Világgazdaság, 2004. február (36. évfolyam, 21/8780-40/8799. szám)
2004-02-06 / 25. (8784.) szám
2004. február 6., péntek BELFÖLD Draskovics menetrendet készít A kijelölt pénzügyminiszter széles körű egyeztetéseket kezdeményez A parlament költségvetési bizottsága hétfőn hallgatja meg Draskovics Tibort. A pénzügyminiszter-jelölt azt ígérte: hivatalba lépését követően menetrendet készít az euró bevezetésének időpontjáról szóló konzultációkról, amelyekbe az ellenzéki pártokat is igyekszik bevonni. TÜSKE ERIKA „Hivatalba lépésemet követően hozom nyilvánosságra azt a menetrendet, amelyből kiderül: az euró ügyében milyen konzultációkat szorgalmazok a szakmai körökkel, a jegybankkal, a gazdasági szereplőkkel és az ellenzéki pártok képviselőivel” - jelentette ki Draskovics Tibor, miután az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének tagjaival konzultált. A Világgazdaság úgy tudja, a kijelölt pénzügyminiszter felkérését követően tartott konzultációk során már eldőlt: az euró bevezetésének időpontját „társadalmi vitára” bocsátják. Draskovics tegnap - ahogy azt „belépését” követően is ígérte - az „együttműködés jegyében” nyilatkozott. Kijelentette: széles körű, párthovatartozástól független kooperációra van szükség a szakmai közvéleménynyel a gazdaságpolitika eszközeinek kiválasztásáról. Megemlítette a gazdasági élet szereplőit, a jegybankot és a különböző politikai erőket. Az MNB-ről azt mondta: a folyamatos szakmai párbeszéd kialakításához biztatóak a jelek. Az első olyan téma, amiről a konzultációk során az ellenzéki pártokkal is tárgyalni kíván, az euró bevezetésének időpontja lesz - közölte. A szocialisták gazdasági kabinetjét az általa képviselendő elvekről tájékoztatta, amelyek „középpontjában a növekedés és egyensúly áll”. Elmondta: érvényesíteni kell a teljesítményelvet » szakmai közvélemény »gazdasági szereplők »jegybank » politikai erők Forrás: VG a közszférában is. Ehhez az Állami Számvevőszék módszertani segítséget nyújt. Modern európai Magyarország nem működhet a szolidaritás elve nélkül - fogalmazott a leendő pénzügyminiszter, aki szerint a társadalom azokon segíthet, akiknek a legnagyobb szükségük van rá, akik valóban rászorulnak a szociális támogatásokra. Harmadik követendő elvként az együttműködést említette. Mint mondta, a szakszervezetekkel folyamatos egyeztetésre törekszik. Az MSZP támogatja a kijelölt pénzügyminisztert és a kormány takarékossági intézkedéseit, párhuzamosan az elért szociális eredmények megtartásával - jelentette ki Szekeres Imre, a kabinet vezetője. Az MSZP számára fontos, hogy gazdaság- és társadalompolitikája között összhang legyen, és erre most jó esély van - mondta. Az MSZP gazdaságpolitikai kabinetje javasolja, hogy a kormány mielőbb fogjon hozzá egy adóreform kidolgozásához, s szorgalmazza az áfa felső, 25 százalékos kulcsának csökkentését, ami az infláció mérséklése szempontjából is fontos. EGYEZTETÉSI KÖR Előtérben a termékbiztonság KENDE KATALIN Az általános termékbiztonság és a piacfelügyelet hangsúlyosan szerepel a módosuló fogyasztóvédelmi törvényben, amely hamarosan a parlament elé kerül. A tervezet - a 2001-ben elfogadott uniós irányelvnek megfelelően - pontosabban, részletesebben határozza meg a biztonsági követelményeket - nyilatkozta a Világgazdaságnak Kozák Tamás, a gazdasági és közlekedési tárca főosztályvezetője. Elmondta: várhatóan - az uniós gyakorlatot figyelembe véve - változik a termékeken a címkézés tartalma, hatékonyabbá válhat a piacfelügyeleti hatóság munkája. A tervezet különös gondot fordít a fogyasztóvédelmi békéltető testületek tevékenységére. Ebben