Világgazdaság, 2005. szeptember (37. évfolyam, 170/9182-191/9203. szám)

2005-09-01 / 170. (9182.) szám

2 VILÁGGAZDASÁG Újdonságok várhatók a közbeszerzésben KENDE KATALIN Az ősszel módosuló törvény ré­vén várhatóan új megoldások­kal is gazdagodik a hazai köz­­beszerzés. A tervek szerint a jövőben a versenypárbeszéd, a keretszerződés kiterjesztése, az úgynevezett dinamikus be­szerzés és az elektronikus ár­verés is hozzájárul a procedúra egyszerűsítéséhez. A jogintéz­mények bevezetésére a tör­vénymódosítást megkövetelő két új, tavaly tavasszal elfoga­dott közösségi irányelv ad lehe­tőséget. Alkalmazásuk nem kö­telező, a tagállamok maguk döntik el, hogy az új megoldá­soknak helyt adnak-e szabályo­zásaikban, vagy sem. Minden­esetre valamennyi alkalmas a közbeszerzési eljárás rugalma­sabbá tételére - tájékoztatták a Világgazdaságot az Igazságügyi Minisztériumban.­ ­ ÚJ INTÉZMÉNYEK________ » versenypárbeszéd »dinamikus beszerzés » elektronikus árverés » keretszerződés A versenypárbeszéd az aján­lattételt megelőző, a pályáztató és az ajánlattevők közös megol­dáskeresését elősegítő tárgya­lás lesz. Felhasználásával még inkább a tenderkiíráshoz csi­szolódhatnak a pályázatok, ez a kiíró dolgát is megkönnyíti. A keretmegállapodásos eljárás nem ismeretlen. Lényege, hogy az ajánlatkérő először - hirdet­mény közzétételével - kivá­lasztja azokat az ajánlattevő­ket, akikkel keretmegál­lapodást köt, majd hirdetmény nélkül, tárgyalásos eljárásban azt, akivel szerződik a közbe­szerzés megvalósítására. Ezt az eljárást az úgynevezett klasszi­kus ajánlatkérőknek is lehető­vé teszik az uniós előírások a jövőben. A közösségi szabályo­zás hangsúlyozza az elektroni­kus út fontosságát. Ennek ki­használására szolgál majd az árverések ilyetén lebonyolítása csakúgy, mint a dinamikus be­szerzés. Az utóbbiban a megha­tározott kritériumoknak megfe­lelő pályázók egy közös infor­matikai rendszerbe kódolva, menet közben javíthatják, fej­leszthetik ajánlataikat. Az elképzelések szerint mindegyik megoldás megjelen­ne a törvényben, amely nem ál­lapítana meg részletes szabá­lyokat, csupán a feltétlenül szükséges minimumot rögzíte­né. A kodifikátorok úgy vélik, célszerűbb, ha a törvényben csak a lehetőség és egyes fogal­mak jelennek meg, míg a rész­leteket kormányrendelet ren­dezné, mivel az sokkal gyor­sabban korrigálható, ha a gya­korlat megkívánja. Az informa­tikai szabályozást igénylő elektronikus árverés előírásai például óhatatlanul a technikai fejlődés függvényei is. A törvé­nyi részletezés egyébként is több kockázatot rejt magában, így például veszélyeztethetné az irányelvvel való harmonizá­ciót, illetve akár a gyakorlati le­hetőségek korlátozásával is jár­hat. A szakemberek szerint ha­zánk és a többi tagállam ta­pasztalatainak tükrében kívá­natos lesz az esetleges indokolt kiegészítéseket megtenni. BELFÖLD Egységesül a külpiaci hálózat Új irodák is nyílnak, de nem nő a létszám és a költség Január elsejétől egységes kül­piaci hálózat szolgálja a ma­gyar vállalkozásokat külföl­dön. Az előkészítő munka még folyik, bár a legfontosabb kérdésekben már megszület­tek a döntések. Annak ellené­re, hogy új állomáshelyeket is terveznek, a hálózat nem jár többletköltséggel. Az egyes irodákban pedig a mainál kevesebben fognak dolgozni. N. VADÁSZ ZSUZSA A jövő év január elsejétől felálló egységes külpiaci hálózat három eleme közül kettőben már meg­született a döntés, a harmadik területen pedig gőzerővel folyik a munka - tudtuk meg Gilyán Györgytől, a működtető Gazdasá­gi és Közlekedési Minisztérium (GKM) államtitkárától. Szerte­ágazó munkát kellett-kell végez­ni, mivel maga a feladat is jóval szerteágazóbb, mint egyszerűen egy hálózat átalakítása, párhuza­mosan ugyanis a teljes külképvi­seleti rendszer racionalizálása is folyik, s ennek része az, hogy az egységes külgazdasági hálózat hogyan használja az egységes külképviseleti rendszer infra­struktúráját - magyarázta az ál­lamtitkár.