Világgazdaság, 2005. október (37. évfolyam, 192/9204-211/9223. szám)

2005-10-03 / 192. (9204.) szám

2 VILÁGGAZDASÁG Szorosabb magyar-szerb üzleti kapcsolatok II. VADÁSZ ZSUZSA________ Belgrád Közel húsz üzletember is elkí­séri Borisz Tadic szerb elnököt ma kezdődő kétnapos buda­pesti látogatására. Ez is jelzi, a tárgyalásokon a gazdasági kérdések fontos szerepet kap­nak. A Világgazdaság értesülé­sei szerint olyan témák kerül­nek terítékre, mint a szerbiai privatizációban való magyar részvétel elősegítése, illetve a két főváros közötti közvetlen légi járat újraindítása. Az el­nök kíséretében érkező üzlet­emberek számára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervez üzletember-találkozót és programokat. Várhatóan október második hetében ratifikálja a szerb parlament a kétoldalú gazda­sági együttműködési megálla­podást, amely a magyar uniós ezen a héten kezdi meg tár­gyalásait az Európai Unióval egy a társulási megállapodás­hoz hasonló szerződés kidol­gozása érdekében. Emellett a héten a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) is tárgyal Belgrád. A kétoldalú kapcsolatok amúgy is szépen alakulnak: az év első felében a forgalom elér­te a 380 millió dollárt, magyar aktívummal. Ráadásul most Borisz Tadic I A KERESKEDELMI-BEFEKTETŐI KAPCSOLATOK fejlesztése érdekében sorozatosan rendeznek - magyar állami tá­mogatással - különféle rendezvényeket Szerbia és Montenegróban. Ilyen volt múlt pénteken a Szabadka melletti Palicsban rendezett üzletember-találkozó. Mint Pallos András, a Magyar Befektetési és Kereskedelem­fejlesztési Kht. (ITDH) belgrádi irodavezetője lapunk­nak a helyszínen elmondta: a 23 magyar cég között volt olyan, amelyik fontolgatja a piaci megjelenést (Betonút Rt.), is olyan is, amely már évek óta jelen van exportőrként és képviselettel, s termelőberuházással gyártókapacitást hoz létre (ilyen az Isoplus), s olyan is, amely további terjeszkedéshez keres partnereket (a többi között a Fornetti). tagságot követően lefekteti a kétoldalú gazdasági-kereske­delmi együttműködés kerete­it. A kapcsolatokat szakértők szerint az is tovább erősítheti, hogy Szerbia és Montenegró már nem csak a szomszédos országba irányuló magyar kivi­tel nő dinamikusan - mintegy ötven százalékkal -, az onnan származó import is gyors bővü­lésnek indult. HETI TANÁCSADÓ IRÁNYTŰ______________________ Korlátozott iratbetekintés Az alapvető tagsági jogokat sér­ti az a taggyűlési határozat, amely a tagnak egyáltalán nem biztosítja a közvetlen iratbete­kintést, és azt más, kijelölt sze­mély útján vagy csak annak je­lenlétében gyakorolhatja - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) az alábbi jogvitában. Az ügy érintettje egy kft. tagja volt, viszonya megromlott a társaság ügyvezetőjével. Az egyik taggyűlés korlátozta az iratbetekintési jogát. A cég tör­vényes működését csak könyv­­vizsgáló útján gyakorolhatta, aki az iratbetekintés előtt köte- E ÚJ SZABÁLYOK_________ az elektronikus ügyintézésről (MK 2005/127. sz.) » az általános forgalmi adóról (MK 2005/128. sz.) les volt titoktartási nyilatkoza­tot tenni. A tag a határozat el­len szavazott, majd távozott. Ezután a taggyűlés tőkeemelés­ről döntött. Az eltávozottnak nyolcnapos határidőt adott, hogy gyakorolja elővételi jogát az új üzletrészre, amit utóbb egy kívülálló szerzett meg. Az érintett megtámadta a ha­tározatokat. Kifogásolta az irat­­betekintés korlátozását. Sérel­mezte azt is, hogy­ elővételi jo­gának gyakorlására csak nyolc napot kapott, és egy harmadik személy előbb szerezte meg az üzletrészt, mint ahogy ő ezzel a jogával élhetett volna. A cég szerint a felperes visszaélt irat­betekintési jogával, és a taggyű­lés előtt úgy nyilatkozott, a tő­keemelésben nem vesz részt. Az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezte