Világgazdaság, 2005. június (37. évfolyam, 104/9116-125/9137. szám)

2005-06-01 / 104. (9116.) szám

2 VILÁGGAZDASÁG A piaci szereplők ellenzik a gyógyszerárversenyt NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET A gyógyszerpiac szereplőinek többsége nem ért egyet azzal, hogy a jövőben a társadalombiz­tosító (tb) által nem támogatott orvosságok ára különböző le­gyen a patikákban. Ám Hamvas József, a szaktárca főosztályve­zetője szerint a ma parlamenti bizottság elé kerülő gyógyszer­rendtartási törvénytervezet cél­ja a gyógyszerforgalmazás, a promóció és a gyógyszerismer­tetés uniós normáknak megfele­lő szabályozása. Hamvas úgy fogalmazott: a gyógyszerek termelői ára 1990 óta szabad, csupán az árrés volt maximálva, amelytől lefelé eddig is eltérhetett a patika. A jövőben az árréssel fölfelé is változtathatják az árat, de an­nak sincs akadálya, hogy a Ma­gyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) az iparral egyeztetve fogyasztói árajánlatot adjon a patikusoknak. Hávelné Szatmári Katalin, az MGYK elnöke szerint ez nem segít, hiszen a januártól élelmi­szerré minősített tápszerekre is hiába adott ki fogyasztói áraján­latot a kamara, 10-20 százalékos árkülönbözettel árusítják azo­kat a patikákban. Mivel a jelen­legi, maximált árrés alig fedezi a patikák működési költségeit, annak liberalizálása jelentős ár­növekedést okozhat a közel hat­ezer, a tb által nem támogatott gyógyszerkörben, amelyek a gyógyszerforgalom 17 százalé­kát teszik ki. Közgazdászok sze­rint az áremelkedés egy éven belül biztosan bekövetkezik. Tartani lehet attól is, hogy vidé­ken drágább lesz a gyógyszer, esetleg egymás kárára viszik le az árat a patikák. Ez gyógyszer­­tárak megszűnését okozhatja, és a talpon maradók ismét fel­emelhetik a medicinák árát. A tb által nem támogatott ké­szítmények között vényre kap­ható gyógyszerek is vannak, például a fogamzásgátlók, hor­monkészítmények, hashajtók, nyugtatók. A szabaddá tett fo­gyasztói ár miatt megfizethetet­lenné válhatnak e készítmé­nyek, helyenként gyógyszerhi­ány is kialakulhat - állítja Hávelné Szatmári Katalin. El­mondta azt is, hogy hazánkban a nem támogatott orvosságok ára az Európai Unióban kapha­tóknál alacsonyabb, s ez ugyan­csak áremelést indukálhat. Többen úgy vélik, a gyógy­szerár-liberalizáció kaput nyit­hat a gyógyszerpiac felszabadí­tásának is, az orvosságok ha­marosan megjelenhetnek a ke­reskedelmi üzletláncokban. Ám Hamvas kijelentette: a szaktár­ca hosszú távú célja, hogy a pa­tikák egészségügyi szolgáltató­vá váljanak. Az árverseny miatt bajba került kispatikákat beteg­­ellátási érdekből a jövőben is tá­mogatja a költségvetés, s ked­vezményt kaphatnak a nagyke­reskedőktől. Szabó Ferenc, a Gyógyszer­nagykereskedők Országos Szö­vetségének elnöke szerint a ma­gyar árrésszint alacsony, nem valószínű, hogy a liberalizációja gyógyszerár-csökkenéssel járna. Kár megtörni egy olyan szakmai konszenzust, amely előrevetít­heti a gyógyszerpiac telj­es átren­deződését - fűzte hozzá. Az MGYK szerint a fogyasztói árliberalizáció akár a naponta történő árváltoztatást is lehetővé tenné a patikáknak, amely a be­tegek számára követhetetlen. Ez utóbbit erősítette meg Székely Krisztina, az Innovatív Gyógy­szergyártók Egyesületének elnö­ke. Mivel nincs jogszabály a re­ceptköteles orvosságok reklám­jára, elvész a verseny árlehajtó szerepe, hiszen a beteg nem tud­ja, hol olcsóbb a gyógyszer - tet­te hozzá. A gyártók szerint a kis- és nagykereskedelmi árrés sza­baddá tételével elvész az ipar pi­acbefolyásoló szerepe. Ugyanis hiába csökkentik a termelői árat, a nagykereskedő vagy a pa­tikus az árrésnöveléssel drágán adhatja azt tovább. A cégek hiá­nyolják a szabad árrés bevezeté­sének modellezését, ez komoly ellátási gondokat okozhat. Gyógyszerösszetétel (gyógyszerféleségek száma, ezer)­­ nem támogatott gyógyszerek száma i­s támogatott gyógyszerek száma már.H­VG-GRAFIKA Forrás: OEP Hávelné Szatmári Katalin B­ELFÖLD Ma kormány előtt a Panel plusz Az energiatakarékos lakásfelújítások finanszírozásába beszáll az MFB is