Világgazdaság, 2005. március (37. évfolyam, 42/9054-61/9073. szám)
2005-03-01 / 42. (9054.) szám
2 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Oroszország atomerőműveket exportál Oroszország számos új külföldi atomerőmű építésére pályázik, többek között Iránban - mondta Alekszandr Rumjancev, a Roszatom vezetője egy konferencián. Rumjancev szerint két hely, Busehr vagy Ahváz lenne alkalmas az erőmű megépítésére Iránban, ezek ugyanis nem esnek a földrengésveszélyes zónába. Oroszország bolgár, kínai és szlovák atomerőművek építésére is pályázik. Örülnének annak, ha a projektek 60 százalékát el tudnák nyerni, ez ugyanis óriási lökést adna az orosz gazdaságnak. (BBC) Lassuló infláció Nyugat-Európában A fogyasztói árak 0,6 százalékkal mérséklődtek januárban az előző hónaphoz képest, ami az Európai Központi Bank által jelzett két százalék alá nyomta az inflációt - derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Egy ettől független, az Európai Bizottság által kiadott jelentés szerint jelentősen csökkent az üzleti bizalmi index a 12 országot tömörítő régióban. A vállalatoknak óriási nehézségeket okoz a növekvő árszínvonal és a magas munkanélküliség együttes jelentkezése. (Bloomberg) Növekvő polarizáció Szlovákiában A vásárlóerő általános növekedésével egyidejűleg fokozódnak Szlovákiában a regionális eltérések az életszínvonalat illetően - derül ki egy friss felmérésből. A leggazdagabb körzetnek a főváros, Pozsony tekinthető, utána következik Kassa. A legszegényebb lakossági rétegek Árva régióban, az ország középső részének déli körzeteiben, illetve az ukrán határ közelében találhatók. A városok közül viszonylag alacsony átlagos vásárlóerővel bír Késmárk, Korpona és Varannó. (The Slovak Spectator) Újabb lehetőségek a magántőke előtt Kínában Kínában olyan - eddig a magánszféra elől elzárt - területeken mint az áramellátás, a vasúti és légi szállítás, az olaj-, a hadiipar és a katonai fejlesztés is engedélyezik a nem állami kül- és belföldi tőke szerepvállalását a jövőben. Külföldi elemzők szerint a kormány szeretné felrázni a korábban monopolizált területeken folyó tevékenységet, de olyan vélemény is van, hogy a szabályozás megváltoztatásával az ottani államigazgatás valójában utólag szentesíti a számos területen már eddig is tapasztalt változást. Egyes várakozások szerint a kritikus helyeken a kormány a többségi tulajdonhányad megtartásával fogja törekvéseit érvényesíteni. Az 1978-as egy százalékról máig mintegy 33-ra növekedett a magánszektor súlya a kínai gazdaságban, egyes elemzők szerint azonban az arány ennél jóval nagyobb. (Financial Times) Milliókba kerülnek a csődök a cseh államnak Több mint 130 millió cseh koronát (1,06 milliárd forintot) fizettek ki tavaly a munkaügyi hivatalok Csehországban a csődeljárásban lévő cégek alkalmazottainak. Az idén, úgy tűnik, a helyzet tovább romlik: már január végén 45 vállalat alkalmazottainak fizetését állta az állam, míg tavaly egész évben csaknem 400 ilyen cég volt. A csődbe ment társaságok egy kifizetetlen fél évre háromhavi elmaradt bér megtérítését kérhetik az államtól, ám a segítség nem haladhatja meg az átlagos havibér másfélszeresét, amely jelenleg 26,7 ezer korona (216,8 ezer forint). (Lidové Noviny) Tovább dagad a német adóssághegy A német államháztartás adóssága 2004-ben 69 milliárd euróval nőtt az előző évhez viszonyítva, és összege elérte az 1395 milliárd eurót - közölte a wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal, előzetes számítások alapján. A közlemény nem utal arra, hogy az adósság volumene