Világgazdaság, 2006. augusztus (38. évfolyam, 148/9413-170/9435. szám)

2006-08-01 / 148. (9413.) szám

21 VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD A MAGYAR EURÓPAI ÜZLETI TANÁCS A szervezet az Európai Gyáriparosok Kerekasztala (ERT) kezdeményezésére alakult meg 1998-ban. Tagjai között a magyar gazdaság olyan jelentős befektetői találhatók, mint az ABB, az Akzo Nobel, a BAT, a BT, az Electrabel, az Electrolux, az Ericsson, a Mol, a Nestlé, az OMV, a Philips, a SAP, a Suez Environnement és az Unilever. Célja, hogy hozzájáruljon az uniós tagság kínálta le­hetőségek minél jobb kiak­názásához és EU-integrá­­ciós célt is szolgáló refor­mok folytatásához, a ver­senyképesség javulásá­hoz. A befektetők és az üz­leti szféra nézeteit tükröző ajánlásaival a gazdaság és a politika alakítóinak figyel­mét kívánja felkelteni. Az ÉRT 45 európai ipar­­vállalat vezetőjét tömöríti, 1500 milliárd eurós össz­forgalommal, 4,5 millió alkalmazottal világszerte. Legfőbb célja az európai ipar versenyképességé­nek előmozdítása. JELENTÉS: Kóka János gazdasági miniszter Jean Martin, az ÉRT convenorja, Takács János, a HEBC elnöke, Kovács László EU-biztos és Pekka Kujasalo budapesti finn nagykövet társaságában mutatja be a nyilvánosságnak a HEBC jelentését FOTÓ: VG Konszenzuson alapuló stratégiát sürgetnek A Magyar Európai Üzleti Tanács szerint nem adó- és járulékemeléssel kell rendbe tenni a gazdaságot Magyarországnak széles körű nemzeti konszenzuson nyugvó, hosszú távú nemzeti stratégiá­ra van szüksége ahhoz, hogy megragadhassa a kínálkozó le­hetőségeket és teljesítse felada­tait - a többi között erre hívja fel a figyelmet a Magyar Euró­pai Üzleti Tanács (HEBC). A legnagyobb magyarországi be­fektetők egy csoportját képvi­selő szervezet Itt az idő címet viselő, a közelmúltban bemuta­tott idei - sorban a nyolcadik - éves jelentése felhívja a figyel­met, hogy a nemzeti stratégia részeként kell kezelni a gazda­ság olyan területeit, mint az ipar- és tudománypolitika, az oktatás, az egészségügy. Miközben a gazdaságnak olyan erősségei vannak, mint például a munkaerő minősége, tudáskapacitása, az ország föld­rajzi elhelyezkedése, számos te­rületen előrelépés kell ahhoz, hogy képes legyen növelni ver­senyképességét és hatékonysá­gát. A gazdaság csak akkor le­het erős, ha a nemzetközi sze­replők mellett erősek a hazai vállalkozások - szögezik le a befektetők, rámutatva: fontos, hogy a kormányzat központi kérdésként kezelje a hazai cé­gek, ezen belül is a kis- és köze­pes vállalatok fejlesztését. A HEBC továbbra is kiemelten fontosnak tartja a közigazgatás fejlesztését, a szféra versenyké­pessé tételét és működési haté­konyságának fejlesztését. Átfo­gó szerkezeti átalakításokra, gyors és hatékony intézkedé­sekre van szükség, kisebb, ol­csóbb, de hatékonyabb szolgál­tató állam és kormányzat létre­hozására - hangsúlyozzák. A további adónemek bevezetése és a járulékok növelése helyett ugyanakkor mást ajánlanak: a fekete- és a szürkegazdaság visszaszorítását, az adóbesze­dés hatékonyságának fokozá­sát, illetve a költségvetés kiadá­si oldalának csökkentését. - szakszerű, reális, hiteles és követke­­zetesen betartott terv végrehajtása II. Ádámés____________________ - nem jó irány új adónemek bevezeté­se és a járulékok növelése_______ - fokozni kell az adóbeszedés hatékonyságát________________ - csökkenteni kell a költségvetés kiadásait___________________ Hr. Iparpolitika____________ - hazai vállalatok (elsősorban kkv-k) fejlesztése___________________ - nem szabad mesterségesen emelni a munkaerő költségét__________ - a beszállítóipar erősítése_________ - a logisztikai (góc)szerep erősítése - megfelelő üzleti légkör kialakítása - a prioritást élvező iparágak (gépko­csigyártás, elektronika, gyógyszer­­ipar, háztartási készülékek, informati­­ka, távközlés, turizmus)_________ - kitörési pontok a tudásintenzív ipar­ágakban (biotechnológia, környezet­­védelem, egészségügy, gyógyszer­­ipar, inform., távközlés, szóig, közp.) konszenzussal______________ - harmónia az oktatás, a tudomány-és iparpolitika között___________ - a tudományos pálya presztízsének _ visszaállítása_____ - a hazai és uniós források felhasználá­sának összehangolása_________ - források biztosítása___________ V. Oktatás________ - egységes szemlélet, rendszer kialakítása________• • 11 is - a szakképzés erősítése, egyes területeken a technikumi rendszer visszaállítása_________________ - az e-tanulás fejlesztése_________ - az átjárhatóság megteremtése - többletforrások biztosítása a rendszer átalakításához________________ - a tudományos-műszaki képzésben részt vevők számának növelése - átlátható verseny az intézmények a szolgáltatásokba_____________ - az e-közigazgatás fejlesztése______ - a stabilitás megteremtése________ VII. Egészség­yüly____________ - az egészségtudatos magatartás erősítése (megelőzés, gondozás) - verseny kialakítása____________ - a források hatékonyabb felhasználása - pozitív külföldi tapasztalatok, eljárások, technológiák átvétele (például e-betegkártya)__________ Vill. Kiinyirodalom_________ - nem a pluszadóból származó bevétel a cél______________________ - a környezetvédelmi adók ösztönző szerepének erősítése___________ - a környezetvédelmi adókból származó bevétel más adónemek csökkentését teszik lehetővé IX. Korrupció_________________ - komplex intézkedéscsomag kidolgozása és bevezetése_______ - a társadalmi tudat erősítése (már az iskolában)_____________ X. Szürkegazdaság_____________ - átfogó kezelés________________ - a jogszabályok minőségének javítása - a jogszabályok betartatásának szigorítása__________________ - a büntetőtételek radikális emelése__ - mentalitásváltás________ __ XI. Regionális együttműködés - EU-n belül is (például visegrádi négyek, majd Bulgária és Románia) - aktív magyar szerepvállalás_______ - közös projektek, uniós források közös felhasználása____________ - kiemelt területek: energia, idegenforgalom, határellenőrzés, logisztika, munkaerőpiac, infrastruktúra-fejlesztés__________ XII. Kultúra ___ - versenyképességi tényezőként kell kezelni_____________________ XIII. Magyarország mint márkanév - proaktivitás__________________ Forrás: Itt az idő, 2006 | A MAGYAR EURÓPAI ÜZLETI TANÁCS ÁLTAL SÚLYPONTINAK TARTOTT KÉRDÉSEK, JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK II. VADÁSZ ZSUZSA I. Euróbavezetés_______________ - önmagában nem cél____________ - optimum meghatározása - az innováció erősítése________ IV. Tudománypolitika____________ - program társadalmi és szakmai között____________________ - az idegennyelv-oktatás fejlesztése - az állami és magánszféra szoros együttműködése______________ VI. Közigazgatás________________ - átfogó szerkezeti átalakítás_______ - nem fűnyíróelvszerű leépítés______ - az elbocsátottak segítése________ - kisebb állam_________________ - a teljesítménymérés bevezetése - ösztönzőrendszer beépítése_______ - az erkölcsi elismerés kialakítása - a magánszféra bevonása Ma kapuzárás a lakáshivatalban Az OLÉH-t felszámolták, a munkatársak zömét szélnek eresztették BISZTRICSÁNY JULIANNA Egy hónap híján három évet élt a ma megszűnő Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH). Hosszas szakmai sürgetést köve­tően alakult meg 2003. szeptem­ber elsején, ha nem is minisztéri­umként, de legalább országos hatáskörű államigazgatási szerv­ként, integrálva az addig számos helyen, több tárcánál működő la­kás- és építésügyi osztályokat, egységeket. A belügyminiszter felügyelete alá tartozó OLÉH ké­szítette elő a lakás- és építésügy átfogó stratégiai fejlesztési javas­latait, foglalkozott a területet érintő jogszabályok előkészítésé­vel, ellátta a lakástámogatásra fordított költségvetési források, lakásügyi célelőirányzatok, vala­mint az építésügy fejezeti kezelé­sű célelőirányzata szakmai elő­készítésével és működtetésével kapcsolatos tennivalókat. Első elnöke, Fegyverneky