Világgazdaság, 2006. június (38. évfolyam, 106/9371-126/9391. szám)
2006-06-01 / 106. (9371.) szám
21 VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD RÖVIDEN Vonzó az alkalmi munkavállalói könyv Az év eleje óta április végéig 144 550 alkalmi munkavállalói könyvet váltottak ki, és mintegy 662 millió forint értékben vásároltak közteherjegyet a foglalkoztatók. Tavaly összesen 269 ezer könyvet váltottak ki a munkavállalók, a foglalkoztatók által megvásárolt közteherjegy értéke 1,481 milliárd forint volt. I VG Cityinvest másodszor: három város show-ja Másodszor rendezi meg a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) - városokkal együttműködve - a Cityinvest elnevezésű előadás-sorozatát. Ezúttal Kaposvár, Nyíregyháza és Záhony polgármesterei és szakértői adnak tájékoztatást külföldi diplomatáknak, szakértőknek városuk befektetési lehetőségeiről, konkrét helyszínekről és projektekről. I VG Együttműködik az MTA és az MSZH Együttműködési megállapodást írt alá Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke. A megállapodás fő célja az Akadémia irányítása alatt álló kutatóintézetekben a szellemitulajdon-jogok védelmének, a jogérvényesítés gyakorlatának támogatása. VG CE jelölés az építőiparban A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Euro Info Központjának szervezésében jövő szerdán CE jelölés az építési termékeken címmel tanfolyamot tartanak kis- és középvállalatok képviselőinek. A rendezvényen a gyakorlati, tanúsítási ismeretek, tapasztalatok átadásáról lesz szó. A részvétel ingyenes, VG @ IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wapportálján. http://wap.t-zones.hu 2006. június 1., csütörtök Kényszerű többletteher-vállalás Még az adóemelések után is vonzó marad az evázás lehetősége BAKSA ROLAND Még az eva és a munkavállalói egészségbiztosítási járulék egyre valószínűbbnek látszó emelése után is nagy lesz a kísértés arra, hogy egy vállalat a munkát ne alkalmazottal végeztesse el, hanem akár megbízási, akár vállalkozói kontraktus keretében - legalábbis ha csupán pénzügyi szempontokat veszünk figyelembe. Persze egészen más dimenzióba helyezi a kérdést a színlelt szerződésekre vonatkozó adómoratórium, amely június 30-án véget ér. Igaz, ezzel kapcsolatban még közel sem tisztázott minden kérdés. Szeptember 1-jétől a jelenlegi 15 százalékról 25-re nőhet az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsa, s a duplájára a most négyszázalékos munkavállalói egészségbiztosítási járulék (VG, 2006. május 31.). Lapunk kiszámolta, hogy az új kondíciókkal mennyi pénz maradna a munkát végző személy zsebében különböző jogviszonyok mellett, ha az érintett cég összköltsége nem változik. Ha azt az esetet vesszük, amikor a munkaviszonyban levő illető havibére 200 ezer forint, 114 ezres nettó jövedelme marad, ám a foglalkoztatónak csaknem 270 ezer forintjába kerül. Ha ugyanezt a tevékenységet megbízási szerződés keretében, honorárium fejében látja el a magánszemély, akkor közel 192 ezret vihet haza. A legkedvezőbb eset, ha evázik az illető, akkor a megkötött vállalkozói szerződéssel 206 ezer forint a jövedelme. Más költségszinteken mások az arányok: csak a minimálbérhez nagyon közeli érték mellett jár jobban a munkabért felvevő személy az evázónál, havi 80 ezres bruttó bérnél már ugyanakkora a hazavitt jövedelem, utána pedig egyértelműen utóbbi kerül kedvező helyzetbe (például 400 ezer forintos bérjövedelemnél a munkaviszonyban dolgozó az evázó zsebben maradó jövedelmének 45 százalékával kénytelen megelégedni). A honoráriumot kapó illetőnél is hasonló a tendencia, igaz, a „metszéspont” a 150 ezer forintos bruttó bér esetén adódó vállalati összköltségnél van, 536 ezer forintos teljes kiadás mellett (amit 400 ezer forintos bérjövedelem generál) pedig az evázó hazavitt pénzének négyötödével kénytelen beérni. Gyakorlatilag azonban azt lehet mondani, nagy vonzerőt jelent egy evás céggel elvégeztetni a munkát, sőt még a megbízási szerződés is pénzkímélőbb megoldás, mint egy alkalmazottat felvenni a feladatra. Több vállalatnak azonban nem lesz választási lehetősége - már ha a hatósági fenyegetettség hatására legális keretek közé