Világgazdaság, 2007. március (39. évfolyam, 43/9560-62/9579. szám)

2007-03-01 / 43. (9560.) szám

2 I VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD RÖVIDEN Fejlesztési tanácsok: elosztották a pénzt Az Országos Területfejleszté­si Tanács (OTT) a tegnapi ülésén azt javasolta, hogy a regionális fejlesztési taná­csok működésére szánt 420 millió forintot egyenlő arány­ban osszák fel - tehát min­den régió 60 milliót kapjon a megyei területfejlesztési tanácsok pedig a minisztéri­umok képviseletét ellátó ta­gok száma után arányosan jussanak 247 millió forint kormányzati tagdíjhoz. Az OTT azt is ajánlja, a kistérsé­gi fejlesztési tanácsokra szánt 840 milliót azonban ne egyenlő mértékben osszák el a 166 kistérség között, ha­nem a hátrányos helyzetűek másfélszeres, a leghátrányo­sabb helyzetűek pedig két­szeres összeghez jussanak a többiekhez képest.­­ VG GKI: növekvő versenyképesség Főként a forint reálleértékelő­dése húzta fel a magyar gaz­daság versenyképességét, miközben a választások utá­ni szokásos kiábrándultság miatt romlott az üzleti hangu­lat - derült ki a GKI Gazda­ságkutató Zrt.-nek a Micro­soft Magyarország támogatá­sával készített VEX és VX in­dexéből. A vizsgált ötéves in­tervallumban végig hazánk volt a legversenyképesebb a régióban, de a mezőny elég­gé szoros volt mindvégig - mondta Vértes András, a ku­tatóintézet igazgatója. A kö­zelmúltban megjelent, ennek a tendenciának ellentmondó elemzéseket a szakértő nem kívánta kommentálni; mint mondta, csak annyit tehet­nek, hogy a saját szakmai véleményüket hangsúlyoz­zák. I VG Fokozatosan erősödő nagyvállalati bizalom Az Ecostat felmérése szerint javult a top 100-ba tartozó nagyvállalatok gazdasági bi­zalma az utóbbi öt hónap­ban; a szeptemberi mély­pont óta eltelt időszakban a konjunktúramutatóik értéke 7 százalékponttal nőtt. Feb­ruárban a nagyvállalatok fél­éves előrejelzései a nemzet­­gazdaság teljesítményének mérsékelt javulását jelzik, a havi bizalmi index értéke 47 százalék. Az elodázhatatlan reformlépéseket övező bi­zonytalanság beárnyékolja a nagyvállalatok üzleti várako­zásait is, jelentősebb meg­torpanással azonban nem számolnak a cégek. i VG Visszaélések az adócsomagokkal Az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal felhívja az adó­zók figyelmét, hogy illetékte­lenek visszaélnek az APEH által ingyenesen biztosított szja-bevallási egységcsoma­gokkal. Például a postai úton, névre szólóan kiküldött egységcsomagokat a posta­ládákból eltulajdonítják, majd a címzett részére pén­zért személyesen „kézbesí­tik”. Az APEH a bevallási egységcsomagokat kizáró­lag térítésmentesen és pos­tai úton küldi ki. Az adóható­ság személyes kézbesítést nem végez, és arra megbí­zást sem adott.­­ MTI-Eco @ IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap­­portálján http://wap.t-zones.hu Budapest nehéz év elé néz Demszky Gábor: A főváros nem vesz fel hitelt, s lefaragja a működési költségeket MÉRLEG. A Fővárosi Közgyű­lés ma tárgyalja Budapest idei költségvetését, amely 495 milli­árd forint kiadással és ugyanak­kora bevétellel számol - mondta tegnapi tájékoztatóján Demszky Gábor. A főpolgármester elis­merte, hogy nehéz pénzügyi év előtt áll a főváros, amelynek oka részben az ország konvergen­ciaprogramja, hiszen ennek kö­vetkeztében 1,1 milliárddal ke­vesebb központi bevételhez jut. S csaknem hétmilliárd forinttal - bár az eredetileg tervezettnél kisebb mértékben­­ faragják le a működési költségeket, ezért több ágazatban erőteljesen meg kell húzni a nadrágszíjat, s nem jut elég pénz az önkormányzati feladatok végrehajtására sem. A színházak végül a tervezettnél több pénzhez jutnak, plusz 216 millió forintot osztanak ki ne­kik, 84 millió pedig a tartalékba