Világgazdaság, 2006. november (38. évfolyam, 213/9478-233/9498. szám)

2006-11-02 / 213. (9478.) szám

21 VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD RÖVIDEN Lezárult az Elmű elleni eljárás A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa meg­szüntette a Budapesti Elekt­romos Művek (Elmű) Nyrt. ellen gazdasági erőfölény­nyel való visszaélés miatt in­dult eljárást. A GVH azt vizs­gálta, hogy erőfölénnyel va­ló visszaélésnek minősül-e az Elmű magatartása, ami­kor a feljogosított fogyasz­tók szabadpiacra kilépésé­nek feltételeként előírja, hogy a fogyasztásmérők távleolvasásához kötelesek közvetlen vagy a mellékállo­mást automatikusan bevá­lasztó analóg telefonvonalat biztosítani.­­ MTI-Eco Szigorítás a repülőtereken Magyarországon is szigo­rúbb ellenőrzési szabályok lépnek hatályba a hazai légi közlekedésben hétfőn. A re­pülőgépek fedélzetére uta­sonként egy liter folyadékot lehet felvinni, külön-külön 100 milliliteresek lehetnek. A poggyászként feladott csomagokra vonatkozó sza­bályok nem változnak. i VG Drágább lett a távhő díja Budapesten átlagosan 8,4 százalékkal többet kell fizet­ni a távhőszolgáltatásért. Az emelkedés alatta marad a kormány által korábban prognosztizált 18 százalé­kos emelésnek. i VG Konferencia a közbeszerzésről A közbeszerzés elmélete és gyakorlata az EU-ban és Magyarországon címmel kétnapos konferencia lesz Budapesten. A fórumot a Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szö­vetsége rendezi.­­ VG­Y IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap­­portálján http://wap.t-zones.hu ­ MELLÉKLET VIÁGGPJSm November 14-én jelenik meg ebben az esztendőben utolsó alkalommal mellékletünk. A VILÁGGAZDASÁG már hagyományosan kiemelt területként kezeli a logisztikát, rendszeresen beszámolunk az ellátási lánc híreiről, aktualitásairól. Összeállításunk hatékony fórumot biz­tosít a szállítmányozó cégeknek és logisztikai szolgáltatóknak, a raktártechnikai rendszereket gyártó és forgalmazó cégeknek, valamint az informatikai megoldásokat kínáló vállalatoknak. A tartalomból: II. NFT: támogatási tervek • Magyarországi logisztika: mi lesz öt év múlva? • A hazai OEP-piac alakulása • Logisztika a GKM-ben • Iparipark-fejlesztés: stratégiák, forráslehetőségek • Pályázatok, események • Újdonságok, vállalati hírek Helyfoglalás, nem nyomdakész anyag leadása: 2006. nov. 2. Nyomdakész anyag leadása: 2006. nov. 9. Hirdetési információ: Kurtfalvi Ákos Árpád, tel.: 06-70-367-0147, 489-1149, fax: 202-4199, e-mail: akos.kurtfalvi@vg.hu VILAGGAZDASAG Az uzleti napilap Jobban védik a béreket Tavaly felszámolás miatt tizenötezren nem kapták meg időben a fizetésüket KOCZÓ ILDIKÓ Januártól négy törvény módosul­hat annak érdekében, hogy a munkavállalók bére nagyobb biztonságban legyen - értesült a Világgazdaság. Így változhat a bérgarancia-alapról szóló tör­vény, amely arról rendelkezik, hogy a felszámolás alatt álló vál­lalkozások visszatérítendő támo­gatást kérhetnek a dolgozóikkal szemben fennálló tartozás meg­előlegezésére. Ezt a támogatást a munkaerő-piaci alap bérgarancia­­alap-részéből igényelhetik a cé­gek a székhely szerinti megyei (januártól a regionális) munka­ügyi központnál. Úgy tudjuk, változik