Világgazdaság, 2004. február (36. évfolyam, 21/8780-40/8799. szám)

2004-02-06 / 25. (8784.) szám

2004. február 6., péntek MENEDZSER VILÁGGAZDASÁG 9 Szerkeszti Kamasz Melinda. A hazai dzsesszélet meghatározó formációja, a Trio Midnight február közepén ismét együtt koncertezik. Az est egyik vendégszólistája Malek Andrea. 12. 0||Ja| 1 Budapest El Kazovszkij-hónapot tart. A Műcsarnok­ban február 8-án már már az Emeletes kiállítások,­­ a Raiffeisen Galériában március közepéig láthatóak a művész munkái. 12. oldal­­ PORTRÉ: Richard Lock, a Köves­­ 17 ME & Társai Ügyvédi Iroda Clifford Chance partnere 11 éve él Ma­ gyarországon. í1. oldal ] Veszélyforrás a túlszabályozás Már nem a terrorizmust tartják a legfőbb kockázati tényezőnek •***. A világgazdaságra nézve már nem a globális terrorizmust tartják a legtöbb veszélyfor­rásnak a cégvezetők - derül ki a PricewaterhouseCoopers felméréséből, melyet a könyv­­vizsgáló cég a davosi világ­­gazdasági fórum előestéjén jelentetett meg. Az öt konti­nens 1400 vállalatvezetőjének véleményére támaszkodó ta­nulmány szerint ismét a gaz­dasági fundamentumok vették át a vezető szerepet. SZARVAS GYÖRGY _________ A terrorizmus nem egyszerre és egy időben fenyegeti az egész vi­lágot, hatása időben és térben megoszlik, míg­ a gazdaság ön­mozgásából adódó tényezők glo­bálisan ható jelenségek, így nem meglepő, hogy ezek kerültek is­mét a világgazdaság fejlődését veszélyeztető kockázati ténye­zők rangsorának élére - kom­mentálta a tanulmány megálla­pításait Malcolm Best. A PwC magyarországi vezérigazgatója a mélyben zajló meghatározó és hosszú távú gazdasági folyama­tokra hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott, az már most lát­szik, hogy a cégek a jövőbeni extrém helyzetek kivédésére a korábbinál jóval nagyobb forrá­sokat fognak mozgósítani, de hogy a kockázatkezelő iparág milyen mértékű fellendülésre számíthat, az ma még nemigen látható. Malcolm Best vélemé­nye szerint Magyarország - bár külön vizsgálat nem készült a kelet-közép-európai régióról - a világtendenciáktól nem mutat eltérést, csupán uniós csatlako­zásunk hordozhat magában ext­ra kockázati tényezőt. Hegedűs Miklós, a GKI Gazda­ságkutató Rt. igazgatója szerint természetes a hangsúlyváltás a lassan ismét magára találó világ­­gazdaságban. A szakember úgy fogalmazott, hogy az induló kon­junktúrában nem véletlenül lesznek fontosabbak a primer gazdasági kérdések, és sorolód­nak hátrébb korábban fonto­sabbnak tűnő tényezők. Arra ugyanakkor Hegedűs Miklós is felhívja a figyelmet, hogy nem véletlenül vált a magyar gazda­ság egyik fő témájává az elmúlt két évben az árfolyamkockázat kérdése, hiszen gyakorlatilag vi­lágtendenciáról van szó. A devi­zaárfolyamok ingadozása a PwC kockázati listáján a harmadik helyet foglalja el. A vizsgálat megállapítása sze­rint a megkérdezett cégvezetők az egyik legfőbb kockázati ténye­zőnek a növekvő piaci versenyt tartják, a válaszadók mintegy 17 százaléka ezt a faktort „lénye­ges” kockázati tényezőnek ne­vezte, míg 46 százalékuk nyilat­kozott úgy, hogy a piaci verseny „jelentős”, azaz szignifikáns ve­szélyforrást jelent. Folytatás a 11. oldalon ( fe! ) Az érzékelt kockázatok (százalék) részvénypiaci ingadozás vállalatirányítás új technológiák tőkeköltség-növekedés reputáció elvesztése terrorizmus kulcsalkalmazottak elvesztése árcsökkenés devizaárfolyamok növekvő verseny túlszabályozottság ........ afc-__■ - * -_ _____----------0 5 10 WG-GRAFIKA Forrás: PWC Támogatva mozoghatnak MUNKATÁRSAINKTÓL A magyarországi lakosság 19,4 százaléka orvosi értelemben el­hízott, s a felnőttek 40 százalé­ka túlsúlyos. Ezzel a világrang­lista ötödik helyére került az OECD által összeállított listán, amelyet a The Wall Street Jour­nal közölt. A magyarországinál is rosszabb a helyzet az USA- ban, ahol az elhízottak aránya 30,9 százalék, sőt nagyobb a kö­vérek aránya Mexikóban, Nagy- Britanniában és Ausztráliában is. Térségünket rajtunk kívül Szlovákia és Csehország képvi­seli az élmezőnyben, de a mien­kénél kevésbé rossz adatokkal. Egyébként a civilizált országok­ban az utolsó évtizedben az elhí­zás aránya 10-15 százalékkal nőtt, aminek okát keresik, hi­szen a nagy megelőző progra­mok következtében épp az el­lenkező tendenciának kellene érvényesülni. Pados Gyula bel­gyógyász, táplálkozástudomá­nyi szakember szerint hazánk­ban is sikerült csökkenteni a zsírfogyasztást, így a magas ko­leszterinszintet. Szerinte elkép­zelhető, hogy zsír helyett sok szénhidrátot fogyasztanak az emberek - tehát a kalóriabevitel több lett -, ezzel szemben csök­kenhetett a mozgásaktivitás. Az elhízás hajlamosít a szívin­farktusra, a magas vérnyomásra, a cukorbetegségre és az agyvér­zésre. Szakemberek szerint súly­többletről akkor lehet beszélni, ha a centiméterben mért testma­gasságból levonjuk a 100-at, és ezt az értéket az illető testsúlya meghaladja. Az ideális súly azon­ban az, ha az így kapott értékből 10 százalékot levonunk. Ponto­sabb meghatározást nyújt az úgy­nevezett testtömegindex (BMI), amely a testsúlykilogrammnak a méterben kifejezett testmagasság négyzetével osztott hányadosa. Hazai felmérések szerint a fér­fiak napi kalóriabevitele átlago­san 3250 kcal, a nőké 2400, ami meghaladja az átlagos szükségle­tet. A férfiak átlagos értéke egyéb­ként a nehéz fizikai munkát vég­zők energiaszükségletének felel meg. Egy könnyű vagy ülőmun­kát, illetve középnehéz munkát végző középkorú férfinak napon­ta elég lenne 2500-3050 kcal, míg ugyanez esetben a nőknek 2000-2450 kcal energiabevitel (Egy kcal=4,18 kjoule). A brit egészségügyi miniszté­rium figyelmeztetése szerint na­pi fél óra sétával elejét lehet ven­ni az elhízások harmadának. Vi­szont egy doboz üdítőital vagy egy szelet csokoládé annyi kaló­riát tartalmaz, ami 6-7 teáskanál cukornak felel meg. Egy Mars szelet pedig annyit, amit csak 90 percnyi futással tudunk ledol­gozni. Ahhoz, hogy egy shake­­kel leöblített sajtos hamburgert „jóvátegyünk”, már 15 kilomé­tert kell gyalogolnunk. Az egyik londoni általános is­kolában reggelente gyümölcsöt osztanak a diákoknak, hogy egészséges irányba tereljék étke­zési szokásaikat. Nem egyedi öt­letről van szó, Angléban ebben a hónapban indult kampány, hogy a több millió brit diák mindegyi­ke naponta egyen gyümölcsöt. Az ingyenalma és -banán azon­ban nem vezet sehová, ha köz­ben a tanulók nassolásra költik a zsebpénzüket - figyelmeztet az angliai nemzeti elhízásellenes fórum tisztviselője. Helen John­son és a mögötte álló szervezet a kormány és a magánszféra ösz­­szefogását sürgeti. Együtt kell lépni a radikális életmódváltás érdekében, hiszen az elhízás kö­vetkezményei (például a króni­kus betegségek terjedése) ma már olyan terheket rónak a költ­ségvetésre, amelyek az alkoho­lizmuséval vethetők össze. Folytatás a 11. oldalon » Han__________ Normál 20-25 Túlsúlyos 25-30 Elhízott 30-40 Kóros 40 felett Forrás: A koleszterintől a szívinfarktusig c. kötet Gyümölccsel indulnak harcba az elhízás ellen Amikor egy órával csökkenhet a pihenőidő MARECZKY FERENC Januártól újból változott néhány munkaügyi szabály. Ezek közül az egyik a munkaidő-beosztást érinti. A téli, illetve nyári idő­számítás miatti óraátállítás szükségessé tette, hogy a napi pihenő- és munkaidő eltérjen az általános előírásoktól. Az ál­talános szabály szerint a mun­kaidő-beosztást úgy kell megál­lapítani, hogy az egyes napi munkaidők között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani, melyet a felek megállapodása vagy a kollektív szerződés a ké­szenléti jellegű, a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű munkavégzés ese­tén legalább 8 órában állapíthat meg. Ezt az időtartamot a mos­tani módosítás 7 órára redukál­ta abban az esetben, ha a nyári időszámítás kezdetének idő­pontja annak tartamára esik. A napi munkaidő a 12, illetve a heti munkaidő a 48 órát, míg készenlét