a kifogásolt tag­gyűlési határozatokat. Ezt a má­sodfokú bíróság helybenhagyta. A cég felülvizsgálati kérel­met nyújtott be. Az LB rámuta­tott: az iratbetekintés alapvető tagsági jog, biztosítása az ügy­vezetés alapvető kötelezettsé­ge. Ez a jog visszaélésszerűen nem gyakorolható. A bíróságok ugyan nem folytattak le bizo­nyítást arra nézve, hogy indo­kolt volt-e korlátozni a felperes iratbetekintési jogát. Erre azonban nem is volt szükség, mert alapvető tagi jogokat sért az a tagsági határozat, amely nem biztosítja a közvetlen be­tekintés lehetőségét. A könyv­­vizsgáló igénybevétele vagy annak jelenléte egyébként sem zárja ki a megszerzett informá­ciókkal való visszaélés lehető­ségét. Az LB rámutatott a má­sik taggyűlési határozat jog­sértő voltára is, mert 30 he­lyett csak 8 napot adott a felpe­resnek elővásárlási joga gya­korlására, és az ő nemleges nyilatkozata előtt kívülálló sze­mély nem szerezhette volna meg az új törzsbetétet. (KK) Észrevételeiket és javaslataikat várjuk a VG­ online fórumán (www.vg.hu), illetve Kamasz Melinda e-mail címén: kamasz@vg.hu BELFÖLD Egyesülő garanciaszövetkezetek Hárommilliárd forintnyi állami szerepvállalást kérnek Unió Garancia Szövetkezet néven 257 millió forinttal egyesülnek a garanciaszövet­kezetek. Ettől az alapítók az eddig sikertörténetnek nem nevezhető tevékenység meg­újítását remélik. Ehhez három­­milliárd forint állami garancia­­vállalási segítséget kértek. MAGOS KATALIN _________ Eddig nem sok eredményt muta­tott fel a gazdasági tárca össze­sen 350 millió forint támogatásá­val 1999-ben az ország hét nagy­régiójában létrehozott garancia­­szövetkezet - ismerte el lapunk­nak az összeolvadást koordináló Vadász György, az Okisz általá­nos elnökhelyettese. Nemcsak az alapítók - a gaz­dasági tárca, valamint négy ér­dekképviselet (Iposz, Kisosz, Áfeosz, Okisz) alkotta Kis- és Kö­zépvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség (KÉSZ) - voltak elége­detlenek, hanem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is kifogásolta az érdemi munka hiányát. Az alapítók két éve hiába léptek - a szövetkeze­tek irányítását a Országos Taka­rékszövetkezetek Szövetsége (OTSZ) vette át -, a remélt tőke­emelés, illetve piacképes termék továbbra is elmaradt. A garanciaszövetkezetek ala­pításának elősegítéséről 1999. október 20-án döntöttek. Az ön­­szerveződésre épülő, a nyugat­európai országokban jelentős hagyományú konstrukció szerint a szövetkezetek eredetileg a ve­lük tagsági viszonyba lépő tagok számára készfizető kezesként teljesítő Hitelgarancia Rt.-nek 15 százalék viszontgaranciát nyúj­tottak volna. Az egész rendszer működtetéséhez, beindulásához szükséges alaptőke finanszírozá­sát a tárca hétszer 50 millió fo­rint erejéig vállalta. A siker elmaradása miatt döntöttek az alapítók a hét szö­vetkezet egyesülése mellett. Ez sem megy azonban simán, hi­szen csupán ötnél kapott zöld jelzést a közelmúltban az össze­vonás. Az Észak-magyarországi egyesülését lebonyolítják. Az egyelőre csak 257 millióval lét­rejövő Unió Garancia Szövetke­zet startja a PSZÁF engedélyére vár, az ezt követő cégbírósági be­jegyzést novemberre remélik. Felügyelőbizottsága és igazgató­sága már felállt, az utóbbi elnö­ke Riecke Werner, az MNB ko­rábbi alelnöke. Az állami tulajdonú, de a KÉSZ által irányított összevont intézménynek fontos szerepet szánnak a mikrovállalkozá­­sokat finanszírozó támogatott konstrukciók garanciaoldalá­nak megerősítésében. Ehhez hárommilliárd forint állami ga­ranciavállalási segítséget kér­tek - mondta az Okisz általános elnökhelyettese -, ez csupán durván egy százaléka a Hitelga­rancia Rt. keretének. A sikertörténethez azonban több pénzre lenne szükség. Mi­ Vadász György B A REGIONÁLIS SZERVEZETEK ÉS SZÉKHELYÜK » Dél-alföldi