Sán­dor a XIII. kerület főépítészi posztját adta fel az új feladatért. A következő év decemberében azonban már Borsi László ingat­lanpiaci szakembert nevezték ki az OLÉH élére, s bár megmaradt a - tárca nélküli - miniszteri fel­ügyelet, nagyobb rangot kapott a szakterület, hiszen az új elnök immár államtitkári cím birtoká­ban vezethette a hivatalt. Mától gyökeresen megválto­zik a helyzet: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztéri­um területfejlesztési és építés­ügyi, illetve önkormányzati és la­kásügyi szakállamtitkárságához kerülnek a megszűnő hivatal fel­adatai. A három év során meg­erősített, 82 fős szakembergárdá­ból sokakat szélnek eresztenek. Az új szervezetek 22 építésügyi és 11 lakáspolitikai szakember munkájára tartanak igényt. A többieket - 49 alkalmazottat - el­bocsátják. A hivatal eddigi vezetői közül Fegyverneky Sándor volt elnök­­helyettes irányíthatja főosztályve­zetőként az építésügyi területet. A lakásügyi titkárság élére Csider Lászlót nevezték ki, ő lakásügyi főosztályvezetőként dolgozott az OLÉH-nál. Leitner József - ugyan­csak elnökhelyettes volt - szavai szerint a munkát, amelyet eddig az államigazgatásban készített elő, mostantól a gyakorlatban kí­vánja megvalósítani. Borsi László elnök szintén nem kapott munkát az új struk­túrában, ő lapunknak úgy nyilat­kozott: a kényszerű búcsú okán szomorúsággal, ugyanakkor büszkeséggel tekint vissza az OLÉH élén töltött másfél évre. Beváltotta a hivatal a hozzá fű­zött reményeket, szakmailag és emberileg egy rendkívül jó csa­pat állt össze. Sikerült fontos tör­vényeket meghozni, a Fészekra­kó programot elindítani, a panel­programot felgyorsítani, s a szakmai szervezetekkel szoro­sabbra fűzni a kapcsolatot. A volt elnök szerint méltatlan, hogy nagy szaktudású, kitűnő felkészültségű, több nyelven be­szélő szakembereket is utcára tettek minden indok nélkül. Félő - tette hozzá -, hogy a vállalko­zói szféra sem lesz képes felszív­ni az elküldött közalkalmazottak tömegét. Ezt a bánásmódot nem érdemelte meg a társaság - mondta Borsi, akit szintén egy szó nélkül engedtek el. Ő maga mostantól folytatja azt a munkát, amelyet közigazgatási pályafutá­sa kedvéért otthagyott: vissza­megy a magánszférába, ingatla­nos médiaérdekeltségeiben dol­gozik majd. S reméli, hogy lakás­politikai tapasztalatait még átad­hatja valakinek. BORSI LÁSZLÓ: Az utcára küldött munkatársak zöme rendkívül jól felkészült szakem­ber, sajnálatos, hogy számukra nem találtak munkát VÉLEMÉNYEK AZ ÁTSZERVEZÉSRŐL Lapunknak nyilatkozó szakemberek egy része szerint a mostani átszerve­zés nem tesz jót a szakte­rületnek. Feladja ugyanis a kormányzat azt a vívmányt, amelyet 2003-ban sikerült elérni: az építésügy és a lakáspolitika azonos elvek mentén történő, magas szintű irányítását. A mai állapot egyértelmű visszalé­pés, hiszen főosztályi, illetve titkársági szintre kerülnek a feladatok. Mások viszont úgy vélik, jó döntés született, az ön­­kormányzati tárca kompe­tens gazdája lehet mindkét szakterületnek. 2006. augusztus 1., kedd A ■ib Visszahívják az összes Combinót VILLAMOS. Demszky Gábor főpolgármester tegnap levélben kérte Beke-Martos Gábort, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazga­tóját, hogy a cég, amely gyártó­ja a Combino villamosoknak, és felel a karbantartásukért is, te­gyen meg mindent annak érde­kében, hogy az üzembiztonság növekedjen. A főpolgármester felkérte a BKV-t, hogy mindad­dig vonják ki a forgalomból a Combino villamosokat, amíg nem garantálható a járművek üzembiztos közlekedése. A Siemens viszontválaszá­ban közölte: szeptembertől már az üzemvitelre kedvezőtlen ha­tással járó kisebb műszaki hi­bák csökkenése várható. A ha­sonló esetek előfordulásának minimalizálása érdekében a szakemberek valamennyi villa­most átvizsgálják a következő időszakban. A BKV akkor engedi újból a forgalomba a szerelvényeket, ha üzembiztosak. Addig Ganz villamosokat állítanak forga­lomba. VG

Next