Világgazdaság, 2004. május (36. évfolyam, 84/8843-103/8862. szám)

2004-05-12 / 91. (8850.) szám

14 VILÁGGAZDASÁG Fesztivál harmadszor Aki Hegyalján él és mozog, mind kiállít a tokaji borkiállításon és -vásáron - összegezte várakozá­sait Nyikos István főszervező. A Magyar Borok Háza ügyvezető igazgatója a május 28-31. között harmadszor megrendezendő To­kaji Borok Fesztiváljáról el­mondta: a Tokaj városának kel­lős közepén megjelenő borásza­tok száma hozzávetőleg negy­venre tehető. Pontos adatot nem tudott prezentálni a szervező, mert négy kollektív stand is lesz, mégpedig a Tokaj Re­naissance, valamint a Tokaj­­vinum Hungaricum Egyesület tagjaié - együttesen több mint harminc pincészetet-termelőt tömörítenek­­, a borútegye­­sületé, valamint a Borbarát Höl­gyek Egyesületéé. A fesztivál specialitása, hogy megtartják a Világörökségek To­kaji Találkozóját is. Ezen a világ­­örökségek turisztikai lehetősé­geiről esik szó. Bőven akadhat­nak megosztható tapasztalatok, hiszen Európa hét olyan borvi­déke is képviselteti magát, ame­lyek Tokajhoz hasonlóan kultúr­­táj címén részei a világörökség­nek. Szakmai „ínyencségnek” számít a „Tokaji hamisítványok a világban” konferencia. Itt nem a más országokban tokaji néven forgalmazott borok kerülnek te­rítékre elsősorban­­ esetükben névhasználati vitáról beszélhe­tünk hanem a ténylegesen ha­misított „borzalmak”. A fesztivált a fentiek mellett kulturális rendezvények sora színesíti. Nyikos István arra szá­mít, hogy a rendezvénysoroza­ton összességében 15-20 ezer lá­togató biztosan tiszteletét teszi, amit jelentős sikerként könyvel­hetnek majd el. (GA) BORKULTÚRA Szerkeszti: Gazda Albert 2004. május 12., szerda Az angyalok korai Hegyaljáról, 2000-ből A Tokaj Renaissance tagjai bemutatták az ezredforduló puttonyosait Összetett, mély ízek, eleven, tiszta lüktetés, leírhatatlan, megfoghatatlan varázslat - a 2000. év általa legszebbnek vélt aszúját jellemzi így a szak­író. A Tokaj Renaissance Egye­sület május 8-án mutatta be az ezredforduló csúcsborait. BÁRÁNY ISTVÁN A bemutatón két korábbi évjára­tot (1811,1999) említettek vissza­térően. Az 1811. év, az „üstökös éve”, a kollektív emlékezetben máig élő nagy évjáratok közül a legrégebbi, Európa-szerte legen­dás borokat adott. Miként akkor, hőség és szárazság 2000-ben is volt, de a borok összehasonlításá­ra földi halandónak nem sok re­ménye van. Az 1999-es évjárattal köny­­nyebb a dolgunk. 1999 és 2000 az új Tokaj két pillére: az ígéret be­teljesülése; két nagyszerű, ám kü­lönböző évjárat. Ezen esztendők­ben minden adott volt a bizonyí­táshoz. Az időjárás kegyes volt, a birtokok készen álltak, s a tapasz­talat sem hiányzott már. 1999 a maga tökéletességével feladta a leckét. Vagy még ezt is felül lehet múlni? 