Világgazdaság, 2004. február (36. évfolyam, 21/8780-40/8799. szám)

2004-02-06 / 25. (8784.) szám

10 VILÁGGAZDASÁG MENEDZSER 2004. február 6., péntek Jelentős átszervezés után és komoly tőkebevonás előtt áll a KFKI-csoport. A hazai informatikai ágazat meghatározó vállalkozásának vezérigazgatója, Ludhman Lajos szerint az uniós csatlakozás újabb pénzforrásokat hozhat a hazai piacnak, de feltárásukhoz hosszas tanulási folyamatra lesz szükség. Jó esélyt lát ugyanakkor a magyar számítástechnikai cégek terjeszkedésére a kelet-közép-európai térségben. ­ A közel másfél évtizede fennálló vállalatcsoport történetének eddigi legnagyobb átszervezését indították el másfél éve a tulajdonosok és a menedzsment. Hol tart ma a haté­konyságjavítónak szánt átalakítás? Az átalakításokat a 2002-ben recesszió­ba forduló nemzetközi és hazai piac vál­tozásai kényszerítették ki. Ráadásul a választás évében a magyar államigaz­gatás lelassult, majd elkezdett takaré­koskodni. A Magyarországon működő multinacionális cégek is spórolásba fogtak, s már korábban megritkultak a zöldmezős beruházások, márpedig ahol nincsenek új termelőberuházások, ott kevésbé van szükség új informatikai rendszerekre is. A multik nagy előnye, hogy van mögöttük erős márka, jó esetben még termék és szolgáltatás is A piaci trendváltozás azért is volt drá­mai hatású, mert az a piac szereplőit felkészületlenül érte, hiszen az azt megelőző nyolc-tíz évben átlagosan 10- 15 százalékos éves piacbővüléshez szoktak. A 2002-re kialakult helyzet minket is arra késztetett, hogy az ad­dig növekedésközpontú KFKI-t haté­konyságra fókuszáló vállalkozássá ala­kítsuk.­­ Miben más az új üzleti modell? Amíg a stabil piaci növekedésre épít­hettünk, addig nagyszámú cégben na­gyon nagy számú üzletág nagy szabad­ságfokú mozgásai révén szinte auto­matikusan betöltöttük a rendelkezésre álló piaci teret. Ennek köszönhetően kétszer-háromszor gyorsabban tud­tunk nőni, mint a piac. A recesszió be­köszöntével viszont olyan problémák­kal kellett megbirkóznunk, amelyekkel korábban nem találkoztunk. Nehézsé­gekbe ütközött például az erőforrások kereszthasznosítása a különböző rész­legek között, mivel az egyes KFKI-vál­­lalatok korábban más-más üzleti kon­cepció, módszertan és technológia sze­rint működtek. Emiatt elsősorban nagy erőforrás-koncentrációra, módszertani egységesítésre és költségcsökkentésre volt szükség. Ennek keretében egy-egy CÉG KFKI CSOPORT A céget - az alapító rt.-t is beleszámít­va - ma hét, önállóan gazdálkodó tár­saság alkotja, együttes árbevételük 2003-ban 17,6 milliárd forint volt. A tár­saság 1990 óta működik önálló üzleti vállalkozásként. Az alapító tulajdonosok révén a cégcsoport gyökerei kutatóin­tézeti múltból, az 1950-ben alakult név­adó Központi Fizikai Kutatóintézetből erednek. Ennek Mérés- és Számítás­­technikai Kutatóintézetében készült 1968-ban az első - kereskedelmi for­galomba került - magyar számítógép. A társaság 85 százalékban a menedzs­ment, 15 százalékban külföldi befekte­tők tulajdonában van, tiszta profilú azonos működési módú cégbe vontuk össze az addig különbö­ző leányvállalatokban különböző mó­don működő szoftverfejlesztő csapato­kat, illetve a rendszerüzemeltető cso­portokat és a tanácsadói gárdát. Az eredeti program 2003 első felében meg is valósult.­­ A bejelentéskor külön hangsúlyt kapott, hogy a hatékonyságnövelést elsősorban nem létszámcsökken­téssel kívánja végrehajtani a cég. Azóta azonban mégiscsak bekövet­kezett egy 25 százalékos leépítés... A 2002-es 760 fős fix létszám mára va­lóban 560 lett. Ennek oka egyrészt a pi­ac további romlása, másrészt pedig az volt, hogy bizonyos nem gazdaságos te­vékenységeket megszüntettünk, az ad­minisztratív létszámot pedig jelentősen csökkentettük. Megrendeléseink válto­zó erőforrásigényei függvényében ki­mondottan projekt alapon továbbra is munkát tudunk azonban adni a KFKI csoport alvállalkozói holdudvarán belül mintegy további 100-200 embernek.