tereli a munkavégzést. Mint ismert, e hónap végén jár le a színlelt szerződésekre vonatkozó adómoratórium: ha az APEH bújtatott munkaviszony keretében, de más jogviszonyban történő munkavégzésre bukkan, akkor július 1-jétől az elmaradt közterhek megfizetésére kötelezheti a céget és a magánszemélyt, ráadásul bírságot is kiszabhat, s a büntetőjogi fenyegetettség is fennáll. Számos társaságnál színlelt szerződések vannak, ami kényszerhelyzet eredménye - mondta Némethy László, az AmCham elnöke a szervezet és a Deloitte tegnapi közös rendezvényén. Kifejtette: a magas élőmunkaterhek miatt a csak alkalmazottat dolgoztató vállalkozások profitja - ha egyáltalán van - jócskán elmarad azok nyereségétől, amelyek alvállalkozókkal végeztetik el ugyanazt a munkát. Ahol még nem volt adóhatósági ellenőrzés emiatt, ott a cégnek nem kell bejelentenie az APEH-nek, hogy átalakította vagy megszüntette az eddig színlelt kontraktusokat - hívta fel a figyelmet Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere. Árulkodó jel a bújtatott munkaviszonynyal kapcsolatban, ha a papíron megbízási kontraktussal munkát végző személyre kiterjed a cég cafeteriaszabályzata, a legálisan is alkalmazottakhoz hasonlóan bonuszban részesül, vagy az adott vállalkozás cégautóját használja, esetleg a szóban forgó társaság munkavállalójával dolgoztat - emelte ki Gyuricska Eszter szenior menedzser. Az eva esetleges emelése és a januárban debütált, bizonyos szakmákat érintő egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás eltörlése (utóbbi esetében figyelembe véve az adómoratórium lejártát) abba a kívánatosnak nevezhető irányba visz, hogy közeledjen egymáshoz a munkát végző magánszemélyek adóterhelése - mutatott rá lapunknak nyilatkozva Oszkó Péter. Hozzátette: a két lépés eredményeként adódó magasabb költségvetési bevételt egyúttal tanácsos lenne az élőmunkaterhek mérséklésére fordítani, így pedig személyenként kisebb elvonáshoz juthatnánk. Ebben teljes az egyetértés közte és Némethy László között. Az AmCham elnöke leszögezte, hogy a fekete- és szürkegazdaságban tevékenykedőkön kellene bevasalni a büdzsé rendbetételét segítő többletbevételt. 1 62 500 forintos minimálbérrel, 20 százalékos áfával, négyről nyolc százalékra emelkedő munkavállalói egészségbiztosítási járulékkal, 15-ről 25 százalékra növekvő evával és havi 1950 forintos tételes ehóval számolva. NÉMETHY LÁSZLÓ, A fekete-OSZKÓ PÉTER. Kívánatos és szürkegazdaságon kellene bevasalni a büdzsé rendbetételét segítő többletbevételi irányba visz, ha közeledik egymáshoz a munkát végző magánszemélyek adóterhelése ! KI IWEN MYIT VISZ HAZA (havonta, forint, különböző jogviszonyok mellett) Forrás: VG-számítás Bruttó bér A cég összköltsége Nettó bér Honorárium Eva 63 000 86 055 51 895 77174 43 530 100 000 135 450 75 007 108 126 87 393 150 000 202 200 95 080 149 953 146 667 200 000 268 950 114 000 191 781 205 941 250 000 335 700 136 250 233 608 265 215 300 000 402 450 158 500 275 435 324 489 350 000 469 200 180 750 317 262 383 763 400 000 535 950 203 000 359 089 443 037 Nem érheti jogsérelem a beszállítót Mától hatályos a kereskedelmi törvény A Gazdasági Versenyhivatalra is szerep hárul MUNKATÁRSUNKTÓL Mától hatályos a kereskedelmi törvény, amely a belkereskedelemről szóló, csaknem harmincéves elavult szabályozást váltotta fel korszerű, a gyakorlatban alkalmazható meghatározásokkal, rendelkezésekkel. Egyik legfontosabb vonása, hogy bevezeti a jelentős piaci erő fogalmát és az ezt alkalmazó kereskedők magatartását korlátok közé szorítja. A jelentős piaci erő olyan helyzet, amelynek következtében a beszállítók csakis az adott kereskedő - nagy áruházlánc, hipermarket - révén tudják eljuttatni termékeiket a fogyasztóhoz. A kereskedő egyoldalúan előnyös alkupozíciója miatt a beszállító kiszolgáltatottá válik. Kénytelen a kereskedő által diktált árakat alkalmazni, így jövedelemkiesése folytán - fejlesztési, innovációs lehetőségei lényegesen csökkennek, versenyképessége romlik. Erre figyelemmel a törvény tiltja a jelentős piaci erővel való visszaélést, így kíván védelmet nyújtania a mikro- és közepes méretű beszállítóknak, közvetve pedig a kisebb