Világgazdaság, 2004. február (36. évfolyam, 21/8780-40/8799. szám)

2004-02-06 / 25. (8784.) szám

2004. február 6., péntek BELFÖLD Draskovics menetrendet készít A kijelölt pénzügyminiszter széles körű egyeztetéseket kezdeményez A parlament költségvetési bi­zottsága hétfőn hallgatja meg Draskovics Tibort. A pénzügy­miniszter-jelölt azt ígérte: hiva­talba lépését követően menet­rendet készít az euró beveze­tésének időpontjáról szóló konzultációkról, amelyekbe az ellenzéki pártokat is igyekszik bevonni. TÜSKE ERIKA „Hivatalba lépésemet követően hozom nyilvánosságra azt a me­netrendet, amelyből kiderül: az euró ügyében milyen konzultáci­ókat szorgalmazok a szakmai kö­rökkel, a jegybankkal, a gazdasá­gi szereplőkkel és az ellenzéki pártok képviselőivel” - jelentette ki Draskovics Tibor, miután az MSZP gazdaságpolitikai kabinet­jének tagjaival konzultált. A Vi­lággazdaság úgy tudja, a kijelölt pénzügyminiszter felkérését kö­vetően tartott konzultációk során már eldőlt: az euró bevezetésé­nek időpontját „társadalmi vitá­ra” bocsátják. Draskovics tegnap - ahogy azt „belépését” követően is ígérte - az „együttműködés je­gyében” nyilatkozott. Kijelentet­te: széles körű, párthovatartozás­tól független kooperációra van szükség a szakmai közvélemény­nyel a gazdaságpolitika eszkö­zeinek kiválasztásáról. Megemlí­tette a gazdasági élet szereplőit, a jegybankot és a különböző po­litikai erőket. Az MNB-ről azt mondta: a folyamatos szakmai párbeszéd kialakításához bizta­tóak a jelek. Az első olyan téma, amiről a konzultációk során az ellenzéki pártokkal is tárgyalni kíván, az euró bevezetésének időpontja lesz - közölte. A szocialisták gazdasági kabi­netjét az általa képviselendő el­vekről tájékoztatta, amelyek „kö­zéppontjában a növekedés és egyensúly áll”. Elmondta: érvé­nyesíteni kell a teljesítményelvet » szakmai közvélemény »gazdasági szereplők »jegybank » politikai erők Forrás: VG a közszférában is. Ehhez az Álla­mi Számvevőszék módszertani segítséget nyújt. Modern európai Magyarország nem működhet a szolidaritás elve nélkül - fogal­mazott a leendő pénzügyminisz­ter, aki szerint a társadalom azo­kon segíthet, akiknek a legna­gyobb szükségük van rá, akik valóban rászorulnak a szociális támogatásokra. Harmadik köve­tendő elvként az együttműkö­dést említette. Mint mondta, a szakszervezetekkel folyamatos egyeztetésre törekszik. Az MSZP támogatja a kijelölt pénzügyminisztert és a kormány takarékossági intézkedéseit, pár­huzamosan az elért szociális eredmények megtartásával - je­lentette ki Szekeres Imre, a kabi­net vezetője. Az MSZP számára fontos, hogy gazdaság- és társa­dalompolitikája között összhang legyen, és erre most jó esély van - mondta. Az MSZP gazdaságpo­litikai kabinetje javasolja, hogy a kormány mielőbb fogjon hozzá egy adóreform kidolgozásához, s szorgalmazza az áfa felső, 25 százalékos kulcsának csökkenté­sét, ami az infláció mérséklése szempontjából is fontos.­ ­ EGYEZTETÉSI KÖR Előtérben a termékbiztonság KENDE KATALIN Az általános termékbiztonság és a piacfelügyelet hangsúlyosan szerepel a módosuló fogyasztóvé­delmi törvényben, amely hamaro­san a parlament elé kerül. A ter­vezet - a 2001-ben elfogadott uni­ós irányelvnek megfelelően - pontosabban, részletesebben ha­tározza meg a biztonsági követel­ményeket - nyilatkozta a Világ­gazdaságnak Kozák Tamás, a gaz­dasági és közlekedési tárca főosz­tályvezetője. Elmondta: várhatóan - az uniós gyakorlatot figyelembe véve - változik a termékeken a címkézés tartalma, hatékonyabbá válhat a piacfelügyeleti hatóság munkája. A tervezet különös gon­dot fordít a fogyasztóvédelmi bé­kéltető testületek tevékenységére. Ebben a