a munka­­vállalónként igényelhető összeg mértéke. Míg most a Központi Statisztikai Hivatal által a felszá­molás évét megelőző második esztendőben közzétett havi brut­tó átlagkereset négyszerese (2004-ben 490 ezer forint) lehet a támogatás maximuma, addig ez januártól az ötszörösére nő. A módosítások ré­sze, hogy 2007-től azok a felmondási védelem alatt álló (táppénzen vagy gyermek gondozá­sa miatt fizetés nél­küli szabadságon lévő) dolgozók is megkaphatják az el­maradt bérkövetelésü­ket, akik a munkáltatójuk jogutód nélküli meg­szűnése miatt vesz- és tették el állásukat. Úgy tudjuk, a módosítások egy része miatt vita van a miniszté­riumok között. Az igazságügyi tárca elképzelé­se az, hogy ne csak a felszámo­lás alatt lévő, ha­nem a csődeljárás alá került cégek munkaválla­lóira is terjedjen ki januártól a bérgarancia; érvük, hogy ez uniós jogharmonizációs kötele­zettség. A Pénzügymi­nisztérium azonban költségvetési meg­fontolásokból nem támogatja, hogy szé­lesedjen a bérgaran­cia védelmét élvező munkavállalók köre. Valószínűleg a Szociális és Munkaügyi Minisztéri­um ötlete oldja fel a konfliktust, ugyanis az Európai Bizottság ál­lásfoglalását kérték, hogy mi a teendő csődeljárás esetén bér­garanciaügyben. Bár a csődeljárások miatt nem nőne meg jelentősen a munka­erő-piaci alap bérgaranciaalap­részének a kiadása (egy év alatt alig néhány tucat csődeljárás van), a támogatási limit 30-40 százalékkal emelheti azt. Tavaly egyébként az elmaradt munka­bér és végkielégítés kiegyenlíté­séhez 942 kérelmet nyújtottak be a felszámolók a munkaügyi központokhoz, hat­vannal többet, mint egy évvel ko­rábban. Ebből 923-at támogat­tak, főleg a textil- és konfekció­­ipari ágazatban tevékenykedő cé­gek szorultak rá. A kérelmek tel­jes értéke 6,5 milliárd forint volt, ebből 4,7 milliárdot ítéltek meg. Az érintett munkavállalók száma meghaladta a 15 ezret. Módosul a munkaügyi ellen­őrzésről szóló törvény is. A fel­számolási eljárás során a mun­káltatói jogok gyakorlására jogo­sult felszámolót is ellenőrizhetik a felügyelők, például, hogy a bér-FOTÓ: VG garancia-alapból kifizette-e ha­táridőre a fizetéseket. A tervek szerint az illetékek­ről szóló törvény tárgyi illeték­­mentességet érintő szabályai is változhatnak. A módosítással a hitelezőnek minősülő munkavál­lalók bérkövetelésének érvénye­sítése válna könnyebbé, feltéve, ha a tartozás a dolgozók többsé­gét érinti. A módosítás révén tár­gyi illetékmentessé válik a (csod­ás) felszámolási eljárás, ha azt az érintett cégnél foglalkoztatottak legalább a fele kezdeményezi, és a dolgozónkénti bérkövetelés át­lagosan meghaladja a kéthavi ke­reset összegét. 2007. január 1-jén lépne ha­tályba az a csődtörvény korábbi módosításával elfogadott sza­bály, miszerint a zálogjogosultak a zálogtárgy értékének 100 szá­zalékáig kielégítést nyerhetnek a zálogtárgyból. Ezzel szemben felmerült, hogy vissza kellene ál­lítani a csőd- és felszámolási tör­vényben azt a szabályt, hogy a jelzálogjogosult a zálogtárgy ér­tékesítése esetén a bevétel 100 százaléka helyett csak a felét igé­nyelhesse. Az igazságügyi tárca azonban egyelőre nem ért egyet ezzel a munkavállalói követelé­sek teljesítését elősegítő javaslat­tal, mondván: ez a vállalkozások banki hitelezésének visszaszoru­lásához vezethet. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK. Az elképzelések szerint számos paragrafus változik jövő évi hatállyal - ezek célja, hogy nagyobb védelmet élvezzenek a munkavállalók BÉRGARANCIA-ALAP Jelenleg a munkabérek után valamennyi munkálta­tó (tehát a költségvetési szervek is) egységesen 3, és minden munkavállaló 1,5 százalékos befizetést teljesít a Munkaerő-piaci Alapba. Bérgarancia jogcímen a bérgarancia-alapba törté­nő 0,3 százalékos munkál­tatói befizetés 1995-ben, a vállalkozások által törté­nő, a költségvetési intézmé­nyeknél 0,3 százalékkal magasabb befizetés pedig 1998-ban megszűnt, illetve az akkori 4,5 százalékos munkáltatói befizetés 1999- től 3-ra mérséklődött. Azóta tehát minden fog­lalkoztató egységes befi­zetést teljesít, függetlenül attól, hogy potenciálisan felszámolás alá kerülhet-e vagy sem. D­I­A, Diplomások pályafigyelése Lépni kívánnak a felsőoktatási reform keretében REFORM. A minőségi oktatás feltételrendszerének kidolgozá­sa, a képzési szerkezet, a finan­szírozás, a hallgatói juttatások rendszerének átalakítása, az is­kolai épületek rekonstrukciója: ezek a legfontosabb elemei a fel­sőoktatási reformnak, amelyet a tandíjvita - legalábbis időleges - elvlével az oktatási és kulturá­lis tárca már valóban nem halo­gathat tovább. Bár az elmúlt években megnégyszereződött a hallgatói létszám, bevezették a bolognai és a nemzetközi össz­­hasonlításra alkalmas kredit­rendszert, megváltozott a felvé­teli, ám ezek egy része nem vál­totta be a reményeket, így soha nem látott mélységbe zuhant az oktatás színvonala. A szaktárcának vannak konk­rét elképzelései arról, miként le­hetne megállítani a katasztrófá­hoz vezető folyamatot - ez derül ki a minisztérium terveiből. Az idén 196 milliárd forintot költ az állam a felsőoktatásra - nyolc év alatt megduplázódott ez az ösz­­szeg, jövőre pedig tovább emel­kedik -, így komoly finanszíro­zási gondok nem várhatók. S anyagi segítséget jelent a jövőre bevezetendő fejlesztési részhoz­zájárulás, azaz a tandíj is, amely az intézményeknél marad. Jelen­tősen csökkenteni fogják a felső­­oktatási intézmények számát - jelenleg 72 van -, hogy kirostá­lódjanak a gyenge egyetemek, főiskolák. A megmaradóktól azt várják, hogy olyan ismereteket tanítsanak a diákoknak, ame­lyeknek hasznát is veszik. Korlá­tozzák a szakoknál beállott aránytalanságokat - túl sok a jo­gász, közgazdász, marketinges, viszont kevés a mérnök, termé­szettudományi diplomás -, hogy csökkenjen a diplomás munka­­nélküliek száma. Bővítenék a felsőfokú szakképzést, az orvos-, műszaki képzést, az informati­kai oktatást. Ettől az évtől kezd­ve megkezdődik a végzett hallga­tók pályakövetése, ezen adatok alapján döntenek évente a keret­számokról. Már folynak a tárgya­lások a hallgatói juttatások rend­szerének átalakításáról, s nőnek az összegek is. Jövő év végéig öt intézmény­ben adnak át új oktatási, labora­tóriumi épületeket, ötezer új kollégiumi férőhelyet létesíte­nek, 11 diákotthont felújítanak, a beruházások fele-fele részben állami és magántőkéből készül­nek. Megváltozik az akkreditá­­ció rendszere, a döntésekben külföldi