Világgazdaság, 2004. február (36. évfolyam, 21/8780-40/8799. szám)

2004-02-06 / 25. (8784.) szám

12 VILÁGGAZDASÁG 2004. február 6., péntek MENEDZSER FÉLPERCESEK A szavak csodálatos világa Sok remek előadást hallhattunk már a Mindentudás Egyetemén, de az egyik legélvezetesebb 2003. szeptember 8-án Esterházy Péter szemeszternyitója volt. Esterházy ugyanis egészen rendkí­vüli módon olvassa fel a saját írásait. Nemrég megjelent az ott el­hangzott szöveg bővített változata. Vékony könyvecske, mégis hosszabb ideig olvastam, mint előtte egy háromszor akkora terje­delmű regényt. Esterházy Péternél ugyanis szinte minden mon­datnál érdemes megállni. Az ember sokat derül a jellegzetes humorán, eltöpreng a gondolatain, képzettársításain, aztán visz­­szatér egy-egy mondathoz, elolvassa újra. Esetleg próbálja rögzíteni. De hiába: egy perc múlva már úgyse tudja visszamonda­ni, hiába, azok a mondatok attól olyanok, amilyenek, mert Esterházy Péter írta őket. Olyan valaki, aki egészen kivételes barát­ságban van a szavakkal - amint ő maga is írja a kötet elején. Rengeteg jó idézetet so­rakoztathatnánk fel ennek bizonyítására, mégsem tesszük, mert szinte az egész könyvet ide kellene másol­nunk. Nagyon jó kis könyv ez, olyan, amely mostantól ott lehet az ágyunk mellett. Naponta kinyithatjuk bárhol, elolvashatunk belőle egy-két oldalt, s máris derűsen térhetünk nyugovóra. (Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből, Magvető Kiadó, Budapest, 2003, 69 oldal, 1490 forint) Két koncert, két világ Gerard Korsten, a világhírű karmester vezényli február 8-án és 9- én a Budapesti Fesztiválzenekart a Haydn-Mozart sorozat kereté­ben, a zenekar Selmeci utcai székházában. A dél-afrikai karmes­ter, a bécsi klasszikus repertoár egyik legkiválóbb interpretálom már ötödik alkalommal tesz eleget a Budapesti Fesztiválzenekar meghívásának. Az esten Mozart és Haydn egy-egy szimfóniája mellett fölcsendül Michael Haydn harsonára és kürtre írt kettős hangversenye, valamint Vivaldi d-moll gordonkaversenye. A szó­listák: Szakszón Balázs (harsona), Szőke Zoltán (kürt) és Kertész György (gordonka). De nemcsak a hét végén, hanem a jövő hét elején is érdemes hangversenyre menni: február 10-én, kedden 19.30-tól Ránki Dezső ad koncertet A zongora című sorozat kere­tében, a Zeneakadémia nagytermében. Az esten jórészt Bartók­­művek hallhatók, továbbá Debussy és Liszt egy-egy darabja. (A két koncert: Gerard Korsten vezényli a Budapesti Fesztiválzene­kart 8-án és 9-én a BFZ Selmeci utcai székházában. 10-én 19.30- tól a Zeneakadémián Ránki Dezső zongoraművész hallható.) Északi szenvedély Svédország és Finnország, szenvedély, képregény - ezen, csak látszólag különálló fogalmak kapcsolatát igyekszik bemutatni a kArton Galéria Passion plus című kiállítása. Az alapötlet a képre­gényben nagyhatalomnak számító Franciaországból származik, ahol 2002-ben megkísérelték az el­feledett svéd képregényeket újból megismertetni a közönséggel. Az itthoni folytatás 17 svéd és három finn művész alkotásaiból nyújt ízelí­tőt. Az alkotóktól különböző temati­kájú és technikájú munkákat te­kinthetünk meg, de egyvalami kö­zös bennük: ritkán láthatunk ennyi, morbid humorral és szomorúság­gal telített alkotást. Talán a szélső­séges időjárásnak és a viszonylag kevés napfénynek tudható be, de happy end csak elvétve fordul elő. Ugyanakkor