mekkora az EU stabilitási és növekedési paktumában foglalt kritérium szerint, amely a GDP maximum 60 százalékának megfelelő eladósodást enged meg. (VG) Növekvő stresszt éreznek a vállalati vezetők VG-ÖSSZEFOGLALÓ Egyre nagyobb stresszterhelésre panaszkodnak a cégvezetők. A Grant Thornton legfrissebb felmérése szerint 2004 őszén tíz üzletemberből négy állította, hogy az elmúlt egy év során fokozódott a rá nehezedő nyomás. Az eredmény meglehetősen reprezentatívnak tekinthető, hiszen 24 országban összesen több mint 6300 középvállalat tulajdonosának megkérdezésén alapul. A pénzügyi szolgáltatócég szakemberei szerint nagyon különböző tényezőkkel magyarázható a stresszterhelés emelkedése. Egyes országokban - idetartozik például India vagy Oroszország - a gazdaság és ezzel a vállalkozások gyors növekedése állítja újabb és újabb próbatételek elé az üzletembereket, akik nagyjából egyenlő arányban a piaci versennyel, illetve az ügyfelek elvárásaival magyarázzák a stresszt. Kelet- Ázsiában ezzel szemben a gazdasági gondok, a vállalkozások egyre nehezebb pénzügyi helyzete viseli meg a cégtulajdonosokat. A gyors gazdasági növekedéssel járó stresszt az amerikai, kanadai, ausztrál és új-zélandi vállalkozók tudják legjobban kezelni. Az Egyesült Államokban például mindössze a megkérdezettek 34 százaléka , MÁSFÉL ÓRÁT töltenek naponta átlagosan a cégvezetők e-mailek írásával és olvasásával - állítja a Grant Thornton. A felmérés szerint a legtöbb időt (naponta átlagosan körülbelül két órát) a Fülöp-szigetekiek, az indiaiak és az amerikaiak fordítják elektronikus levelezésre, ezzel szemben az orosz vagy a görög üzletembereknél ez az idő átlagosan csupán háromnegyed óra panaszkodott a nyomás fokozódására. Szintén higgadtan viselik a kihívásokat a nyugat-európai cégtulajdonosok, akiknek pedig a gazdasági környezet miatt számos nehézséggel kell szembenézniük. Számukra a szigorú szabályozás és a bürokratikus akadályok jelentik a legfontosabb stressztényezőt. KÜLFÖLD 2005. március 1., kedd Kismamák, vissza az irodába! Londonban és Berlinben átalakítanák a gyermeknevelési támogatá Németországban és Nagy-Britanniában egyaránt a következő választások egyik kulcstémájának ígérkezik a gyermeknevelési támogatások átalakítása. A legfontosabb cél, hogy a jól képzett nők minél rövidebb időre szakadjanak ki a munkából. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Renate Schmidt német családügyi miniszter (a jövő évi választásokra kacsintva) a szociális támogatások és a munkanélküli-segélyek egy részének átcsoportosításával kíván több forrást előteremteni a három év alatti gyermekeket gondozó intézmények számára. A bölcsődei rendszer javítása nélkül ugyanis nem lehet azt várni, hogy az anyák a szülés után viszonylag rövid idő elteltével visszatérnek munkahelyükre. Ezt a felismerést ma már a vezető német pártok mindegyike elfogadja, sőt a munkaadói szervezetek is egyre nagyobb figyelmet szentelnek a kérdésnek - derül ki a Handelsblatt cikkéből. A Német Kereskedelmi és Iparkamara nemrég felmérést készíttetett a bölcsődék nyitva tartásáról, míg a kézművesszövetség tavaly novemberben felszólította a kisvállalkozásokat, hogy Magyarország Lengyelország Csehország 53,8 58,1 63,1 Forr äs: OECD, Handelsblatt próbálják meg családbarátabbá tenni működésüket. Renate Schmidt azzal kívánja gyermekvállalásra, majd azután mielőbbi munkába állásra serkenteni a jól képzett nőket, hogy a jelenlegi gyermeknevelési segély helyett jövedelemfüggő, havonta akár 2100 eurót is elérő támogatást ad az anyáknak. Ezt azonban csak egy éven