Garanciaszövetkezet (Szeged) » Dél-dunántúli Garanciaszövetkezet (Szekszárd) » Nyugat-dunántúli Garanciaszövetkezet (Győr) » Közép-dunántúli Garanciaszövetkezet (Veszprém) *■ Közép-magyarországi Garanciaszövetkezet (Budapest) » Észak-alföldi Garanciaszövetkezet (Nyíregyháza) » Észak-magyarországi Garanciaszövetkezet (Eger) Garanciaszövetkezetnél nem volt meg az egyesítés megszavazásá­hoz szükséges minősített több­ség, a Nyugat-dunántúli Garan­ciaszövetkezetnél pedig formai kifogások miatt bukott meg a be­olvadás. Vadász György szerint az idő majd ezeket a problémá­kat is megoldja. Hangsúlyozta, hogy egy régiót sem akarnak ki­hagyni, de a két rendezetlen ügy ellenére a többi szövetkezet­tel a hazai szabályozás a szövet­kezeteknek nem kedvez, az ösz­­szevont szövetkezetet részvény­­társasággá tervezik alakítani. A kkv-knak pénzügyi segítséget nyújtó rt. mellett a KÉSZ tag­­szervezetei - amelyek irodái a teljes országot lefedik - a szféra kiszolgálására (EU-s források el­érése, pályázatírás, egyebek) kft. formában közös projektet hoznak létre. Mobilizálhatók a dolgozók Támogatásokat kérhetnek a vállalkozások A lakhatási hozzájárulás, a mun­kaerő-toborzás, sőt a csoportos személyszállítás támogatását is kérhetik a vállalkozások a helyi munkaügyi központtól. Igaz, ezeknek legtöbbször az a felté­tele, hogy munkanélkülit foglal­koztassanak, ám a hiányszak­mákba dolgozókat kereső cégek így gyorsabban és akár mesz­­szebbről is mobilizálhatják a munkaerőt. MUNKATÁRSUNKTÓL A lakhatási hozzájárulási támo­gatást például az a cég kérhet, aki vállalja, hogy a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélkülit foglalkoztat, és lakásbérletének, albérletének vagy épp fizetővendég-szolgálat díjának megfizetéséhez havonta hozzá is járul. Az is lehetséges, hogy ezeknek a dolgozóknak az elhelyezését munkás- (orvos-, nővér- stb.) szállás útján oldja meg. További feltétel, hogy a cég hasonló munkakörben foglalkoz­tatott munkavállalót - a kérelem benyújtását megelőző hat hóna­pon belül - nem bocsátott el. Ilyenkor a dolgozó elszállásolá­sával kapcsolatos költségei térít­hetők meg a foglalkoztatónak, méghozzá legfeljebb egyéves időtartamra. Fontos tudni, hogy a támogatás mértéke dolgozón­ként nem haladhatja meg a mun­kanélküli-járadék alsó határát. A támogatás a foglalkoztató kérel­me alapján adható, amelyet a munkaerőigény-bejelentő lappal együtt - a tervezett foglalkozta­tás megkezdése előtt - a munka­nélkülit nyilvántartó munkaügyi kirendeltségre lehet benyújtani. Az a vállalkozás, amely a hiány­szakmákba vagy a kevésbé ked­velt posztokra nem talál gyorsan munkaerőt, úgynevezett toborzá­si támogatást is igényelhet a ki­rendeltségtől. Ennek feltétele, hogy olyan településen keresse leendő kollégáit, ahol az állásta­lansági mutató az országos átla­got is meghaladja. A munkaügyi szervezet ilyenkor támogatás­ként a cég munkaerő-toborzás szervezésével kapcsolatos költ­ségeit téríti meg egy előzetesen elfogadott költségvetés alapján. Ennek maximuma alkalman­kor más megoldásban gondol­kodjon a foglalkoztató. Csoportos személyszállításnak minősül, ha a vállalkozás saját vagy bérelt au­tóbusszal, mikrobusszal, sze­mélygépkocsival gondoskodik a dolgozók utaztatásáról. A támo­gatás odaítélésekor előnyben ré­szesül az a társaság, amely na­gyobb arányban oldja meg olya­nok utaztatását, akik megválto­zott munkaképességűek vagy épp munkanélküliek voltak. Ám ez nem jelenti azt, hogy az igénylésnek feltétele lenne a munkanélküli foglalkoztatásá­nak vállalása. A támogatás leg­feljebb egy évre adható, mértéke E TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK_________________________ » a lakhatási hozzájárulás támogatását a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő­toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) kormányrendelet 