Világgazdaság, 2007. február (39. évfolyam, 23/9540-42/9559. szám)

2007-02-01 / 23. (9540.) szám

21 VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD RÖVIDEN Hamarosan az EB előtt a konvergenciaprogram Az Európai Bizottság vél­hetően jövő szerdán alakítja ki álláspontját a magyar konvergenciaprogramról, és február 27-én tárgyalja azt az uniós pénzügymi­niszterek tanácsa, az Ecofin - közölte tegnap Veres János. A pénzügyminiszter bizakodik: az októberben elfogadott előző program­mal összhangban lévőnek tekinti a bizottság az új tervet. i VG Nadrágszíjmeghúzás a fővárosban Az idén több mint egymil­­liárd forinttal kevesebb állami normatívával gazdál­kodhat a főváros, mint ta­valy, emellett a Budapesten beszedett személyi jövede­lemadó helyben maradó arányának csökkenése további kétmilliárd forint mínuszt jelent - mondta tegnap Demszky Gábor főpolgármester.­­ VG Mától változnak a közlekedési tarifák A vonatjegyek és -bérletek árai differenciáltan 6-30 százalékkal drágulnak mától. A dolgozói bérlet másodosztályon 50 kilomé­terre most 20 622 forint, ez februártól 22 400 forint­ba kerül. A buszutazáshoz átlagosan 6 százalékkal kell drágábban vásárolni a jegyeket. A bérletek ára viszont valamelyest csök­ken mind a dolgozók, mind a tanulók esetén.­­ VG @IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap­­portálján http://wap.t-zones.hu 2007. február 1., csütörtök Drámaian fogy a gyógyszer A 12 százalékos cégadót először áprilisban kell fizetni, a betegek 19 milliárdot spórolhatnak EGÉSZSÉGÜGY. Az évi gyógy­szerkassza kilencedét, 40 milli­árd forintot költött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár janu­árban az orvosságok árának tá­mogatására - mondta egy tegna­pi tanácskozáson Molnár Márk, az OEP gyógyszerügyi főosztályá­nak vezetője. Ennek több mint 80 százalékát az új, csökkentett tb­­támogatási rendszer január köze­pén történt bevezetése előtt. S ugyan a 364 milliárdos gyógy­szerkassza elvileg zárt, ám a be­tegellátási garancia révén túllép­hető. Ez esetben a gyógyszer-gaz­daságossági törvényben előírt, a gyógyszerek termelői árára jutó tb-támogatás 12 százalékának befizetése mellett (ez a költségve­tésben 54,8 milliárd) további adó vethető ki a cégekre, de egy bizo­nyos határig közös a kockázatfi­zetés az állammal. A 12 százalékos cégadót csak a január közepétől bevezetett tb­­támogatást követő forgalom után kell leróni, az első befizetés ápri­lis 20-ig esedékes az OEP-től egy hónappal korábban szolgáltatott adatok alapján. Az a gyártó men­tesül az adó alól, amely a különkeretes, a legsúlyosabb be­tegségekre való gyógyszert for­galmazza, erre az idén 18 milli­árd jut. Az a cég sem fizet, ame­lyik három évre vállalva 15 szá­zalékkal mérsékli a készítménye árát. Ám ez a hosszú idejű válla­lási kötelezettség miatt kérdéses. A főosztályvezető megtakarí­tási lehetőséget lát a generikus (másolatkészítmény) orvossá­gok forgalmának bővítésében és a bevezetett folyamatos árlicit­ben. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy az egyes betegségek keze­lésére szolgáló hatóanyagcso­Forrás: VG-gyűjtés (milliárd forint) portban negyedévente új, a ko­rábbinál olcsóbb referenciater­méket hirdessenek ki. Szerinte ennyi idő elég arra, hogy a bete­geket az új szerre átállítsák. Az árcsökkentési ajánlatokat febru­ár 15-ig tehetik meg a cégek, s az új referenciaár áprilistól érvé­nyes. A támogatási kulcsok ja­nuár 16-tól történt csökkentésé­től egyébként 40-50 milliárdos megtakarításra számít az OEP. Betegekre vonatkozó modellszá­mításokat is végeztek a múlt év adatai alapján. Ha az úgyneve­zett normál támogatású gyógy­szerkörben (ezek az alaporvos­ságok) a betegek valóban az ol­csóbb orvosságra térnének át, úgy a 37 milliárdos kiadásuk 19 milliárd forinttal csökkenne. A betegterhek mérséklését szolgálja az orvosok vényírását se­gítő szoftver is, amelyet az Orszá­gos Gyógyszerészeti Intézet hitele­sített. Csak az OGYI által egyenér­tékűnek minősített, s a legkisebb napi terápiás költségű orvosságot lehet másikra cserélni. Az orvos és a patikus kötelessége, hogy az olcsóbb gyógyszert felajánlja a be­tegnek. Ha nem fogadja azt el, úgy ezt az aláírásával kell igazolnia, amit az OEP ellenőriz. Ugyan még nem döntött a kor­mány az orvosok költségha­tékony gyógyszerfelírásáról szóló rendeletről, de az várható, hogy az országos átlagtól rendszere­sen nagyobb összeget utalványo­zó doktor havi apanázsából bizo­nyos összeget visszavon. NTE­ ­ GYÓGYSZERKASSZA Év Elő­irányzat Tényleges kiadás Cégek visszafizetése 2002 153,0 209,0­­­­2003 217,0 251,8 6,0 2004 238,9 289,0 7,9 2005 284,0 348,9 23,0 2006 298,0 389,0 22,5 2007 364,2* * Az összeg tartalmazza a cégek 54,8 milliárdos befizetését. , Tisztázták az osztalékadó kérdését Az adóhivatal az utolsó pillanatban tette közzé a bizonytalanságokat eloszlató állásfoglalását IRÁNYMUTATÁS. Csak az utol­só pillanatban tisztázott a kor­mányzat egy - több tízezres vagy akár százezres vállalati kört érzé­kenyen érintő - adókérdést. Mint arra lapunk nemrég (VG, 2007. ja­nuár 23.) felhívta a figyelmet, igen rövid idő áll a cégek rendel­kezésére, hogy éljenek a kedvez­ményes osztalékadó lehetőségé­vel. Február 5-ig üríthetik ki a normál 25, illetve 35 százalék he­lyett 10 százalékos „szuperked­vezményes” osztalékadó mellett az esetenként mesterségesen - adóelkerülés céljából - felduz­zasztott házipénztárat. A tegnapi napig fennállt bi­zonytalanságot az okozta, hogy -amint azt Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének el­nöke ismertette - nem volt telje­sen egyértelmű, előbb a 25, illetve 35 százalékos osztalékadóval súj­tott osztalékhoz kell hozzájutniuk a vállalatok tulajdonosainak, s csak ezt követően kaphatják meg a 10 százalékos sarccal terhelt, az eredménytartalék terhére megál­lapított osztalékrészt, vagy pedig az előbbitől eltekinthetnek a lehe­tőség kiaknázásához. Ennek ma­gyarázata pedig az, hogy az „akci­ós” osztalékadóról rendelkező, ta­valy elfogadott adó-salátatörvény rendelkezését a számviteli tör­vényt figyelembe véve lehetett így is és úgy is érteni. Lapunk úgy tudja, adózói megkeresésekre reagálva a kor­mányzat előbb a cégtulajdono­sok számára kedvezőtlenebb vé­leményt képviselte. Tegnap az­tán az első vélekedéstől eltérő sajtóközleményt tett közzé az APEH, ennek lényege: nincs olyan előírás, hogy az egyszeri kedvező osztalékadózási szabá­lyok alkalmazhatóságának felté­tele lenne