örömmel tölt­het el minket a gondolat, hogy a gonosz mostoha nem mindig az örök vesztes... (kArton Galéria. A kiállítás megtekinthető 2004. február 14-ig, hétfőtől péntekig 13-18 óra, szombaton 10-14 óra között, V. ker., Alkotmány u. 18. www.karton.hu) Régi és új képek a MEO-ban A MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény idei első tárlatán Keserű Ilona Régi és új képek című, a művésznő 70. születésnapja alkal­mából rendezett retrospektív életmű-kiállítása tekinthető meg, amely az egyik legjelentősebb kortárs magyar képzőművész sok­színű életművét mutatja be. Keserű Ilona 2000-ben Kossuth-díjat kapott, két alkalommal is átvehette a Magyar Köztársasági Érdem­rend tiszti keresztjét. A MEO nagyszabású tárlatán most közel 100, többségében nagyméretű képet tekinthetnek meg az érdek­lődők, ráadásul a kiállítás átfogó képet nyújt az életműről, hiszen a korai, az 1960-as években készült alkotásokat ugyanúgy láthat­juk, mint a legutóbbi időszakban született műveket. (MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény, Budapest IV. ker., József Attila u. 4-6., nyitva február 29-ig, keddtől vasárnapig 11 és 18 óra között (pén­teken este 22 óráig!), hétfőn zárva, www.meo.org.hu) Kortárs zenei fesztivál a Trafóban A Trafó - Kortárs Művészetek Házában hatodik alkalommal ren­dezik meg a Making New Waves kortárs zenei fesztivált, melynek vezérmotívuma a zene és a médiumok viszonya. A koncertek, elő­adások, kiállítások, kreatív műhelyek bemutatkozásai mind azt vizsgálják, hogyan segíti, illetve gátolja a mai zenét a társművé­szetekkel és a tudománnyal való együttműködés, illetve miként hat a narratíva, az irodalom, a politika, a kép, a fény, az elektroni­ka a zenei mondanivalóra. Ma 19 órától a francia GRM Experience ad elektronikus koncertet hangszórózenekarra, majd 21 órától Michael Waiswisz, a holland STEIM Alapítvány vezetője lép fel, s ad hangversenyt MIDI-vezérlőkre. Holnap a svájci Daniel Ott ad zongorakoncertet, azt követően pedig a cseh Agon Orchestra lép fel, hogy bemutassa, miként egyesül a rockzenekarok agresszivitása a kamarazenekarok precizitásával. A vasárnapi Hangjátszó­ Házban hat műhely mutatkozik be. (Making New Waves fesztivál, Trafó - Kortárs Művészetek Háza (IX. ker., Liliom u. 4., www.trafo.hu) Az ajánlókat Eszéki Erzsébet, az oldal szerkesztője irta. eszeki@vg.hu A dzsessz, a zene­­ az igazán kell Hosszabb idő után ismét együtt koncertezik a Trio Midnight Február 13-án csemege várja a dzsesszbarátokat: ismét együtt koncertezik a Trio Midnight, a hazai dzsesszélet meghatározó formációja. Az est egyik vendégszólistája Malek Andrea, aki hosszabb ausztriai tartózkodás, sikeres bécsi musicalszerep után tér haza, a másik vendégszólista az egyik legtehetségesebb magyar fiatal, Bacsó Kristóf szaxofonos. MUNKATÁRSUNKTÓL Az 1990-ben alakult Trio Mid­night első CD-i után a világhírű amerikai altszaxofonossal, Lee Konitzcal Budapesten készített On Track című album hozta meg az áttörést. Sínen vagyunk, hir­dette a cím, s ez valóban így is volt. A trió akkoriban már itthon és külföldön egyaránt sikereket aratott. 