4. §-a szabályozza » a munkaerő-toborzás támogatását a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő­­toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) kormányrendelet 5. §-a szabályozza » a csoportos személyszállítás támogatását a munkába járással össze­függő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munka­erő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) kormányrendelet 3. §-a szabályozza­ként nem haladhatja meg az 500 ezer forintot. Gyakran előfordul, hogy az adott vállalkozás olyan dolgozót foglalkoztat, aki távol lakik a cég­től. A csoportos személyszállítás támogatása lehetővé teszi, hogy ha a lakó- és a munkahely között a tömegközlekedési eszközzel va­ló utazás nem, vagy csak nagy nehézségekkel oldható meg, ak­a csoportos személyszállításban érintettek lakóhelyétől a munka­helyig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a mun­kaadót terhelő részéig terjedhet. Nem nyújtható csoportos sze­mélyszállítás támogatása a szál­lítási ágazatba tartozó, valamint az exporthoz közvetlenül kap­csolódó tevékenységet ellátó vál­lalkozásnak. (KI) 2005. október 3., hétfő Minőség-ellenőrzők eladósorban Jelentős érdeklődés mutatkozik a minőség-ellenőrző intézetek értékesítése iránt, mindhárom eladásra váró társaság anyagát már több pályázó is megvette - közölte Tóth Judit, a gazdasági minisztérium szóvivője. A tárca pályázaton értékesíti a Kereskedelmi és Minőség-el­lenőrző Intézetet (Kermi), a Mű­szaki Biztonsági Vizsgáló és Ta­núsító Intézetet (MEVTI), a Ma­gyar Elektronikai Ellenőrző In­tézetet (MEEI). Az államháztar­tási egyensúly helyzetének javí­tásához szükséges rövid és hosszú távú intézkedésekről szóló kormányhatározat mel­lékletében szerepel a három in­tézet privatizálása. A pályázatokat október 17-ig kell beadni, és október 30-án hirdetnek eredményt, így no­vember elejétől már új tulajdo­nossal működne a három válla­lat. A leendő új szakmai befek­tetővel szemben elvárás, hogy folytassa a minőségbiztosítási tevékenységet; a Kermi Kft. sa­ját tőkéje 128,73 millió, jegy­zett tőkéje 86,66 millió forint. Az 51 főt foglalkoztató Kermi értékesítési árbevétele 2004- ben 233,89 millió forint volt, a cég adózás után 84,9 millió fo­rint veszteséggel zárt. A MEEI Kft. saját tőkéje 260,88 millió, jegyzett tőkéje 243 millió forint. Múlt évi értékesítési bevétele meghaladta a 336,4 millió fo­rintot, vesztesége 41,2 millió fo­rint volt. Az 54,14 millió forint saját tőkével, illetve 33 millió forint jegyzett tőkével rendelke­ző MBVTI Kft. 17 főt alkalmaz, tavalyi értékesítése meghaladta a 112,5 millió forintot, és 23 millió forint veszteséggel zárta az évet. (MTI-Eco) PROGRAMOK Október 3., 10 óra Szakmai konferencia a visegrádi négyek országaiban kiépített és működő integrált minőségbizto­sítási és élelmiszer-biztonsági rendszerekről Helyszín: Agrárinnovációs és Minőségvizsgáló Központ (Szentes, Alsórét 154.) Október 3., 13 óra Az Építészet Hónapja címmel rendezvénysorozat kezdődik­­ az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építé­szet Alapítvány szervezésében Helyszín: Budapest V., Dorottya u. 4. Október 4., 9 óra A TÜV Rheinhard XI. Létesít­ménytechnikai konferenciája Helyszín: Hotel Club Aliga (Balatonvilágos, Aliga u. 1.) Október 4., 10 óra A Magyar Gépjárműipari Szövet­ség kerekasztal-konferenciája Téma: az autóipari versenyké­pesség. Helyszín: Budapest V., Szemere u. 6. Október 6-7. XIV. Országos Ingatlankezelési Konferencia - a Magyar Ingat­langazdálkodók Szövetségének kétnapos rendezvénye Helyszín: Centrál Hotel (Nagy­kanizsa, Erzsébet tér 23.) Október 7., 9.30 óra Versenyképes Magyarország - Nemzeti (Lisszaboni) Akcióprogram - konferencia Helyszín: Hilton Budapest WestEnd (Bp. VI., Váci út 1-3.)

Next