Világgazdaság, 2004. február (36. évfolyam, 21/8780-40/8799. szám)

2004-02-06 / 25. (8784.) szám

8 VILAGGAZDASAG RÖVIDEN Parti Nagy Lajosé a Magyar Irodalmi Díj A Magyarország Európában Alapítvány elnö­ke, Göncz Árpád tegnap Parti Nagy Lajos­nak adta át a 2003. év legjobb szépirodalmi alkotásáért, azaz a Grafitnesz című verses­kötetért járó Magyar Irodalmi Díjat. A 2000- ben létrehozott díjjal - amelyet eddig Ester­házy Péter (a Harmonia Caelestisért), Bodor Ádám és Balla Zsófia (A börtön szava című kötetért), illetve Rakovszky Zsuzsa (A kígyó árnyéka című regé­nyéért) vett át - ötmillió forintos elismerés is jár a szakmai zsűri által kiválasztott írónak. Az alapítvány alapítói-támogatói: ÁB­­Aegon Rt., Mol, Westel Rt., K&H, MKB, Eravis Rt., Papyrus Hun­gária Rt., Philips Magyarország Kft. és a Zwack Unicum.­(VG) Két magyar film a Berlinalén Fliegauf Benedek Dealer című játékfilmjét és Mészáros Péter Ki a macska című rövidfilmjét is meghívták a tegnap kezdődött 54. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos programjába. Európa egyik legnagyobb és legjelentősebb filmes seregszemléjét, az 1951-ben alapított Berlinalét az idén február 5-15-e között ren­dezik meg. Fliegauf Benedek játékfilmje, a Dealer a fesztivál Fó­rum című szekciójában szerepel, a rendező egyébként tavaly a Rengeteg című alkotásával vett részt az újító műveket bemuta­tó Fórum programjában, s elnyerte a Wolfgang Staudte-díjat. Mészáros Péter Ki a macska című 8 perces rövidfilmje a Pano­ráma szekcióba kapott az idén meghívást. Az ő munkásságát a 2002-ben Cannes-ban Aranypálmával jutalmazott Eső után cí­mű kisfilmje óta figyeli a nemzetközi szakma, azt az alkotását az ottani sikeres bemutató óta a világ közel 50 helyszínén láthat­ták a nézők. (VG) A BFZ hatalmas sikere Londonban A Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) Európa egyik legnagyobb kulturális központjában, a londoni Barbican koncertteremben adott két egymást követő estén hatalmas sikert arató hangver­senyt. A Fischer Iván által vezetett együttes A világ nagy zene­karai sorozat keretein belül lépett fel az angol fővárosban. Első este Liszt Tasso című szimfonikus költeményét, majd a Walkűr első felvonását játszották el; a második nap szintén Liszt Fe­renccel kezdődött, utána pedig Lenau Faustja és a Walkűr 3. felvonásának utolsó jelenetét hallgathatták meg a komolyzene rajongói. Az együttes sikerét mi sem tükrözi jobban, mint hogy a The Guardian, illetve a Financial Times is a Budapesti Feszti­válzenekarnak adta a legjobb osztályzatot a fellépő együttesek közül - jobbat, mint a Royal Festival Hallban Kurt Masur ve­zényletével muzsikáló Londoni Filharmonikusoknak. A Buda­pesti Fesztiválzenekart jövő júniusra és novemberre újabb két­­két koncertre hívták meg. (VG) Létrejött az irodalmi kerekasztal Megalakult az irodalmi kerekasztal, amelynek mind a nyolc je­lentős hazai írószervezet a tagja. A szervezetek ütemtervet ké­szítettek a kulturális minisztériummal folytatandó, tíz hónaposra tervezett tárgyalásokról, amelyek során szeretnék elérni, hogy az irodalom egészét a filmtörvényhez hasonló szabályozással segítse a mindenkori kormány. A legfontosabb az, hogy javítsák a hazai irodalmi folyóiratok és szervezetek működési feltételeit, továbbá enyhítsenek az írók megélhetési gondjain. Javaslatai­kat hamarosan eljuttatják a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériumába, az első tárgyalás a tárca képviselőivel február 9-én várható. (VG) Hiller Istvánhoz fordulnak a táncművészek A Magyar Táncművészek Szövetsége Hiller István kulturális miniszterhez fordult, méltatlannak tartja ugyanis, hogy a 2002- es kormányváltás óta sem Görgey Gábor, sem a jelenlegi mi­niszter nem ült le érdemben tárgyalni a szövetség elnökségé­vel. Pedig