kerül. Új hiteleket nem vesz fel a fő­város, ennek az az elsődleges oka, hogy így megmarad az ön­­kormányzat mozgástere - holott a pénzintézetek jó feltételeket kí­nálnának -, ám 31 milliárdra rúg a 2007-re tervezett fejlesztések korábbi időkből származó hitel­­fedezete. A pénzből szennyvíz­­tisztító telepeket, közművezeté­keket bővítenek és korszerűsíte­nek, költenek a négyes metró építésére és a kettes teljes felújí­tására, illetve oktatási, egészség­­ügyi fejlesztésekre. Az ez évi beruházások döntő részét belső forrásokból finanszí­rozzák. Egyfelől részvényeket és egyéb portfoliókat értékesítenek 33 milliárd forint értékben, vala­mint 14 milliárdnyi ingatlant ad­nak el. A vagyonfelélés mellett a működési eredmény elérésére is törekszik az önkormányzat: az elképzelések szerint az idén a bevételek 12 százalékkal halad­ják meg a kiadásokat - ebből 10,5 százalékot már visszaigazol­tak az ágazatok -, ez 34 milliárd forintot jelent. FOTÓ: VG Egy budapesti polgárra vetítve a főváros 133 ezer forintot költ fejlesztésekre és 149 ezret mű­ködtetésre. A koalíciós tárgyaló­­delegáció egyébként minimális módosítást javasol az eredeti költségvetési tervezethez képest. Kétmilliárd forinttal növelnék a bevételeket - a pénz a gazdasági társaságok osztalék- és hozamki­fizetéséből ered, továbbá a hiva­tali költségek megtakarításából származik. A pluszforrást szociá­lis, kulturális, oktatási intézmé­nyekre költenék. A Világgazdaság információi szerint a fideszes és keresztény­­demokrata városatyák nem sza­vazzák meg a költségvetési ren­deletet. Legfőbb kifogásuk az, hogy rendkívül súlyos megszo­rítási intézkedést tartalmaz, több milliárdot vesznek el az egészségügytől, oktatástól, kul­túrától. ABCs Szociálpolitika 1300 Kommunális feladatok 1200 Oktatás 1000 Közlekedés 1000 Kultúra 682 Bizottsági keretek 413 Környezetvédelem 341 Igazgatás 226 Gyermekvédelem 200 Alapítványi támogatások 152 Sport 127 Egészségügy 87 Lakásügy 48 Összesen (kerekítve) 6900 Működési megtakarítások (millió forint) Forrás: Fővárosi Önkormányzat LEFARAGÁS. Számos területről von el forrásokat kényszerűség­ből az önkormányzat - ismerte el a főpolgármester DRÁGÁBB LESZ A 4-ES METRÓ A főpolgármester közöl­te azt is, hogy jelen állás szerint 23 milliárd forinttal kerül többe a négyes metró beruházása, mint tervezték, de további költségnöveke­dés sem kizárt. Ez Demszky szerint nem kalkulációs hiba, hanem annak a következménye, hogy a mérnökök által ki­számolt árért nem vállalta el a beruházó. A beruházás finanszíro­zásáról egyébként folyama­tosan tárgyalnak a kor­mánnyal és az unióval, s el­képzelhető, hogy a kohézi­ós alapból jut pénz az épít­kezésre. Ötmilliárddal több bevétel A megemelt regisztrációs adó elől menekültek a kereskedők ADÓ. Az év első hónapjában ki­emelkedő, több mint 95 milliár­dos bevételre tett szert a vám- és pénzügyőrség, ez ötmilliárddal meghaladja az egy évvel ezelőtti, januári összeget, a többlet na­gyobbik hányada a várakozáson felül megugró regisztrációs adó­bevételekből származik. Infor­mációink szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy a febru­ár 5-i adómérték-emelés „kivédé­sére” sok márka-, illetve vezér­­képviselet helyeztetett forgalom­ba nagyobb gépjárműkészlete­ket. Ennek a hatását még febru­ár első napjaiban is érzékelték a vámhivatalok. A teljes VPOP-s bevételnek messze a legnagyobb részét a jö­vedéki adók adják. A közel 61 milliárdos összeg fele az üzem­anyagok után befizetettből szár­mazik. A kedvező bevételi adat elsősorban azt jelzi, hogy az eny­he idő miatt jóval kevesebben ál­lították le a gépkocsijukat, mint a korábbi, hidegebb telek idején. Ugyancsak jelentős, mintegy 21 milliárdos bevétel keletkezett a dohánytermékek