esetén a napi munka­idő a 24, illetve a heti munkaidő a 72 órát nem haladhatja meg. A módosítás szerint azonban, ha a téli időszámítás kezdeté­nek időpontja a munkaidő-be­osztás szerinti rendes munka­idő tartamára esik, a munkaidő 1-1 órával meghaladhatja eze­ket az időtartamokat. Módosul­ A szerző vezető főtanácsos­­ak januártól a vasárnapi mun­kavégzéshez kapcsolódó szabá­lyok is: a vasárnap munkát vég­zők számára 50 százalékos bér­pótlék jár a három vagy több műszakos munkarendben, illet­ve a munkaidőkeretben foglal­koztatottak számára. Az eddigi szabály szerint nem járt ez a bérpótlék a megszakítás nélkü­li munkarendben vagy a rendel­tetése folytán vasárnap is mű­ködő munkáltatónál, valamint az idénymunkát végzők eseté­ben. A munka törvénykönyv­ének módosítása ezt a felsoro­­ l NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS » 2004-ben március 28-tól októ­ber 31ig ›» 2005-ben március 27-től októ­ber 30-ig » 2006-ban március 26-tól októ­ber 29-ig mást kibővítette arra az esetre is, ha részmunkaidőről van szó, és a felek megállapodása alapján a rendes munkaidő kizárólag szombati és vasárnapi foglal­koztatásra terjed ki. A vasárnapi munkavégzést közvetlenül megelőző szomba­ton, rendes munkaidőben törté­nő munkavégzés nem rendel­hető el, kivéve a megszakítás nélküli, illetve három vagy több műszakos munkarend, to­vábbá az idénymunka esetén. Folytatás a 11. oldalon . __________________PERKALAUZ Megtagadott túlmunka KENDE KATALIN Ha a munkáltató kétrendbeli kö­telezettségszegés alapján szün­tette meg rendkívüli felmondás­sal a dolgozó munkaviszonyát, úgy mindkét cselekményre néz­ve szükséges a tényállás megál­lapítása. Ennek alapján bírálha­tó el a minősített kötelezettség­szegő magatartás - szögezte le a Legfelsőbb Bíróság (LB) a követ­kező jogvitában. A munkáltató azért mondott fel alkalmazottjának, mert az megtagadta az elrendelt túl­munkát és idő előtt, engedély nélkül elhagyta munkaterületét. A dolgozó a munkaügyi bíróság­hoz fordult. A bíróság a bizonyítás során a túlmunkavégzésre vonatkozó felmondási indokot valósnak, de okszerűtlennek tartotta, mivel a feladat ellátását a felperessel együtt megtagadó másik két al­kalmazottat nem küldték el rendkívüli felmondással. A má­sik indokot illetően - a tanúval­lomások alapján - arra követ­keztetett, hogy a dolgozó, ha nem is közvetlenül a gépek mel­lett, de a munkaterületen tartóz­kodott. Minderre figyelemmel az igazságszolgáltató fórum úgy vélekedett, hogy az indokok nem alapozták meg a rendkívü­li felmondást. Ezért az intézke­dést hatályon kívül helyezte, és részben megítélte a dolgozó anyagi követelését. A munkáltató fellebbezett. A másodfokú bíróság azonban osztotta az elsőfokú határozatot. Ezért a cég felülvizsgálati kérel­met nyújtott be az LB-hez. Azzal érvelt: a bíróságok nem értékel­ték kellően a bizonyítékokat. Ki­tért arra, hogy a túlmunkát megtagadó másik két dolgozó magatartását valóban kisebb sú­lyúnak ítélte, ám nem ok nélkül: az egyiknél tekintettel volt fele­sége betegségére, a másiknál vi­szont azt találta úgymond eny­hítő körülménynek, hogy az - a felperessel ellentétben - végig­dolgozta a munkaidőt. Az LB alaposnak találta a ké­relmet, és új eljárást rendelt el. Kifejtette: a cég, a váratlan mun­katorlódás miatt, jogszerűen kö- Vala­mennyi bizo­nyítékot együtt kell vizsgálni vetethette meg a rendkívüli munkavégzést. Annak indoko­latlan megtagadását nem egy­magában, hanem a másik köte­lezettségszegéssel együtt minő­sítette olyan súlyosnak, amely okot adhatott a rendkívüli fel­mondásra. Tévesen jártak el a bíróságok, amikor a rendkívüli felmondás indokait külön érté­kelvén vontak le következtetése­ket. A megismételt eljárásban a kötelezettségszegés súlyának megítéléséhez valamennyi bizo­nyíték együttes vizsgálata, azok egybevetése, illetve esetleges ki­egészítése szükséges a tényállás megállapításához és a határo­zathoz - mutatott rá az LB.

Next