Világgazdaság, 2006. március (38. évfolyam, 43/9308-64/9329. szám)

2006-03-01 / 43. (9308.) szám

2 VILÁGGAZDASÁG Kevés az orvos, ráadásul rossz a szerkezet Az egészségügyi tárca ebben a kormányzati ciklusban a máso­dik humánerőforrás-fejlesztési koncepciót készíti, a korábban készült zöld könyvet most fe­hérre cserélik. Ám mindkettő­ben előkelő helyet kap az egész­ségügyben dolgozók jövedelmé­nek rendbetétele. Az Egészség­­ügyi Gazdasági Vezetők Egye­sülete és a Magyar Kórházszö­vetség készült felmérése is in­dokolja ennek fontosságát, ki­derül belőle, hogy az átlagos bruttó jövedelem ügyelettel együtt 168 850 forint - tudtuk meg Golub Iván elnöktől. Ez ugyan magasabb a mezőgazda­ságban és a halászatban dolgo­zókénál, ám csak a nemzetgaz­dasági átlag körül van, pedig 2002-ben átlagosan 50 százalé­kos béremelésre került sor. Vojnik Mária, az Egészség­­ügyi Minisztérium államtitká­ra szerint a bérek nem függet­lenek az intézményrendszer át­alakításától. Az ágazatra jutó közkiadások végesek, és a bér mellett a dologi költségeket is tartalmazniuk kell. A tíz csat­lakozó uniós ország közül Cip­ruson, Máltán, Szlovéniában és Csehországban magasabbak az­ ­ ORVOSOK ÉLETKORA orvosi jövedelmek a hazainál. Reális cél lehet, hogy öt éven belül 10 százalékkal haladják meg a magyar bérek az EU- tízek átlagát, 10 éven belül ér­jék el az unió összes tagállama orvosbérének 70 százalékát. Az orvosok 12,5 százaléka felhagyott a közalkalmazot­­tisággal, és különféle vállalko­zási formákban, akár több in­tézményben, a korábbinál jobb kereseti lehetőséggel gyógyíta­nak, ám így sincsenek elegen - derült ki a kórházszövetség fel­méréséből. A szakorvosok 15, a szakdolgozók 6 százaléka hi­ányzik a kórházakból. A hiány nem új keletű, a 2003-ban en­gedélyezett 33 537 állásból 2432 volt betöltetlen. Ez azt is bizonyítja, az orvoshiánynak csak egyik oka a külföldi mun­kavállalás, jelentős csoportjuk a jobb kereset miatt gyógyszer­­cégeknél vállal munkát. Vojnik szerint reális képet csak a regionális szükségletek és az azokra kiépülő új intéz­ményi struktúra ismeretében kaphatnak az orvoshiányról. A fővárosban 10 ezer lakosra 82 doktor jut, Észak-Magyarorszá­­gon 25. Ám amíg az intézmé­nyek fenntartása az önkor­mányzatok dolga, az ő felada­tuk az orvosok mobilitásának serkentése, habár különféle pá­lyázatokkal és céltámogatások­kal a kormányzat is segíti az egyenlőtlenségek felszámolását. A doktorok több mint 11 szá­zaléka túl van a nyugdíjkorha­táron, a 30 évnél fiatalabbak aránya 8,8 százalék - ismertet­te a felmérés másik megállapí­that­óolyp Iván, a Kórházszö­vetség elnöke. Az államtitkár ezzel kapcsolatban megjegyez­te: a mostani tanévben az elő­zőhöz képest 120-szal több hallgatót vettek föl az orvostu­dományi egyetemekre, a követ­kező tanévben további 160-nal számolnak az államilag finan­szírozott oktatásban. Tény azonban, hogy a fiatalok szak­orvossá válásához 8-10 év szükséges. (NTE) (2005. dec. 31.) Forrás: VG-gyűjtés Év Százalék­­30 8,8 31-40 28,1 41-50 27,8 51-60 24,2 61-65 7,3 66-60 6o Összesen 100 Vojnik Mária Átlagkeresetek az egészségügyi-szociális ágazatban (2003, vásárlóerő-paritáson, euró) VG-GRAFIKA Forrás: Egészségügyi Minisztérium B­ELFÖLD VÉLEMÉNY Tulajdonképpen összefésülhető lenne a VOSZ és az MGYOSZ tíz, illetve nyolc pontja - válaszol­ta lapunknak Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok és Munka­adók Országos Szövetségének elnöke. A maguk részéről nem zárkóznak el az elől, hogy a két kívánságlistát összefésüljék. Ám szerinte a két munkaadói szerve­zetet nem a sajtónak kellene „összeboronálnia”, ha a megala­kulandó új kormány komolyan ve­szi a feladatát, akkor annak és a pártoknak