Világgazdaság, 2004. február (36. évfolyam, 21/8780-40/8799. szám)

2004-02-06 / 25. (8784.) szám

4 VILÁGGAZDASÁG 2004. február 6., péntek TREND ÉS KONJUNKTÚRA RÖVIDEN Járai elemzőkkel találkozott Az elkövetkező hónapokban a jegybank továbbra is szigorú monetáris politikát fog folytatni, megvédendő a 2005. évi végé­re lefektetett inflációs célját - közölték elemzők a Reuters hír­­ügynökséggel azt követően, hogy tegnap találkoztak Járai Zsig­­monddal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével és a monetáris ta­nács tagjaival. Egyik elemző egyenesen úgy vélekedett: nem zárható ki akár az sem, hogy a jegybank tovább emeli a kama­tokat, ha a forint gyengül. Egy másik pedig arról beszélt: az alapkamat nem nevezhető magasnak annak fényében, hogy az infláció az idén 7 százalék fölé emelkedhet. Abban mind a négy - magát egyébként megnevezni nem kívánó - elemző egyetér­tett, hogy bármely kamatvágás csakis azt követően - és nem megelőlegezve - képzelhető el, hogy a kormány valóban vég­rehajtja a költségvetési megszorításokat. A jegybank ugyanis kiábrándult a múltbeli költségvetési „megcsúszások” miatt, amelyek erősítették az inflációs nyomást. (Reuters) Német munkanélküliek Januárban 28 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma Németor­­­szágban, szezonálisan kiigazítva, az előző hónaphoz képest. Szezonális kiigazítás nélkül 282 ezerrel, 4,597 millióra gyarapo­dott táboruk. Ám hírügynökségek szerint ez nem a német gaz­dasági helyzet romlásának a jele - csupán annak az ered­ménye, hogy télen több az elbocsátás olyan ágazatokban, ahol nem lehet külső munkákat végezni. (VG) Szlovák FDI-remények Szlovákia arra számít, hogy az elkövetkező három évben 5 mil­liárd dollár külföldi működőtőkét vonz be az országba. Ezt ré­szint az adómérséklésre, részint a gazdasági növekedés kilátá­saira alapozzák. Az idén, az első öt hétben 309 millió dollárnyi befektetés érkezett az országba. (Bloomberg) Politikai kockázatok Most, hogy egyre több pénz áramlik a feltörekvő piacú or­szágok kötvényeibe, mind na­gyobb szerep jut a befektetési döntések meghozatalakor a politikai kockázatokat szám­­szerűsítő eszközöknek - áll a Financial Times elemzésében. Ez arra sarkallta Európa máso­dik legnagyobb mérlegfőössze­­gű hitelintézetét, a Deutsche Bank AG-t, hogy a New York-i székhelyű elemző- és tanácsadó céggel, az Eurasia Grouppal kö­zösen kidolgozzon egy politikai stabilitást mérő indexet. A köze­pesen fejlett államokban a poli­tikai dimenzió legalább annyira fontos, mint a gazdasági. A havonta megjelenő, 23 feltörekvő piacú ország politi­kai stabilitását mérő index (Deutsche Bank Eurasia Group Stability Index, Desix) hazán­kat értékeli politikai értelem­ben a legstabilabbnak a vizs­gált országok közül, míg Nigé­ria kullog a sor végén. A legna­gyobb hitelfelvevő államok kö­zül a befektetési hitelminősí­téssel büszkélkedő Mexikó ma­gas politikai stabilitási osztály­zatot kapott, Brazília az átlag­nál éppen csak jobbat, míg a szintén jó besorolású Oroszor­szág a képzeletbeli felezővonal alatt helyezkedik el. A január­ban 2,25 milliárd értékű köt­vényt kibocsátó Törökország a legingatagabb politikai helyze­tű országok között van. A feltörekvő piacokra most belépő befektetőknek szokatlan a politikai kockázatok nagy­mértékű volatilitása, ezért is ta­núsítanak élénk érdeklődést az ezt mérő mutatók iránt. Sok­szor annak ellenére ragadnak