Húszmilliárd forinttal refinan­szírozza a panelfelújítási hite­leket az MFB. Ehhez még eb­ben a hónapban módosítják a bankra vonatkozó törvényt. A Panel plusz program egyik verziója szerint kamatmentes kölcsönt vehetnének fel a la­kók, 15 éves futamidővel. BISZTRICSÁNY JULI­ANNA_____ Már a parlament előtt van a Ma­gyar Fejlesztési Bankról szóló törvény módosítási javaslata, amely alapján a jövőben nem jo­gi személyeknek is nyújthatna a pénzintézet hiteleket. A törvény­­javaslat lehetővé teszi, hogy az MFB Rt. részt vegyen - a kor­mány határozata alapján - a pa­nel, a blokk, az alagútzsalu, az öntött, vasbeton vázas és az egyéb előre gyártott technológia felhasználásával épült lakóépü­let felújításához a lakásszövetke­zet, illetőleg a társasház tulajdo­nostársainak közössége részére szükséges hitelek refinanszíro­zásában. A kormány sürgős tár­gyalást kért, így elképzelhető, hogy már júniusban más alapok­ra helyeződik a panellakások re­konstrukciós programjának fi­nanszírozási rendszere. Mint lapunk megírta, a száz lépés kormányzati program ré­sze a lakótelepeken élők helyze­tének javítása. A miniszterelnök néhány nappal ezelőtt bejelentet­te, hogy fel akarják gyorsítani a panelfelújítási programot, ennek keretében el akarják érni, hogy korszerűsödjön s ezáltal olcsób­bá váljék a távfűtési rendszer. A jelenlegi pályázati szisztéma szerint közel nyolcmilliárd forint állami pénz áll a panellakók ren­delkezésére, hogy otthonaikat energiatakarékos módon felújít­tathassák. Egy-egy lakáshoz leg­feljebb 400 ezer forint állami pénz nyerhető el, ugyanennyit kell hozzátennie a helyi önkor­mányzatnak és s ugyancsak eny­­nyit az érintett lakónak. Utóbbi még ennél is több ráfordítással kalkulálhat, ha komplex felújí­tást tervez a lakásában. A sok száz­ezer forint előteremtése azonban gyakran nehézségekbe ütközik. A kormány elképzelései szerint ezért kedvező hitelkonst­rukcióval segítenék a felújításo­kat. Ebben az úgynevezett Panel plusz programban venne részt refinanszírozóként az MFB. Információink szerint a bank az Európai Uniótól kedvezmé­nyes feltételekkel felvett hitelke­retéből különítene el 20 milliárd forintot lakásrekonstrukció-hite­­lezési célokra. A hitelt kereske­delmi bankoktól vehetik fel a la­kóközösségek. Egyelőre több ver­zió is szerepel az elképzelések között, a kormány várhatóan a mai ülésén dönti el, melyik lesz a befutó. Úgy tudjuk, az egyik változat szerint nullaszázalékos kamatozás mellett vehetik fel ezt a speciális kölcsönt az érintettek. Az összeget 15 év alatt kell visz­­szafizetni. A másik elgondolás értelmében a családok anyagi helyzetétől függően a helyi ön­kormányzat dönti el, ki, mennyi kamatkedvezményt kap, vagyis a házfelújításba belevágó lakókö­zösség egy-egy tagja nem azonos feltételekkel juthat a saját forrá­sait kiegészítő pénzhez. Vélhető­en arra is mód lesz, hogy - a pa­nelpályázattól függetlenül - bár­ki igényelhessen ebből a hitelke­retből. Ebben az esetben azon­ban nem a költség egyharmadát, hanem 25 százalékát kell saját forrásként felmutatnia, a fenn­maradó 75 százalékot fedezheti a kölcsönből. Ilyenkor kétszintű elbírálással döntenek a hitelről; egyrészt a hitelképességet vizs­gálják, másrészt azt, hogy tény­legesen energiatakarékossági cé­lokat szolgál-e a tervezett re­konstrukció. (53 négyzetméteres panel esetén) forrás: VG-gyűjtés ■ időigény (hónap) ■ külső hőszigetelés (ezer forint) ■ gépészeti felújítás (ezer forint) ■ fűtésiköltség-megtakarítás (százalék) 15-30 Meghosszabbítják a 4-es metrót KECSKÉS ÁGNES Támogatja az állam a budapesti 4-es metróvonal Bosnyák térig történő megépítését - a kormány beterjesztette az erről szóló tör­vényjavaslatot az Országgyűlés­nek, s várhatóan még a tavaszi ülésszakon el is fogadják. A kor­mányzati támogatás összege -2002-es áron, általános forgalmi adó nélkül - maximum 208,9 milliárd forint. A fővárosnak 55,6 milliárd forintot kell biztosí­tania. A beruházás 75 százalékát mindkét fél az Európai Beruhá­zási Banktól felvett hitelből fi­nanszírozza. Várhatóan hamaro­san ezt a szerződést