Világgazdaság, 2006. október (38. évfolyam, 192/9457-212/9477. szám)

2006-10-02 / 192. (9457.) szám

2­I VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Száguldó belföldi ipari árak Az ipar belföldi értékesítési árszintje augusztusban 11,1 százalékkal haladta meg az egy ével ezelőttit. Az év eleje óta csaknem megkét­szereződött a dinamika: először az olajár-emelkedés közvetlen, majd átgyűrűző hatásai okoztak jelentős drágulást, a nyár utolsó hónapjában pedig a gáz- és villanyáremelés volt a fő tényező.­­ VG GKI: erősödhet a befektetői bizalom A szigorú 2007. évi költség­­vetés és a körvonalazódó reformok okozta érdeksérel­mek társadalmi feszültséget okoznak, a gazdasági folya­matok azonban konszolidált keretek között maradnak - áll a GKI (az Erste Bank együttműködésével készült) legfrissebb előrejelzésében. A befektetők bizalma s ezzel a forint fokozatosan erősödni fog, ám Magyar­­ország megítélésének mar­káns javulására csak jövőre lehet számítani - vélik.­­ VG ismét meghirdetik a Club Aligát A sikertelen pályázat után a Club Aliga üdülőingatlan vagyonkezelési, illetve tulaj-­­donjogára szerdától ismét nyírt tender útján keres be­ '94 fektetőt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) - mondta Zelles Sándor, a KVI vezér­­igazgatója. A vagyonkezelői jog az új kiírásban 49 évre szól az eddigi 25 helyett, mert a tapasztalatok alapján ez felel meg a tulajdonjog értékének.­­ MTI-Eco Munkajogi konferencia a felmondásról A munka- és a közszolgálati jogviszonyok megszünteté­séről szól az idén a III. ma­gyar munkajogi konferencia, amelyet október 17-19. között rendeznek meg Vi­­segrádon. Az eseményen a felmondásnál előforduló tipikus hibákról és a munka­ügyi bírósági ítéletekről is szó lesz. A konferenciát Lenkovics Barnabás, az ál­lampolgári jogok országgyű­lési biztosa nyitja meg. I VG @IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap­­portálján. http://wap.t-zones.hu ­ NAPI MAKROADATOK 1 Éves változás (96). 2 Negyedéves változás (96): 3 Millió euró. 4 A PM által közölt 1768 milliárd forintos pénzforgalmi hiány százalékában. Forrás: VG-gyűjtés GDP (2005, Mrd Ft) 21 785 GDP (2006, Mrd Ft, becslés) 23 259 GDP (II. név)1 4,1 GDP (II. név)2 1,0 Ipari termelés (július)1 12,2 Beruházások (II. negyedév)1­­3,6 Beruházások (II. negyedév)2­­0,8 Fogyasztói árak (augusztus)1 3,5 Jegybanki irányadó kamat (%) 7,75 Finansz. igény (2006. II. név)3 1434 Büdzséhiány (jan.-aug., Mrd Ft) 1386,9 Költségvetési hiány (jan.-aug.)4 78,4 Munkanélküliség (jan.-aug., %) 7,4 Reálkeresetek (jan.-júl.)1­5,5 BELFÖLD­ I Ma még érdemes lehet lépni Az iparűzési adó ügyében kiemelt fontosságú lesz a holnapi nap BAKSA ROLAND Kiemelt fontosságú lesz a holna­pi nap a helyi iparűzési adó szempontjából. Ennek oka, hogy Luxembourgban ítéletet hoz az Európai Bíróság (EB) a magyar­­országi adónemmel nagy hason­lóságot mutató olasz teher, az irap ügyében. Mint ismert, az olasz ügy tét­je, hogy a bírák megfogadják-e a fő­tanácsnok javaslatát (ebből kettő­ is van, és egymáshoz na­gyon hasonló), miszerint az irap általános, hozzáadottérték-alapú, forgalmi típusú adónak minősül, és így a szóban forgó teher ellen­tétes a közösségi joggal. Adó­szakértők szerint nagy esély van erre, s egy ilyen momentum to­vább növelné annak a valószínű­ségét, hogy az egyébként techni­kailag jobban támadható hazai iparűzési adó is hasonló sorsra jut majd. A Zala Megyei Bíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság kez­deményezésére már a testület előtt van egy olyan ügy, amely­ben a felperesek vitatják az ipar­űzési adó jogszerűségét az uniós csatlakozás időpontjától eltelt időszakra vonatkozóan. Igaz, eb­ben az esetben vélhetően egy-két esztendő múlva mondhatja ki a végső szót az uniós grémium. De nem csak emiatt bír külön­leges jelentőséggel a holnapi dön­tés. Lényeges elmozdulás várható az eddig megszokott időbeni kor­látozás kérdésében. Valószínűsít­hető, hogy nem elég az EB dönté­sének napjáig beadni a vissza­igénylési kérelmet, hanem a korlá­tozás már korábbi időpontban be­áll - mondja Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adószakértő partnere. Ha az iparűzési adót is uniós jogba ütközőnek ítéli az EB, akkor kérdés, hogy ez esetben mely adóalany kaphatja vissza a befizetett összeget. Több lehetőség is felmerülhet, attól függően, hogy az adott vállalkozás mikor tett megfelelő lépést, vitatva az elvo­nás EU-konformitását. Az egyik szóba jöhető kimenetel szerint az számíthat a visszatérítésre, aki az irap ügyében hozandó határozat napjáig, vagyis holnapig kezde­ményez eljárást - ért egyet Heinczinger Róberttel Oszkó Pé­ter, a Deloitte vezető partnere. Ér­demes tehát gyorsan, még ma cse­lekednie annak, aki bár vissza kí­vánja kapni a korábban lerótt ös­szeget, de még nem jelezte ezt az igényét közigazgatási vagy bírósá­gi úton, valamilyen megfelelő mó­don. Az idő rövidsége miatt egy önrevízió elkészítése és az illeté­kes adóhatóságnak történő elkül­dése erre alkalmas eszköz, Oszkó Péter szerint azonban van más mód is, amely formális jogi lépés­nek tekinthető. A tét mindeneset­re nagy: évente mintegy 350 milli­árd forintot tesz ki az iparűzési adóból származó bevétel. Persze más időpont is főszere­pet kaphat a megfizetett adó visszaszerzését illetően. Szóba jöhet az is, hogy csak az a gaz­dálkodó szervezet kaphatja visz­­sza a pénzt, amely a magyar ügy­ben - több hónap múlva - hozan­dó főtanácsnoki álláspont közzé­tételének napjáig kezdeménye­zett eljárást. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy aki eddig nem lépett, az végleg lemaradt, mivel szakértők szerint elképzelhető, hogy a magyar ügynek az EB Hi­vatalos­ Lapjában néhány héttel ezelőtti publikálása lesz a „vízvá­lasztó nap”. Sőt lehet egy negye­dik időpont is: egy korábbi, a Ko­­márom-Esztergom Megyei Bíró­sághoz köthető ügy 2005. au­gusztus 20-i közzétételének a napja. FOTÓ: JUPITER IMAGES | AZ IPARŰZÉSI ADÓ BEVÉTELEI (milliárd forint) Forrás: VG-gyűjtés 2002 252,6 2003 272 2004 310 2005 336,6 2006 (várható) 350 ADÓFIZETÉS. Könnyen elképzel­hető, hogy a ma­gyarországi vállalko­zóknak a jövőben nem kell iparűzési adót fizetniük, így csökkenhetnek a terheik Aktívak az érdekegyeztetők Konstruktív párbeszéd kezdődött a foglalkoztatási törvényről OÉT. Szigorodik a munkanélkü­liek ellenőrzése, csak az kaphat álláskeresési támogatást, aki ak­tívan együttműködik az adott munkaügyi kirendeltséggel, el­lenkező esetben törölhetik a munkanélküli-státusát, és meg­szüntethetik az ellátását - többek között erről tárgyalt pénteken az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). A munkaadói és a munka­­vállalói oldal is egyetértett a fog­lalkoztatási törvény szigorításá­val, ám a még hiányzó rendeletek kidolgozását hiányolták. Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára elfogadta a két oldal felajánlását, miszerint aktívan részt venné­nek ezek kidolgozásában. Az ülésen arról is szó volt, hogy a kormány tervei szerint már januártól ki kell alakítani a fővárosi és a megyei munkaügyi központok regionális szintjeit. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat­nak jelenleg része a Foglalkozta­tási Hivatal, a 20 munkaügyi köz­pont és a hozzájuk tartozó 173 ki­­rendeltség. A szakszervezeti és a munkaadói oldal egyaránt jelez­te, korainak tartja a regionális működés januárra tervezett indu­lását. Székely Judit elmondta, ez csak technikai feladatokat jelent, amelyek előkészítettségüknél fogva megvalósíthatók januárig. A változás része, hogy régión­ként 3-5 adminisztrációs központ működik majd, amelyek a mun­kaügyi ellátás pénzügyi-számvi­teli feladatait végzik. A mostani kirendeltségnél - iroda néven - kizárólag a regisztrált munkanél­küliekkel foglalkoznak, illetve a helyi vállalkozásokkal tartják majd a kapcsolatot a minél gyor­sabb állásszerzés elősegítése ér­dekében. A pénteki ülésen a szakszer­vezeti oldal sürgette a 2007-es bértárgyalások kezdetét, ám ki­derült, ezek csak október 10-e után indulhatnak, mivel akkorra válnak ismertté a jövő évi költ­ségvetés főbb számai. KI SZÉKELY JUDIT. A szaktárca örömmel veszi az