Világgazdaság, 2005. július (37. évfolyam, 126/9138-146/9158. szám)

2005-07-01 / 126. (9138.) szám

2 VILÁGGAZDASÁG Nem kell módosítani az inflációs célt BEÖTHY ÁKOS __________ Varsó Veszélyesnek nevezte az euró­­átvétel szempontjából a kor­mány adócsökkentési program­ját Járai Zsigmond jegybankel­nök tegnap az MNB és a len­gyel központi bank varsói kon­ferenciájának keretében tartott sajtóbeszélgetésen. Az adó­­csökkentés ugyan önmagában mindig üdvözlendő, de ha az ígért kiadáscsökkentés nem va­lósul meg, akkor annak káros következményei tovább tolhat­ják a közös pénz bevezetésének jelenleg 2010-es céldátumát - figyelmeztetett. A többszöri ha­lasztás pedig már eddig sem tett jót az ország megítélésének - rossz üzenetet közvetít a be­fektetőknek, ha a gazdaságpoli­tika sikertelenségére a kormá­nyok a cél megváltoztatásával reagálnak. A kiadáscsökkentési tervek részleteinek kidolgozására nincs legfontosabb forrása a költség­­vetésből fizetettek létszámának csökkentése lehet. A Pénzügyminisztérium inf­lációs előrejelzése kapcsán Já­rai elmondta, hogy az áfacsök­kentésnek az árszínvonal ala­kulására gyakorolt hatásáról elemzések és tapasztalatok sin­csenek. Úgy véli azonban, hogy a tavalyi áfaemelések után lá­tott azonnali áremelkedésekkel szemben a csökkentés hatása kevésbé lesz látványos - az ké­séssel, lassabban és kisebb Járai Zsigmond ­ A KORMÁNY ADÓREFORMPROGRAMJA sem az egyszerű­sítés, sem a versenyképesség erősítése szempontjából nem jelent előrelépést - jelentette ki Járai. A versenyké­pességet inkább a foglalkoztatás költségeinek csökken­tése javíthatná, az szja-mérséklésben viszont a vállalatok aligha fognak megtakarítási lehetőséget látni. Az egysze­rűsítés pedig - amelyet például egységes szja-kulcs be­vezetése jelenthetne - nemcsak a vállalatok bürokratikus terheit csökkentené, de az állam számára is komoly költ­­séglefaragási lehetőséget biztosítana. A bürokrácia leépí­tését - a kormányfővel egyetértve - a jegybankelnök az állami szféra egyéb területein is kulcstényezőnek tart­ja. Úgy véli, hogy az állami szektorban nem ment végbe a magángazdasághoz hasonló reform, és ez - a magas adóterhelésen és a gyenge fundamentumokat tükröző magas kamatokon keresztül - kedvezőtlenül befolyásolja a magánszféra kilátásait is, rontja versenyképességét. a, m ■ ’ te­­­a­ss. ... *- '-*] sok idő, azt a konvergenciapro­­gram frissítésére Brüsszelt a ka­pott július 8-i határidőre el kell végezni - jelentette ki a Világ­­gazdaság kérdésére Járai. A ne­hézségek között a jegybankel­nök arra is emlékeztetett, hogy 2006-ra már számos kiadásnö­velő intézkedést véglegesítettek. Úgy véli, hogy a megtakarítás mértékben jelentkezik majd. A jegybanknak mindenesetre ak­kor sem kell az inflációs cél mó­dosításával reagálnia, ha annak egy egyszeri hatás miatt netán alálőnek. Lazulhat viszont a monetáris politika, ha az adó­­csökkentés kedvező hatást gya­korol majd az inflációs várako­zásokra - mondta. sok idő, att a konvergenciapro- mértékben jelentkezik majd. A gram frissítésére Brüsszeltől ka­ jegybanknak mindenesetre a l­­pott július 8-i határidőre el kell kor sem kell az inflációs cél­ra­­végezni - jelentette ki a Világ-­dúsításával reagálnia, ha annak gazdaság kérdésére Járai. A nő- egy egyszeri hatás miatt netán kétségek között a jegybankéi­ alálőnek. Lazulhat viszont a nők arra is emlékeztetett, hogy monetáris politika, ha az adó- 2006-ra már számos kiadásnö- csökkentés kedvező hatást gyű­­velő intézkedést véglegesítettek, kőről majd az inflációs várak.