benn külföldi invesztorok fize­tésképtelenség esetén, hogy lát­ják a kedvezőtlen jeleket. Arra számítanak, hogy az IMF vagy az érintett országok majd ki­húzzák a bajból a csődbe jutott államot. Ennek iskolapéldája az 1998. augusztusi orosz vagy a 2002-es argentin állam­csőd. Manapság Törökországot említik mint olyan országot, ahol a túlzott bizalmat nem tá­masztja alá a gazdaság. Ám je­lenleg a feltörekvő piacokon a gyakori fizetésképtelenségek kockázata alacsony: ennek hátterében a prudenciális költ­ségvetési politikai gyakorlat erősödése és a valutaválságok okának tekintett rögzített árfo­lyamrendszerek megszünteté­se áll. (VG) B ÖSSZEFOGLALÓ MAKROADATOK (változás az előző év azonos időszakához képest, százalék) Magyarország GDP (2002, milliárd forint) 16 744 GDP (2003, milliárd forint, becslés) 18 860 GDP (III. név, éves változás, %) 2,9 GDP (III. név, negyedéves változás, %) 0,8 Ipari termelés (január-november, éves változás, %) 5,5 Beruházások (III. negyedév) 4,4 Beruházások (111. negyedév, negyedéves változás) 1,7 Infláció (december) 5,7 Jegybanki alapkamat (%) 12,5 A folyó mérleg hiánya (január-november, millió euró) 4213 Költségvetési hiány (január, Mrd Ft) 218,6 Költségvetési hiány (január, az éves előirányzat %-ában) 23,8 Munkanélküliségi ráta (szeptember-december, százalék) 5,5 Reálkeresetek (november, éves változás, %) 3,0 Reálkeresetek a versenyszektorban (november, éves változás, %) 2,5 EU 15 USA Japán GDP (III. név) 0,6 3,6 2,3 GDP (III. név, negyedéves változás) 0,4 2,0 0,6 Beruházások (III. negyedév, negyedéves változás)­­0,2 3,7 1,3 Infláció (december) 1,8 1,9 -0,5* Munkanélküliségi ráta (november, százalék) 8,0 5,9 5,2 3 havi kamatláb (november, havi átlag) 2,5 1,2 0,1 Hosszú távú államkötvénykamat (december havi átlag) 4,5 4,3 1,4 * November. Forrás: KSH, MNB, Eurostat, Bloomberg Az ipari élénkülés éve volt 2003 A külföldi konjunktúra az idén erősödő dinamikát vetít előre Tavaly átlagosan 6,4 százalék­kal haladta meg az ipari terme­lés volumene az előző évit. A 2002-es mélypont után - külö­nösen a második féléves telje­sítményjavulás következtében - magasabb lendületre kapcsolt a szektor, elsősorban a külső kereslet növekedése következ­tében. Decemberben ugyan va­lamelyest visszaesett a terme­lés, de ebből messzemenő kö­vetkeztetést nem lehet levonni. MUNKATÁRSUNKTÓL Hosszú idő után megtorpant az ipar decemberben. A termelés 0,9 százalékkal alulmúlta az egy hónappal korábbi szintet, meg­szakítva a több mint fél éve töret­len növekedést. Ugyanakkor az igen erős őszi teljesítménynek köszönhetően az év végi teljesít­mény még így is 7,5 százalékkal meghaladja az egy évvel koráb­bit. Az adatok értelmezését meg­nehezíti, hogy a munkanapha­tással kiigazított éves index je­lentősen eltér a kiigazítatlan számtól: utóbbi szerint ugyanis 11,8 százalékos, vagyis (az utób­bi szűk három évet tekintve) re­kordmagasságú volt a decembe­ri dinamika. Az év végi és az év eleji teljesítményben egyébként gyakran vannak jelentős ugrá­sok, továbbá a leállások sem fel­tétlenül állnak szoros összhang­ban a munkaszüneti napok szá­mával. A decemberi adatokkal „kike­rekedett” a 2003. év. Eszerint át­lagosan 6,4 százalékkal volt na­gyobb a termelés volumene, mint egy évvel korábban. Ez ma­gasabb, mint a korábbi két évben mért bővülés, vagyis egyértel­műen az élénkülés éve volt 2003. Bár a decemberi részletes adatok még nem állnak