Világgazdaság, 2005. május (37. évfolyam, 83/9095-103/9115. szám)

2005-05-02 / 83. (9095.) szám

2 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Három új tag az ERM II-ben Lettország, Ciprus és Málta a hét végén csatlakozott az EU kö­zös árfolyam-mechanizmusához (ERM II.) A három tagország így a szintén tavaly óta EU-tag Észtország, Litvánia és Szlovénia mellett vállalta azt, hogy valutájuk árfolyamát szorosan az euróhoz kötik, így mára csak a négy visegrádi ország maradt ki a rendszerből. A maastrichti kritériumok részeként az ERM il­­ben legalább kétéves részvétel szükséges az euró átvétele előtt, így erre a három ország esetében legkorábban 2008-ban kerülhet sor. (VG) Lengyelország egyre vonzóbb Tavaly 7,86 milliárd dollár külföldi közvetlen tőkebefektetés ér­kezett Lengyelországba - közölte a PAZilZ lengyel befektetési ügynökség. Ez mintegy 23 százalékos növekedés 2003-hoz ké­pest. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy a létrejött új mun­kahelyek száma (15 ezer) még nagyobb mértékben, közel 50 százalékkal emelkedett - mondta Andrzej Zdebski, az ügynök­ség elnöke. Az FDI 87 százaléka volt újrabefektetett nyereség. • Zdebski szerint 2006-ban akár tízmilliárd dollár külföldi tőkebe­fektetés is érkezhet az országba. (The Warsaw Voice) Folyamatosan romló növekedési kilátások Folyamatosan romlanak az európai gazdaságok növekedési ki­látásai. Az Európai Bizottság által mért bizalmi index újabb mélypontra, mínusz 9-re esett. A vállalatvezetők a jelenlegi hely­zet és a jövőbeli kilátások megítélésében egyaránt egyre pesz­­szimistábbak. Időközben 10,2 százalékra nőtt a francia munka­­nélküliség, a német kormány pedig 1,6-ről egy százalékra mó­dosította a 2005-ös növekedési várakozásait. (Bloomberg) Konfrontatív mexikói elnökjelölt Andres Lopez Obrador, Mexikóváros fő­polgármestere, az elnöki poszt várományo­sa kijelentette, hogy lassítani kell a magán­tőke bevonását, ezért megválasztása ese­tén megállítja az állami vagyon további ki­árusítását. A legtöbb elemző és üzleti veze­tő attól tart, hogy Lopez Obrador komolyan beszélt, és valóban klasszikus populista po­litikát folytat majd. Mexikó jövőre választ új elnököt, és Vicente Fox jelenlegi elnök nem indulhat újra. (Bloomberg) Finnországban is jön a tandíj A finn nemzeti kutatási és fejlesztési alap (Sitra) a tandíj beveze­­tését szorgalmazza a múlt héten kiadott tanulmányában. Javas­latuk szerint először az EU-n kívüli hallgatókkal kellene tandíjat fizettetni, majd később kiterjesztenék az összes egyetemistára. A konkrét javaslatok­"foldolgozására"egyébként m­­ár felállt egy­ kormányzati munkacsoport. Az előterjesztéstől az egyetemek sem zárkóznak el. (Helsingin Sanomai) Titkolózó orosz vállalatok Mindössze minden tizedik orosz nagyvállalat közöl információ­kat arról, hogy mennyit keresnek a felső vezetők, és csak egy­negyedük hozza nyilvánosságra a tulajdonosi összetételt - de­rül ki az igazgatók orosz intézete legfrissebb felméréséből. A kutatóintézet 80 állami és magánkézben lévő vállalat átlátható­ságát vizsgálta, és arra a következtetésre jutottak, hogy történt bizonyos mértékű előrelépés tavaly óta, de még mindig kevés adatot hoznak nyilvánosságra a cégek. A telekommunikációs vállalatok a legátláthatóbbak, míg az olaj- és gázszektor a legát­láthatatlanabb. (The Moscow Times) TÓNK EMIL Sikerszeminárium „Komoly dolgokról vidáman!" 2005. május 14. 10:00 - 15:00 óráig BUDAPESTI KONGRESSZUSI KÖZPONT (Budapest, XII. ker. Jagelló út 1 -3.) TOVÁBBI INFORMÁCIÓ, JEGYRENDELÉS: infofalstudium2000.hu, Tel.: F3ó 20 824 2422 www.siudtum20Q0.hu JEGYEK KAPHATÓK: A helyszínen 2005. április 1-3-árg­ (Sze, P: 16.00 18.30, Szó: 10.00- 13.00) és az előadás napján 8.00 10.00 óráig. KÜLFÖLD -E­U Védekezés az olajárak ellen A termelő országokra is kedvezőtlenül hathat a túlzott drágulás Ma kezdődik Párizsban a leg­nagyobb energiafogyasztó or­szágok miniszteri értekezlete, amelyen nemcsak a magas olajáraknak a gazdaság hely­zetére gyakorolt hatását vizs­gálják meg, hanem azt is, ho­gyan védekezzenek ellene. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A magas, jelenleg hordónként 50 dolláros olajár eddig nem okozott gazdasági sokkot, de a további, különösen a brutális emelések kétségkívül meg fogják rázni a világgazdaságot, s ez visszahat majd a termelő országokra is­mutat rá a The Economist. A Lon­donban megjelenő gazdasági lap szerint már nem tartható a ko­rábban közkeletűnek hitt véleke­dés, hogy az olajmezőkben való részesedés növeli az energiabiz­tonságot. Ugyanis ha robban az olajár, a hordónkénti piaci ár leg­alább száz dollárig szalad fel, függetlenül a kitermelés helyszí­nétől. Ezért tartja a hetilap illu­zórikusnak a Washington által megcélzott energetikai függet­lenséget is mindaddig, amíg az Egyesült Államok fő energiafor­rása a kőolaj marad. A magas olajárak nemcsak a fogyasztó, de egyes termelő orszá­gok számára is rossz hírnek szá­mítanak, sőt még a nagy olajcé­geknek is. Utóbbiaknak azért, mert hosszú távon új lelőhelyek és energiaforrások után kell majd nézniük. Az olyan olajtermelő orszá­gok, mint Oroszország vagy Ve­nezuela politikai vezetői törvé­nyeket hozatnak a külföldi cé­gek ellen, s ezáltal az állami olajvállalatokon keresztül bizto­sítják a hozzáférést az olajjöve­delmekhez. Ami előnyös a politi­kai vezetőknek, az káros az or­szág egészének, mert - mint a példák mutatják - az olajforrá­sok kormány általi ellenőrzésé­nek egyenes következménye a hatékonyság hiánya és a korrup­ció. A többi olajtermelő ország kapcsán meg a túl nagy kon­centráció a probléma: az ismert olajtartalékok kétharmada öt Perzsa-öböl menti ország kezé­ben összpontosul, és piaci része­sedésük arányában növekszik a szállítási sztrájk, az ellenembar­gó és még rosszabb fejlemények esélye. Mindez együtt valószínűsít­heti, hogy a párizsi értekezlet résztvevői új energiapolitikákat is felvázolnak majd, kezdve az­zal, hogy felhagynak a szénhid­rogéniparnak biztosított adóked­vezményekkel és rejtett szub­venciókkal, viszont ösztönzik a zöldadók bevezetését. 2005. május 2., hétfő Végveszélyben a dohai forduló? VG-Ö­S­S­Z­EÁLLÍTÁS ____________ Ismét az összeomlás szélére ke­rült a világkereskedelmi liberali­zációs tárgyalások dohai forduló­ja. Ezt maga Szupacsaj Panics­­pakdi, a Világkereskedelmi Szer­vezet (WTO) vezérigazgatója je­lentette ki. A tárgyalások felgyor­sulása nélkül kudarcba fulladhat a decemberi, hongkongi miniszte­ri konferencia - figyelmeztetett. Ezen a találkozón kellene a WTO- tagoknak arról a keretegyez­ményről megállapodniuk, amely lehetővé tenné a 2001-ben elin­dult tárgyalási forduló lezárását 2006-ban. A tagállamok július vé­géig szeretnének egyetértésre jut­ni egy olyan tervezetről, amely a fordulóban tárgyalt területek mindegyikét érinti. A forduló fő célja a mezőgazdasági és ipari ter­mékek, valamint a szolgáltatások előtt álló kereskedelmi akadályok mérséklése, de tárgyalások foly­nak új WTO-szabályok kialakítá­sáról is, például a halászati támo­gatásokkal és a vámeljárásokkal kapcsolatban. A legtöbb problé­ma a mezőgazdasági tarifák meg­állapításának technikai részletei­vel, a szolgáltatások kereskedel­mének felszabadításával, és a fej­lődő országokkal szemben alkal­mazandó speciális bánásmóddal kapcsolatban merült fel. A mezőgazdasági tarifák körü­li nézeteltérések különösen ag­gasztók, mert azok az agrártár­gyalások egészét eredménytelen­né tehetik, megakasztva a hala­dást a többi területen is. Látszólag technikai részletekről van szó, ar­ról, hogy a súlyra vagy darab­számra megállapított vámokat miként fejezzék ki azokat az ér­ték százalékában. Az átszámítás módja azért fontos, mert befolyá­solja a vámcsökkentés mértékét, bármilyen megállapodás születik is később. S TAVALY NYÁRON, amikor a dohai forduló már egyszer vég­veszélybe került, a tagállamoknak az utolsó pillanatban sike­rült megállapodásra jutniuk. Egyezményükben a gazdag or­szágok agrártermékeik exporttámogatásának megszünteté­sét, a szegényebbek az ipari vámok lebontását vállalták. Az EU azóta többször sérelmezte, hogy