a táncművészek, illetve a Nemzeti Táncszínház anyagi helyzete kilátástalan, más művészeti ágakhoz képest erősen alulfinanszírozott, a minisztériumon belül pedig nem megfelelő a szakmai képviseletük. A támogatási rendszer át­tekinthetetlen, egyenetlen és szabályozatlan, s a pályázatokat sem az egyes társulatok működésének megfelelően írják ki. Mindezek mellett hiányzik az egységes koncepció, amely meghatározná a táncművészet helyét, funkcióját, működését a magyar kultúrán belül. A szakmai szervezetek szükséges­nek tartanának egy a táncművészet működésére vonatkozó tánctörvényt is. (VG) Filmvetítések a Magyar Magic keretében A 2003 novemberében indult a Magyar Magic­­ Hungary in Focus 2004 című kulturális sorozat keretében mostanában a magyar filmművészet kiemelkedő jelentőségű, illetve kortárs alkotásai szerepelnek a londoni magyar kulturális központ programjában. A február 1 -je óta tartó vetítéssorozaton Fekete Ibolya, Fehér György, Szász János, Tímár Péter, Janisch Attila, Tarr Béla, Deák Krisztina, Fliegauf Benedek, Pálfi György és Mundruczó Kornél egy-egy filmje kap bemutatkozási lehetősé­get. (VG) Lajkó Félix ismét az A38 hajón A néhány hónappal ezelőtti, hatalmas sikert aratott koncertje után Lajkó Félix, a kiváló hegedűművész február 7-én ismét fel­lép a Petőfi híd budai hídfőjénél horgonyzó A38 hajón. A 21 órakor kezdődő esten előzenekarként a balkán-román-cigány zenei gyökereket zenéjébe vegyítő Future együttes lép fel, a vérpezsdítő muzsika után következik Lajkó Félix, majd Cadik szórakoztatja hajnalig a közönséget. A jegyek 3000 forintba ke­rülnek. (VG) KULTÚRA ’Szerkeszti: Eszéki Erzsébet' Folytatódik az Art-program A korszerűsítéseknek köszönhetően már az idén jelentősen nőhet a látogatószám Az idén is 500 millió forinttal támogatja a művészfilmeket vetítő mozihálózat fejlesztését a kulturális tárca - jelentette be Hiller István kulturális mi­niszter a 35. Magyar Film­szemle zárónapján. Olyan mo­zik is pályázhatnak, amelyek újonnan hoznának létre „art” termet - ez vidéken égető kér­dés, a fővárosban ugyanis annyi Art mozi működik, amennyivel Budapesten kívül csak Párizs büszkélkedhet. MUNKATÁRSAINKTÓL Nem véletlenül emlegetett évek óta filmtörvény helyett mozgó­képtörvényt Grunwalsky Ferenc operatőr-rendező, a Magyar Moz­gókép Közalapítvány elnöke, aki mindig hangsúlyozta: nemcsak az a lényeg, hogy több pénzt kap­janak filmek készítésére, hanem az is, hogy az elkészült alkotások eljuthassanak azokhoz, akiknek készültek. Becslések szerint or­szágosan körülbelül 40 korszerű vetítőhelyre lenne szükség, külö­nösen vidéken, ahol a legutóbbi évtizedben bezártak a kis mozik, vagy amelyik még működik, az rendkívül elavult. Ezért lényeges lépés, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma tavaly elindította hároméves programját az Art-há­­lózat kialakítására. A kulturális tárca összesítése szerint 17 vidé­ki mozi 379,3 millió, 12 fővárosi mozi pedig 120,7 millió forint tá­mogatást kapott. A felújítási tá­mogatásra csak olyan mozi pá­lyázhatott és pályázhat, amely havonta minimum 50 százalék­ban európai, illetve magyar „art” besorolású filmet vetít, s hetente legalább három napon minimum két ilyen filmet tűz a műsorára. Támogatást lehetett igényelni például a moziterem műszaki és kényelmi fejlesztésére, számító­­gépes jegykiadó rendszer és internetes kapcsolat kialakításá­ra, többletszolgáltatások beveze­tésére. Olyan mozik is pályázhat­tak, amelyek újonnan hoznának létre „art” termet. Elsőként 2003 szeptemberé­ben a székesfehérvári Klub mo­zit újították fel, majd elkészült a nyíregyházi Krúdy Filmszínház. A többségnél a felújítás 2004. jú­nius 30-ára várható, a nagyobb beruházásoknál ugyanis kötele­ző a közbeszerzési eljárás, ez pe­dig több hónapig