- Az egyik eleme ennek a mun­kának a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) külföldi kereskedelmi szolgálati irodáiból (ksz) és a nagykövetségeken dolgozó (ám a GKM forrásaiból finanszírozott és szakmailag irányított) külgaz­dasági attasékból (kga) álló háló­zat egybevonása. Minderről már megszületett a döntés, lebontva az egyes állomáshelyekig, ám Gilyán egyelőre nem kívánt rész­leteket elárulni. Mint ugyanis in­dokolta, először magukkal az érintettekkel (a kint dolgozók­kal) szeretnék tudatni a döntést, másrészt még a finomítások tar­tanak. Annyi bizonyos, hogy többletköltség nélkül hajtják végre az egységesítést, racionali­zálást, illetve hogy lesznek új irodák, ám az egyes külgazdasá­­gi irodák a mainál kevesebb em­berrel működnek majd. A napokban megegyezéssel le­zárultak a tárgyalások a Külügy­minisztériummal a kga-kat érintő finanszírozási, szakmai és mun­kajogi részletekről - ismertette a másik fontos előfeltételt. Fontos, emelte ki az államtitkár, hogy a kga-k januártól a jelenleginél jó­val nagyobb költségvetési önálló­ságot élveznek majd. A megálla­podást két héten belül aláírják, s egy GKM-KüM együttes rendelet formájában teszik majd közzé. Még folyik a munka - ám en­nek is záros a határideje - a más állami szervek által külföldön fenntartott hálózatok és a leendő egységes külpiaci hálózat együttműködéséről (például az agrár-, illetve a tét-attaséi háló­zat, illetve a Magyar Turizmus Rt. külföldi képviselői). Meg kell határozni az ezek közötti feladat- és munkamegosztást, újra kell fogalmazni az együttműködési mechanizmusokat, és ahol szük­séges, racionalizálni kell - szö­gezte le az államtitkár a harma­dik elemmel kapcsolatban. Az új külgazdasági stratégia egyébként a többi között azt tar­talmazza: hatékonyabbá kell ten­ni a magyar kereskedelmi-gazda­sági érdekek külpiaci megjelení­tését. A hasonló adottságú ver­senytársakhoz viszonyítva kicsi és szétaprózott a hálózat, egyes fontos helyeken egyidejűleg több szervezet is működik. Az erőfor­rások szétaprózottak, nincs össz­hang - ezért is egységesíteni kell a külpiaci szervezetet, finanszíro­zását, irányítását, a szakmai in­formációkkal való ellátását, be­számoltatást, szakértői utánpótlá­sát - áll a dokumentumban. S UTOLJÁRA 1997-BEN VOLT EGYSÉGES a magyar külgazda­sági külpiaci hálózat. Azt megelőzően évtizedekig működ­tek kereskedelmi kirendeltségek a mindenkori külkereske­delmi tárca fennhatósága alatt, és a legtöbbször vállalati kiküldött képviselők is helyet kaptak ezekben az egysé­gekben. 1997-ben választották ketté a hálózatot a keres­kedelmi irodák s a külgazdasági attasék hálózatára. 2002- ben ismét váltás volt: a kereskedelmi irodák is megkapták a diplomáciai státust, és szorosabbá vált a kötődésük az adott országban működő nagykövetségekhez. Gilyán György ” J­1­0­i «f III *­Igényeljen kedvezményes hitelt a Panel Plusz Hitelprogram keretében az iparosított technológiával épült lakóépületek felújításához önállóan, vagy az állami támogatás kiegészítésére! A hitel felhasználható a lakóépületek,­A utólagos hőszigetelési feladatainak, különösen a nyílászárók szigetelésének, cseréjének, a homlokzat hőszigetelésének elvégzésére, * épületgépészeti rendszereinek (beleértve a fűtési rendszer minden elemét) korszerűsítésére, felújítására és * közvetlen környezetének korszerűsítésére. Kedvező­ kamatozás, kamattámogatás, hosszú futamidő! „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramok A hitelprogrammal kapcsolatos további információ: www.mft.hu, kék szám: 06-40 555-555 .n­MFB Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2005. szeptember 1., csütörtök Nincs hatása az olaj­sokknak Júliusban az előző havi szinten maradtak az ipar belföldi érté­kesítési árai, így a múlt hónap­ban mért 9 százalék után most már csak 7,8 százalékkal volt magasabb a termelői árszint, mint egy évvel korábban. A mostani mérséklődés ellenére a termelői árindex továbbra is meghaladja a hivatalos fo­gyasztói árindexet. Ennek oka kizárólag a világpiaci energia­árak drasztikus emelkedése, a másik korábbi felhajtó tényező, az acél drágulása néhány hó­nap alatt teljesen eltűnt az in­dexből, így még látványosabb az ipari termelői árak ágazati polarizáltsága. Míg az energia­­igényes területeken két szám­jegyű az éves drágulás mérté­ke, addig a többi ágazatban lényegében árstabilitás figyel­hető meg. A magas energia­árak egyelőre sehová nem gyű­rűztek be, egyedül a jármű­­gyártásnál figyelhető meg né­mi hatás. Ez a visszafogott ár­hatás az egész világban megfi­gyelhető, nem tapasztalható sehol jelentősebb átgyűrűző ársokk. (VG) Az infláció alakulása (12 havi változás, százalék) 2003. jan.