitelintézmé­nyeket rákényszerítik a kérelme­zők szigorúbb elbírálására. A bankrendszer szanálásáról a pénzügyminiszter pénteken tett közzé egy véglegesnek mi­nősített ütemtervet. Ennek ré­szeként 2003 márciusáig kell be­vezetni egy a diszkontált cash­flow elvén alapuló könyvelési rendszert, az év végéig pedig a bankoknál végrehajtanak egy különleges vizsgálatot. A kor­rekciós intézkedések alá vonan­dó bankok esetében a tőke­megfelelési mutató helyreállítá­sának időtartamát háromról egy évre csökkentik. Arról a követ­kező hetekben dönt a kormány, hogy a bankok által előre el­könyvelt és a mérlegpozícióikat jelentősen javító adó-visszatérí­téseket miként kell nyilvántarta­ni. A mintegy 50 ezer milliárd jen (409 milliárd dollár) kétes kinnlevőséget cipelő bankrend­szer teljes szanálását a tervezet szerint 2004-05-re kellene befe­jezni. A kormány féléves határ­időt szabott önmaga számára, ameddig dönteni kell, hogy mekkora állami forrásjuttatásra lesz szükség a megrendült pénz­intézeti szféra talpra állításához. A néhány részletében már ko­rábban ismertté vált tervezet közzététele után emelkedtek a bankok részvényárai. Forrás: VG

Next