Világgazdaság, 2005. augusztus (37. évfolyam, 147/9159-169/9181. szám)
2005-08-01 / 147. (9159.) szám
2 VILÁGGAZDASÁG Orvosi perekre egymilliárdos alap kellene Évente több száz orvosi műhibapert tárgyalnak a bíróságok, kárigényük meghaladja a 3,5 milliárd forintot, s a polgári perben megítélt kár összege is tetemes - mondta a Világgazdaság kérdésére Szilvási István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke. Ám az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) a kórházaknak járó működési díj nem tartalmazza a megítélt kártérítések fedezetét. Ezért a kamara azt javasolja, hogy a jövő évi költségvetésben egymilliárd forintos kockázati alapot hozzanak létre a gyógyítás során előforduló szövődmények kártérítésére. A pénzalap létrehozását az is indokolja, hogy a gyógyintézmények 8-10 százalékának nincs felelősségbiztosítása. Szilvási István szerint az egészségügy veszélyes üzem, a műhibák többsége nem orvosi mulasztás, hanem a beavatkozásból fakadó szövődmények, rendszerhiba következménye. Az európai orvosok ezzel kapcsolatos luxemburgi deklarációi A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG (MKSZ) a gyógyítás során bekövetkező szövődmények kártérítésére pénzalap létrehozását javasolja. Pár éve 400 millió forint alaptőkét ígért e célra a kormányzat, amely előbb 100 millióra csökkent, az idén pedig már egy fillér sincs rá - mondta a Világgazdaságnak Harmat György, a szövetség felelősségbiztosítással foglalkozó szakembere (VG, 2005. május 5.). Az MKSZ egy önálló nonprofit biztosítási egyesületet hozna létre, amelyben részt vennének a kórházak és tulajdonosaik, valamint - az állam felelősségvállalásával - az OEP. A megítélt kártérítési pereket ugyanis az OEP-től a gyógyításra kapott bevételükből állják, ám a nagyobb - 50-60 millió forintos - esetekben a tulajdonosok kénytelenek fizetni. MUNKATÁRSUNKTÓL_______ óra szerint a leggondosabb beavatkozással sem szűrhető ki egy esetleges szövődmény vagy haláleset. A pereskedés azonban világszerte megszaporodott. Sürgetik az elektronikus betegkártya elterjesztését is, amely valamennyi, a betegre vonatkozó egészségügyi adatot tartalmazna, abból kiderülne például a gyógyszerérzékenység. A gyógyítás során előforduló szövődményekről pedig rendszeresen tájékoztatnák az orvosi kart. És legalább ilyen fontosnak tartják a gyógyítás tárgyi és személyi színvonalának javítását, amely szorosan összefügg a beteg biztonságával. Szilvási István BELFÖLD ETI TANÁCSADÓI IRÁNYTŰ______________ Szakértői bizonyítás MUNKATÁRSUNKTÓL_______ A szakértőtől meg kell követelni mindazon összehasonlítási adatok és tények ismertetését, amelyeknek jelentőségük volt a szakvélemény meghozatalában, és helyességének ellenőrzéséhez szükségesek - emelte ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő perben. A jogvita felperesei a földhivatallal szemben államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének megítélése végett fordultak a bírósághoz. Mint előadták, kárukat téves ingatlan-nyilvántartási bejegyzés okozta. A megyei bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét a perben kifogásolta az alperes földhivatal. Úgy vélekedett, az megalapozatlan, nem tartalmaz összehasonlító adatokat. Kérte, hogy a bíróság más szakértőt hívjon fel véleményadásra. A bíróság azonban az indítványt elutasította, és több mint hatmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest. Az ügyben másodfokon eljárt LB rámutatott: az egységes ítélkezési gyakorlat szerint a szakvéleménnyel szemben támasztott követelmény, hogy azt a bíróság ne csak végkövetkeztetésében ismerje, hanem alapjaiban és részletes indokaiban is. Ezért a szakértőtől meg kell követelni mindazon