szakemberek is szere­pet kapnak. VG | NORMATÍVÁK EGY FŐRE Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium 2000 2006. szeptember Különbség Hallgatói 70 000 116 500 45 500 Doktori 540 000 1 092 600 552 000 Köztársasági ösztöndíj 225 000 335 000 110 000 Kollégiumi támogatás 33 000 116 500 83 500 Lakhatási támogatás 33 000 60 000 27 000 Tankönyv, sport, kultúra támogatása 7 820 11 650 3 830 2006. november 2., csütörtök Olaszoknak is szabad lesz a munkavállalás Magyarországon MUNKAERŐPIACOK: Ma­gyarország a viszonosság elvét alkalmazva megszünteti az aka­dályokat az itt dolgozni kívánó olasz munkavállalók előtt - erről a kormány kedden döntött. Olaszország július 27-én tette közzé, hogy korlátlanul vállal­hatnak ott munkát a magyarok. A munkaerőpiacukat meg­nyitó EU-tagállamok munkavál­lalói előtt szabad az út Magyar­­országon is, a korlátozásokat fenntartókkal (Ausztria, Német­ország) szemben pedig érvény­ben maradnak a hazai korláto­zások. A különböző kedvezmé­nyeket alkalmazó országokból (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Luxemburg) érkezők pedig könnyítésekkel vállalhat­nak munkát Magyarországon. A kormány üléséről kiadott közle­mény a többi között arra is rávi­lágít, hogy az eddigi tapasztala­tok szerint alaptalanok voltak a jelentős magyar munkaerő-ván­dorlástól tartó félelmek. Az unió régi tagállamai, azaz a tizenötök, illetve a közösség­gel szerződéses viszonyban álló országok legfeljebb hét évig (2+3+2) korlátozhatják a mun­kaerőpiacukra való bejutást, vagy utasíthatják el a Kelet-Kö­­zép-Európából érkezőket. Ami az EU-n kívüli, de a tag­államokkal szerződött országo­kat illeti, Izland feloldotta, Nor­végia, Svájc és Liechtenstein vi­szont egyelőre fenntart korláto­zásokat a magyar munkaválla­lókkal szemben. VG ­ MUNKAERŐPIACOK STÁTUSA Korlátlanul megnyílt__­­ 2004. május Hétül___________ Nagy-Britannia, Írország, Svédország - 2006. május 1-jétől___________ Finnország, Görögország, Portugália, Spanyolország, Olaszország______ Könnyített a bejutás____________ Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Dánia______________ Il status quo fennmaradt Ausztria, Németország__________ (a magyarok számára) Forrás: MeH Elfogadott privatizációs beszámoló PRIVATIZÁCIÓ. A privatizáci­ós program tavalyi évre terve­zett jelentős tranzakcióinak nagy része megvalósult, és a vá­rakozásokat lényegesen megha­ladó összeg folyt be az állam­kasszába - állapítja meg az Ál­lami Privatizációs és Vagyonke­zelő Zrt. (ÁPV) 2005. évi beszá­molója, amelyet kedden fogadott el a kormány. Az ÁPV 2005-ben a Budapest Airport Zrt. privati­zációjából közvetlenül a Kincs­tári Vagyoni Igazgatósághoz be­folyt összeggel együtt 560,7 mil­liárd forint bevételt ért el. Az ÁPV-nek tavaly 154,9 milliárd forint bevétele volt. A privatizációs törvény 2005-ös módosításai az ÁPV Zrt. portfoliójában lényeges vál­tozást eredményeztek: a műkö­dő gazdasági társaságokban lé­vő vagyon 66,8 százaléka tartós állami tulajdonban lévő része­sedés lett. Bár a privatizálható vagyon az érintett cégek számát tekintve jelentős (91 társaság­ról van szó), a nyilvántartási ér­téken már csak 33,2 százaléka az ÁPV Zrt. hozzárendelt va­gyonának. VG

Next