kellene minden munkaadói szervezettel asztal­hoz ülnie. Ám ennek megvan a fóruma, s ez az Országos Ér­dekegyeztető Tanács, amelyet az új kormánynak össze kell majd hívnia - szögezte le. Széles az MGYOSZ nyolcpontos javaslatát egy nappal korábban ismertette Budapesten. Ekkor leszögezte: vízválasztó lesz a következő kor­mányzati ciklus, mert a közösség előírásainak betartása nem teszi népszerűvé a kormányt. Nem gondolták végig következe­tesen a tíz pontot - kommentálta lapunknak Varga Mihály. A Fi­desz alelnöke úgy fogalmazott: pártjának első számú szempont­ja, hogy a gazdaság és annak szereplői számára megfelelő lé­péseket tegyen kormányra kerü­lése esetén. A fenti elgondolások jelentős részét egyébként a Fi­desz vállalta, s ilyen tartalmú megállapodást kötött a Vállalko­zók Pártjával. Arra a felvetésre, hogy esetleges ellenzéki párt­ként támogatja-e május után a győztes párt beígért reformjait, a politikus azt mondta: az MSZP nem ígért gyökeres reformot, nem tudni, mit is kellene majd tá­mogatni. A hitelesség, a szavahi­hetőség visszaállítása, a fiskális fegyelem, a versenyképesség, az euró bevezetéséhez szüksé­ges társadalmi konszenzus meg­teremtése - ezek lesznek az el­lenzéki párt első lépései kor­mányra kerülésekor, s ezeket már többször deklarálta. Megfontolandó a munkaadók tíz pontja - mondta a Világgazda­ságnak Szekeres Imre. Az MSZP elnökhelyettese egyetért az ál­lamra fordítandó költségek csök­kentéséve, s mint kifejtette: a ki­számítható gazdaságpolitika je­gyében foglalták törvénybe az adócsökkentést. Kiemelte: jelen­tős eredmény, hogy 76-ról 79 fo­rintra nőtt a 100 forint bruttó bér­ből a munkavállalóknál maradó összeg. A közbeszerzést az élet­hez, a tisztességhez kell igazíta­ni, s a szocialisták tervezik a ku­tatás-fejlesztés támogatását, sőt a technológiaváltásra szánt ösz­­szegeket is növelni kívánják. A gazdaság igényei szerint alakíta­nák át a szakképzést, „ingyen tő­ke” helyett normatív, a vállalkozá­sok számára egyenlően elérhető támogatásokban gondolkoznak. Az állam pontosan fizessen, eh­hez nem kell törvény - mondta. Hozzátette: a Fidesz által meg­ígért reformokat nem támogat­ják, mert „ilyenek nincsenek". Széles Gábor az MGYOSZ elnöke Varga Mihály a Fidesz alelnöke 2006. március 1., szerda Határozott lépések szükségesek A két legnagyobb munkaadói szervezet közzétette saját „kívánságlistáját” A két legnagyobb munkaadói szervezet immár nyilvánosságra hozta, mit vár a választások után megalakuló új kormánytól. A VOSZ és az MGYOSZ tíz-, illet­ve nyolcpontos javaslatot tett közzé, öt pontban ezek teljesen fedik egymást. A VOSZ-nak e kezdeményezését több más munkaadói szervezet - köztük a harmadik legnagyobb, az MKIK - is támogatta, az MGYOSZ kü­lön fogalmazta meg javaslatait. MUNKATÁRSAINKTÓL Az eddigi leghatározottabb figyel­meztetést, egyfajta ultimátumot intézett tegnap a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) nevében Demján Sándor a két nagy politikai párthoz. A tíz pontban összegzett követelések lényege, hogy a választások után már az első napon azonnal hozzá kell látni a radikális államigazga­tási, gazdasági, egészségügyi és oktatási reformokhoz, különben a gazdaság már őszre, a formailag adott EU-határidő előtt össze­omolhat és a nemzetközi pénzpia­ci szereplők hosszú időre elteme­tik az országot, továbbállva a ked­vezőbb feltételeket kínáló orszá­gokba. A VOSZ ügyvezető elnöke a ka­nadai, amerikai és brit kereske­delmi kamara együttes üzleti ren­dezvényén vázolta a reményei szerint széles vállalkozói körben támogatott elképzeléseket. Közöl­te, hogy az AmCham kezdemé­nyezésére március 7-én a négy parlamenti párt elnökeivel ismét konzultációt szerveznek. Ennek - mint a négy évvel ezelőtti válasz­tásokat megelőzően - most is az a célja, hogy a politikai erők vezetői és szakértői a különböző munka­adói szervezeteknek is elmondják elképzeléseiket. Értesülésünk szerint csak a Fidesz nem képvi­selteti magát elnöki szinten, a párt Varga Mihályt küldi. Demján - miközben nem kér­dőjelezte meg a két szemben álló nagy politikai tömörülés vezetői­nek ország iránti elkötelezettsé­gét - hosszasan ostorozta a politi­kai elitet amiatt, hogy az ígéret­verseny idején nem vázolja: az ígéretek megvalósításának egyet­len alapja az azonnali, radikális államháztartási és gazdasági re­formsorozat. „Vészhelyzet van, ezért a munkaadói szervezetek­nek, a vállalkozásoknak egysze­rűen ki kell kényszeríteni a politi­kától az igazi radikális reformo­kat. A nemzetközi pénzpiac rög­tön a választások másnapján ha­tározott cselekedetet vár a győz­testől. Érjük el, hogy a vesztes el- B­el VOSZ TÍZ PONTJA ismerje: nem követ el árulást, ha támogatja a győztes által is han­goztatott és megígért átalakításo­kat” - fejtette ki. „Ne vegyék fel a farkaslátó szemüveget, vagy ha fönn van, azonnal szabaduljanak meg tőle” - mondta, összefogásra buzdítva a politikai vezetést és a munka­adókat. Ezzel egyetértett Parragh László, az MKIK elnöke is. A ka­marai vezető szorgalmazta, hogy a vállalkozói csoportok segítsék a sürgős lépések megvalósításában az új kormányt - bármelyik oldal alakítsa meg azt. Lepsényi István, a VOSZ soros elnöke, a Menedzse­rek Országos Szövetségének elnö­ke egy kiszámíthatóbb, választási ciklusokon átívelő gazdaságpoliti­kát kért számon a politikai veze­tőkön. Tolnay Lajos, az ÉVOSZ el­nöke szerint az államnak az élen kell járnia az elvégzett munka pontos és gyors kifizetésében. »1. Számottevően csökkentsék az államra és az önkormányzatokra költött közpénzt »2. Legalább négy évre legyen kiszámítható a gazdaságpolitika .*3. Ötven százalék fölé kell emelni az alkalmazottaknál maradó nettó bért »4. Igazítsák az élethez a közbeszerzést » 5. Látványosan növeljék a GDP-arányos k+f összegét »6. Több és kifinomultabb eszközzzel ösztönözzék a külkereskedelmet »7. A munkaadók igényei szerint gyökeresen alakítsák át a szakképzést és az oktatást »8. Nem ingyen tőkét, kedvezményes kölcsönt adjanak a kkv-knak » 9. A Ptk. és a Btk. szigorításával javítsák az állam fizetési pontosságát »10. Bármelyik párt veszít, támogassa a győztes által is megígért gyökeres reformokat . AZ MGYOSZ NYOLC PONTJA »1. Olcsóbb és ügyfélbarát közigazgatást (a kormányzati apparátus - beleértve a háttér­­intézményeket - költségcsök­kentő átalakítása, az önkor­mányzati rendszer jelentős egyszerűsítését biztosító köz­­igazgatási reform) »2. Egészségügyi reformot a magántőke jelentős bevoná­sával az ellátó rendszerbe, a finanszírozásba »3. II. NFT: konkrét programokat, jobb pályázati rendszert (a rendszer egyszerűsítésével, a pályázati bürokrácia csökken­tésével, az egyenlősdi megszün­tetésével) »4. A versenyképesség javításá­nak, a gyors gazdasági növe­kedésnek, a foglalkoztatás bővítésének kiemelt kezelését­­ a lisszaboni stratégiának megfelelően 5*» 5. A hazai kutatás-fejlesztés­­innováció támogatásának érdemi növelését eredmény­­orientált alkalmazott kutatásra összpontosítva » 6. Kisebb közterheket a béreken » 7. Szakképzési, oktatási refor­mot a kereslethez igazodó munkaerő-kínálat érdekében »8. Politikai konszenzust az alap­vető kérdésekben. Kemény elszántságot a kormány részéről a szükséges lépések megtéte­léhez Nincs földkisajátítási ügy M7-es: folytatódó közbeszerzés MAGOS KATALIN Elutasította a közbeszerzési döntőbizottság a Betonút Zrt. és a Vegyépszer Zrt. jogorvoslati kérelmét, amelyet