2000-ben soká­ig úgy látszott: igen. Aztán jött az augusztus, a szaharai forróság. A szőlőnek kell a meleg és a napsü­tés, de a tóból is megárt a sok. 30- 35 fok fölött elkezd védekezni, sa­ját tartalékait éli fel, savkészletét „eszi meg”, a savak „kiégnek”. Márpedig a szőlő és a bor lelke és váza a sav, a nélkül vizet is ihat­nánk. Szerencsére katasztrófa nem következett be. Bár 1999 tisz­ta, feszes, precíz és férfias aszúit, a tokaji nagy bor archetípusait nem sikerült felülmúlni, a 2000- es aszúknak is megvan a sajátos szépségük. Hömpölyögnek, tör­­leszkednek,­ hízelkednek, illato­sak, csábosak. Minden palackban egy picike Lolita lakozik: a borok nagy része már most, fiatalon is jól fogyasztható, könnyen érthető. Volt persze egy-kettő, amelyet a friss palackozás megnyúzott, s még fiatal és nyers arcát mutatta, így a Török pincészet 5 puttonyo­sa, amelynek illata a palackozás során „megbolondult”, vagy Árvay János hűvös ízvilágú, tiszta vonalvezetésű, de az új fahordós érlelés nyomait még nagyon is magán viselő 6 puttonyos aszúja. A Megyer 6 puttonyos aszúso­rozata igazi kuriózum: beavatás a házasítás műhelytitkaiba. A kü­lön lepalackozott légies hársleve­lű, illatos muskotály és tömör fur­mint aszúk az egyes fajták eré­nyeiből adnak ízelítőt, de az ugyanezekből a borokból készült házasítás (50 százalék furmint, 30 muskotály, 20 hárslevelű) meggyőző­ egyensúlyával és ösz­­szetettségével az egyes fajták nem versenyezhetnek. A harmónia, az egyensúly, az összetettség olyan vezérfonal, amelyre minden aszúnak épülnie kell. Csak éppen a harmóniát, az egyensúlyt sokféleképpen lehet megfogalmazni. Az egyik út az Oremusé: virágos és üde, légies és selymes aszúikban szinte el­vész a kóstoló. A 3 puttonyos slá­ger lesz, az egyelőre még zárkó­zottnak tűnő 5 és 6 puttonyosok pedig a 99-es, klasszikusnak mondható birtokválogatás követ­kezetes folytatásai. Ugyanezt a stílust véltem felfedezni a Hétsző­lő 5 és 6 puttonyosában: kirobba­­nóan illatos, bár ez az a bor, amelynek krémes szerkezetében leginkább érződik az évjárat fo­nákja (nem véletlen: a Hétszőlő Tokaj-Hegyalja talán legmelegebb dűlője. De várjuk csak ki a hűvö­sebb éveket!). A Degenfeld 5 és 6 puttonyosa mintha átmenetet képviselne: virágos, hársmézes il­lat, míg szerkezetében zártabb, fe­szesebb, cseresebb - klassziku­sabb stílus. Miként a Disznókő­­aszok­ állnak mint a cövek, tele citrussal és botritisszel, bár egy kicsit még nyersek. A jótékony idő ezt a sebet hamar begyógyítja. A Dereszla teljes körű név-, tu­lajdonos- és szemléletváltás után 2000-es boraival iratkozott be a felsőbb osztályba. Aszúik - külö­nösen a két aszúeszencia - ösz­­szetett ízvilágukkal és káprázatos szerkezetükkel nyűgöztek le. Ger­gely Vince, a muskotály nagy­mestere szokásához híven egy lendületes dűlőszelektált musko­­tályos aszúval bizonyított. A Ki­rályudvar, a Füleky és a Pendíts - három kézműves borászat - 6 puttonyos aszúi krémes, vastag, bársonyos, hömpölygő szerkeze­tükkel, minden szögletességtől mentes, elegáns vonalvezetésük­kel külön stílust képviseltek. Kü­lön öröm, hogy a két kisebb bir­tok is a legjobbak között található, s hadd tegyem hozzá: az évjárat adottságait éppen ez a stílus tűnt legszebben kifejezni. A képzeletbeli babérkoszorút ezen a délutánon a Pajzos aszú­eszenciájának adtam. E napon ez a bor állt legközelebb ahhoz az eszményképhez, amely az aszú­ról bennem él: összetett, mély ízek, eleven, tiszta lüktetés, leír­hatatlan, megfoghatatlan varázs­lat... A sors iróniája, hogy az évjá­rat jellege éppen ebben a korban mutatkozik meg legkevésbé. Ez talán azt jelenti, hogy 1999 közelebb áll a tökéletességhez? Bizony, az istenek 99-et választa­nák - de 2000 olyan, mint az új szerelem: ez az angyalok bora.