is eltarthat. Bu­dapesten a legnagyobb fejlesz­tést a Toldi mozi vállalta, a köz­­beszerzési eljárás azonban kés­lelteti az átépítést. Seres Mari­ann programigazgató a Világgaz­daságnak elmondta: várhatóan február közepére meglesz, hogy melyik cég végzi a kivitelezést, addig azonban semmit sem te­hetnek. A tervek szerint márci­usban zárna be az Est Média cso­port által üzemeltetett filmszín­ház, a mintegy két hónapos munkálatok alatt átépítik az elő­csarnokot, kicserélik a vászna­kat és az elavult hangrendszert, valamint megújul a klíma. A ta­valyi pályázaton 50 millió forin­tot nyert a mozi, ehhez jön a 35 százalékos önerő. A Másképp Alapítvány által működtetett Cirko-Gejzírben az akadálymentesítés volt a legfon­tosabb cél, ám a 14 millió forint nem volt elegendő az átépítés­hez. Balassa Péter, az alapítvány kuratóriumának elnöke szerint ha az idei pályázaton is nyernek, akkor mozgáskorlátozottak szál­lítására alkalmas felvonót sze­reznek be. A filmszínházban mo­dernebb lett a nagyterem, az elő­csarnok és a hangtechnika. A tervek szerint szeptemberben megnyílhat a pécsi Apolló mozi, amelyet szintén a Másképp Ala­pítvány üzemeltet majd. A mint­egy 7 millió forintos beruházás során a nagyteremből kialakíta­nak két korszerű kisebbet. A Budapest Film által üzemel­tetett Art-hálózatban a technikai berendezéseket fejlesztették, a Művészben és a Puskinban pél­dául a kistermek hangminőségét javították. Stefán Sándor, a Buda­pest Film Rt. főmérnöke elmond­ta: a Szindbád moziban körülbe­lül 4 milliós felújításra lenne . A KÖLTSÉGEK 35 százalé­kát a pályázó önkormány­zatoknak kellett kifizetniük, ehhez adta a minisztérium a beruházás összegének 65 százalékát. Art mozi fejlesz­tésére a pályázók 50 millió, art terem kialakítására 30 millió forintot igényelhettek. A pályázatok elbírálására a kulturális tárca olyan bi­zottságot kért fel, amely a Nemzeti Kulturális Alap­program mozgóképszakmai kollégiumának tagjaiból áll. szükség: átépítenék az előcsar­nokot, fejlesztenék a légtechni­kát; a Puskinban is ez utóbbi a legsürgetőbb feladat. A Művész moziban körülbelül 20 millió fo­rintból felújítanák az előcsarno­kot, két teremben a székeket. A 120 milliós beruházással tel­jesen átalakított, tavaly tavasz óta ismét látogatható Odeon-Lloyd az elnyert mintegy másfél millióból és a hozzátett 756 ezer forintos önrészből technikai fejlesztéseket hajtott végre. A Vörösmarty mozi­ban átalakították a vetítőtermet és az előcsarnokot a pályázaton elnyert 12 millió forintból. A régi, 240 fős teremben most felean­nyian foglalhatnak helyet, viszont lesz egy 42 fős kisterem is, amelynek kialakítására pályáz­nak az idén. (BE­TA)­­ A 17 NYERTES VIDÉKI PÁLYÁZÓ ÖNKORMÁNYZAT: Pécs, Mohács, Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Gyula, Miskolc, Hódmezővásárhely, Szeged, Dunaújváros, Székesfehérvár, Debrecen, Eger, Szentendre, Cegléd, Nyíregyháza, Szombathely. A 12 NYERTES BUDAPESTI PÁLYÁZÓ MOZI: Bem, Európa, Odeon-Lloyd, Vörösmarty, Cirko-Gejzír, Szindbád, Örök­mozgó, Puskin, Tabán, Művész, Toldi, Kultiplex. Késő antik kincsek A kopt művészetet bemutató, A fáraók után­­ A késő antik mű­vészet kincsei Egyiptomból cí­mű kiállításról írt alá szándék­­nyilatkozatot Hiller István kultu­rális miniszter és Rahi Hawass professzor, az egyiptomi régé­szeti hivatal főtitkára a budapes­ti Szépművészeti Múzeumban, ahol 2005. március 15-e és má­jus 15-e között lesz látogatható a különleges tárlat. A törzsanya­got az a 129 tárgy adja, amelye­ket a kairói Kopt Múzeum és az alexandriai Görög-római Múze­um ad kölcsön. A Szépművésze­ti Múzeum ezt a saját antik gyűj­teményének darabjaival és az Iparművészeti Múzeum textil­gyűjteményéből származó tár­gyakkal egészíti ki. Az ide érkező műtárgyak be­csült értéke 21 millió dollár, a biztosítást - amint a Monet és barátai című tárlat esetében is - 21 millió dollár állami garanciá­val oldják meg. Az anyag köl­csönzési díja 100 ezer dollár, az­az körülbelül 21 millió forint, ami - ha azt nézzük, hogy a kin­csek még nem hagyták el Egyip­tomot - különösen kedvező. 