érdek­egyeztetői felek felajánlását NAPIREND ELŐTTI POLITIKAI VIHAR A munkavállalói oldal napirend előtti felszólalásá­ban tiltakozott a kormányfő balatonőszödi beszédének részletei ellen, miszerint az államháztartás hiányáért a társadalom, a munkavállalók túlfogyasztása is okolható. A munkaadói oldal elhatáro­lódott a szakszervezetek vé­leményétől. Csizmár Gábor államtitkár jelezte, a szöveg egy politi­kai esemény politikai beszé­de volt, ám az OÉT nem po­litikai fórum, így az ilyen tí­pusú megnyilvánulások nem illenek az ülésekre. ­ Továbbra is magas a folyó hiány Tavaly 5,5 milliárd euró működő tőke áramlott az országba KÜLSŐ EGYENSÚLY. A máso­dik negyedévben a folyó fizetési mérleg hiánya 1,47 milliárd euró volt. Ezúttal az uniós pénzügyi kapcsolatok (befizetések és tá­mogatások) nem sokat javítottak a finanszírozási helyzeten, ugyanis ezek egyenlege mind­össze 35 millió euró volt Magyar­­ország javára. Továbbra is fenn­állnak az adatokkal kapcsolatos módszertani kételyek: a jegy­bank az áruimporttal kapcsolat­ban arra gyanakszik, hogy az je­lentősen alulbecsült. Erre utal az is, hogy a pénzügyi mérleg egyenlegeként jóval magasabb finanszírozási igény adódik, a második negyedévben 1,94 milli­árd euró. A GDP-arányos adatok is jól kifejezik a bizonytalansá­got, egyik módszer szerint 6,5, a másik szerint 9,3 százalékos a nemzetgazdaság második ne­gyedéves finanszírozási igénye. A számokban mindössze annyi a közös, hogy egyik esetben sem látszik egyértelmű trend. Inkább enyhe javulást tükröznek az ada­tok, de a magas egyensúlytalan­sági szinten történő stagnálás jobban kifejezi a helyzetet. Jelentős volt ebben az időszak­ban a tőkebefektetések kivonása is, ám ezt több szempontból is ér­demes óvatosan kezelni. Egyrészt ebben az időszakban a legintenzí­vebb az osztalékok hazautalása (illetve a jegybank ekkor számol­ja el a májusi közgyűlések miatt, ahol a döntések születnek), és az adat egyelőre csak becsléseken alapul. A 2005-ös év tőkebefekte­téseit a statisztikusok egyébként épp most módosították a tényada­tok ismeretében. Az előzetes becslések jónak bizonyultak, hi­szen az 5,2 milliárd eurós műkö­dőtőke-beáramlást mindössze 5,5 milliárdra kellett emelni. A külfölddel szembeni tranz­akciók következményeként a második negyedév során Ma­gyarország bruttó adóssága 60,9 milliárd euróról 61,1 milli­árdra emelkedett, a nettó adós­ság a GDP arányában 31,1 szá­zalékot tett ki. Mi A folyó hiány alakulása (az utolsó négy negyedévben, milliárd euró) -2 ---------­-3 ......... 2001.1. név-2006. II. név VG-GRAFIKA Forrás: MNB 2006. október 2., hétfő Újabb bankoktól igényelhető a Széchenyi-kártya HITEL. Rövidesen az Inter- Európa Bankkal és a K&H Bankkal bővülhet a Széchenyi­­kártyát forgalmazók köre - tudta meg lapunk Krisán Lász­lótól, a Ka-VOSZ Zrt. vezérigaz­gatójától. A pályázaton sikeres­nek minősített két pénzintézet­tel megkezdődtek a tárgyalá­sok a csatlakozás feltételeiről. Ha ezek eredményre vezetnek, az elképzelések szerint októ­berben véglegesítik a szerző­déseket. Ettől számítva 3-6 hó­napot vesz igénybe a háttérfel­tételek (egyebek között sza­bályzatok, informatika) kiala­kítása, így várhatóan az új ban­kok már az idén befogadhatják az első Széchenyi-kártya­­igényléseket. A konstrukció 2002. évi in­dulásakor három bank csatla­kozott a programhoz. Számuk tavalyelőtt további kettővel bő­vült. A kártya forgalmazásában jelenleg öt hitelintézeti csoport - MKB, OTP, Erste Bank, Volksbank és a Takarékszövet­kezetek - összesen 1100 fiókja vesz részt. Az újabb bankok belépésével bővülnek a kapcsolódó - első­sorban elektronikus - szolgál­tatások is. Jelentős szerepük lesz még abban is, hogy az interneten is lehessen Széche­­ nyi-kártyát igényelni. MK­ B HITELINTÉZETEK________ Forrás: VG-gyűjtés Jelenleg_________________ MKB_____________________ OTP______________________ Erste Bank_________________ Volksbank _____ Takarékszövetkezetek__________ Újabbak*____________________ Inter-Európa Bank_____________ K&H Bank__________________ * Várhatóan már 2006 végétől.

Next