az iparcikkek és a szolgáltatások kereskedelmében, illetve a dömpingellenes eljárások körében nem érkeztek hasonló felajánlások, mint amelyeket a közösség a mezőgazdaság területén tett. Magyar siker az EU-konform eva FÓRIS GYÖRGY___________________ Brüsszel A magyarországi egyszerűsített vállalkozói adó európai bizottsági elfogadtatása is azon témák kö­zött szerepel, amelyet Kovács László az első év sikeres fejlemé­nyei között tart számon. Miként a brüsszeli testület adó- és vámpoli­tikai kérdésekért felelős tagja la­punknak kifejtette, öt hónapos biztosi múltja legfontosabb fejle­ményének a kamatjövedelmek adóztatásának szabályozásáról folyó évtizedes vita közelmúltban történt lezárását és az új irányelv júliusi hatályba helyezését tekin­ti. (Kovács ennek kapcsán sietett hozzátenni, hogy Magyarország esetében a leendő jogszabály nem idéz majd elő változást, mi­vel a magyar jog nem ismeri a ka­matadót, s ezért a - jövedelmek származási helyét mérvadónak tekintő - új közösségi törvénynek nálunk ezután sem lesznek kö­vetkezményei.) Az eva esetében a magyar biz­tos megelégedetten nyugtázta, hogy az eleinte komoly uniós el­lenállásba ütköző magyarországi rendszert végül megfelelő érvek­kel sikerült a közösségi illetéke­sekkel elfogadtatni. Ugyanakkor óva intett az eva intézményének esetleges kiszélesítésétől, legyen bár szó a bevételi határ megeme­léséről vagy az adókulcs csökken­téséről. Szavai szerint ez óhatatla­nul újabb vizsgálatot eredmé­nyezne, amelynek kedvező kime­netele nem tűnik biztosítottnak, mivel egy ilyen lépés mértékadó vélemények szerint már túllépne egyes tagországok tűréshatárán. Adópolitikai szempontból a kö­vetkező időszak egyik legfonto­sabb kihívásának a társaságiadó­alap számításának egységesítését tekinti. Jelenleg huszonötféle szá­mítási rendszer létezik, s ennek valamilyen fokú harmonizálását az üzleti élet nagy része láthatóan kifejezetten üdvözölné. Hasonló­an vélekedik erről a tagállamok többsége, ám 4-5 tagország - la­punk értesülései szerint minde­nekelőtt Nagy-Britannia, Íror­szág, Szlovákia és Litvánia - a nemzeti szuverenitás megenged­hetetlen mértékű csorbulását lát­nák ebben. A magyar adóügyi biztos látha­tóan még nem adta fel a reményt, hogy közülük valamelyiket sike­rül megnyernie az ötlethez. Végső soron pedig a későbbiekben még mindig megoldás lehet az alap­­szerződésekben megengedett megerősített együttműködés al­kalmazása az ebben egyetértő or­szágok között. Még ha ebben nem is vesz részt mindenki, könnyű belátni, hogy még mindig jobb egy közös és négy különböző ala­pon álló számítási módszert al­kalmazni, mint huszonötfélét - mutat rá. Hangsúlyozza ugyanak­kor, hogy a helyzet tisztázása becslése szerint még legalább 2-3 évet vesz igénybe. Evabevételek (milliárd forint) ■ negyedéves adat * Éves adat - előirányzat: VG-GRAFIKA Forrás: VG-gyűjtés Kovács László Elitgyerekek zsíros állásokban Míg a szovjet időkben az SZKP politikai bizottsága tagjainak gyermekei a külkereskedelem­ben vagy nyugati diplomáciai posztokon érvényesülhettek, ma az új politikai elit utódai az üzle­ti életben jutnak vezető álláshoz - írja a The Moscow Times című angol nyelvű lap. Példaként a 26 éves Pjotr Fradkovot, a minisz­terelnök fiát említik, akit a vla­­gyivosztoki Far East Shipping Company - a harmadik legna­gyobb orosz hajózási cég - ve­zérigazgató-helyettesévé nevez­tek ki. Szergej Lavrov védelmi miniszter 24 éves fia az állami gázüzletág pénzügyeit ellenőrző Gazprombank alelnöke, a 29 éves Hja Volosin - akinek atyja kabinetfőnökből az Egyesült Energiarendszerek villamossági monopólium igazgatótanácsá­nak elnökévé avanzsált - a Konverszbank alelnöke, a 31 éves Szergej Matvjenko, Szent­pétervár kormányzójának a fia pedig az állami tulajdonú Vnyesztyorgbank első alelnöke. A cégek megkérdezett képvise­lői úgy nyilatkoztak, a kineve­zéskor a fiatalok képességei számítottak, ám azt ők sem ta­gadhatnák. Oroszországban nem árt jóban lenni az állami vezetéssel - vélik a lapnak nyi­latkozó szakértők. (VG)

Next