a 2006. évi adózott eredménye terhére jóváhagyott 25, illetve a 35 százalékos mérté­kű adófizetési kötelezettség alá eső osztalék kifizetése. Elegendő tehát, hogy a tulajdonosok fogad­ják el a múlt évről szóló mérle­get, és bólintsanak rá a mérleg szerinti eredmény, valamint az eredménytartalék terhére megál­lapított osztalékra, és utóbbit az érintettek február 5-ig megkap­ják. A mérleg szerinti eredmény terhére megállapított - normál kulcs melletti - osztalékot így nem kell kifizetni, akár el is le­het engedni. Az adóhivatal „iránymutatá­sát” azonban nem lehet állásfog­lalásnak tekinteni, még kevésbé törvényerejű álláspontnak, ezért elképzelhető olyan helyzet, ami­kor a revizor a sajtóközlemény szellemében eljáró vállalatot sza­bálytalansággal vádolja. Ebben az esetben azonban semmilyen hátrány nem érheti az adózót - magyarázza Zara hiszen a do­kumentumra hivatkozva bizo­nyíthatja jóhiszeműségét. BR ZARA LÁSZLÓ: Nem volt telje­sen egyértelmű a salátatörvény rendelkezése Megváltozott a finanszírozás logikája Továbbra is mindössze 21 építésfelügyelő ellenőrzi az országban folyó munkálatokat ÉPÍTÉSÜGY. Szigorúbb szak­mai szabályok, következetesebb bírságolási gyakorlat, átlátha­tóbb, hatékonyabb döntéshoza­tal, jobban képzett szakemberek - ennyiben lehet összefoglalni a célját annak a jogszabálycsokor­nak, amely mostantól az építés­ügy résztvevőinek mozgásterét jelenti. Ezek a jogi keretek is hoz­zájárulnak ahhoz, hogy tisztul­jon a szakma, javuljon az épüle­tek minősége, visszaszoruljon a feketegazdaság - mondta la­punknak Fegyverneky Sándor, az Önkormányzati és Területfej­lesztési Minisztérium építésügyi főosztályának vezetője. Mint hozzátette: nem jó az, hogy amíg a nálunk alig kisebb Ausztriában mintegy háromezer építészmér­nök dolgozik, addig Magyaror­szágon 12 ezren vannak a pá­lyán. Ugyancsak elgondolkodta­tó, hogy a szomszédban mind­össze hatezer építési vállalkozást regisztrálnak, míg nálunk 98 ezer a számuk. Szükség van ar­ra, hogy kialakuljanak a haté­kony működést lehetővé tevő üzemi méretek, s erős piaci sze­replők versenyezzenek egymás­sal és érvényesíthessék piaci ér­dekeiket. Az új szabályozás pél­dául azzal segíti ezt a folyamatot, hogy az építészmérnököknek kö­telező szakmai továbbképzési rendszert ír elő. Csak azok ma­radnak a pályán, akik hajlandók lépést tartani a legújabb szak­mai, jogi követelményekkel, meg­ismerik a legkorszerűbb építő­anyagokat, technológiákat. A sok apró vállalkozás ésszerű koncentrálódását pedig az segít­heti Fegyverneky Sándor megíté­lése szerint, hogy - eleget téve az új eljárási szabályoknak - meg­felelő szakképzettséggel és jogo­sítványokkal felvértezett felelős műszaki vezetőt kell foglalkoz­tatniuk. Ő őrködik majd a kivite­lezői oldalon az építési minőség és a kivitelezésre vonatkozó sza­bályok betartása felett, s ő az egyike azoknak, akik a hibákért elszámoltathatók lesznek. A fele­lős műszaki vezetőket és az épí­tési műszaki ellenőröket a terüle­ti építész-, illetve mérnöki kama­rák veszik névjegyzékbe (nyil­vántartásba), s a jogosítványokat is ezek a szervezetek vonhatják meg indokolt esetben. Mindez a minőséget is garantálja. A kisebb, olcsóbb állam meg­valósítását célul kitűző