a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. ellen indí­tottak - tudta meg lapunk. Így folytatódhat az M7-es autópálya Balatonkesztúr-Nagykanizsa közötti szakaszának kivitelezé­sére indított közbeszerzési eljá­rás - mondta érdeklődésünkre Béni Gyöngyi, az NA Zrt. szó­vivője. A panaszosok szerint az NA Zrt. aszfaltkeverővel kapcsolat­ban adott kiegészítő tájékoztatá­sa ellentétes volt a részvételi fel­hívásban megfogalmazottakkal. Ezért a döntőbizottságtól a jog­sértés megállapítását, ideiglenes intézkedés alkalmazását, illetve az NA Zrt. elmarasztalását kérte. A testület február 10-én ideigle­nesen fel is függesztette a közbe­szerzést. Az ezt követő vizsgáló­dás során azonban alaptalannak találták a kifogásokat, ezért ké­relmüket elutasították. Az erről szóló határozat meg­érkezett - mondta Béni Gyön­gyi, a napokban eredményt hir­detnek a kétfordulós tender első szakaszában. Ekkor dől el, hogy kik kerülnek a rövid listára, akik a következő fordulóban ajánlatot tehetnek. A pályázaton várhatóan március végén, ápri­lis elején hirdetnek nyertest, így a beruházás a tervezett időre, 2007 végére elkészülhet. Ezzel az M7-es 41 évvel az első bal pá­lyaszakaszának átadását köve­tően a határig ér (teljes hossza 245,3 kilométer lesz), és így vé­gig sztrádán lehet utazni a hor­­vát tengerpartig. Az NA Zrt. az Európai Unió Hi­vatalos Lapjában a tavaly év végén tett közzé részvételi felhívást tár­gyalásos eljárás megindítására. Az idén január 30-i határidőre hét részvételi jelentkezés - Bilfinger Berger-Swietelsky M7 konzorcium (Bilfinger Berger AG-Swietelsky Építő Kft.), PVT-M7 konzorcium (Viadom Rt.-Porr Technobau und Umwelt Ag.-Teerag-Asdag AG), Colas Autópálya Építő Közös Vál­lalkozás (Debmut Rt.-Egút Rt.), Zala-Somogy konzorcium (Beton­út Rt-Vegyépszer Rt.), Adria kon­zorcium (Strabag Rt.-Hídépítő Rt.), GranDo konzorcium (Bauun­ternehmung Granit GmbH-Dop­­rastav a. s.) és a Mota-Engil s. a.­­ érkezett. B AZ M7-ES MÉG HIÁNYZÓ SZAKASZAI__________________ Forrás: VG-gyűjtés Megnevezés Hossz (km) Tervezett átadás Ordacsehi-Balatonkeresztúr 7em 2006. április Zamárdi-Balatonszárszó a kőröshegyi völgyhíddal 14 2006. november Nagykanizsa-Becsehely 17 2006. december Letenye-országhatár, Mura-híd 1 2007 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa 36 2007 ­ Nem érint folyamatban lévő ügyeket az Alkotmánybíróság (AB) rendelkezése, amely a múlt héten megsemmisítette a nemzeti földalapról (nfa) szóló törvény egyes részeit - tudtuk meg. Az AB azokat a passzuso­kat törölte el, amelyek az álla­mi kisajátításról intézkedtek. A 2002 óta hatályos előírások szerint az agrártárcához tarto­zó áfa a piacon gazdát cserélt termőföldeket az elmúlt évek­ben kisajátíthatta volna, ha azokat nem az elővásárlásra jo­gosultak szerezték volna meg. A földtörvény a haszonbér­lőknek, a helyben lakó szomszé­doknak, a helyben lakóknak, az államnak biztosít elővásárlási jogosítványokat. A sorrend felál­lítását (birtok)politikai szem­pontok határozták meg. Az AB szerint ezeket más szabályozási eszközökkel is érvényesíteni le­het. Ráadásul az alkotmány az állami kisajátítást csak kivéte­les esetekben engedi meg, és a követelményeknek a megsem­misített földügyi rendelkezések nem feleltek meg. Az eltörölt passzusok célja az volt, hogy a jogszabályok kiját­szásától „elrettentsék” a piaci szereplőket - közölték az áfa­­hoz közel álló szakértők, így az eddigi fenyegetettségnek tulaj­donítják, hogy még nem derült fény elővásárlási visszaélések­re, vagyis a kisajátítási rendel­kezéseket sem kellett alkalmaz­ni. Ha a kifogásolható adásvéte­lek száma az AB-döntés miatt nőne, a jogszabályi szigorításo­kat ismét napirendre kellene tűzni - állítják. (HL)

Next