Világgazdaság, 2006. augusztus (38. évfolyam, 148/9413-170/9435. szám)
2006-08-01 / 148. (9413.) szám
21 VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD A MAGYAR EURÓPAI ÜZLETI TANÁCS A szervezet az Európai Gyáriparosok Kerekasztala (ERT) kezdeményezésére alakult meg 1998-ban. Tagjai között a magyar gazdaság olyan jelentős befektetői találhatók, mint az ABB, az Akzo Nobel, a BAT, a BT, az Electrabel, az Electrolux, az Ericsson, a Mol, a Nestlé, az OMV, a Philips, a SAP, a Suez Environnement és az Unilever. Célja, hogy hozzájáruljon az uniós tagság kínálta lehetőségek minél jobb kiaknázásához és EU-integrációs célt is szolgáló reformok folytatásához, a versenyképesség javulásához. A befektetők és az üzleti szféra nézeteit tükröző ajánlásaival a gazdaság és a politika alakítóinak figyelmét kívánja felkelteni. Az ÉRT 45 európai iparvállalat vezetőjét tömöríti, 1500 milliárd eurós összforgalommal, 4,5 millió alkalmazottal világszerte. Legfőbb célja az európai ipar versenyképességének előmozdítása. JELENTÉS: Kóka János gazdasági miniszter Jean Martin, az ÉRT convenorja, Takács János, a HEBC elnöke, Kovács László EU-biztos és Pekka Kujasalo budapesti finn nagykövet társaságában mutatja be a nyilvánosságnak a HEBC jelentését FOTÓ: VG Konszenzuson alapuló stratégiát sürgetnek A Magyar Európai Üzleti Tanács szerint nem adó- és járulékemeléssel kell rendbe tenni a gazdaságot Magyarországnak széles körű nemzeti konszenzuson nyugvó, hosszú távú nemzeti stratégiára van szüksége ahhoz, hogy megragadhassa a kínálkozó lehetőségeket és teljesítse feladatait - a többi között erre hívja fel a figyelmet a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC). A legnagyobb magyarországi befektetők egy csoportját képviselő szervezet Itt az idő címet viselő, a közelmúltban bemutatott idei - sorban a nyolcadik - éves jelentése felhívja a figyelmet, hogy a nemzeti stratégia részeként kell kezelni a gazdaság olyan területeit, mint az ipar- és tudománypolitika, az oktatás, az egészségügy. Miközben a gazdaságnak olyan erősségei vannak, mint például a munkaerő minősége, tudáskapacitása, az ország földrajzi elhelyezkedése, számos területen előrelépés kell ahhoz, hogy képes legyen növelni versenyképességét és hatékonyságát. A gazdaság csak akkor lehet erős, ha a nemzetközi szereplők mellett erősek a hazai vállalkozások - szögezik le a befektetők, rámutatva: fontos, hogy a kormányzat központi kérdésként kezelje a hazai cégek, ezen belül is a kis- és közepes vállalatok fejlesztését. A HEBC továbbra is kiemelten fontosnak tartja a közigazgatás fejlesztését, a szféra versenyképessé tételét és működési hatékonyságának fejlesztését. Átfogó szerkezeti átalakításokra, gyors és hatékony intézkedésekre van szükség, kisebb, olcsóbb, de hatékonyabb szolgáltató állam és kormányzat létrehozására - hangsúlyozzák. A további adónemek bevezetése és a járulékok növelése helyett ugyanakkor mást ajánlanak: a fekete- és a szürkegazdaság visszaszorítását, az adóbeszedés hatékonyságának fokozását, illetve a költségvetés kiadási oldalának csökkentését. - szakszerű, reális, hiteles és következetesen betartott terv végrehajtása II. Ádámés____________________ - nem jó irány új adónemek bevezetése és a járulékok növelése_______ - fokozni kell az adóbeszedés hatékonyságát________________ - csökkenteni kell a költségvetés kiadásait___________________ Hr. Iparpolitika____________ - hazai vállalatok (elsősorban kkv-k) fejlesztése___________________ - nem szabad mesterségesen emelni a munkaerő költségét__________ - a beszállítóipar erősítése_________ - a logisztikai (góc)szerep erősítése - megfelelő üzleti légkör kialakítása - a prioritást élvező iparágak (gépkocsigyártás, elektronika, gyógyszeripar, háztartási készülékek, informatika, távközlés, turizmus)_________ - kitörési pontok a tudásintenzív iparágakban (biotechnológia, környezetvédelem, egészségügy, gyógyszeripar, inform., távközlés, szóig, közp.) konszenzussal______________ - harmónia az oktatás, a tudomány-és iparpolitika között___________ - a tudományos pálya presztízsének _ visszaállítása_____ - a hazai és uniós források felhasználásának összehangolása_________ - források biztosítása___________ V. Oktatás________ - egységes szemlélet, rendszer kialakítása________• • 11 is - a szakképzés erősítése, egyes területeken a technikumi rendszer visszaállítása_________________ - az e-tanulás fejlesztése_________ - az átjárhatóság megteremtése - többletforrások biztosítása a rendszer átalakításához________________ - a tudományos-műszaki képzésben részt vevők számának növelése - átlátható verseny az intézmények a szolgáltatásokba_____________ - az e-közigazgatás fejlesztése______ - a stabilitás megteremtése________ VII. Egészségyüly____________ - az egészségtudatos magatartás erősítése (megelőzés, gondozás) - verseny kialakítása____________ - a források hatékonyabb felhasználása - pozitív külföldi tapasztalatok, eljárások, technológiák átvétele (például e-betegkártya)__________ Vill. Kiinyirodalom_________ - nem a pluszadóból származó bevétel a cél______________________ - a környezetvédelmi adók ösztönző szerepének erősítése___________ - a környezetvédelmi adókból származó bevétel más adónemek csökkentését teszik lehetővé IX. Korrupció_________________ - komplex intézkedéscsomag kidolgozása és bevezetése_______ - a társadalmi tudat erősítése (már az iskolában)_____________ X. Szürkegazdaság_____________ - átfogó kezelés________________ - a jogszabályok minőségének javítása - a jogszabályok betartatásának szigorítása__________________ - a büntetőtételek radikális emelése__ - mentalitásváltás________ __ XI. Regionális együttműködés - EU-n belül is (például visegrádi négyek, majd Bulgária és Románia) - aktív magyar szerepvállalás_______ - közös projektek, uniós források közös felhasználása____________ - kiemelt területek: energia, idegenforgalom, határellenőrzés, logisztika, munkaerőpiac, infrastruktúra-fejlesztés__________ XII. Kultúra ___ - versenyképességi tényezőként kell kezelni_____________________ XIII. Magyarország mint márkanév - proaktivitás__________________ Forrás: Itt az idő, 2006 | A MAGYAR EURÓPAI ÜZLETI TANÁCS ÁLTAL SÚLYPONTINAK TARTOTT KÉRDÉSEK, JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK II. VADÁSZ ZSUZSA I. Euróbavezetés_______________ - önmagában nem cél____________ - optimum meghatározása - az innováció erősítése________ IV. Tudománypolitika____________ - program társadalmi és szakmai között____________________ - az idegennyelv-oktatás fejlesztése - az állami és magánszféra szoros együttműködése______________ VI. Közigazgatás________________ - átfogó szerkezeti átalakítás_______ - nem fűnyíróelvszerű leépítés______ - az elbocsátottak segítése________ - kisebb állam_________________ - a teljesítménymérés bevezetése - ösztönzőrendszer beépítése_______ - az erkölcsi elismerés kialakítása - a magánszféra bevonása Ma kapuzárás a lakáshivatalban Az OLÉH-t felszámolták, a munkatársak zömét szélnek eresztették BISZTRICSÁNY JULIANNA Egy hónap híján három évet élt a ma megszűnő Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH). Hosszas szakmai sürgetést követően alakult meg 2003. szeptember elsején, ha nem is minisztériumként, de legalább országos hatáskörű államigazgatási szervként, integrálva az addig számos helyen, több tárcánál működő lakás- és építésügyi osztályokat, egységeket. A belügyminiszter felügyelete alá tartozó OLÉH készítette elő a lakás- és építésügy átfogó stratégiai fejlesztési javaslatait, foglalkozott a területet érintő jogszabályok előkészítésével, ellátta a lakástámogatásra fordított költségvetési források, lakásügyi célelőirányzatok, valamint az építésügy fejezeti kezelésű célelőirányzata szakmai előkészítésével és működtetésével kapcsolatos tennivalókat. Első