­­ CHATEAU DERESZLA, Disznókő, Tokaj-Hétszőlő, Chateau Megyer - ez a négy pincészet élt a lehetőséggel, hogy a Tokaj Renaissance Egyesület kezdeményezésére elindí­tott projekt keretében európai uniós aszút készítsen. A kü­lönleges 5 puttonyos azért készült, hogy „hozzájáruljanak az ünnepi pillanathoz, amikor tíz ország visszatér az európai nemzetek családjába”. A bor a 2000. évjáratból származik, és kereskedelmi termékként jelenik meg a piacon. Kedvező ára - 25 euró -, arra is utal, hogy az EU-nak 25 tagja lett. Az istenek 1999-et választanák, de 2000 olyan, mint az új szerelem Egyesületben népszerűsítik az aszút Közösen vesznek részt a kiemelt rendezvényeken a Tokajvinum Hungaricum tagjai Március végén megalakult a Tokajvinum Hungaricum Egyesület. A jelenleg tizenegy tagú szervezet létrehozását a Tokaj Kereskedőház Rt. kez­deményezte. Németh Ákos, a társaság vezérigazgató-helyet­tese, az egyesület elnöke el­mondta: céljuk a zömmel ma­gyar családi tulajdonban lévő pincészetek együttműködé­sén keresztül népszerűsíteni a világ egyik legnemesebb természetes édes borát. MUNKATÁRSUNKTÓL Tokaji borfesztivál május utolsó hétvégéjén; Pannon bormustra júniusban; nemzetközi bor- és pezsgőfesztivál szeptemberben; Foodapest kiállítás az ősz folya­mán­­ már eldőlt, hogy az idei évben ezen a négy jelentős ese­ményen együttesen vesznek részt a Tokajvinum Hungaricum Egyesület tagjai. A szervezetet márciusban alapította kilenc tokaj-hegyaljai pincészet. Létre­hozását a borvidék legnagyobb cége - a privatizáció előtt álló Tokaj Kereskedőház Rt. - kezde­ményezte, ám többi tagja kizáró­lag magyar családi tulajdonú kispincészet. A cél az, hogy keretbe foglal­ják a birtokok promóciós lehető­ségeit, súlyt és lendületet adja­nak fejlődésüknek, s ezen ke­resztül hozzájáruljanak a világ kiemelkedő nemes édes borá­nak a népszerűsítéséhez itthon és külföldön - foglalta össze a Világgazdaságnak Németh Ákos, a Tokaj Kereskedőház Rt. vezérigazgató-helyettese, az egyesület elnöke. Felvetésünk­re, hogy ebben miként tükrö­ződnek az rt. érdekei, Németh Ákos azt mondta: a vállalat missziónak tekinti a borvidéki integrációt. Ez végső soron az egész térség fejlődését segíti - magyarázta. Egyébként e „misz­­szió” jegyében kötöttek három­éves szerződést kétezer-hétszáz szőlősgazdával, akik összesen ezer hektárt művelnek, s önálló­an nem áll módjukban palackos termékekkel a piacra lépni. Az egyesülethez tartozó pin­cészetek természetesen már ott vannak ezen a piacon, s legtöbb­jük számos sikert ért el az el­múlt években, így a botritiszes borok első ízben idén tavasszal