1995-ben például elsők lettek a legfontosabb európai te­hetségkutató versenyen, a belgiu­mi Hoeillartban, ahol Oláh Kál­mán a legjobb szólista díját is megkapta. Azóta zongoristaként első lett számos nemzetközi ver­senyen, itthon pedig 2001-ben ő vehette át a Gramofon­­ Klasszi­kus és Jazz Kiadó által alapított Magyar Jazz Díjat. Oláh Kálmán­­ a jó ideje már nemzetközi hírű­­ dzsesszzongo­­rista és zeneszerző életében fon­tos szerepet játszik a klasszikus zenei örökségből építkező, improvizatív dzsessz. Több, stílu­sokon átívelő kísérletében újra­hangszerelte Bach, Bartók és De­bussy műveit, néhány közülük helyet kapott a Moments from my life címmel megjelent szólóleme­zén. Aztán hatalmas siker követ­kezett a neves koreai Good International lemezkiadóval 2000-ben kötött szerződésből: a kiadó megjelentette Bach Gold­­berg-variációit a Stuttgarti Kama­razenekarral, Oláh Kálmán imp­rovizációival. Ebből a lemezből már két év alatt 30 ezer példány kelt el. A következő Good-albumon Oláh Kálmán Mini Schultz német nagybőgőssel játszotta Bach csel­­lószvitjeinek átiratát. 2002-ben a Hungarian Mood című CD követ­kezett a Good International gon­dozásában, ez a klasszikus és a magyar népzene, valamint a dzsessz izgalmas ötvözete. A fo­gadtatást jól érzékelteti, hogy pél­dául a szöuli koncertekre zsúfolá­sig megteltek hatalmas, több­ezres termek is, s volt, amikor Oláh Kálmán több mint száz albu­mot dedikált egy-egy est után... A Trio Midnight nagybőgőse, Egri János szintén készített már saját albumot: első szólólemeze 1998-ban jelent meg Moods cím­mel, második saját lemeze, a Soft Waves 2001-es kiadás. A Moodsban a basszusgitár, míg az utóbbiban a bőgő szólal meg több­ször Egri János keze alatt. Egy biz­tos: mindkettőben remekelt. A trió harmadik tagja, a dobos és zeneszerző Balázs Elemér a ha­zai dzsesszélet egyik meghatáro­zó és rendkívül népszerű alakja, aki számos világhírű zenésszel játszott már együtt. Saját együt­test is alapított, előbb trióban, majd kvintettben készítettek le­mezeket, a 2000-es Always that moment „Az év magyar jazzleme­­ze” lett a Gramofon által alapított szakmai díjak sorában. 2002-ben hozta létre a Balázs Elemér Groupot, amely az abban az év­ben megjelent Around the world című albumával, majd a tavalyi Our worlds beyond című CD-vel komoly szakmai és közönségsi­kert aratott. Nem véletlenül, hi­szen mindkettő izgalmas zenei barangolás, fülbemászó dalla­mokkal, igényes hangszereléssel, kitűnő előadókkal. A február 13-i koncert énekes sztárja Malek Andrea, akit főként a Rock Színház sikeres darabjai­ban, főszerepekben ismerhetett meg a közönség. A számos díjjal kitüntetett énekesnő 1993 óta több CD-t készített, ezek között angolul jelent meg az a dzsesszal­­bum, amelyen a legnevesebb ma­gyar zenészekkel dolgozott együtt. Noha évek óta Bécsben él (januárig a Wake Up című musi­calben remekelt), 2001-ben nap­világot látott új musicalalbuma itthon, A zene az kell címmel. Az est másik, 28 éves vendég­szólistája, Bacsó Kristóf szintén külföldről tér haza. Ő a Liszt Fe­renc Zeneakadémia után a Conservatoire de Paris-ban és a Berkeley College of Musicon, Bostonban tanult, 1999-ban ő nyerte meg (Zana Zoltánnal holt­versenyben) a Magyar Rádió Bartók adó-főszerkesztőség által szervezett 2. dzsessztehetség­­kutató versenyt. 