összehasonlítási adatokat és tényeket, amelyek közrehatottak a szakvélemény kialakításában. Az alperes földhivatal tehát megalapozottan hivatkozott arra, hogy a szakvélemény nem tartalmaz összehasonlító adatokat. Kérdései a szakértő meghallgatásával sem tisztázódtak. A polgári perrendtartás kimondja: ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményét,köteles a szükséges felvilágosítást megadni” vel, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, a szakértő köteles a szükséges felvilágosítást megadni a bíróság felhívására. A peres fél indítványa alapján a bíróság más szakértőt is kirendelhet. Az adott ügyben ez nem történt meg, a bíróság hiányos szakvéleményre építette döntését, amely így megalapozatlan. Ezért az LB az ítéletet hatályon kívül helyezte, a bíróságot új eljárásra és újabb határozat meghozatalára utasította, egyúttal szempontokat adott a szükséges szakértői bizonyítás menetére, illetve arra is, hogy a szakvélemény mire terjedjen ki. Észrevételeiket és javaslataikat várjuk a VG online fórumán (www.vg.hu), illetve Kamasz Melinda e-mail címén: kamasz@vg.hu Fejlesztik az ipari parkokat Cél az üzleti, vállalkozási és innovációs infrastruktúra fejlesztése Új kormányrendelet készül az ipari parki program fejlődését szolgáló intézkedések jogi hátterének megteremtése érdekében. A szaktárca két új fejlesztési modell típust támogatna: a kistérségi gazdaságfejlesztő ipari parkit, illetve az integrátor ipari parkit. 2005-ig 166 terület nyerte el az ipari park címet, egy azonban menet közben visszaadta, és tíznél is több működése ez idáig eredménytelen. N. VADÁSZ ZSUZSA Új szakaszába érkezett az ipari parkok fejlődése, s emiatt újra kell gondolni, pontosabban tovább kell fejleszteni az 1997-ben indult - menet közben többször az igényeknek megfelelően finomhangolt - ipari parki programot - vélik a szakmai irányítást ellátó Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban. E megfontolás alapján kormányrendelet készül, amely részben módosítja - a kor követelményeinek megfelelően - az ipari parkok, azok új típusainak kritériumrendszerét, másrészt új jogi hátteret igyekszik teremteni a szükséges intézkedéseknek. Az új jogszabály már egyeztetési stádiumban van, a munkából szerepet vállal az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsa is. Annyi bizonyos, hogy már meghatározták a célokat s a fejlődés lehetséges irányait. A célok között kiemelten szerepel az üzleti, vállalkozási és innovációs infrastruktúra egyre magasabb színvonalú kiépítése, továbbá a logisztikai szolgáltatások további intenzív fejlesztése. Cél a regionális vagy legalább kistérségi léptékű gazdaságfejlesztő hatású parkok intézményes összefogása, az egyedi jó tapasztalatok terjesztése is. Az ilyen irányú fejlődés érdekében két új fejlesztési modell típus pályázati úton való megvalósítását és támogatását tartják indokoltnak a tárca szakemberei az ipari park címet már elnyert és jól működő szervezetek számára. Egyrészt a kistérség fejlesztésében aktívan részt vevő, ezen belül kiemelten a kis- és középvállalkozások fejlesztésére orientált és a szolgáltatásokat jelentősen bővítő kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park, másrészt a koncentrált innovációs potenciállal rendelkező, fejlesztési, beruházási és beszállítói projekteket generáló, regionális hatókörű integrátor ipari park kiemelt kategóriák lehetnek a további fejlődés kiindulópontjai. A 185/1996. (XII. 11.) kormányrendelet (az ipari park címről) felhatalmazása alapján megalkotott és többször módosított 19/1997. (V. 14.) IKIM-rendelet alapján (az ipari park cím elnyeréséről) a GKM évente hirdetett meg pályázatot. 