a körben felveti a békéltetés díjmentességét, hiszen az a cél, hogy minél többen igénybe vegyék a fórumot, és a fogyasztóvédelmi viták gyorsan peren kívül megoldást nyerjenek. A főosztályvezető közölte azt is: miként a tagállamokban, Magyarországon szintén egyre fontosabb szerephez jutnak a békéltető testületek és a civil fogyasztóvédelmi szervezetek. Hatékonyabb működésük elősegítése ez idő tájt nagyarányú szakmai munka tárgya az unióban. Erre is tekintettel a törvénymódosító javaslat felhatalmazást tartalmaz a közösségi szintű működés szabályozására. A civil fogyasztóvédők, így elsősorban az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) már jó ideje markánsabb változásokat szorgalmaznak. A szervezet által tavaly véleményezett tervezetből Baranovszky György, az OFE jogi vezetője elsősorban a hatósági munka szervezeti és szakmai összehangolását hiányolja. Mint mondta, a gyakorlat megkívánná a jelenleg a belügyi tárcához tartozó területi felügyelőségeknek a - gazdasági tárca kebelében működő - Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez rendelését. Ezt megkövetelnék az uniós csatlakozással kapcsolatos és a fogyasztóvédelem középtávú koncepciójában megfogalmazott feladatok is. A törvénytervezet - az OFE törekvéseivel szemben - felemás megoldást tartalmaz a békéltető testületek jogállására, hatáskörére vonatkozó kérdésekben. Baranovszky György szerint - aki a budapesti békéltető fórum elnöke is - ideje volna, hogy a testületek önálló jogi személyiséget nyerjenek és a kereskedelmi-ipari kamaráktól függetlenül működjenek. Erre még várniuk kell. Baranovszky biztató lépésnek tartja a testületi elnök képviseleti jogkörének bővítését. A leendő szabályozás feltétlen erénye a perek megelőzését szolgáló békéltetés ingyenességének felvetése. Kifogásolható ugyanakkor, hogy a javaslat nem teszi egyértelművé: valamennyi fogyasztói jogvitában - így a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyekben is - első lépésként a békéltető testületek hivatottak eljárni. A fogyasztóvédelmi tanácsadásból, tájékoztatásból már ma is nem keveset vállalnak magukra a civil szervezetek, az OFE megítélése szerint azok láthatnák el a legteljesebben a felvilágosító munkát. Az ehhez szükséges anyagi háttér megteremtéséhez az egyesület célszerűnek tartaná, ha maga a törvény rendezné a civil fogyasztóvédelmi szervezetekre vonatkozó pályáztatás alapvető feltételeit. Baranovszky György felhívta a figyelmet egy hatékonyabb oktatási rendszer és a mainál tevékenyebb önkormányzati fogyasztóvédelmi tevékenység szükségességére is. Fontosabb változások a törvényben nagyobb termékbiztonság módosuló címkézés hatékonyabb piacfelügyelet a békéltetés fontossága a civil szervezetek szerepe VG-GRAFIKA Forrás: VG-gyűjtés Lefölözés a külföldi búzánál is HAZAFI LÁSZLÓ Abszurdnak tartják a hazai gabonaágazati szereplők, hogy az agrártárca a más országokból származó búza és liszt kereskedelmét is akadályozza 11 ezer forintos tonnánkénti lefölözési intézkedésével. Mint ismert, a hivatalos indoklás szerint az úgynevezett kiegyenlítő befizetést a minisztérium azért léptette életbe, mert a határparitásos exportátlagár jelentősen meghaladta a búza „külön jogszabályban meghatározott” intervenciós árát, és a kivitel veszélyeztette a belföldi áruellátást. A január közepén meghozott döntés azt jelenti: a kereskedők búzát és lisztet akkor exportálhatnak, ha a 11 ezer forintos összeget előzetesen egy APEH-számlára befizetik. A VPOP a minisztérium rendeletére hivatkozva nemcsak a magyar, hanem a más országokból származó áruk kiléptetését is lefölözési