is aláírják. A 4-es metró első szakaszá­nak megépítéséről épp két évvel ezelőtt, 2003 májusában döntött a kormány, s ezután a parla­ment is megszavazta. Korábban az Orbán-kormány azért tudott jogerősen is kihátrálni a metró­építésből, mert az 1998-ban alá­írt első megállapodást nem fog­lalták törvénybe. A Dél-Budát Rákospalotával összekötő új vo­nal első szakaszát a Kelenföldi­­ A METRÓ FINANSZÍROZÁSA (2002-es áron, millió forintban) és a Keleti pályaudvar között je­lölték ki. Két évvel ezelőtt a par­lament azt is elfogadta, hogy a költségeket a korábban tervezet­től nagyobb arányban, 70 száza­lékban vállalja a központi költ­ségvetés, s fővárosi részként be­számították az önkormányzat által finanszírozott, a metróhoz kapcsolódó felszíni útépítések költségének felét is. A főváros már 2003 óta szor­galmazta, hogy a 7,3 kilométeres, tízállomásos első szakaszt hos­szabbítsák meg újabb négy állo­mással a Bosnyák térig, ugyanis ez a hatékonyabb és költségtaka­rékosabb megoldás - mondta la­punknak Nyáry Krisztián, a Fő­polgármesteri Hivatal kommuni­kációs igazgatója. A főváros elé­gedett ezzel a kormánydöntés­sel, s a törvényjavaslatban sze­replő állami támogatás is a ko­rábbi megegyezésnek megfelelő. Mindez nem jelenti azt, hogy csúszik az üzembe állítás, az el­ső szakaszon már akkor szállít­hat a metró utasokat, amikor a második szakasz építése még fo­lyamatban lesz. A törvényjavaslatban az első szakasz befejezési határideje 2009, a második befejezése 2010-re várható, így 2010-ig az éves központi és fővárosi költ­ségvetésekben kiadásként irá­nyozzák elő a beruházáshoz szükséges összeget. Az árfo­lyamkockázat kezelésére megfe­lelő metódust dolgoztak ki. Mivel a második szakasz megépítése három technológiával történhet, ezért a finanszírozási szerződés­ben a legnagyobb összeg szere­pel. Az állami támogatás összege azonban csökken, ha olcsóbb technológiát alkalmaznak. Forrás: T/16402 törvényjavaslat Projekt- Állami Fővárosi költség támogatás támog. 2002-ig 8 735,5 266,4 8 469,1 2003 3 192,8 0,0 3 192,8 2004 3 500,0 2 764,2 735,8 2005 18 742 14 802,5­ 3 940,0 2006 42 490,7 33 558,3 8 932,4 2007 76 532,5 65 021,2 11 511,3 2008 69 277,2 59 290,8 9 986,4 2009 34 278,1 27 072,1 7 206,0 2010 7 716,2 6 094,1 1 622,1 Össz. 264 465,5208 869,6 55 595,9 MAGYAR MUMUS­ZAT Z RT. A Magyar Villamos Művek Rt. ezúton közli, hogy a 183/2002. (Vili.23.) kormányrendelet alapján 2005. június 10-én 9.00 órakor a közüzemi ellátási kötelezettsége feletti villamos energia kapacitásainak értékesítése céljából - a MEH 134/2005. sz. határozata szerint - nyilvános VILLAMOS ENERGIA ÁRVERÉST tart. Az MVM Rt. - a villamos energia rendszer mindenkori igényeihez igazodóan - fenntartja a változtatás jogát. További részletes információk és dokumentumok a www.mvm.hu, illetve a www.mvmpiacter.hu internetes oldalakon találhatók. 6. eLearning Fórum 2005. június 9-10. SZÁMALK Oktatási Központ (Budapest, XI. ker., Etele út 68.) • Idén megtörténik az áttörés a vállalati eLearning-képzésekben? • eLearning - modernizáció a közigazgatási/államigazgatási képzésben Az eLearning szerepe az iskolarendszerű- és a felnőttképzés korszerűsíté­sében, valamint a gazdasági versenyképesség és a foglalkoztatottság növelésében • eLearning az alap-, közép-és felsőfokú oktatásban Fővédnökök Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter Védnökök Felnőttképzési Vállalkozások Szövetsége Informatikai Vállalkozások Szövetsége Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Főtámogatók Eduweb Multimédia Rt., Neting Informatikai Kft., SABEDU Kft., SAP Hungary Kft. Támogatók Oracle Hungary Kft., Cisco Systems Magyarország Kft. Médiatámoaatók Business Online, IT-Business, Számítástechnika-Computerworld, Infopen Bővebb információ, program és regisztráció: www.elearningforum.hu 2005. június 1., szerda Tisztelt Partnerünk! Jelentesse meg állásajánlatait a VILÁGGAZDASÁG KARRIERKLUB mellékletében kedvezményes áron. További információkért kérjük hívra munkatársainkat a 488-5700/1840,1841, 1842-es telefonszámokon.

Next