körben felveti a békélte­tés díjmentességét, hiszen az a cél, hogy minél többen igénybe vegyék a fórumot, és a fogyasztó­­védelmi viták gyorsan peren kí­vül megoldást nyerjenek. A főosztályvezető közölte azt is: miként a tagállamokban, Ma­gyarországon szintén egyre fonto­sabb szerephez jutnak a békéltető testületek és a civil fogyasztóvé­delmi szervezetek. Hatékonyabb működésük elősegítése ez idő tájt nagyarányú szakmai munka tár­gya az unióban. Erre is tekintettel a törvénymódosító javaslat felha­talmazást tartalmaz a közösségi szintű működés szabályozására. A civil fogyasztóvédők, így el­sősorban az Országos Fogyasztó­­védelmi Egyesület (OFE) már jó ideje markánsabb változásokat szorgalmaznak. A szervezet által tavaly véleményezett tervezetből Baranovszky György, az OFE jogi vezetője elsősorban a hatósági munka szervezeti és szakmai összehangolását hiányolja. Mint mondta, a gyakorlat megkívánná a jelenleg a belügyi tárcához tar­tozó területi felügyelőségeknek a - gazdasági tárca kebelében mű­ködő - Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőséghez rendelését. Ezt megkövetelnék az uniós csatlako­zással kapcsolatos és a fogyasztó­­védelem középtávú koncepciójá­ban megfogalmazott feladatok is. A törvénytervezet - az OFE tö­rekvéseivel szemben - felemás megoldást tartalmaz a békéltető testületek jogállására, hatásköré­re vonatkozó kérdésekben. Bara­novszky György szerint - aki a budapesti békéltető fórum elnö­ke is - ideje volna, hogy a testü­letek önálló jogi személyiséget nyerjenek és a kereskedelmi-ipa­ri kamaráktól függetlenül mű­ködjenek. Erre még várniuk kell. Baranovszky biztató lépésnek tartja a testületi elnök képvisele­ti jogkörének bővítését. A leendő szabályozás feltétlen erénye a perek megelőzését szolgáló bé­kéltetés ingyenességének felve­tése. Kifogásolható ugyanakkor, hogy a javaslat nem teszi egyér­telművé: valamennyi fogyasztói jogvitában - így a közüzemi szol­gáltatásokkal kapcsolatos ügyek­ben is - első lépésként a békélte­tő testületek hivatottak eljárni. A fogyasztóvédelmi tanács­adásból, tájékoztatásból már ma is nem keveset vállalnak maguk­ra a civil szervezetek, az OFE megítélése szerint azok láthat­nák el a legteljesebben a felvilá­gosító munkát. Az ehhez szüksé­ges anyagi háttér megteremtésé­hez az egyesület célszerűnek tar­taná, ha maga a törvény rendez­né a civil fogyasztóvédelmi szer­vezetekre vonatkozó pályáztatás alapvető feltételeit. Baranovszky György felhívta a figyelmet egy hatékonyabb oktatási rendszer és a mainál tevékenyebb önkor­mányzati fogyasztóvédelmi tevé­kenység szükségességére is. Fontosabb változások a törvényben nagyobb termékbiztonság módosuló címkézés hatékonyabb piacfelügyelet a békéltetés fontossága a civil szervezetek szerepe VG-GRAFIKA Forrás: VG-gyűjtés Lefölözés a külföldi búzánál is HAZAFI LÁSZLÓ Abszurdnak tartják a hazai ga­bonaágazati szereplők, hogy az agrártárca a más országokból származó búza és liszt kereske­delmét is akadályozza 11 ezer fo­rintos tonnánkénti lefölözési in­tézkedésével. Mint ismert, a hi­vatalos indoklás szerint az úgy­nevezett kiegyenlítő befizetést a minisztérium azért léptette élet­be, mert a határparitásos export­átlagár jelentősen meghaladta a búza „külön jogszabályban meg­határozott” intervenciós árát, és a kivitel veszélyeztette a belföldi áruellátást. A január közepén meghozott döntés azt jelenti: a kereskedők búzát és lisztet ak­kor exportálhatnak, ha a 11 ezer forintos összeget előzetesen egy APEH-számlára befizetik. A VPOP a minisztérium ren­deletére hivatkozva nemcsak a magyar, hanem a más országok­ból származó áruk kiléptetését is lefölözési feltételhez köti - közöl­te Babinszki János, a kecskeméti Gabonás Kft. ügyvezető igazgató­ja, így állítása szerint befizetés nélkül nem valósulhat meg az »a hatálybalépés időpontja: 2004. január 19. » érvényessége: 2004. április 30. »mértéke: 11 ezer Ft/tonna »az érintett termékek köre: búza, búzaliszt Forrás: VG úgynevezett reexport, amikor va­laki a külföldön vett búzát vagy lisztet - származási papírokkal ellátva - harmadik országba akarja eladni. Gátolt az importált liszt hazai átcsomagolása, majd exportálása is. A „középkori áru­­megállítási módszereket tükrö­ző” intézkedés indokolatlan kor­látozást jelent, mivel az FVM- nek csak a hazai búza és liszt ke­reskedelmét lenne joga fékezni - vélik szakértők. Az FVM szerint a kiegyenlítő befizetés akkor is kiterjed az ex­portügyletekre, ha a külföldről származó áru előzőleg tulajdo­nost vagy okmányt cserélt, így a lefölözés alól legfeljebb a tranzit­fuvarok jelenthetnek kivételt. Ér­tesüléseink szerint a minisztéri­um már tájékoztatta álláspontjá­ról a VPOP-t. Úgy tudjuk, a tárca nem tartja jogosnak a panaszo­kat, mert megítélése szerint a ki­viteli korlátozásra hónapokkal ezelőtt számítani lehetett, így a kereskedők lebonyolíthatták vol­na üzleteiket. Információink szerint gondot okozhat az új szabályozás alkal­mazása akkor is, ha valaki áll ezer forintos befizetés ellenére is exportálni akar. Egyes cégek fő­ként a lisztkivitelt kívánják foly­tatni, mert külföldi (elsősorban román) partnereik a többletteher dacára is igényt tartanak a ma­gyar termékekre. A közelmúlt­ban ugyanakkor többször előfor­dult, hogy az APEH a lefölözési összeg átutalásáról nem adott igazolást, ezért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a befi­zetésről nem állított ki igazolóla­pot. Az FVM tájékoztatása sze­rint a problémát egyelőre sike­rült megoldani, de nem kizárt, hogy mégis rendeletmódosításra lesz szükség az ügyben. A 11 ezer forintos befizetés április 30- ig, vagyis az uniós csatlakozás időpontjáig lesz érvényben.­ ­ FŐBB JELLEMZŐK VILAGGAZDASAG 5 RÖVIDEN Alkotmánybíróság előtt a PSZÁF-törvény Az Alkotmánybíróság keddi ülésén megkezdi a köztársasági el­nök előzetes normakontrollra irányuló beadványának tárgyalá­sát a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsola­tos törvények módosításáról. Mádl Ferenc különösen a Pénz­ügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vezetőire vonatko­zó rendelkezéseket ítélte alkotmányosan aggályosnak az úgy­nevezett PSZÁF-törvény ügyében. (MTI) Ülésezett az ÁPV Rt. igazgatósága Az ÁPV Rt. igazgatósága jóváhagyta a Mafilm üzleti, és elfogad­ta a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. stratégiai tervét. Ez utóbbi tartalmazza, hogy a Mehib megteremti az ELI által meghatáro­zott, az állami hátterű exportösztönzési rendszer működtetésé­vel kapcsolatos új feladatok ellátásához szükséges belső felté­teleket. Bővíti együttműködését az exporttámogatás állami in­tézményeivel, az Eximbankkal, az ITDH-val, a Corvinus Rt.-vel, il­letve a kereskedelmi banki szféra intézményeivel. (MTI) Bokros Lajos az SZDSZ-nél Bokros Lajos szerint a gazdasági növekedés újraindítása a fő feladat, és ez nem valósítható meg egy program nélkül, amely­ben az államháztartási reformelemek dominálnak. Ma más a gazdaság helyzete, mint nyolc éve; akkor a program 80 száza­lékban stabilizációs elemeket, rövid távra szóló megszorító in­tézkedéseket tartalmazott - mondta a volt pénzügyminiszter az SZDSZ frakciójával folytatott eszmecserét követően. (MTI) Másfél milliárdnyi takarékoskodást kérnek • Folytatás az 1. oldalról Ugyan még hivatalosan egyik érintett intézmény sem nyilat­kozott, ám úgy tudjuk: legtöbb­jük