rendel­kezésre, mégis egyértelmű: a belföldi eladások stagnálás köze­li helyzete mellett szinte kizáró­lag az exportértékesítés fellen­dülése okozta a nagyobb sebes­ségbe kapcsolást. Figyelembe vé­ve, hogy éven belül folyamatos gyorsulást jelzett a Központi Sta­tisztikai Hivatal, és a fő kereske­delmi partnernek számító Né­metország is felszálló ágban van, jó esély mutatkozik arra, hogy az idén további gyorsulás következ­zen be. (MI) Az ipari termelés alakulása (1990 -100) Az ipari termelés alakulása (az előző év azonos időszakához képest, százalék) 20------------------------------------1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 VG-GRAFIKA Forrás: KSH VG-CRAFIKA forris: KSH Négy egyéni vállalkozó a topban A legnagyobb adózók közt két­szer annyi a korlátolt felelősségű társaság (kft.), mint a részvény­­társaság (rt.) - derül ki az adóhi­vatal legutóbbi közleményéből, mely a kiemelt adózói kör inter­netes rendszerére hívja fel a fi­gyelmet. A legmeglepőbb, hogy a kiemelt adózók igazgatósága gondozza négy egyéni vállalkozó adóügyeit is: ketten Bács-Kis­­kunból, egy Győr-Moson-Sopron­­ból és egy Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből való. Egyébként a fővárosból és Pest megyéből kerül ki a legnagyobb adózók 57 százaléka. A legkevesebb (mind­össze 25) kiemelt adózó Nógrád megyében működik. A legnagyobb adózók február­tól már az eBEV nevű, internet alapú hálózaton adhatják be elektronikus aláírással hitelesí­tett adóbevallásukat. A tervek szerint 2005-től bárki - társas vállalkozás, sőt magánszemély is - jelentkezhetne a rendszerbe. Az elektronikus adóbevallásra az adózás rendjét szabályozó tör­vény kötelezi a mindenkori leg­nagyobb 3000 gazdálkodót - a kiválasztás alapja az úgyneve­zett adóteljesítmény volt. Az elektronikus adóbevallás egy­szerű, biztonságos, hiteles és gyors. A kitöltendő dokumentu­mokat - a segítő szoftverekkel együtt - az adóhivatal honlapjá­ról tölthetik le az adózók. Az el­készült és ellenőrzött bevallást a cégek által meghatalmazott és az APEH-nél is regisztrált illetéke­sek hitelesítik személyre szóló csipkártyájukat használva elekt­ronikus aláírásukkal, majd pe­dig - immáron titkosítva - inter­neten küldik be az adóhivatalba. A rendszert egymástól független tűzfalak védik, és a belső hálóza­ton csak előre szigorúan megha­tározott rend szerinti ellenőrzés Forrás: APEH után kezdődik a bevallások fel­dolgozása, amely szinte pillana­tok alatt kész is. (OG) A legnagyobb adózók (százalékos megoszlás, társasági forma szerint) A LEGNAGYOBB ADÓZÓK (az eBEV-es adózói kör alapján, APEH-igazgatóságonként) Baranya 58 Bács-Kiskun 102 Békés 36 Borsod-Abaúj-Zemplén 98 Csongrád 76 Fejér 125 Győr-Moson-Sopron 139 Hajdú-Bihar 102 Heves 37 Komárom-Esztergom 75 Nógrád 25 Pest 231 Somogy 40 Szabolcs-Szatmár-Bereg 85 Jász-Nagykun-Szolnok 73 Tolna 28 Vas 54 Veszprém 71 Zala 47 Észak-Bp. 448 Kelet-Bp. 302 Dél-Bp. 323 KÁIG 364 Ált. főosztály 39 Összesen 2978 Optimista vállalatvezetők Az idén érzékelhetően megnőtt az optimizmus a vállalatvezetők körében - legalábbis ez derül ki az Economist Intelligence Unit felméréséből, illetve annak ösz­­szehasonlításából a 2003. janu­árival. Hetvenhat ország közel 530 vállalatvezetőjét interjúvolta meg a kutatóintézet. A megkérde­zettek 76 százaléka szerint a vi­­ ­ MEGÁLLAPÍTÁSOK »az EU-bővítés a legfontosabb tervezett esemény 2004-ben » megnőtt az optimizmus