1995 óta rend­szeresen fellép Európában, fő­ként Franciaországban, továbbá a tengerentúlon - most végre itt­hon is hallhatjuk őt. Február 13-án 19.30-tól: a Trio Midnight koncertje, vendég­szólisták: Malek Andrea (ének) és Bacsó Kristóf (szaxofon) Raiffeisen Jazz Klub (helyszín: International Buda Stage, II. kerület, Tárogató út 2-4.) El Kazovszkij, a mitológiaépítő SZANYI ERIKA Ritkán fordul elő, hogy egy mű­vésznek ugyanabban a városban, közel egy időben két kiállítása le­gyen látható. Azt is gondolhat­nánk, hogy Budapest El Kazovsz­­kij-hónapot tart. Míg a Műcsar­nokban február 8-án már zár az Emeletes kiállítások, addig a Raiffeisen Galériában március kö­zepéig láthatóak a művész mun­kái El Kazovszkij címmel. Mivel a cím nem segíti a láto­gatót, így akár retrospektívnek, akár friss munkák gyűjteményé­nek is gondolhatjuk a tárlatot, amely az 1978-2003-ig terjedő időszakból nyújt ízelítőt. Valójá­ban nem is nehéz mindkettőnek tekinteni ezt a kiállítást, hiszen El Kazovszkij a hetvenes évekbe­li pályakezdése óta ugyanazok­kal a motívumokkal dolgozik. Kritikusai és saját bevallása sze­rint önálló mitológiát épít a fest­ményein keresztül, ehhez az „építkezéshez” a kulcsot a fel­használt archaikus toposzok mellett a művész szöveges meg­jegyzései adják. Szinte védjegyének tekinthető a hol egyfejű, hol kétfejű kutya, de a kettősség ábrázolása ezen a motívumon túl is központi témá­jú. A mindig visszatérő Janus­­fejek, amelyek a római mitológiá­ban egyaránt jelentették a háború kezdetét és az aratást, az elmúlt és az új esztendőt, az útrakelést és a hazatérést. Idesorolhatóak a Részrehajló gráf és a Részrehajló Vénusz című sorozat darabjai is, amelyekben egyértelműnek tar­tott szimbólumok jelentéstartal­mát kérdőjelezi meg. Láthatóak az 1981-82-ben Vaj­da Lajossal közösen készített Vaj­da-lapok, amelyek kollázstech­nikájukkal látszólag elkülönül­nek a festményektől, tartalmukat tekintve azonban szerves egysé­get alkotnak a kiállítás festménül Kazovszkij kiállítása megte­kinthető a Raiffeisen Galériában 2004. március 14-ig, mindennap (a hét végén is!) 9 és 17 óra kö­zött, a belépés díjtalan (cím: V. ker., Akadémia u. 6.) nyeivel. El Kazovszkij szerint a mű néző nélkül csak az Isten szá­mára létezik. Az, hogy a tárlat vé­gén a látogató az ismétlődő motí­vumokat, vagy egy világkép for­mába öntött szilánkjait látja-e, ez már rajta múlik. KÖNYVAJÁNLÓ______________________________________________________ A fogyasztói bizalom indexéről MUNKATÁRSUNKTÓL A fogyasztói bizalom indexének (FBI) megalkotása a magyar származású közgazdász, a gaz­daságpszichológia egyik meg­alapítója, George Katona nevé­hez kapcsolódik. Magyarorszá­gon a fogyasztói bizalom kutatá­sa és az index számítása a Michigani Egyetem licence alapján 1996-ban, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Ál­lamigazgatási Egyetem marke­ting tanszékén kezdődött el. A Fogyasztói bizalom című könyv bemutatja a fogyasztói bizalom kutatásának történetét, nemzet­közi tapasztalatait, ismerteti a budapesti tanszék hétéves kuta­tási eredményeit, a Közgáz fo­gyasztói bizalom főindex mel­lett a fogyasztói várakozások és vásárlási hajlandóság részinde­xek alakulását. Továbbá a kiad­vány tárgyalja a fogyasztói biza­lom makrogazdasági összefüg­géseit, vizsgálja a lakossági ke­resletet befolyásoló tényezők közül a háztartások pénzügyi helyzetét és a lakosság vásárlá­si hajlandóságát. Agárdi Irma, Berács József, Hofmeister Tóth Ágnes és Malota Erzsébet: Fogyasztói bizalom - Közgáz fogyasztói bizalom index 1996-2002 (Aula Kiadó, 2003, 119 oldal, ár nélkül) AGAKA* BEMCS « HOFMÉJSTERTÓTH • MALOTA FOGYASZTÓI

Next