megrendezett nemzetközi verse­nyén is. Németh Ákos szerint ugyanakkor önállóan aligha len­ne lehetőségük átfogó reklám­­kampányokra, a kiemelt rendez­vényeken való részvétel finan­szírozására. A Tokajvinum Hungaricum arra is törekszik majd, hogy közös kiadványokat jelentessen meg, pályázatokon vegyen részt, tagjai együttesen lobbizzanak fontos ügyekben, és Forrás: Tokaj Kereskedőház Rt. egyáltalán, lehetőség szerint mi­nél hatékonyabban használják ki a rendelkezésre álló hazai és európai uniós forrásokat. Az egyesület nyitott, bárki jelent­kezhet, aki az alapítók álláspont­ja alapján „megüti a mércét". Kérdésünkre, milyen a viszo­nyuk a borvidék más színvona­las pincészeteit tömörítő Tokaj Renaissance Egyesülethez, Né­meth Ákos konkrét példával vá­laszolt: az édes borok hamaro­san sorra kerülő jerezi világkiál­lításán a Tokaj Kereskedőház Rt. a renaissance-osok standján mutatkozik be. Az együttműkö­dés korrekt és előremutató - tet­te hozzá. Egyebek mellett meg­állapodtak arról is, hogy min­den olyan, a borvidéket érintő program esetében, amelyet más szervez, a Tokajvinum Hungari­cum, a Tokaj Renaissance, a borútegyesület és a borvidéki hegyközségi tanács is vélemé­nyezési joggal rendelkezzen. Nem az a lényeg, melyik cég milyen - úgymond „tradicioná­lis” vagy „új stílusú”­­ aszút ké­szít - hangoztatta Németh Ákos. Leszögezte: a vevőnek kell el­döntenie, hogy mi a jó.­ ­TAGOK____________ (Tokajvinum Hungaricum Egyesület) » Babits László » Bodnár Pincészet » Fitomark 94 Kft. » Götz Pincészet » Monyók József » Puklus János » Ráski László » Szabó Dániel » Tokajbor Bene Kft. »Tokaj Kereskedőház Rt. » Tolcsva Bor Kft. Németh Ákos DUGÓHÚZÓ_______________________________ Furmintok közt egy európai GAZDA ALBERT Szokásunk a szárazban is a leg­többre hivatott hungaricumnak tartani a szinte kizárólag Tokaj- Hegyalján és Somlón otthonos furmintot. Nyilván nem véletle­nül: aligha középszerű az a fajta, amelyből­­ egy-két társával egyetemben - a világ legneme­sebb természetes édes borát ké­szítik. Az elmúlt esztendők ta­pasztalatai is azt sejtették: a ma­gyar jövő a furmintban van. Egyetlen példát felidézve: másfél esztendővel ezelőtti privát kósto­lónkon a 2000-es évjárat legjava fehéreit mértük össze - köztük chardonnay-kat, sauvignonokat, egyebeket -, amely alkalomból történetesen két furmint végzett az élen. Ez akkor is beszédes momentum, ha tudjuk: másmi­lyen fajták egy sorban történő megmérésükkor különfélekép­pen viselkedhetnek. Akár inkább, akár kevésbé fontos ez, jelen „vaktesztünk” megszervezésekor is beillesztet­tünk a mezőnybe egy kakukkto­jást. Húzásunkat magyarázza: a viognier hazánkban egyelőre oly egyedül van, hogy az egri Gál Ti­bor 2002-esét kivéve nem is tu­dunk más, fogyasztásra kész pél­dányról. Ráadásul úgy találjuk, a Rhone völgyéből érkezett fajta tulajdonságait tekintve nem is áll rettentően távol a furminttól. Összességében 13 minta került az új felismerésekre szomjas íté­szek poharaiba (alább csak a job­bakról értekezünk): kilenc tokaji és két