keresztül vehetnék igénybe, szemben a jelenlegi, három éven keresztül járó, egységesen havi 600 eurós segéllyel. Nagy-Britanniában szintén fontos vitatémának ígérkezik a gyermeknevelési támogatás az általános vélekedés szerint májusra várható választást megelőző kampány során. A munkáspárti kormány azt ígéri, hogy a mostani hatról kilenc, majd a következő ciklus vége felé tizenkét hónapra emeli az anyasági segély folyósításának idejét. A pénzt ráadásul az apák is igénybe vehetnék - ismerteti a terveket a BBC. Jelenleg a szülés után hat hétig átlagbérük 90 százalékára jogosultak a brit anyák, ezután a bébi féléves koráig heti 102,80 fontos fix összegre. A tervezett változtatások a Blairkormányzat szerint nem terhelnék az üzleti szektort, ugyanakkor a munkaadói szervezetek attól tartanak, hogy minden családbarát intézkedés végső soron csökkenti a szigetországbeli vállalatok versenyképességét. Ausztria Németország Nagy-Britannia USA A dolgozó nők aránya (a 15-64 éves női népességen belül, százalék, 2003) 64,7 IS 65,0 11 68,7 IS 70.4 Svájc Lobbisták bukott honatyákból VG-ÖSSZEFOGLALÓ Egyre gyorsabban pörög az amerikai kongresszus és az ott lobbizó cégek közötti forgóajtó. A 2004-ben visszalépés vagy vereség miatt újra nem választott 48 washingtoni képviselő és szenátor közül 12 választotta a lobbista szerepkörét - számol be a Bloomberg. Az előző fordulóban, 2003-ban a hatvan távozó közül még csak nyolc döntött a kijáróság mint főfoglalkozású tevékenység mellett. A Washingtonban jelenleg működő lobbisták között 239-en vannak a régi kongresszusi tagok, csak annak kell ekként regisztráltatnia magát, aki volt törvényhozási kollégájával akarja a kapcsolatot tartani. Mind többen váltják készpénzre a törvényhozásban szerzett tapasztalataikat - mondja a Ralph Nader volt elnökjelölt és fogyasztóvédő által alapított állampolgári ellenőrző . AZ AMERIKAI kongresszus tagja átlagosan évente 155 ezer dollárt keres. A legjobban fizető gyógyszeriparban egy lobbista jövedelme akár az egymillió dollárt is elérheti. csoport egyik munkatársa, aki a kongresszusi választások kampánypénzeinek eredetét vizslatja. Régebben a távozó törvényhozók megvárták, hogy becsukódjék mögöttük az ajtó, csak akkor néztek új állás után; manapság sokkal korábban megkezdik már a tervezést - állapítja meg a hatalom etikai szabályozásával foglalkozó közügy csoport alelnöke. Így fordulhat elő, hogy az a most visszavonult képviselő - Billy Tauzin - lett az egyik legnagyobb gyógyszeripari cégcsoport washingtoni lobbistája, aki 2003-ban vezető szerepet játszott a Medicare gyógyszerrendelési törvényének a megszövegezésében. Hivatalosan a törvényhozás volt tagjának egy évig tilos egykori társai mellett lobbitevékenységet kifejtenie. A Fehér Házzal és a szövetségi hivatalokkal ugyanakkor akadálytalanul érintkezhet, és szabadon tanúskodhat kongresszusi bizottságok előtt, adhat tanácsokat más lobbistáknak és ügyfeleknek arra, hogy a legcélszerűbb felvenni a kapcsolatot a képviselőkkel, szenátorokkal. A volt törvényhozónak lobbistaként az a nagy előnye, hogy múltbéli státusának megszűnte után is bennfentes marad. A beszélgetések során értesüléseket szed föl: mi készül, melyik törvényjavaslatnak van esélye a megszavazásra, melyik bukik valószínűleg el. Az ilyen információmorzsákra azután egész vállalati stratégiák építhetők föl. Keletnémet exkém a Gazprom vezetésében VG-ÖSSZEFOGLALÓ A világ legnagyobb földgáztermelő cégeként ismert orosz Gazprom a napokban igazgatóságának tagjává nevezte ki Matthias Warting volt keletnémet kémet, a