Világgazdaság, 2003. december (35. évfolyam, 232/8741-250/8759. szám)
2003-12-01 / 232. (8741.) szám
2 VILAGGAZDASAG RÖVIDEN Pénzügyminiszteri megrovás Schusternek Ivan Miklós szlovák pénzügyminiszter szerint az ország államfője túllépte alkotmányos jogait, és valótlan indokokra hivatkozott, amikor elutasította a parlament által már elfogadott adótörvények aláírását. Rudolf Schuster szerint a tervezett intézkedések a nagyon magas és a nagyon alacsony jövedelműek számára lettek volna kedvezőek, míg a széles középosztályt hátrányosan érintették volna. Miklós szerint az államfőnek lehet véleménye a gazdaságpolitikai intézkedésekről, ezek jogi megítélését azonban az alkotmány nem az ő hatáskörébe utalja. (VG) Újabb csúcson az Ifo-index A német vállalatok vezetőinek üzleti bizakodását jelző Ifo-index 33 hónapja nem tapasztalt csúcspontra emelkedett, miután tovább javultak a kivitelre termelő vállalatok értékesítési kilátásai. Az exportőrök derűlátását az euró további erősödése sem tudta megtörni - vélik a müncheni intézet kutatói a 7000 gazdálkodóegységre kiterjedő felmérés eredményei alapján. Romló kilátásokkal csak az autóipar számol. (Bloomberg) Erősödött az üzleti bizalom az eurózónában Az euróövezet egészére számított üzleti bizakodási index - az utóbbi másfél évben a legmagasabb szintre - 95,9 pontra emelkedett az októberi 95,6, a szeptemberi 95,4 és az augusztusi 95,0 után. Ugyanakkor az eurózónára számított 12 havi infláció vártnál nagyobb lett, és - szemben az októberi 2,0 százalékkal - elérte a 2,2 százalékos ütemet. (Financial Times) Lengyel társfinanszírozási tervek - hitelből A nemzeti fejlesztési terveinek végrehajtására Lengyelország az Európai Beruházási Bank (EIB) forrásaival egészíti ki a saját alapjait, illetve az EU-tól várt segélyeket. Az ez utóbbiak igénybevételéhez szükséges önrész fedezetét is részben EIB-hitelekből teremtik elő, a kért összeg a becslések szerint eléri az 500 millió eurót. A regionális fejlesztések keretében Varsó a közlekedési és a kommunális infrastruktúrát kívánja fejleszteni, és jelentősebb összegeket szánt az EU környezetvédelmi normáihoz való felzárkózásra. (VG) Ismét költekeznek az amerikaiak Élénk forgalommal és erős vásárlási kedvvel kezdődött az idei amerikai ünnepi vásárlási idény. A szezon nyitányának hagyományosan a november utolsó csütörtökjére eső hálaadásnap utáni hét végét tekintik. Növelte a keresletet, hogy a korábbiaknál jóval óvatosabb vásárlókat számos akció és kedvezmény várta az üzletekben. Az élénk fogyasztást sokan a megalapozottnak vélt fellendüléssel magyarázzák, mások viszont rámutatnak, hogy a konjunkturális fordulat kiváltásához felhasznált pénzből túl nagy hányad származik a kormánytól. (BBC) KÜLFÖLD Maradnak a textilkvóták Magyarországot az EU-csatlakozás után is fejlődő államnak tekinti Washington Magyarország elvi okokból vitatja annak jogosságát, hogy az USA és Kanada hazánk uniós csatlakozása után is fenntartja azt a textilkvótát, amely a fejlődő, illetve az átmeneti országokból származó import megugrása ellen hivatott védelmet nyújtani - nyilatkozta a Világgazdaságnak Várkonyi Gábor, a Külügyminisztérium illetékes főosztályvezető-helyettese. N. VADÁSZ ZSUZSA Bár mindkét ország elfogadja a magyar érvelés jogosságát az ügyben, mégsem tartja reálisnak az intézkedés visszavonását, ismerve a saját bel-, illetve a külpiaci versenytársak nyomásgyakorlását. Az USA a napokban jelentette be az évek óta fenntartott textilkvóták jövő esztendőre vonatkozó számait, köztük azokat a mennyiségeket is, amelyek keretein belül befogad magyar textilipari termékeket. Nem a kvóták nagyságával van a baj, kommentálta Várkonyi Gábor, hiszen azok mind a két ország vonatkozásában, minden kategóriában kihasználatlanok. Mint mondta: Kanadába (amely két termékcsoportra tart fenn ilyen korlátozást Magyarországgal szemben) éves átlagban csak a kvóta 11-12 százalékának erejéig exportálnak magyar cégek, az USA által fenntartott kilenc csoportnál pedig a kihasználtság átlagosan 20 százalékos (nagy szórással, 4-50 százalékos közötti mértékben). A hosszú évek óta fenntartott rendszert egyébként a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) által elődszervezetétől, a GATT-tól átvett megállapodás teszi lehetővé. Ez kimondja, hogy jogosan lehet ilyen mennyiségi korlátozásokkal féken tartani a textil- és ruhaipari termékek esetében a fejlődő, illetve az átmeneti országokból érkező importot. Ám Magyarország már nem átmeneti ország, s kiváltképpen nem tekinthető annak majd jövő májustól, amikor is az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Ugyanakkor a Washington által most meghirdetett új kvóták érvényessége jövő év december 31-e, azaz nyolc olyan hónapig is vonatkozik exportunkra, amikor már uniós tagok leszünk. Az pedig példa nélküli, hogy ebben a kategóriában az USA EU-országgal szemben alkalmazzon kvótarendszert, mutatott rá Várkonyi Gábor. Habár érvelésünk jogosságát a tengerentúlon is elismerik, változni a helyzet nemigen fog, tette hozzá a KüM főosztályvezető-helyettese. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NEM TUD FELLÉPNI az USA-val szemben azért, hogy Washingtonban ne tekintsék a textilimport szempontjából Magyarországot fejlődő vagy átmeneti országnak - válaszolta lapunk érdeklődésére Pascal Lamy kereskedelmi biztos szóvivője. Aranda Gonzalez szerint az USA belügye, hogy milyen mutatószámok alapján határozza meg kereskedelmi partnerei csoportokba sorolását. Egyébként is 2005. január 1-jétől a WTO- szabályok már nem teszik lehetővé a kvóta fenntarását - mondta a szóvivő. Szerinte az ügy csupán az egyik téma az USA-EU tárgyalásokon, amelyeken azt próbálják tisztázni, hogy miként változik a két kereskedelmi nagyhatalom viszonyrendszere a tíz új tag felvétele után. Washington egyébként hasonló elbánásban részesíti Cseh- és Lengyelországot is - jegyezte meg Gonzalez. (UGy) (kihasználtság, százalék) Magyar textilkvóta az USA-ban ■ női, lánykagyapjúkabát ésblézer férfi, fiúgyapjúöltöny női, lánykagyapjúnadrág hálóruha, pizsama kártolt fésűs gyapjúszövet férfi-, fiúgyapjúzakó férfi-, fiúgyapjúkabát női, lánykagyapjúkosztüm szintetikus szállal készült fonal WC-GRAFIKA Forrás: KüM 2003. december 1., hé'*' Az első akadályon túl vagyunk Magyar szempontból is sikert hozott a nápolyi találkozó FÓRIS GYÖRGY ________ Nápoly Az alapvető magyar törekvések szempontjából biztatóan alakulnak a leendő EU-alkotmány körüli viták - derült ki a külügyminiszterek nápolyi találkozójának végére. Az első akadályon túl vagyunk - kommentálta Kovács László azt a tényt, hogy a tanácskozáson a részleges spanyol fenntartástól eltekintve immár valamennyi állam támogatta - vagy legalábbis nem kifogásolta - a kisebbségekhez tartozók jogaira vonatkozó bekezdés elhelyezését az unió leendő alkotmányos szerződésébe. A soros olasz EU-elnökség által asztalra tett verzió egyfelől elhagyta ugyan a kollektív jogokra történő utalást, de a kérdéskört teljes egészében mellőző konventszöveghez képest immár külön is kitér a kisebbségek jogaira a rögzítendő alapvető értékek között. A téma exponálását eddig ellenző államok közül Szlovákia, Lett- és Észtország minisztere úgy nyilatkozott, hogy ilyen formában együtt tud élni a szövegtervezettel, Franciaország pedig nem hozta szóba a kérdést. Az egyetlen észrevételt Ana Palacio spanyol külügyminiszter tette, aki szerint ugyan elfogadható a szöveg megőrzésére irányuló magyar törekvés, ám annak tartalmát jogi szempontból még valamelyest pontosítani kell. A visszavonást azonban ő sem kérte, miközben számos újabb ország (így egyebek között Németország, Belgium és Románia is felsorakozott az aktív támogatók közé. A magyar prioritások listáján ugyancsak szereplő európai bizottsági összetétel kapcsán szintén a budapesti igények irányába mozdultak el a dolgok. Franco Frattini külügyminiszter a kétnapos ülést záró sajtóértekezletén úgy fogalmazhatott, hogy immár széles körű támogatás övezi azt a törekvést, hogy valamennyi tagországnak legyen egy-egy tagja a brüsszeli testületben. Az olasz diplomácia vezetője ugyan kerülte, hogy mindezt végleges megállapodásként jelentse be, de ettől igazából tartózkodott minden más kérdés esetében is (amúgy pedig résztvevők szerint „lényegében eldőlt a kérdés”). Miként bennfentesek utóbb megállapították, az egész tanácskozás során érezhető volt az a törekvés az olasz elnökség részéről, hogy egyfelől minél több kérdést tisztázzanak, másfelől viszont kerüljék a poralizálásra okot adó véglegesség kinyilvánítását. Ez egyébként a konferencia azon elve szerint, hogy „semmi sincs addig lezárva, amíg minden nincs lezárva”, amúgy sem lenne lehetséges. Sokan áttörésként értékelték azt is, hogy brit-francia-német beterjesztés nyomán lényegében a védelmi politikai együttműködésben is sikerült közös nevezőre jutni. Eszerint a majdani alkotmány módot adhat az ezt óhajtó - és erre kellően fel is készült - tagországok szorosabb védelempolitikai együttműködésére, hangsúlyozottan fenntartva ennek átlátható, nyitott és befogadó jellegét. További fontos kompromisszum, hogy a jelek szerint mégis lesz önálló - tehát adott esetben a NATO-tól függetlenül is működni képes - katonai tervező sejt, ám ezt egyes tervektől eltérően nem állomásoztatnák állandó helyen. Kovács László Franco Frattini A VITÁK SORÁN VISZONYLAG KOMOLY SZEREPET kapott a majdani szavazási rendszer kérdése, főként annak fényében, hogy az olasz EU-elnökség ez ügyben viszont nem állt elő új javaslattal. Ezt az érintettek - mindenekelőtt Lengyel- és Spanyolország - erőteljesen rosszallották, miközben különösen lengyel részről Cimoszewicz külügyminiszter sajtóértekezletén ismét leszögezte: kár arra számítani, hogy a viták végjátékában majd más gesztusokért cserébe végül lemondanának a lengyelek számára kedvezőbb szavazati rendszert biztosító nizzai szerződésről.