- Úgy véli, hogy a megtakarítás zásokra - mondta. MUNKATÁRSUNKTÓL___________ Miközben a magyar gazdaság­tól egy sor területen jó teljesít­ményt vár az idén a Nemzetkö­zi Valutaalap, számos - egyéb­ként nem új - kockázatra hang­súlyosan felhívja a figyelmet. A szokásos (a IV. cikkely szerinti konzultáció eredményeként megszületett) jelentés szerint a legjelentősebb rizikót az ikerde­ficit és a gazdaság lassulása je­lenti. A legfontosabb feladat a költségvetési politika kiigazítá­sa, a konszolidáció, mivel ha nem teljesülnének az idei költ­ségvetési célok, az visszavetné az adósságcsökkentési folyama­tot, s tovább rontaná a hitelessé­get. Elengedhetetlen legalább a konvergenciaprogram költség­­vetési céljainak betartása, az­ ­ ELŐREJELZÉS euró 2010-es bevezetése azért is, mivel elmulasztása aláásná a gazdasági stabilitást, az adós­ság-teherviselési képességet s a középtávú növekedési kilátáso­kat. A jelentés szerint már ma­terializálódnak a túlzott kiadá­sokra, illetve az elmaradó bevé­telekre vonatkozó korábbi aggo­dalmak. Az IMF éppen ezért to­vábbi hiánycsökkentési intéz­kedéseket s kiszámíthatóságot sürget a kormánytól. Egy pon­ton a valutaalap felhívja a fi­gyelmet arra, hogy óvatosan és áttekinthető, transzparens mó­don kell nyilvántartani a PPP- ügyleteket. Az egészségügyi és oktatási ágazat kiadáscsökkentő re­formjai s a kamattámogatások fokozatos megszüntetése javí­taná a közszolgáltatások szín­vonalát, illetve hozzájárulna a magánmegtakarítások szintjé­nek növekedéséhez is. A jelen­tés sürget egy széles körű, ala­csonyabb adókulcsokra és szé­lesebb adóalapra épülő adóre­formot, amelyet párhuzamosan kell megvalósítani a költségve­tési kiadások lefaragását célzó strukturális intézkedésekkel. Ez utóbbiak terén elsődleges a gazdaságilag aktív népesség alacsony foglalkoztatottsági ará­nyának növelése, a munkaerő­­piac rugalmasságának javítása s a termelékenység növelése. A minimálbér emelését a termelé­kenységnövekedéshez kellene igazítani - ajánlja az IMF igaz­gatótanácsa (amely ezt a jelen­tést június 15-én, azaz a hétfői „csomag” budapesti bejelentése előtt fogadta el). (2005, százalék) Forrás: IMF GDP-n­övekedés 3,4 Infláció (éves átlagos)4 Munkanélküli ráta 6,4 Büdzsé egyenlege* -4,7 Államadósság** 60,2 Kereskedelmi mérleg** -3 Folyó mérleg** -8,6 * A GDP százalékában, ESA 95, ** A GDP százalékában. BELFÖLD Nem javul a külső egyensúly Az állam költekezése növeli az ország finanszírozási igényét Az áruforgalmi egyensúly gyors javulása ellenére sem mérséklődik a nemzetgazda­ság jelentős külső finanszíro­zási igénye. Mindez annak el­lenére, hogy az EU-csatlakozás két területen is érezteti kedve­ző hatását: a transzferek növe­kedése és az áruexport bizo­nyos relációkban tapasztalt látványos felfutása egyaránt a javulás irányába hat. A fő fe­lelős az államháztartás nem csökkenő eladósodási kedve. MADÁR ISTVÁN Az első negyedévben nem válto­zott jelentősen a nemzetgazda­ság külső egyensúlyi pozíciója. A folyó fizetési mérleg hiánya másfél milliárd eurót tett ki, az ország finanszírozási igénye az EU-támogatások miatt ennél va­lamivel kisebb, 1,3 milliárd euró. A tendenciát nézve megállapít­ható, hogy a nemzetgazdaság évente a GDP mintegy 8 százalék A külkereskedelmi mérleg egyenlegének alakulása* * A vám-belföldiesítés és az EU-csatlakozás előtti taktikai importfelhalmozás hatása ki lett szűrve. VG-GRAFIKA Forrás: KSH. VG -becslés kára rúgó forrást von be külföld­ről, ennek mintegy, felét ,eladóso­dás formájában. A jelentős és stagnáló egyen­súlyhiány több, egymással el­lentétes folyamat eredménye. Az áruforgalom területén látványos javulást figyelhetünk meg: a gyengélkedő európai konjunktú­ra ellenére jól teljesítő export­nak köszönhetően az első ne­gyedévben szinte eltűnt az áru­forgalmi hiány. A szintén tegnap megjelent áprilisi külkereske­delmi mérlegadatok a trend foly­tatódását jelzik. 