Világgazdaság, 2004. február (36. évfolyam, 21/8780-40/8799. szám)

2004-02-06 / 25. (8784.) szám

14 VILÁGGAZDASÁG VÁLLALATOK ÉS PIACOK Autópálya kell a Rovernek Szlovákiában A kassai régió önkormányzata arra törekszik, hogy mielőbb megépüljön a Kassa- Miskolc autópálya - adja tudtul a SITA hírügynökség. Az MG Rover brit autógyár ugyanis akkor venné komolyan fontolóra, hogy a város környékére tele­pül, ha megvan az autópálya­összeköttetés Pozsonnyal, vagy Kassa közvetlenül bekapcso­lódhat a magyarországi autópá­lya-hálózatba. Minderről Rudolf Bauer, a kassai regionális kormányzat vezetője beszélt tegnapi sajtótá­jékoztatóján. Bauer közölte, hogy már több ízben tárgyaltak az MG Rover lehetséges kelet­szlovákiai telephelyeiről a gaz­dasági miniszterrel. A Rover ugyanakkor közvetlenül még nem vette fel a kapcsolatot a kassai régió képviselőivel. Je­lenleg az autógyár munkatársai a szlovák gazdasági miniszter­rel és a Sario befektetési ügy­nökséggel folytatnak megbeszé­léseket a lehetséges beruházási kedvezményekről. A Rover 200 millió eurónyi összeg kíván be­fektetni Közép-Európában. (VG) Photo hall a Sulinetben A Photo hall 2003-ban össze­sen 14,5 ezer digitális fényké­pezőgépet értékesített, ebből több mint 6 ezret az adókedvez­ményes informatikai eszközvá­sárlást lehetővé tévő Sulinet Expressz program keretein be­lül. A fotócikk-kereskedő cég digitális eszközökből származó bevétele meghaladta az 1 milli­árd forintot, amelynek csak­nem felét a Sulinet Expressz program nyújtotta, így ezzel a fotószolgáltatások és digitális eszközök piacán 20-25 százalé­kos részesedést ért el - mondta Erdélyi László Attila, a Photo hall ügyvezető igazgatója, hoz­záfűzve: a cég további 3 ezer di­gitális fényképezőgép értékesí­tést tervezi a Sulinet program­ban március 8-ig, amikor is ezek az eszközök kikerülnek a programból. (VG) Oscar a Szentkirályinak Magyar siker született az idei párizsi ásványvíz-világkiállítá­son, a szénsavmentes kategóri­ában a világ legjobb ízének a Duna-Tisza közén működő Szentkirályi Ásványvíz Kft. ter­méke bizonyult. Az ásványvíz Oscar-díját teg­nap vette át Balog Levente ügy­vezető igazgató. A szentkirályi székhelyű gazdasági társasá­got 3 millió forint alaptőkével tavaly alapította a családi vál­lalkozásként már 1989 óta mű­ködő Vitapress Kft. Utóbbi cég 2003-ban 3,5 milliárd forint ár­bevételt és 140 millió forint nyereséget ért el. Az ásványvíz­ből 600 millió forint bevétele származott. (MTI) Zöldülő hazai áramtermelés Az uniós csatlakozásra átalakítanák a támogatási rendszert Az elmúlt két év tapasztalatai alapján szükséges lehet an­nak a támogatási rendszernek a felülvizsgálata, amely a kap­csolt áramtermelés elterjedé­sét, illetve a megújuló ener­giaforrások felhasználásának növekedését hivatott ösztö­nözni. Az átalakítás során leg­inkább az uniós szabályokkal történő harmonizációra és a szabályozhatóságra lesznek tekintettel - tudtuk meg Hat­vani György energetikai he­lyettes államtitkártól. HLAVAY RICHÁRD A megújuló energiaforrások tá­mogatási rendszere, vagyis a ha­tóságilag meghatározott kötelező átvételi ár számításakor a hagyo­mányos energiahordozók felhasz­nálásával okozott társadalmi ká­rokat vették alapul - tudtuk meg Varró Lászlótól, a Magyar Energia Hivatal vezető közgazdászától. A fosszilis tüzelőanyaggal üzemelő erőművek által kibocsátott káros anyagok egészségromboló hatá­sának értéke nyilván nehezen számítható ki - érvelt a hivatal vezető közgazdásza -, de léteznek nemzetközi összehasonlító számí­tások erre vonatkozóan, amelyek kiindulási alapul szolgálhatnak. Eszerint a hagyományos erőmű­vek kilowattóránként 10 forint kö­rüli kárt okoznak társadalmi szin­ten, így alakult ki a jelenleg érvé­nyes, hozzávetőlegesen 10 forint körüli támogatás. A megújuló forrásokra alapo­zott erőművi fejlesztések megté­rülése igen eltérő lehet - jegyez­te meg Varró László. Magyarázat­ként hozzátette, hogy a Pécsett vagy Kazincbarcikán alkalmazott megoldások, ahol egy régi, lénye­gében nullára leírt szenes erőművi technológiát állítottak, illetve állítanak át faapríték­­tüzelésre, nyilván lényegesen gyorsabb megtérülést eredmé­nyez, mint mondjuk a naperőmű­vek építése, amelyek kilowatt­óránként 100 forintos önköltségi áron állítják elő az áramot. Az egyes források közötti gazdasá­gossági különbségek miatt cél­szerűnek látszik a szabályozást úgy alakítani, hogy a leginkább költséghatékony források kiakná­zására ösztönözzön, ez pedig Ma­gyarországon kétségkívül a bio­massza és a geotermia. Varró László hozzátette: a szél és a geot­­ermális energia esetében a forrás teljesen nyilvánvaló, a biomasz­­sza, ezen belül is a tűzifa eseté­ben viszont szigorú ellenőrzést kell alkalmazni a tüzelőanyag eredetét illetően. Az energiahiva­tal vezető közgazdásza jelzi, a pé­csi és a kazincbarcikai fejleszté­sek lefedik a térségben rendelke­zésre álló tüzelőanyag-bázist. Ezért további jelentősebb, faaprítékra alapozott erőművi fej­lesztések már nemigen várhatók. Egyes szakértők szerint már a je­lenlegi fejlesztések is erőn felül megterhelik a magyarországi er­dőket, és fahiánytól, ezzel együtt erdőirtástól tartanak. A magyar erdők éves gyarapo­dása 12-12,5 millió köbméterre tehető, ebből éves szinten mint­egy 9,2 millió köbméter kiterme­lését engedélyezi az Állami Erdé­szeti Szolgálat az állami erdőgaz­daságoknak - mondja Tóth Gá­bor, az Ipoly Erdő Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. A gya­korlatban azonban csak 7,3 mil­lió köbméternyi fát döntenek ki, vagyis majdnem 2 millió köbmé­ternyi az erdőkben, lábon marad. A már befejezett és a még folya­matban lévő fejlesztések évente valamivel több mint 1 millió ton­na fát vesznek fel. Ennek a fede­zete teljes mértékben adott, sőt az erdészek szerint még további kapacitásokat is el tudnak látni fával anélkül, hogy a rendkívül szigorú magyar erdőművelési szabályokat megsértenék. Ráadá­sul a biomassza-tüzelésre átállí­tott erőművekben mezőgazdasá­gi eredetű tüzelőanyagot is fel le­het használni, amiből éves szin­ten 10 millió tonnányi képződik az energiahivatal vezető közgaz­dászának információi szerint. En­nek összegyűjtése költségesebb. A megújuló energiaforrások hazai megoszlása 2003-ban (százalék) tűzifa 82,3 egyéb (szél, víz, geotermális) 1,3 VG-GRAFIKA Forrás: GKM A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS ELNYERÉSÉRE A Külügyminisztérium 2004. évi pályázata megkönnyíti a kis- és középvállalkozások külpiaci megjelenését, elősegíti a magyar termékek külföldi elismerését és a külkereskedelmi ügyintézés gyakorlati elsajátítását. Vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi költségek 50%-áig: ■ külföldi kiállításon magyar termék bemutatása, ■ egyes marketing eszközök, ■ versenytárgyaláson tenderfüzet vásárlás, ■ piaci szervezet rezsije, ■ nemzetközi szervezet tagdíja, ■ dömpingeljárásnál szakértő/ügyvéd foglalkoztatása, ■ megfelelőség-tanúsítási eljárás, ■ exportot elősegítő oktatás. A Kereskedelemfejlesztési Pályázati Útmutató részletesen tartalmazza a feltételeket, a pályázók körét, a támogatás igénylésének módját, jogcímeit és mértékét, az elbírálás szempontjait. A pályázatok elkészítéséhez az Útmutató térítésmentesen átvehető a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) Beszállítói és Tanácsadó Központjában (1061 Budapest, Andrássy út 12. telefon: 472-8150), vidéken az ITDH regionális képviseleteinél és letölthető a Külügy­minisztérium honlapjáról: www.kulugyminiszterium.hu Válasszon: Külgazdaság Egy kereskedelemfejlesztési cél több jogcímen is támogatható, de egy jogcímre évente csak egyszer adható támogatás. A pályázatokat 2004. február 2-től október 30-ig folyamatosan postán lehet elküldeni a Külügyminisztérium