2004 tavaszán Svájcban Tu­­tankhamon fáraó szarkofágját és egyéb sírbeli tárgyait mutatják be a közönségnek. Ezt követően Japánban, majd az USA-ban kí­vánják kiállítani a tárgyakat. Fel­merült az is, hogy a fáraó „világ körüli utazásának” 2006-ban Magyarország lenne a végállo­mása, de erről még külön tárgya­lásokat kell folytatni. (VG) Csontfaragvány az alexandriai Görög-római Múzeumból VG-illusztráció Új fejezet a könyvklubnál? SZANYI ERIKA „Több piaci szemlélet" - ezzel a mottóval nyitotta meg sajtótájé­koztatóját a Magyar Könyvklub (MKK) azok után, hogy 2003 utolsó harmadában késedelmes fizetésekről, nyilvántartási prob­lémákról olvashattunk a sajtó­ban. A kiadó a kuszaságok oka­ként az új integrált számítás­­technikai rendszerre való átál­lást jelölte meg; a Moveex prog­ram 50 millió forintba került. A változtatások közül a Sun­books Könyvkereskedelmi Kft.­­vel 2004. január 26-án kötött stratégiai szerződés a legjelentő­sebb. Ennek értelmében az MKK külső és belső logisztikai felada­tait (nyilvántartás, elszámolás, kapcsolattartás a megrendelők­kel) teljes egészében a Sunbooks elektronikus piacterén keresztül bonyolítja. Korábban a kiadó ár­résének 80 százaléka ment el a logisztikai feladatok ellátására, míg a mostani megoldás az MKK számításai szerint évi 350 millió forint megtakarítást eredményez majd. Mindezen szolgáltatáso­kért a Sunbooks az adott könyv forgalmi értékének 11,5 százalé­kát kéri, ám ezt csak az eladott példányok után kell kifizetni. Változás történt az igazgatói poszton is, amit Révai Gábor tá­vozása óta Csapó Éva tölt be, aki 2001 novembere óta a Magyar Könyvklub romániai részlegét irányította, majd 2003-ban a cég­egyesítések mellett bábáskodott. Mint a Világgazdaság kérdésére elmondta: nemcsak az igazgató személye, hanem funkciója is megváltozott. Az MKK egyszerre folytat kiadói és kereskedelmi te­vékenységet, ennek a két feladat­nak az ellátása pedig két embert kíván. Csapó Éva csak a kereske­delmi részleggel foglalkozik, a kiadói feladatokért külön igazga­tó felel majd. Az új igazgató kiemelten fon­tosnak tartja, hogy a kiadó ren­dezze az adósságait. A cég tavaly 600 millió forint adósságot hal­mozódott fel - főként a pontatlan készletnyilvántartás és az előleg számlák révén. A teljes leltár feb­ruár végére, március elejére vár­ható, de az előzetes becslések szerint az MKK-nak az adósság 70 százalékát készpénzben kell kifizetnie. A fennmaradó 30 szá­zalék a felhalmozódott készletek­ből adódik, amelyeket megpró­bálnak visszaadni a kiadóknak. Az adósság mielőbbi rendezése az MKK-nak is érdeke. Az 56 bolttal működő cég jelentős ke­reskedelmi tevékenységet folytat, s a 2003-ban értékesített köny­vek 68 százaléka nem saját, ha­nem másoktól vásárolt mű volt. A partnerek bizalma nélkül pedig a 145 új cím és az egymilliós pél­dányszám ellenére is nehéz lesz elérni a 2004-re tervezett 5 milli­árd forintos forgalmat.­­ A MAGYAR KÖNYVKLUBOT a német Bertelsmann AG alapí­totta 1991-ben. 1998-ban a Budapesti Piac Rt. lett a több­ségi tulajdonos, a részvénytársaság tulajdonában van jelen­leg is 99 százalék, a maradék 1 százalékot a tulajdonos képviseletét is ellátó Hegedűs István birtokolja. Már több­ször felmerült, hogy esetleges külföldi befektetőket vonná­nak be a könyvklubba. Kérdésünkre Hegedűs István csu­pán annyit mondott, hogy továbbra is folynak tárgyalások. 2004. február 6., péntek Az oldal megjelenését és a kultúrát a PANNON GSM ▼▼▼▼▼ Az élvonal­ támogatja

Next