elnöke, Fegyverneky Sándor a XIII. kerület főépítészi posztját adta fel az új feladatért. A következő év decemberében azonban már Borsi László ingatlanpiaci szakembert nevezték ki az OLÉH élére, s bár megmaradt a - tárca nélküli - miniszteri felügyelet, nagyobb rangot kapott a szakterület, hiszen az új elnök immár államtitkári cím birtokában vezethette a hivatalt. Mától gyökeresen megváltozik a helyzet: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztési és építésügyi, illetve önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkárságához kerülnek a megszűnő hivatal feladatai. A három év során megerősített, 82 fős szakembergárdából sokakat szélnek eresztenek. Az új szervezetek 22 építésügyi és 11 lakáspolitikai szakember munkájára tartanak igényt. A többieket - 49 alkalmazottat - elbocsátják. A hivatal eddigi vezetői közül Fegyverneky Sándor volt elnökhelyettes irányíthatja főosztályvezetőként az építésügyi területet. A lakásügyi titkárság élére Csider Lászlót nevezték ki, ő lakásügyi főosztályvezetőként dolgozott az OLÉH-nál. Leitner József - ugyancsak elnökhelyettes volt - szavai szerint a munkát, amelyet eddig az államigazgatásban készített elő, mostantól a gyakorlatban kívánja megvalósítani. Borsi László elnök szintén nem kapott munkát az új struktúrában, ő lapunknak úgy nyilatkozott: a kényszerű búcsú okán szomorúsággal, ugyanakkor büszkeséggel tekint vissza az OLÉH élén töltött másfél évre. Beváltotta a hivatal a hozzá fűzött reményeket, szakmailag és emberileg egy rendkívül jó csapat állt össze. Sikerült fontos törvényeket meghozni, a Fészekrakó programot elindítani, a panelprogramot felgyorsítani, s a szakmai szervezetekkel szorosabbra fűzni a kapcsolatot. A volt elnök szerint méltatlan, hogy nagy szaktudású, kitűnő felkészültségű, több nyelven beszélő szakembereket is utcára tettek minden indok nélkül. Félő - tette hozzá -, hogy a vállalkozói szféra sem lesz képes felszívni az elküldött közalkalmazottak tömegét. Ezt a bánásmódot nem érdemelte meg a társaság - mondta Borsi, akit szintén egy szó nélkül engedtek el. Ő maga mostantól folytatja azt a munkát, amelyet közigazgatási pályafutása kedvéért otthagyott: visszamegy a magánszférába, ingatlanos médiaérdekeltségeiben dolgozik majd. S reméli, hogy lakáspolitikai tapasztalatait még átadhatja valakinek. BORSI LÁSZLÓ: Az utcára küldött munkatársak zöme rendkívül jól felkészült szakember, sajnálatos, hogy számukra nem találtak munkát VÉLEMÉNYEK AZ ÁTSZERVEZÉSRŐL Lapunknak nyilatkozó szakemberek egy része szerint a mostani átszervezés nem tesz jót a szakterületnek. Feladja ugyanis a kormányzat azt a vívmányt, amelyet 2003-ban sikerült elérni: az építésügy és a lakáspolitika azonos elvek mentén történő, magas szintű irányítását. A mai állapot egyértelmű visszalépés, hiszen főosztályi, illetve titkársági szintre kerülnek a feladatok. Mások viszont úgy vélik, jó döntés született, az önkormányzati tárca kompetens gazdája lehet mindkét szakterületnek. 2006. augusztus 1., kedd A ■ib Visszahívják az összes Combinót VILLAMOS. Demszky Gábor főpolgármester tegnap levélben kérte Beke-Martos Gábort, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatóját, hogy a cég, amely gyártója a Combino villamosoknak, és felel a karbantartásukért is, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az üzembiztonság növekedjen. A főpolgármester felkérte a BKV-t, hogy mindaddig vonják ki a forgalomból a Combino villamosokat, amíg nem garantálható a járművek üzembiztos közlekedése. A Siemens viszontválaszában közölte: szeptembertől már az üzemvitelre kedvezőtlen hatással járó kisebb műszaki hibák csökkenése várható. A hasonló esetek előfordulásának minimalizálása érdekében a szakemberek valamennyi villamost átvizsgálják a következő időszakban. A BKV akkor engedi újból a forgalomba a szerelvényeket, ha üzembiztosak. Addig Ganz villamosokat állítanak forgalomba. VG