­­ Milyennek ítéli 2004-ben a pia­cot? Meddig folytatható a haté­konyságnövelés? 2003-at nagyon nehéz, de a KFKI szá­mára nagyon sikeres évnek tartom. Ár­bevételünk 17,5 milliárd fölött lett, míg hozzáadott értékünk meghaladta a 8,5 milliárd forintot - ezzel a tavalyi szint körül alakult, miközben az átalakítá­sok jelentős költségei ellenére is nyere­ségesek tudtunk lenni. A tavalyi átala­kítások révén ugyanakkor éves szinten a működési költségeinkből több mint egymilliárd forintot sikerült lefaragni, aminek jótékony hatásai 2004-es ered­ményeinkben már tükröződhetnek is. A piac javulására 2004-ben még nem számítok. Meglátásom szerint nem ja­vul az általános gazdálkodási környe­zet, és még nem látom a kedvező válto­zásokat a gazdaság motorjainál, a kül­földi tulajdonú gazdasági társaságok­nál sem, így várhatóan újra kevés pénz jut majd az informatikára. Naponta halljuk, hogy az államigazgatásban ál­talános takarékoskodás várható. To­vább rontja a helyzetet, hogy megszűn­nek a PHARE-támogatások, amelyek az elmúlt években lendületben tartot­ták ezt a területet.­­ Jönnek majd az új uniós for­rások... Igen, az uniós pénzeket nagyon várja mindenki, de a hozzáférésükhöz szük­séges folyamatokat az érdekeltek az elején még nem tudják majd üzemel­tetni. Véleményem szerint meglehető­sen hosszas tanulási folyamatra lesz szükség, számokban kimutatható eredményei nem is 2004-ben jelennek majd meg.­­ A megrendelői körben eddig csak a multikat és az államigazgatást emlegetette, miközben a versenytár­saktól folyton azt lehet hallani, hogy a jövő reménységei a kis- és középvállalkozások... Szeretnénk mi is, ha Magyarországon a kis- és középvállalkozások komoly pi­aci erőt képviselnének. Ez eddig nem így volt, s az informatikában ezzel a szektorral eddig senki nem tudott mit kezdeni. Mindig mindenki beszélt ugyan róla, de komoly üzletet a na­gyobb szereplők számára eddig nem jelentett. Reményeink szerint az EU- források itt érdemben tudnak majd se­gíteni, projekteket életre kelteni - ta­lán végre megszületik a fizetőképes magyar kkv-piac. Az idén a KFKI spe­ciális megoldásaival kíván nyitni a kkv-szektor irányába. Rugalmassá­gunk, áraink és igazi gyártófüggetlen­ségünk valódi értéket jelentenek en­nek a továbbra is az átlagosnál költség­érzékenyebb szegmensnek.­­ A 2002 előtti időszak a növeke­désé volt, 2002-2003 a hatékony­ságé. 2004-től mi következik? Ezentúl is igyekszünk a piac változá­saihoz igazodni. Új termékekkel és szolgáltatásokkal jelenünk meg. A KFKI részletes innovációs terve, fej­lesztési programja is elkészült. A megvalósításhoz sok pénzre lesz szükség, amihez pedig némi tőkét kell bevonnunk.­­ Mekkora összegben és milyen be­fektetői körben gondolkodik a cég? Intézményi befektetőkkel tárgyalunk, de igen aktívak a kockázati tőkések is. Terveink megvalósításához mintegy 2- 3 milliárd forintnyi külső forrásra van szükségünk. MAGÁNÜGY Szerencsésnek vallja magát, hogy felesé­gével közös az ér­deklődésük: az art deco és a XX. század képzőművészete. Szabadidejét főleg ennek szenteli, s fo­lyamatosan képzi ma­gát, amiben az inter­net nagy segítségére van. Mint mondja, olyan gyűjtőjelölt, aki ma már viszonylag szakszerűen mozog a témában, s reméli, hogy egyszer elég pénze is lesz hozzá. • Mi várható a hazai informatikai piacon az uniós csatlakozás után? Nagy piaci változást nem várunk. Fel­értékelődhet az ország, fontosabb, sta­bilabb piacnak tűnik majd, mint eddig. Ennek ellenére saját területünkön a verseny jelentős fokozódásával nem számolunk, hiszen az informatikai pi­ac volt a legelsők között liberalizált szegmense a magyar gazdaságnak.