feltételhez köti - közölte Babinszki János, a kecskeméti Gabonás Kft. ügyvezető igazgatója, így állítása szerint befizetés nélkül nem valósulhat meg az »a hatálybalépés időpontja: 2004. január 19. » érvényessége: 2004. április 30. »mértéke: 11 ezer Ft/tonna »az érintett termékek köre: búza, búzaliszt Forrás: VG úgynevezett reexport, amikor valaki a külföldön vett búzát vagy lisztet - származási papírokkal ellátva - harmadik országba akarja eladni. Gátolt az importált liszt hazai átcsomagolása, majd exportálása is. A „középkori árumegállítási módszereket tükröző” intézkedés indokolatlan korlátozást jelent, mivel az FVM- nek csak a hazai búza és liszt kereskedelmét lenne joga fékezni - vélik szakértők. Az FVM szerint a kiegyenlítő befizetés akkor is kiterjed az exportügyletekre, ha a külföldről származó áru előzőleg tulajdonost vagy okmányt cserélt, így a lefölözés alól legfeljebb a tranzitfuvarok jelenthetnek kivételt. Értesüléseink szerint a minisztérium már tájékoztatta álláspontjáról a VPOP-t. Úgy tudjuk, a tárca nem tartja jogosnak a panaszokat, mert megítélése szerint a kiviteli korlátozásra hónapokkal ezelőtt számítani lehetett, így a kereskedők lebonyolíthatták volna üzleteiket. Információink szerint gondot okozhat az új szabályozás alkalmazása akkor is, ha valaki áll ezer forintos befizetés ellenére is exportálni akar. Egyes cégek főként a lisztkivitelt kívánják folytatni, mert külföldi (elsősorban román) partnereik a többletteher dacára is igényt tartanak a magyar termékekre. A közelmúltban ugyanakkor többször előfordult, hogy az APEH a lefölözési összeg átutalásáról nem adott igazolást, ezért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a befizetésről nem állított ki igazolólapot. Az FVM tájékoztatása szerint a problémát egyelőre sikerült megoldani, de nem kizárt, hogy mégis rendeletmódosításra lesz szükség az ügyben. A 11 ezer forintos befizetés április 30- ig, vagyis az uniós csatlakozás időpontjáig lesz érvényben. FŐBB JELLEMZŐK VILAGGAZDASAG 5 RÖVIDEN Alkotmánybíróság előtt a PSZÁF-törvény Az Alkotmánybíróság keddi ülésén megkezdi a köztársasági elnök előzetes normakontrollra irányuló beadványának tárgyalását a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos törvények módosításáról. Mádl Ferenc különösen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vezetőire vonatkozó rendelkezéseket ítélte alkotmányosan aggályosnak az úgynevezett PSZÁF-törvény ügyében. (MTI) Ülésezett az ÁPV Rt. igazgatósága Az ÁPV Rt. igazgatósága jóváhagyta a Mafilm üzleti, és elfogadta a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. stratégiai tervét. Ez utóbbi tartalmazza, hogy a Mehib megteremti az ELI által meghatározott, az állami hátterű exportösztönzési rendszer működtetésével kapcsolatos új feladatok ellátásához szükséges belső feltételeket. Bővíti együttműködését az exporttámogatás állami intézményeivel, az Eximbankkal, az ITDH-val, a Corvinus Rt.-vel, illetve a kereskedelmi banki szféra intézményeivel. (MTI) Bokros Lajos az SZDSZ-nél Bokros Lajos szerint a gazdasági növekedés újraindítása a fő feladat, és ez nem valósítható meg egy program nélkül, amelyben az államháztartási reformelemek dominálnak. Ma más a gazdaság helyzete, mint nyolc éve; akkor a program 80 százalékban stabilizációs elemeket, rövid távra szóló megszorító intézkedéseket tartalmazott - mondta a volt pénzügyminiszter az SZDSZ frakciójával folytatott eszmecserét követően. (MTI) Másfél milliárdnyi takarékoskodást kérnek • Folytatás az 1. oldalról Ugyan még hivatalosan egyik érintett intézmény sem nyilatkozott, ám úgy tudjuk: legtöbbjük hozzá kíván járulni a megszorításokhoz. Az még nem eldöntött, pontosan mekkora arányban tesznek eleget a kérésnek. Ismereteink szerint a kormányzat azt kérte az első nyolc fejezet vezetőjétől, hogy dologi, felhalmozási és fejezeti kezelésű előirányzataik öt százalékát építsék le. Ez jóval kisebb arányú megszorítást jelentene, mint amit a kormányzati fejezeteknek kell teljesíteniük. Ott ugyanis a dologi kiadások huszada mellett a beruházási források tizedét kell megtakarítani, és meg kell birkózni a fejezeti kezelésű előirányzatok közel harmincszázalékos elvonásával is. A bejelentett Draskovics-csomag méretéhez képest elhanyagolható a kormányzati körön kívülre intézett felvetés, de komoly fejtörést okoz a fejezetgazdáknak. A Világgazdaság értesülése szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szerdai ülésén felhatalmazta Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnökét, folytasson egyeztetést „sorstársaival” arról, miként tegyenek eleget a kijelölt miniszter kérésének. Úgy tudjuk, már felvetődött, hogy csak a kérés felét teljesítsék. Ha azonban betartják a kormányzat által kért öt százalékot, az - számításaink szerint - 1,5 milliárd forintot, vagyis a „bruttó” csomag nem egészen 0,8 százalékát jelentené. A legnagyobb érvágás a bíróságokat érné, amelyeknek közel 0,85 milliárdot kellene viszszaszolgáltatniuk. A legkisebb összegű - számításunk szerint Forrás: VG-számítás 15,3 milliós - elvonás az Országgyűlési Biztosok Hivatalát terheli. A Köztársasági Elnöki Hivatal tudomásul vette a javaslatot, s hozzájárul az abban szereplő 60 millió forintos költségvetési támogatás elvonásához - tájékoztatta lapunkat a hivatal sajtóirodája. A Világgazdaság úgy tudja, az Országgyűlés fejezetben is megkezdődött a „számolás” arról, hogy az onnan elvonandó több mint 220 millió forintot miként gazdálkodják ki a működőképesség fenntartása mellett. (OGTE) A MEGSZORÍTÁS (nem kormányhatáskörbe tartozó fejezetek, millió forint) Országgyűlés 221,1 Köztársasági Elnöki Hivatal 60* * Alkotmánybíróság 16,7 Országgyűlési Biztosok Hivatala 15,3 Állami Számvevőszék 124,1 Bíróságok 857,9 Ügyészség 296,8 * A fejezet sajtóirodája szerint. M5-ös: a bérlet felé elmozduló tárgyalások Továbbra sem született megállapodás arról, milyen konstrukció keretében lehet bevonni az országos matricás díjrendszerbe az M5-ös autópályát. Kiszivárgott információk szerint a finanszírozással kapcsolatos nehézségek miatt egyre inkább olyan megegyezés körvonalazódik, amely szerint az állam bérbe venné a sztrádát. A tárgyalók korábban két alternatívát dolgoztak ki részletesen: az első szerint a kormányzat az AKA Rt. többségi részesedését vásárolta volna meg, míg a második az azt üzemeltető AKA kisebbségi tulajdonának megvásárlásával számolt a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával. Az AKA tulajdonosai a garanciális hiányosságok miatt szorgalmazták azt az alternatívát, hogy a kormányzat inkább vegye bérbe az autópályát. Az egyeztetések állásáról Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter az MSZP gazdasági kabinetjének ülését követően azt mondta: komoly üzleti tárgyalások folynak, amelyek részletei jelenleg nem tartoznak a nyilvánosságra. Szerinte csak az biztos, hogy március 12-től matricás lesz az M5-ös autópálya használata. A tulajdonosi kör azzal érvel a bérlet mellett, hogy ez hosszú távon sem lenne lényegesen drágább. Információk szerint az állam az első és a második évben 70-70 millió eurót, majd a sztráda még hiányzó szakaszának megépítését követően évi 100 milliót fizetne bérleti díjként az AKA Rt.-nek. (MC)