Dresdner Bank oroszországi leánybankjának igazgatóját. Warting az 1970-es években csatlakozott a Stasihoz, és a legsikeresebb nyugat-németországi kémtoborzók között tartották számon akkor, amikor Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnök Drezdában ugyanezt a munkát végezte a KGB számára. Közvetlenül a berlini fal leomlása előtt Warting Drezdába ment, ahol a Putyin által szervezett szovjet kémcsoport tagja lett. Nem sokkal ezután - 1991- ben, a Dresdner Bank tanfolyamát elvégezve - bukkant fel Szentpéterváron, ahol Putyin a városházán a külföldi tőke becsalogatásával foglalkozott. A bank itt kapcsolatba került Putyin magánéletével, a nyugati utazásokon kívül megszervezte felesége külföldi gyógykezelését is egy autóbaleset után. (Ezt ma mind Német-, mind Oroszországban az állami és magánszféra büntetendő kapcsolatának tekintik.) A Kreml szóvivője cáfolta, hogy Warting és Putyin kémként együtt dolgozott. 1990-es években szentpétervári kapcsolatuk „szigorúan üzleti volt” - íra AZ OROSZ üzletemberek és a volt KGB-sek összejátszására nem ez az egyetlen példa a mai Oroszországban. Putyin 2000 óta egyre több volt KGB-st helyezett az állami és üzleti élet vezető tisztségeibe. Nyugaton aggódva figyelik - elsősorban a Jukosz-ügy óta - az oroszországi befektetési klíma alakulását. A Jukoszügyben a DrKW-nek közvetlen szerepe van: az orosz igazságügyi minisztérium a Jukosz termelővállalat, a Juganszknyeftyegaz értékbecslésével bízta meg. Ennek eladásából kellett fedezni az állítólagos adótartozást, ja a Wall Street Journal. A Dresdner szóvivője útján közölte: nem volt tudomása Warting Stasimúltjáról. Megfúrják a dohánycégek a globális egyezményt? VG-ÖSSZEFOGLALÓ Életbe lépett a dohányzás visszaszorításáról szóló nemzetközi keretegyezmény, amelyet 2003- ban 167 ENSZ-tagállam és az EU írt alá. Eddig 57 ország ratifikálta 2,3 milliárd ember képviseletében. A dohányzás világszerte a második leggyakoribb halálozási ok, évente majdnem ötmillió áldozattal, akik száma 2020-ig kétszeresére emelkedhet. A nemzetközi egyezmény - amely a maga nemében első a világon - megköveteli a kormányoktól, hogy tiltsák meg vagy erősen korlátozzák a dohánytermékek reklámozását vagy anyagi támogatását; gondoskodjanak róla, hogy a cigarettacsomagokon kifejezetten figyelmeztessenek egészségre káros voltára, és tiltsák meg az olyan félrevezető megjelöléseket, mint a „light” és a „mild”. Az egyezmény kiterjed még a csempészet megfékezésére, a gyermekeknek való eladás tilalmára, a cigarettaárak emelésére és a másodlagos dohányzástól való oltalomra. A dohányzásellenes aktivisták azonban aggódnak, hogy a dohányipar lobbistái és a pénzhiány akadályozni fogja a szerződés erélyes megvalósítását - írja a Financial Times. A dohányzást ellenző csoportok és az Egészségügyi Világszervezet funkcionáriusai azzal is vádolják a dohányipart, amely a tár A KÖVETKEZMÉNYEK »évi ötmillió haláleset » 2010-re a duplájára emelkedhet » az áldozatok 70 százaléka a fejlődő országokból kerül ki gyalások alatt lobbizott az egyezmény ellen, hogy megpróbálja késleltetni a ratifikálásokat, és igyekszik felvizezni a megállapodást a hazai jogrendszerbe beillesztő törvényeket. A vállalatok felelősségét firtató, kormánytól független amerikai szervezet, a Corporate Accountability International szerint a világ legnagyobb dohányipari vállalatai állítólag „piszkos trükkökkel” akarják kisiklatni a szerződést. A másik aggodalom az, hogy az államok pénzhiány miatt nem lesznek hajlandók a dohányzás korlátozásának költségvetési következményeit viselni.