Kereskedelemfejlesztési Főosztályára (1027 Budapest, Bem rakpart 47.) A pályázat benyújtásához az eljárási díjat (amely az igényelt támogatás 1%-a vagy legalább 5000 Ft) átutalással lehet befizetni. Forráshiány esetén a pályázat hirdetmény közzétételével felfüggeszthető. MÁV Rt.: megújított ingatlanszerződés MUNKATÁRSUNKTÓL Meghosszabbította a Józsefváro­si piac bérleti szerződését a MÁV Rt. A vasúttársaság közlé­se szerint a szerződés hatályát az eddigi határozatlan idejűről határozott idejűre változtatták, s a korábbinál kétszeres bérleti dí­jat szabtak meg. Az előzményekhez tartozik, hogy a MÁV Rt. 1997-ben kötött határozatlan időre szóló szerző­dést a Józsefvárosi pályaudvar 3,6 hektáros területére, a megál­lapodást az önkormányzat enge­délyezte. Az elmúlt év végén napvilágot látott az a hír, misze­rint a MÁV fontolgatja a bérleti szerződés idei felmondását, mondván, a területet a vasúttár­saság be akarja kapcsolni a vas­úti fejlesztésekbe. A MÁV Rt., a főváros, illetve a kerületi önkor­mányzat közötti tárgyalások kapcsán azonban kiderült, hogy a szükséges rendezési tervek el­készítése hosszabb időt vesz igénybe, s nem teszik szüksé­gessé az idei bezárást. Ezért a MÁV Rt. vezetése a bérleti szer­ződés meghosszabbítása mellett döntött, mondván, a fejlesztések megkezdéséig se essen el a vál­lalat az ingatlan-bérbeadásból származó bevételtől. 2004. február 6., péntek A Market Rt.-é a BILK-megbízás Újabb, 24 ezer négyzetméteres raktárcsarnok-komplexum és a hozzá kapcsolódó iroda kivite­lezésének megkezdéséről dön­tött a Waberer’s csoporthoz tartozó BILK Logisztikai Rt. A 2,1 milliárd forintos beruházás a tervek szerint még az idén el­készül. A megbízást a legkedvezőbb ajánlatot benyújtott, s a logiszti­kai központok kivitelezésének piacán meghatározó részese­déssel rendelkező Market Rt. nyerte el. A BILK Logisztikai Rt. az idén összesen 40 ezer négy­zetméternyi korszerű raktár­logisztikai beruházást valósít meg. (DK) Bramac - félmilliárdos fejlesztés MUNKATÁRSUNKTÓL Eredményes évet zárt tavaly a betoncserépgyártásban piacve­zető Bramac Kft. - mondta a cég tegnapi tájékoztatóján Potos Já­nos kereskedelmi és marketing­­igazgató. Az előző évhez képest 2003-ban a veszprémi társaság 20 százalékkal növelte árbevéte­lét, s az értékesített cserepek da­rabszáma hat százalékkal bő­vült. A kedvező tendencia az igazgató szerint annak is kö­szönhető, hogy a társaság folya­matosan fejleszti termékpalettá­ját, s tavaly mintegy négyszáz­­millió forintot költött beruházás­ra. A terv az, hogy a cég az idén is megőrizze stabil szerepét a magyar építőanyag-gyártás pia­cán. 2004-ben a vállalat ötszáz­­millió forintot fordít majd beru­házásra, s annak eredményekép­pen új termékeket, komplett tető­megoldásokat kínálnak a vevők­nek. Az igazgató úgy fogalma­zott, hogy az idén a várhatóan stagnáló piacon is részarányuk növelését tervezik. Ebben az év­ben 35 millió darab cserép el­adásával számolnak, ami 8,8 milliárd forint nettó árbevételt jelenthet a cégnek. A Bramac Kft. mögött két vi­lágkonszern - Lafarge Roofing GmbH, Wienerberger AG­­ áll, a Bramac Dachsysteme Interna­tional tulajdonjoga 50-50 száza­lékban e két cég között oszlik meg. Tíz országban 21 telephe­­ MADATOK___________ (a Bramac Kft. főbb mutatói, 2003) » nettó árbevétel: 8,4 milliárd forint »eladott cserép: 33 millió darab »termelés: 48,2 millió darab , beruházás: 400 millió forint ,létszám: 249 fő Forrás: cégközlés ige van, 1100 munkatársat fog­lalkoztat, s 2003-ban 186 millió darab tetőcserepet értékesített. A kelet-közép-európai régióban elsőként Magyarországon alapí­tott gyárat 1984-ben, azt követő­en a kilencvenes években Szlo­véniában, Csehországban, Hor­vátországban, Szlovákiában, Ro­mániában, Bulgáriában, Bosz­nia-Hercegovinában és Szerbia- Montenegróban is létrehozott leányvállalatot. (HÉ) Potos János

Next