2005-ig 166 terület nyerte el az ipari park címet, egy azonban már IPARI PARKOK HOZZÁJÁRULNAK » a külföldi és hazai tőke beruházásainak növeléséhez »az ipari szerkezet átalakításához » a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez »a munkanélküliség csökkentéséhez »a regionális/kistérségi fejlesztési célok megvalósításához » a területi fejlődési különbségek kiegyenlítéséhez visszadta, s több mint tíz eddigi működése eredménytelen. Ami a parkok általános jellemzőit illeti, sok a gyenge gazdasági és pénzügyi alapokon álló vállalkozás, s igen sokféle típusú, profilú alakult ki a klasszikus zöldmezős nagybefektetői ipari parkoktól kezdve a professzionális üzemeltetésű magánparkokon át a vegyes területhasznosítású barnamezős vagy éppen a logisztikai, agrár- vagy egyetemi parkokig. Az ipari parkok intézményrendszerét és magát a programot (és a parkok számának növekedését is) döntően az önkormányzati, illetve a települési és kistérségi gazdaságfejlesztő kezdeményezések alakítják mind a mai napig. Az ipari parkok fele önkormányzati többségi tulajdonban van és kétharmadukban van jelen az önkormányzat tulajdonosként. Ez a tulajdonosi szerkezet alapvetően meghatározza a fejlesztési forrásokat, a parkok működését és irányítását végző szakemberállomány összetételét. Ami az ipari parkok gazdasági súlyát illeti: tavaly év végi adatok szerint ezek vállalkozásai adták az ipari foglalkoztatottak közel húsz százalékát, az ipar teljes értékesítési árbevételének csaknem negyedét s az ország ipari exportárbevételének közel harmadát. Az ipari parkokban működő vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlag 1,4-szerese. IPARI PARKOK JELLEMZŐI________________________________________________ Forrás: GKM 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Vált (2004/2003. %) Parkok száma 28 75 112 133 146 160 165 165 Parkok területe (ha) 2350 4950 6800 7640 8100 8800 9050 9098 0,5 Betelepítettség* 21,5 30 34,5 32,9 38,4 40,1 42,7 l 0 10,0 Vállalkozások száma 320 685 980 1495 1760 2152 2450 2571 4,2 Létszám (ezer fő) 27 59 82 110 115 128 139 144,5 3,9 Vállalkozások beruházásai" 166 316 427 662 1003 1264 1256 1540 22,6 Vállalkozások árbevétele" 619 930 1651 2665 3294 3483 3430 4685 36,6 Vállalkozások exportja" 514 698 1281 2211 2560 2596 2270 3402 49,8 Az export aránya* 83 75 78 83 78 75 6671,5 5,5 * Százalék. ** Milliárd forint. Belépőjegy üdülési csekkért MUNKATÁRSUNKTÓL Évek óta egyre inkább szűkül az adómentesen adható természetbeni juttatások köre, éppen ezért örömteli, hogy az üdülési csekkel kapcsolatos szabályokat nem szigorították, e helyett inkább kedvezőek léptek hatályba. Év eleje óta ugyanis az üdülési csekk felhasználhatóságának a köre tovább bővült, így most már a költségvetési támogatású fesztiválokon is felhasználható belépődíj kifizetésére az üdülési csekk. Ebbe a körbe tartozik a jövő héten induló Sziget Fesztivál is. Az üdülési csekk egyébként az idén már jó néhány belföldi szálláshelyen, több száz utazási irodánál, rengeteg belföldi programon hasznosítható. Ráadásul nemcsak a szállás, hanem az elfogadóhely által nyújtott egyéb szolgáltatások - így többek között étkezés, gyógykezelés, sportolás - díja is fizethető azzal. Mint ahogy tömegközlekedési szolgáltatók járatain is felhasználható: így például a vásárolható érte hajójegy a Balatoni Hajózási Rt., vonatjegy a MÁV vagy a GYSEV járatain, valamint buszjegy is néhány Volán-járaton. A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ugyanis már 2700-nál is több elfogadóhellyel szerződött. A vállalkozásoknak érdemes adómentes természetbeni juttatásként üdülési csekket adni az alkalmazottaiknak, mivel a munkáltatókon keresztül eljuttatott kedvezményes üdülési