­­ Ha kicsinek bizonyul a hazai pi­ac, az informatikai cégek inkább a nyugati, mint a régiós terjeszkedés­ről beszélnek... Nyilván sok múlik azon, hogy milyen műfajban és mely országokban próbál­kozik valaki, de a térségbeli expanzió lehet, hogy könnyebb. A régióban van­nak olyan piacok, amelyek 5-6 éves fá­ziskésésben vannak hozzánk képest, s ezeken jó eséllyel terjeszkedhetünk. Szerintem külföldi vállalkozásba koc­kázatai és menedzsment-erőforrásigé­nyei miatt csak nagyon felkészülten, megfelelő alaposságú piackutatás és a cég képességeinek megfelelő elemzése után szabad belevágni. Mi elsősorban azokkal a magyar cégekkel együtt sze­retnénk terjeszkedni, amelyek valami­lyen módon már jelen vannak a kör­nyező országokban.­­ A KFKI-t megelőzően komoly ve­zetői tapasztalatokat a multiknál szerzett. Mennyivel másabb ma­gyar céget irányítani? A multik tipikusan nagy előnye, hogy van mögöttük erős márka, jó esetben pedig még termék és szolgáltatás is. Abból az induló pozícióból lényegesen könnyebb a piacon mozogni. Ráadásul idehaza sokszor nagyobb hitelt adnak még egy ismeretlen nemzetközi sze­replőnek is, mint egy sikeres magyar Hatékonyságközpontú üzleti modell Ludman Lajos. Az uniós források feltárása hosszas tanulási folyamat LUDMAN LAJOS 44 éves, gépészmérnök-diplomával ren­delkezik. Pályáját 1983-ban a budapesti Láng Gépgyárban kezdte programozóként, rendszerszervezőként, majd a számítóközpont vezetője lett. 1997-től a Comporgan Rendszerházban dolgozott rendszer­­szervezőként. 1998-tól két évet a Közel- Keleten, Deklemenben töltött a brit ICL szoftvertanácsadójaként. 1990-1998 között már a magyarországi ICL-nél tevékenykedik, 1995-ben kinevezik a leányvállalat ügyvezetőjének. 1998-ban vezérigazgatóként csatlakozott a Deloitte & Touche tulajdonú tanácsadó és rendszerintegrátor Idom Rt.-hez. A KFKI-t megelőzően két évet a Deloitte & Touche-nál töltött mint a vezetési tanácsadás ügyvezető partnere a cégnek. Tudomásul kell venni, hogy a hazai GDP 70 százalékát magyarorszá­gi multik termelik - ezeknél hasonló „sapkában” fellépni versenyelőny. S hogy miért szeretnek az emberek mégis inkább egy KFKI-ban dolgozni? Elsősorban a cégkultúra és a napi vi­selkedés eltérő szabályai miatt. A multik viszonylag merev hierarchiá­kat üzemeltetnek, aminek a végered­ménye, hogy Magyarországon kevés önálló döntés születik. Ez egy ambici­ózus magyar fiatalnak korlátot jelent, amivel a KFKI-ban kevésbé találkozik. Őszintén hiszem, hogy a KFKI piaci átlagnál jóval gyorsabb növekedésé­nek a kulcsa a működésmódjában van. A decentralizáció miatt a KFKI- ban az alkalmazottak széles rétege rendelkezik valódi hatáskörrel, így so­kan érzik magukénak azt, amit csi­nálnak. • Ha már a karrierépítésről beszé­lünk, vállalna-e újabb külföldi megméretést? Én ide hosszú távon és komolyan elkö­teleztem magam, de később biztosan lesz még az életemnek olyan periódu­sa, amikor ez ismét felvetődhet. Koráb­ban dolgoztam pár évet külföldön, is­merem az életformát. Meglátásom sze­rint itthon a kétségbeejtő közélet elle­nére is jobb életminőséget tud egy me­nedzser megvalósítani, mint magyar­ként általában külföldön.­­­­ndítana saját vállalkozást, s ha igen, milyen piacon? Persze, már indítottam is, és remélhe­tőleg tapasztalataim gyarapodásával egyre jobb vezetői tanácsokat tudok majd adni. Ennél eredetibb ötleteim megvalósítására azonban szintén csak később kerülhet sor. SÁGI GYÖNGYI

Next