kor­mányzati intézkedések jegyében átalakulnak az építésügyi ható­ságok. Elsőfokú építésügyi ható­ságként általában a kistérségi székhelytelepülések (illetve a fő­városi kerületek) jegyzői járnak majd el - az országban mintegy 190 helyen a másodfokú ható­ság pedig az erre kijelölt köz­­igazgatási hivatal lesz. Ám csak az év második felében - legjobb esetben júliustól - állhat fel az új elsőfokú szervezet, mivel az átalakuláshoz hosszabb felké­szülési idő szükséges - jelezte a főosztályvezető. Addig továbbra is a jelenlegi szisztéma szerint, vagyis mintegy 500 településen intézhetik ügyeiket az építke­zők. A változás egyik előnye ép­pen az lesz, hogy számos helyen megszűnik a helybeni, szemé­lyes kapcsolatokon is alapuló en­gedélykiadás, és előtérbe kerül a szakmaiság, az objektivitás - hangsúlyozta Fegyverneky Sán­dor. A koncentráltabb ügyinté­zés azt is jelenti, hogy jobban felszerelt irodákban több szak­ember foglalkozhat az építkezők ügyeivel. Ezzel együtt módosul a finanszírozási logika: az eddigi lakosságszám szerint fizetett ár-ÉPÍTÉSI SZABÁLYTALANSÁG. Mostantól nem az építmény piaci értéke, hanem egységes számítási módszer alapján kalkulálják a bírság összegét, így egyes vidékeken az eddigi tarifának akár a többszörösét is fizethetik a szabálytalankodók FOTÓ: VG | A BÍRSÁG MÉRTÉKE Forrás: kormányrendelet (az épületfajta számított értékének százalé­kában á­lami dotáció helyett a teljesít­mény, vagyis az elvégzett ügyek alapján kapják a hivatalok a for­rásokat. Az egyik legégetőbb kérdés, az építésfelügyeleti ellenőrzés ügye azonban az idén biztosan nem oldódik meg teljes körűen. Ma az országban 21 építésfel­ügyelő dolgozik, s ez egy darabig még így is marad, mert a feladat­­ellátáshoz szükséges feltételek kialakítása hosszabb időt vesz igénybe. Korábban szakértők la­punknak azzal érveltek: több emberrel nagyobb hatékonyság­gal lenne ellenőrizhető, hogy ki­fogástalan kivitelezési tervek alapján, és csak a minőségi elő­írásoknak megfelelő anyagok fel­használásával készüljenek az épületek. Fegyverneky Sándor szerint egyelőre legfeljebb arra lehet mód - s erre már megtették a szükséges rendeletalkotási elő­készületeket -, hogy a költségve­tésben szereplő, a tavalyi 220-ról 600 millió forintra növelt építés­ügyi célelőirányzatból megyén­ként plusz egy szakemberrel bő­vítik a létszámot. Egyértelműbbé, következete­sebbé vált januártól a vétsége­kért kiszabható szankciók meg­határozása. Korábban a piaci ér­ték alapján rótták ki a büntetést, vagyis azonos súlyú szabályta­lankodás adott esetben többe ke­rült a fővárosban (a magasabb négyzetméterárak miatt), mint például Szabolcs megyében. Mostantól az alapterület és az épület funkciója alapján döntik el­­ egy számítási képlet segítsé­gével - a büntetési tarifa mérté­két, ez nem lehet kevesebb 10 ezer forintnál. S nem érdemes el­bliccelni a fizetést, mert a bírság összegét végső soron az APEH hajtja be az adók módjára. BJA Engedély nélküli építés 50 Engedélytől eltérő építés 40 Engedély nélkül végzett bontás 30 Szabálytalanul végzett építés 20 Helyi védelem alatt álló épületen építés, bontás 70 Világörökségi területen, műemléki védelem alatt álló ingatlanon építés, bontás 80

Next