somlói furmint, a Gál-féle újdonság, meg egy szlovákiai da­rab az Ostrozovic pincészettől. Várakozásaink a bevezetőben jel­zett módon nagyok voltak, ám cseppnyit csalatkoztunk. A jel­lemzően 2002-es tételek - három 2001-es és egy 2003-as kevere­dett közéjük - egy része ugyan si­mán átugrotta a szándékosan ma­gasra helyezett lécet, ám igazán és meggyőzően lehengerlő borok­kal nem találkoztunk. Az összkép így is volt annyira kedvező, hogy búsongás helyett inkább a legjobbak erényeit ecse­teljük. Első helyen a Királyudvar­­féle 2002-es Úrágyáét. A bor saj­nos megközelítőleg sem hivalkod­­ ó A LEGJOBBAK______ » Királyudvar Kft.: Úrágya furmint, 2002 »Gál Tibor: Egri vnognier, 2002 » Füleky Pincészet: Furmint, 2003 » Györgykovács Imre: Somlói furmint, 2002 »Tokaj Oremus: Mandolás furmint, 2002 »Tokaj Hétszőlő: Furmint, 2002 Forrás: VG hatott 2000-es „őséhez” hasonló kvalitásokkal, teljesítménye még­is elegendőnek bizonyult az első helyezéshez. E sorok írója illata éreztén rögvest így kiáltott - csak képletesen, azaz írásban - : Bourgogne! Tudniillik, olyan mi­­nerális, „állatias”, egyúttal fás­csonthéjas áramok csapták meg az orrát, amelyek e zseniális fran­cia vidék csúcsboraira emlékez­tették. Hanem aztán az ízében alaposan érezhető maradékcukor - úgy 10 grammnyi - valamelyest erodálta a mestermű elismertsé­gét. Nem úgy egy kolléga megkö­zelítésében, aki így írt: „Érződik egy kis cukor, de szép kerek az egész. Harmónia, nyugodtság, szépség, erő. Igazi magyar bor!” A Királyudvar-produktum meg­védte a furmintok becsületét, merthogy a második pozícióba az a bizonyos vnognier küzdötte fel magát. Érdekes, hogy mind a Gál­­bor, mind a Füleky Pincészet har­madik helyezett 2003-asa az öt „bíró” közül négynél a top 3-ban volt, s mindkettőt egy-egy - esze­rint más ízlésű - kóstoló a tabella második felébe sorolta. A viog­­nier-t azért, mert - nem vitás - igen erősen érződött benne a fa. Volt, akit ez nem zavart. Ő imi­gyen szólott: „Sok alkohol, tisztes test, van benne matéria, izgal­mas, nagyon jó.” Az öles léptek­kel felfelé törekvő Fülekyék mun­kája ifjonc volt még: „Fura. Hatal­mas test, jó savak, kellemes, hosz­­szú utóíz, fiatal, de még jó lesz.” Akadt, aki úgy vélte, nemcsak a jövő kora ez, hanem a jelené is: „Kellemes, barátságos illat, gyü­mölcsös, férfias, erős bor!” A dobogóra kapaszkodott „belső hármas” mellett okvetlen megemlítendő Györgykovács Im­re somlóija („gyümölcsös, mine­­rális, mézes és súlyos”), az Oremus Mandolása („izgalmas, telt, éppen kellemes kesernye, szép ásványosság”) és egyálta­lán nem utolsósorban a Tokaj Hétszőlő 2002-ese. A szerző szá­mára ez volt a legkellemesebb meglepetés. A száraz furmintot az „aszúkészítés melléktermék­ének” tekintő birtokigazgató, Ko­vács Tibor keze alól olyan ár-ér­­ték arányt képviselő mestermű került elő, amely minden össze­hasonlítást elbír az ezerforintos kategóriában. „Le a kalappal!” - fogalmazódott a konklúzió a „sű­rű, érdekes, kellemesen keser­nyés, minerális, módfelett hosz­­szú” bort kóstolva.

Next