hozzá kíván járulni a meg­szorításokhoz. Az még nem el­döntött, pontosan mekkora arányban tesznek eleget a ké­résnek. Ismereteink szerint a kormányzat azt kérte az első nyolc fejezet vezetőjétől, hogy dologi, felhalmozási és fejezeti kezelésű előirányzataik öt szá­zalékát építsék le. Ez jóval ki­sebb arányú megszorítást je­lentene, mint amit a kormány­zati fejezeteknek kell teljesíte­niük. Ott ugyanis a dologi ki­adások huszada mellett a beru­házási források tizedét kell megtakarítani, és meg kell bir­kózni a fejezeti kezelésű elő­irányzatok közel harmincszá­zalékos elvonásával is. A bejelentett Draskovics-cso­­mag méretéhez képest elha­nyagolható a kormányzati kö­rön kívülre intézett felvetés, de komoly fejtörést okoz a fejezet­­gazdáknak. A Világgazdaság ér­­tesülése szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szerdai ülésén felhatal­mazta Lomnici Zoltánt, a Leg­felsőbb Bíróság és az OIT elnö­két, folytasson egyeztetést „sorstársaival” arról, miként te­gyenek eleget a kijelölt minisz­ter kérésének. Úgy tudjuk, már felvetődött, hogy csak a kérés felét teljesítsék. Ha azonban be­tartják a kormányzat által kért öt százalékot, az - számítása­ink szerint - 1,5 milliárd forin­tot, vagyis a „bruttó” csomag nem egészen 0,8 százalékát je­lentené. A legnagyobb érvágás a bíró­ságokat érné, amelyeknek kö­zel 0,85 milliárdot kellene visz­­szaszolgáltatniuk. A legkisebb összegű - számításunk szerint Forrás: VG-számítás 15,3 milliós - elvonás az Or­szággyűlési Biztosok Hivatalát terheli. A Köztársasági Elnöki Hiva­tal tudomásul vette a javaslatot, s hozzájárul az abban szereplő 60 millió forintos költségvetési támogatás elvonásához - tájé­koztatta lapunkat a hivatal saj­tóirodája. A Világgazdaság úgy tudja, az Országgyűlés fejezet­ben is megkezdődött a „számo­lás” arról, hogy az onnan elvo­nandó több mint 220 millió fo­rintot miként gazdálkodják ki a működőképesség fenntartása mellett. (OG­TE) A MEGSZORÍTÁS (nem kormányhatáskörbe tartozó fejezetek, millió forint) Országgyűlés 221,1 Köztársasági Elnöki Hivatal 60* * Alkotmánybíróság 16,7 Országgyűlési Biztosok Hivatala 15,3 Állami Számvevőszék 124,1 Bíróságok 857,9 Ügyészség 296,8 * A fejezet sajtóirodája szerint. M5-ös: a bérlet felé elmozduló tárgyalások Továbbra sem született megál­lapodás arról, milyen konstruk­ció keretében lehet bevonni az országos matricás díjrendszer­be az M5-ös autópályát. Kiszi­várgott információk szerint a fi­nanszírozással kapcsolatos ne­hézségek miatt egyre inkább olyan megegyezés körvonala­zódik, amely szerint az állam bérbe venné a sztrádát. A tár­gyalók korábban két alternatí­vát dolgoztak ki részletesen: az első szerint a kormányzat az AKA Rt. többségi részesedését vásárolta volna meg, míg a má­sodik az azt üzemeltető AKA kisebbségi tulajdonának meg­vásárlásával számolt a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával. Az AKA tulajdonosai a garanci­ális hiányosságok miatt szor­galmazták azt az alternatívát, hogy a kormányzat inkább ve­gye bérbe az autópályát. Az egyeztetések állásáról Draskovics Tibor kijelölt pénz­ügyminiszter az MSZP gazda­sági kabinetjének ülését köve­tően azt mondta: komoly üzleti tárgyalások folynak, amelyek részletei jelenleg nem tartoz­nak a nyilvánosságra. Szerinte csak az biztos, hogy március 12-től matricás lesz az M5-ös autópálya használata. A tulajdonosi kör azzal érvel a bérlet mellett, hogy ez hosszú távon sem lenne lényegesen drágább. Információk szerint az állam az első és a második évben 70-70 millió eurót, majd a sztráda még hiányzó szaka­szának megépítését követően évi 100 milliót fizetne bérleti díjként az AKA Rt.-nek. (M­C)

Next