csekk értékéből adott engedmény a mindenkori minimálbér mértékéig, vagyis ebben az évben 57 ezer forintig adómentes. Ráadásul ez a kedvezményes üdülési csekk nemcsak az alkalmazottnak, hanem annak közeli hozzátartozójának, sőt még a cég nyugdíjasának is adható. Az szja-törvény szerint természetbeni juttatásnak minősül a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk értékéből adott engedmény formájában, üdülési szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel. Ezer forint adóköteles természetbeni juttatás után augusztus | A NYILATKOZAT TARTALMA » a magánszemély neve » adóazonosító jele »az adott évben már korábban ingyen, illetve engedménnyel átvett üdülési csekk értéke » a megfizetett ellenértéke » saját vagy törvényes képviselőjének aláírása 31-éig még 760 forint szja-t, tbjárulékot és munkaadói járulékot kell fizetni, szeptember elsejétől viszont növekszik a közteher, mégpedig ugyanezen összegre 887,6 forint lesz. Vagyis azon cégek, amelyek adóköteles természetbeni juttatásként üdülési csekket vagy üdülési szolgáltatást akarnak adni a dolgozóiknak, érdemes ezt még ebben a hónapban megtenniük, szeptembertől ugyanis megdrágulnak az ilyen típusú juttatások. (Bár a járulékemelés miatt a Fidesz négypárti megbeszélést s a parlament rendkívüli ülésszakának az összehívását kezdeményezte, nem valószínű, hogy módosítanának a már elfogadott szabályokon.) Az szja-törvény szerint ugyanakkor adómentes a belföldi illetőségű magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk értékéből adott engedmény (több kifizető esetén is) legfeljebb 57 ezer forintig. Az adó- és járulékmentesség ugyanezen összegig kiterjed a munkáltató tulajdonában vagy kezelésében lévő belföldi üdülőben vagy a szakszervezet belföldi üdülőjében nyújtott üdülési szolgáltatásra is. Kedvező változás, hogy az idén cégcsoporton belül is van lehetőség adómentes üdülési szolgáltatás nyújtására: a leányvállalat munkavállalója adómentesen üdülhet az anyavállalat üdülőjében, s fordítva is. Az üdülési csekket a cégek a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.től igényelhetik az Üdülési csekk megrendelés című formanyomtatványon. Az igénylőknek a megrendelt csekkek összértékét, valamint a kezelési díjat kell kifizetni. Az üdülési csekk névre szóló. Az adómentességet a törvény szerint csak az a kifizető érvényesítheti, aki a juttatásban részesülő magánszemélytől nyilatkozattal rendelkezik, és annak alapján megállapítható, hogy a magánszemély számára adómentes engedmény adható. A kifizetőnek ugyanakkor adatszolgáltatási kötelezettsége van az adóhatóság felé az ellenérték nélkül, vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkek értékéről, az engedmény értékéről és a megfizetett adóról magánszemélyenként, az adóazonosító jel feltüntetésével. 2005. augusztus 1., hétfő KÖNYVAJÁNLÓ Szervezeti tanulmányok A Rajk László Szakkollégium által 2004-ben alapított Herbert Simon-díjat elsőként a Nobel-díjas névadó egykori szerzőtársa, James March kapta. Az átadásra megjelentetett kötet a professzor 12 cikkének fordítását adja közre. A szervezetelméleti kérdéseket a döntéshozatali problémák, a szervezeti tanulás jellemzői, majd a változások kezelése követi. A könyv elsősorban a szervezetelmélet iránt érdeklődő kutatók, oktatók és hallgatók életét könnyíti meg azzal, hogy eddig csak angolul elérhető írások magyar nyelvű változatát közli. Ugyanakkor jó segítője lehet azon gyakorló üzletembereknek is, akik elméleti üzletvezetési ismereteiket kívánják felfrissíteni. (VG) James G. March: Szervezeti tanulás és döntéshozatal, Alinea Kiadó-Rajk László szakkollégium, 2005, 326 oldal Szervezeti lemiták és döntéshozatal Hertai Simon-díj, 2006