2005 első har­madában az export az új EU- tagok, illetve az unión kívüli eu­rópai országok viszonylatában egyaránt több mint 40 százalék­kal haladta meg az előző év azo­nos időszakának eredményét. További kedvező fejlemény, hogy a szolgáltatásokon belül nagy súlyt képviselő idegenforgalom­nál megállni látszik a korábbi évek romlása. Erősödött viszont a jövede­lemkiáramlás. Ez természetes folyamatnak tekinthető, amely a külföldi beruházások sikeressé­ge és a növekvő eladósodottság miatt folytatódik. A folyó hiány összességében valamivel maga­sabb lett, mint egy évvel koráb­ban, ám a pénzügyi mérlegben elszámolt uniós támogatások növekedése ellensúlyozza ezt, így a nemzetgazdaság finanszí­rozási igénye gyakorlatilag nem változott. A hiány finanszírozásának szerkezete kismértékben rom­lott - állapítja meg Tardos Ger­gely, az OTP Bank elemzője. A nem adóssággeneráló tételek (a nettó működőtőke-beáramlás visszaesése és a külföldiek rész­vényeladásai miatt) a külföldi forrásbevonásnak mindössze a 16 százalékát adták az első ne­gyedévben. Amennyiben a spekt­rumot egy évre szélesítjük, és fi­gyelembe vesszük a szintén a vállalati szektort finanszírozó tu­lajdonosi hiteleket is, a szerke­zetben megfigyelhető a romlás nem­ tekinthető jelentősnek - te­szi hozzá a szakértő."... A helyzet ebből a szempontból bizonyára azért nem javul, mert a gazdaság három nagy szektora (háztartások, vállalatok, állam) közül még mindig az állam erőtel­jes költekezése generálja a hiányt azzal, hogy a deficitet csak a kül­földi eladósodás útján tudja finan­­ c­si FOLYÓ MÉRLEG ALAKULÁSA szírozni. Mindez rávilágít arra is, hogy az ikerdeficit jelensége még mindig erős, illetve hogy a költ­ségvetési hiány nagyrészt „koz­metikai megoldások” következté­ben csökken. Ennek megfelelően folyamatosan emelkedik az állam­­adósság mértéke. Az idén márci­us végén a szektor nettó adósság­­állománya (az egy negyedév alatt bekövetkezett 400 millió eurós emelkedés következtében) meg­haladta a 12 millárd eurót. A kül­földiek kezében lévő, forintban denominált állampapí­rok értéke 10,2 milliárd euróra emelkedett. A piac szerint az év hátralévő részében nem, várható a folyó fi­zetési mérleg hiányának mér­séklődése. Kovács György, a Bu­dapest Economics makroelemző­­je szerint a GDP-arányos deficit 8,3 százalékos lehet, az OTP elemzői központja ennél kissé nagyobb, 8,5 százalékos negatív szaldóra számít. (millió euró) -4400 -4600 2003. jan.-2005. máj. -3000 -3200 -3400 -3600 -3800 -4000 -4200 Forrás: MNB (I. negyedév, millió euró) 2004 2005 Árumérleg -402 -189 Szolgáltatások 22 -22 Jövedelmek •1021 -1278 Viszonzatlan átutalások 93­­8 Folyó fizetési mérleg -■1308 -1497 Finanszírozó képesség --1371 -1326 Nem adóssággeneráló finanszírozás 814 218 A folyó hiány alakulása (az utolsó négy negyedévben, millió euró) VG-GRAFIKA Forrás: MNB Figyelmeztet az IMF Továbbépítik a 4-es metrót A tegnapi fővárosi közgyűlé­sen egyébként elfogadták a képviselők a 2006-2007-es út­felújítási programot is. Ennek megfelelően a következő két esztendőben összesen 32 milli­árd forintot fordítanak 338 kilo­méternyi út burkolatjavítására. Többek között megkezdhetik a rendkívül rossz állapotú Thö­köly út felújítását is, ha a metró mélyvezetésben, fúrópajzsos technológiával készül majd, mert így csak a tervezett négy új állomás helyén kell felbonta­ni a felszínt. Mától lép életbe a főváros új parkolási rendelete. Fontos vál­tozás, hogy mostantól a helyi la­kók nemcsak a saját tulajdo­nukban lévő, hanem a lízingelt, illetve a céges autókra is kap­hatnak ingyenes parkolási en­gedélyt. A parkolási idő kettőről a legtöbb kerületben