versenytársaknak is, hogy azok ne szorulhassanak ki a piacról. A jelentős piaci erejű kereskedők feletti felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal látja el. Bejelentés vagy saját észlelés alapján - a versenytörvényt alkalmazva - vizsgálatot indít azokban az esetekben, amikor a törvénybe ütköző magatartás valószínűsíthető. Amennyiben megállapítja, hogy a kereskedő viszszaélt helyzetével, jogsértést követett el a beszállítóval szemben, úgy e magatartástól eltilthatja, bírsággal sújthatja, illetve alkalmazhatja vele szemben a versenytörvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket. A törvény a beszállítókra is figyelemmel, a visszaélések megelőzése érdekében kötelezi a jelentős kereskedelmi erejű cégeket önszabályozó etikai kódex megalkotására. Ennek ki kell Forrás: VG-gyűjtés (a beszállítóval szemben) Az indokolatlan megkülönböztetés Értékesítési lehetőségnek indokolt korlát. Tisztességtelen feltételek előírása Díjak egyoldalú felszámítása_________ Fenyegetés, kényszerítés___________ terjednie a beszállítókkal való tisztességes kereskedelmi gyakorlat alkalmazására és arra is, hogy az előírtak megsértése esetén mi a követendő eljárás. Az etikai szabályzatot 2006. december 1-jéig kell az érintetteknek elkészíteniük és a GVH-hoz benyújtaniuk jóváhagyásra. A GVH új feladataira tekintettel tájékoztatót tett közzé honlapján (www.gvh.hu) és itt megtalálható a bejelentési űrlap is, amelynek kitöltésével eljárás kezdeményezhető a kereskedelmi törvényben tiltott magatartások miatt. KK | TILOS_______________ Nyomdai előkészítői (tördelői) munkára - alkalmi feladatokra -vállalkozót keresünk A QuarkXPress-program ismerete alapkövetelmény. Jelentkezni lehet: Horváth László Béla Telefon: 489-1133, 14 és 19 óra között A kamarák készek új feladatokra A szakképzést a piaci szereplők szerint a gazdaság igényeihez kell igazítani MUNKATÁRSUNKTÓL Az ország előtt álló feladatok csak akkor oldhatók meg, ha sikerül széles társadalmi összefogást teremteni - hangoztatta Kiss Péter ügyvezető kancelláriaminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi, 20. küldöttgyűlésén. Mint hozzátette: az esély megragadásának technikai minimuma a társadalmi párbeszéd. A miniszter a legfontosabb feladatok közé sorolta a kiszámítható gazdasági környezet megteremtését, az egyensúlyi helyzet érdekében szükséges kiigazítások megtételét, valamint a fejlesztések megvalósítását. Mint mondta: 2008-ra teremtődnek meg a feltételek ahhoz, hogy az ország - a környezettől függetlenül - szuverén döntést hozhasson arról, mikor csatlakozik az eurózónához. A kamaráknak fontos szerepük lehet abban, hogy a piacnak leginkább megfelelő szakmunkásokat képezzenek - mutatott rá, hozzátéve: ezen a téren a gazdasági szereplők „megrendelése”, igénye a döntő, s csak másodlagos az oktatási intézmények érdeke. A kamarák támogatják a gazdaságpolitikai fordulat végigvitelét, s készek részt venni a feladatok elvégzésében - jelentette ki Parragh László, az MKIK elnöke. A három legsürgetőbb tennivaló között említette a költségvetés kiigazítását, visszaterelését az egyensúlyi pályára, a strukturális reformok elvégzését (itt megjegyezte: a kamarák bármilyen feladatot készek elvállalni a mostani költségek feléért, kétharmadáért), valamint az uniós források sikeres lehívását. Üdvözölte, hogy a piacképes tudást adó szakképzés megteremtése része a kormány programjának. Mint mondta: ebben számíthatnak a kamarák segítségére, annál is inkább, mert a tapasztalatok azt mutatják, túlzottan önjárók, nem eléggé gazdaság közeliek a felnőttszakképzési, felsőoktatási rendszerek. Megismételte azt a már többször is hangoztatott véleményét: szükség lenne arra, hogy teljes körűen regisztrálják a gazdaság szereplőit, mert csak a pontos adatok birtokában lehet a gazdaságot szervezni. BJA Mercur Díjat vett át a küldöttgyűlésen a magyar gazdaság területén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért Tolnay Lajos, a Mal Rt. elnöke, az MKIK volt elnöke és Szeri István, a Tisza Volán vezérigazgatója, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szintén megkapta a díjat Baldauf László, a CBA üzletlánc elnöke.