-2005. júl. VG-GRAFIKA Forrás: KSH Beindult a Mikrohitel plusz Tegnap ténylegesen is startolt a Mikrohitel plusz program - tudta meg lapunk Nagy Miklós­tól, a Budapesti Vállalkozásfej­lesztési Közalapítvány (BVK) ügyvezető igazgatójától. Az új konstrukció révén 1-10 millió kedvezményes kamatozású hi­telhez juthatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv), az ötmilliós mikrohitel, vala­mint a 15 milliós Budapest kis­vállalkozói hitel igénybevételé­vel együtt pedig összesen 30 millió forinthoz. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. és a BVK tulajdoná­ban lévő gazdasági társaság, az Enterprise ’94 Kft. a nyáron kö­tötte meg a bankügynöki megál­lapodást a program elindításá­ról Budapesten és Pest megyé-­ ­ MIKROHITEL PLUSZ_______ »hitelösszeg: 1­10 millió forint » saját erő: a beruházás nettó értékének 15 százaléka » kamat: a jegybanki alapkamat »lejárat: legfeljebb tíz év, maxi­mum két év türelmi idővel ben. Nagy Miklós elmondta: a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorciummal megál­lapodtak arról, hogy a BVK a többi helyi vállalkozási köz­ponthoz érkező kérelmet is be­fogadja, amíg azok nem kapják meg a bankügyleti engedélyt, il­letve nem kötik meg a szerző­dést az MFB-vel. Ezek folyamatban vannak - mondta lapunk érdeklődésére Aladics Sándor, az MFB vezér­igazgató-helyettese. Jelenleg négy bankügynöki kérelem van a PSZÁF-nál. Zöld jelzés esetén - mivel a megyék esetenként összeálltak - az ország 60 szá­zalékát le tudják már fedni, no­vemberre pedig az egész ország­ban megindul a hitelkérelmek befogadása. (MK) ­ Matolcsy konzultációra hív Csaknem kétszáz szervezetnek, cégnek, érdekképviseletnek küldte el a gazdasági konzultáci­óra felhívó levelét Matolcsy György, a Fidesz-kormány volt gazdasági minisztere. A múlt hé­ten a szervezetek elnökeinek, ve­zetőinek postázott felhívás szö­vege szerint az ellenzéki párt azt kéri a „gazdasági élet vezető sze­replőitől”, hogy fogalmazzák meg javaslataikat a gazdaságpo­litikáról, az adórendszerrről, küldjék el eddigi elemzéseiket, felméréseiket, számításaikat. Mint Matolcsy György a gazda­sági konzultáció vezetőjeként ír­ja: a Fidesz az üzleti élet képvi­selőivel együtt kívánja kidolgoz­ni gazdasági programját, amely a 2006-2010 közötti kormány­zás alapja lehet. „A GDP növeke­désének gyorsítása, a foglalkoz­tatás bővítése, a hazai kis- és kö­zepes vállalatok struktúraváltá­sa, valamint az állami közszol­gáltatások versenyképességé­nek emelése áll gazdaságpoliti­kai céljaink középpontjában” - rögzíti a dokumentum. E célok elérésének feltétele lehet a vál­lalkozásokat terhelő radikális adócsökkentés, azaz átfogó adó­reform, s ezzel együtt az állami bürokrácia csökkentése.­ ­ A KONZULTÁCIÓ TÉMAKÖREI » 1. gazdaságpolitika » 2. állami szerepvállalás » 3. önkormányzati feladatok » 4. radikális adócsökkentés » 5. a bürokrácia csökkentése » 6. a foglalkoztatás bővítése és új munkahelyek létrehozása » 7. vállalkozásélénkítés » 8. fejlesztéspolitika » 9. európai uniós támogatások »10. versenypolitika és piac­védelem A tíz pontban megfogalma­zott témakörökben négy-négy kérdést tesznek fel, többek kö­zött így: Melyek legyenek a ha­zai gazdaságpolitia legfőbb cél­jai? Milyen eszközökkel segít­hetné elő az állam a vállalatok és a vállalkozások versenyké­pességének növekedését? De rá­kérdeznek az állami szerepvál­lalás mértékének szükségessé­gére a gazdaságban, vagy arra is, hogy milyen eszközökkel ja­vítható az állam tartós tulajdono­si körébe tartozó vállalatok haté­konysága. A Fidesz megkérdezi a szervezetektől, hogy ők mely feladatokat és ehhez kapcsolódó intézményeket hagynak okvetle­nül állami körben. Az adótéma­körben például arról érdeklőd­nek, hogy vajon milyen adóne­mek és azok milyen mértékű csökkentése segíthetné elő a vál­lalatok és vállalkozások ver­senyképességének növekedését, illetve szükség van-e az igazsá­gosabb teherviselés érdekében családi adózásra. De érdeklőd­nek például afelől is, hogy mi akadályozza ma a vállalatok és vállalkozások versenyképessé­gének növekedését. (TE)

Next