három és négy órára emelkedik, illetve lesznek olyan városrészek, ahol díjfizetés ellenében korlátlan ideig lehet várakozni. Bevezetik mától a 15 perces türelmi időt, tehát a jegy lejárta után negyed­órával büntethetnek a parkoló­őrök. Emellett ezentúl csak a KRESZ-szabályok megsértése miatt lehet kerékbilincset tenni az autókra, a parkolási idő túllé­péséért nem. A tarifák nem emelkednek, viszont a főváros­ban működő három parkolási társulásnak egy éven belül egy­ségesítenie kell a parkolási kár­tyákat. (KÁ) MUNKATÁRSUNKTÓL A főváros vezetése azt javasolja, hogy a 4-es metró második, Ba­ross tér és a Bosnyák tér közötti szakasza is mélyvezetésben épüljön - jelentette be tegnap Demszky Gábor. A főpolgármes­ter tájékoztatóján azt is közölte, hogy július 18-án írja alá az EIB, a Pénzügyminisztérium és a fő­város a hitelszerződést, miután a parlament már jóváhagyta a metróvonal meghosszabbításá­ról szóló törvényt. Az Európai Beruházási Bank az összességé­ben háromszázmilliárd forintos metróberuházás 75 százalékát finanszírozza. A közelmúltban elkészült a vonalvezetési tanulmány, amely három változatot tartalmaz. A mélyvezetéses valamivel többe kerül, mint a kéregvasúti meg­oldás, ugyanakkor ez a leggyor­sabb, s ez zavarná a legkevésbé a Thököly út forgalmát. A mun­kát ráadásul így össze lehetne kapcsolni a metró első szaka­szának építésével, s annak 2009-es átadása után 2010-re már a második szakasz is üzem­be állhatna. Demszky Gábor A 4-es metró második szakasza 2005. július­­1., péntek Kis javulás a bizalomban MUNKATÁRSUNKTÓL ___ Júniusban hajszálnyit javult a gazdasági szereplők hangulata a májusi mélyrepülés után - ezt mutatja az Ecostat top 100, va­lamint kis- és középvállalati in­dexe. A nagyvállalati körben az utolsó két hónapban tapasztalt, összességében mérsékeltebb derűlátás a növekedés kismér­tékű lassulását vetíti előre. A pozitív és a negatív várakozá­sok kiegyensúlyozott aránya, il­letve legutóbb az optimista elő­rejelzések szerény túlsúlya a nagyvállalati kör reáls, hangu­lati elemektől mentes vélemé­nyét tükrözi a hazai gazdaság 2005 második fél évében várha­tó fejlődési pályájával kapcsola­tosan - vélik kutatók, akik fel­hívják figyelmet arra, hogy a vállalati szektor beruházási ak­tivitása továbbra is magasnak tekinthető. A szakértők értékelése sze­rint az áprilisi statisztikai ada­tok arra utalnak, hogy a gaz- daság lassulásának mértéke elmaradhat a korábban várt­tól. Az ipari termelés 8,8 szá­zalékos emelkedése, a hazai termékek iránti kereslet bővü­lése, az infrastrukturális beru­házások dinamikus növeke­dése és a statisztikai bázisha­tások az év hátralévő részében a kedvező tendenciák fennma­radását ígérik - vélik az Ecostat szakértői. Kis- és középvállalati, illetve top 100 konjunktúraindex 2004. január-2005. június VG-GRAFIKA Forrás: Ecostal Stagnált a belföldi termelői árszint Májusban a megelőző hónaphoz képest változatlan maradt az ipar belföldi értékesítésének ár­szintje. Az inflációs nyomás mérséklődése a kritikusnak szá­mító energiaárak területén kö­vetkezett be, amelyet alapvetően az olajárak - egyelőre ideigle­nesnek bizonyuló­­ esése oko­zott. Az ipar területén az árala­kulás tekintetében továbbra is erős a dualitás: az energia- és alapanyagigényes ágazatokban két számjegyű éves drágulási ütem figyelhető meg, míg a töb­bi területen árstabilitás közeli helyzet áll fenn. A forint tavaszi gyengülésének hatására emel­kedik az exportértékesítések ár­indexe, s ez a kiviteli tevékeny­ség nyereségessége szempontjá­ból kedvező fejlemény. (VG) ft­­* Az ipar termelői és értékesítési árindexei (2003. december­­ 100,0) 2004. január-2005. május VG-GRAFIKA Forrás: KSH

Next