a növe­kedés iránt »a költséglefaragás továbbra is prioritás »az outsourcing kedvelt eszköz »a hatékonyság az egyik legfon­tosabb elvárás » a fogyasztó a király »a technológia a növekedés elen­gedhetetlen előfeltétele »a pénzügyi szolgáltatások növe­kedése felgyorsul Forrás: EIU tággazdasági kilátások az idén jók vagy nagyon jók - szemben az egy évvel ezelőtt optimizmust deklaráló öt százalékos aránnyal. Ám a vállalatvezetők csak sze­rény növekedést prognosztizál­nak a vállalati bevételekben és nyereségben. Minden hatodik megkérdezett ráadásul egyálta­lán nem számít a bevételek növe­kedésére, s azt tervezi, hogy a jö­vedelmezőséget a költségek to­vábbi csökkentésével fogja elér­ni. A költségmérséklés amúgy is prioritás - ez az egyik reakció a versenyhelyzet éleződésére. A vállalatvezetők továbbra is nagy szerepet szánnak az out­­sourcingnak, amit főként az it, a humánerőforrás-menedzsment és a logisztika területén tartanak kiváló eszköznek. Kisebb hang­súlyt helyeznek ugyanakkor az outsourcingra olyan területeken, mint a pénzügyek, a könyvelés, az ügyfélszolgálat, továbbá a ku­tatás-fejlesztés. Ugyancsak általános nézet, hogy a technológiai fejlesztés el­engedhetetlen eleme a növeke­désnek. Jellemző adat, hogy a megkérdezetteknek csupán 5 százaléka vélte úgy, a technoló­gia nem alapvető vagy fontos. A fogyasztók számára jó hír, hogy a vállalatvezetők - leg­alábbis szavakban - továbbra is az ügyfelet tartják a királynak. A fogyasztók elégedettségét csúcs­prioritásnak nevezték. Szerintük egyébként a növekedési potenci­ál maximalizálásának legjobb út­ja a kapcsolatok szorosabbra fű­zése a meglévő ügyfelekkel. (VG) B GAZDASÁGI KILÁTÁSOK (a válaszadók százalékában) Vélemény Nagyon rossz 2004 1 2003 1 Rossz 5 16 Semleges 18 22 J6 69 55 Nagyon jó7 6 Forrás: EIU USA: lassuló termelékenység­növekedés VG-ÖSSZEFOGLALÓ Éves szinten 2,7 százalékkal nőtt - a mezőgazdaságot leszá­mítva - a termelékenység az Egyesült Államokban a tavalyi esztendő utolsó negyedévében. Az amerikai szakminisztérium által tegnap Washingtonban közzétett első becslés alig vala­mivel marad el az elemzői vá­rakozásoktól. Hírügynökségek korábbi jelentése szerint ugya­nis az elemzők 2,8 százalékos javulást vártak. Ezzel együtt tavaly az egész évben 5,3 százalékos volt a termelékenységjavulás az Egyesült Államokban, ez pedig a legdinamikusabb volt 1965 óta. Ugyanakkor az év végén las­sult a javulás. Ez pedig elem­zők szerint arra utal, hogy a termelés termelékenységnöve­lés útján való bővítésének in­tenzív forrásai kimerülőben vannak, és a szolgáltató és a BTERMELÉKENYSÉG termelő cégek hamarosan kénytelenek lesznek új mun­kaerőt is alkalmazni, ha lépést akarnak tartani a termékeik iránt növekvő kereslettel. A munkáltatóknak sikerült csökkenő foglalkoztatás és ke­véssé emelkedő bérek mellett elérni ezt a teljesítményt - mu­tatnak rá hírügynökségek, em­lékeztetve arra, hogy a mező­­gazdaságon kívül 893 ezerrel több állás szűnt meg, mint amennyi új keletkezett tavaly az USA-ban. A fajlagos munkaköltség át­lagosan 1,3 százalékkal csök­kent még a negyedik negyed­ben is, a harmadik negyedévi 5,6 százalékos és a második háromhavi, ugyancsak 1,3 szá­zalékos csökkenés, illetve az első negyedévi 0,5 százalékos növekedés után. (2003, növekedés százalékban, éves szint) Időpont 1. név* 2. név* 3. név* 4. név Éves * Felülvizsgált. Növekedés 3,1 6,1 9,5 2,7 5,3 Forrás: MTI

Next