utáni befizeté­sekből. Ez kissé elmarad ugyan a tavalyitól, de még mindig jóval - hétmilliárddal - több, mint a 2005-ös adat. A számok is jól ér­zékeltetik, hogy az elmúlt évben „történt valami” a dohánypiacon: az év közepétől indultak be az ország legérzékenyebb keleti ha­tárai mentén a következetes el­lenőrzések, amelyek megkeserí­tették a cigarettacsempészek életét. Ahogy alábbhagyott a fe­ketepiaci tevékenység, úgy nőtt a legális termékforgalom, és ez természetesen az adóbevételek megugrásával is együtt járt. Az akciózások azóta is tartanak, így a bevételi adatok is kiegyensú­­lyozottabban alakulnak. BJA­ ­ BEVÉTELEK (regisztrációs adó, millió forint) Időszak Forrás: l/POP 2005. január 3 146 2005. éves 68 279 2006. január 4 858 2006. éves 88 412 2007. január 8 603 2007. éves* 78 400 * Előirányzat. Kóka János: A kartellezés lopás VERSENYJOG. Újabb törvény­­módosítással kívánja a kormány­zat hatékonyabbá tenni a közbe­szerzési kartellekkel szembeni fellépést. Ezt Kóka János gazda­sági miniszter jelentette be teg­nap a Gazdasági Versenyhivatal­ban, miután megújította Nagy Zoltánnal, a GVH elnökével a tár­ca és a versenyhatóság együtt­működési megállapodását. Ezt a célt szolgálná például, hogy a versenyhatóság előzetesen bete­kinthetne a közbeszerzési kiírá­sokba. A tervekben szerepel a közbeszerzési dokumentumok nyilvánosságának megteremtése és az is, hogy a GVH legjobb gya­korlatát kötelező ajánlásként ve­gyék figyelembe a pályázatok ki­írói. A miniszter a Világgazdaság kérdésére hangsúlyozta: a tör­vény szigora mellett érvényesül­nie kell a kormányzati szervek és az önkormányzatok tulajdono­si szemléletének és szigorának is. Ehhez nyújthatnak segítséget a versenyhatósági ajánlások. Kóka János utalt arra: az el­múlt években szerény számítá­sok szerint mintegy 64 milliárd forint kárt okoztak a titkos ver­senysértő megállapodások, ám a veszteség elérheti a 142 milliárd forintot is. Az elemzések a kar­tellek árfelhajtó hatását 10-45 százalékra teszik, Magyarország a sáv felső határán van. Tisztes­séges versennyel százmilliárdo­­kat lehetne megspórolni - mondta, hangsúlyozva: a kartel­lezés nem más, mint lopás. KK Még zajlanak az egyeztetések A tervek szerint egy hónap múlva a nehézgépjárművek számára kiterjesztenék az útdíj fizetést MATRICÁSÍTÁS. Nem készült még el a matricás autópályadíj­rendszer kiterjesztéséről szóló rendelet - jelentette ki Ábrahám Gergely, a Gazdasági és Közleke­dési Minisztérium szóvivője la­punknak egy tegnap megjelent hírre reagálva. A matricásítás áprilisi kibővítésének részletei­ről egyelőre folynak az egyezte­tések - mondta, hozzátéve: az biztos, hogy a szóbeszéd ellenére a személygépkocsiknál nem ter­veznek változást. Az eddig megismert elképze­lések szerint minden 3,5 tonná­nál nagyobb gépjárműnek fizet­nie kell a jelenleg díjmentes autópálya-szakaszok, autóutak többségén. A 12 tonnát meghala­dó kamionok pedig a legfonto­sabb főutak harminchat kijelölt szakaszát szintén csak matricá­val használhatják majd. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületéhez (MKFE) a szaktár­ca még nem küldte meg a jogsza­bálytervezet legújabb változatát - tudtuk meg Karmos Gábor fő­titkárhelyettestől. Az MKFE „na­gyon szerencsétlennek” tartja, hogy a témakörben leginkább érintett szakmai szervezet a mé­diából értesül az újabb (és újabb) koncepciókról. Azért is igényel­nék a szakmai szervezetek az egyeztetést, mert egy komplex, hosszú távú szakmai kérdésről van szó: a tervezett április 1-jei lépés ugyanis az első eleme a 2009-re tervezett használatará­nyos elektronikus útdíjrendszer bevezetésének. A szakember sze­rint a kérdéskört csak összefüg­géseiben lehet kezelni. Az április 1-jétől tervezett mó­dosítások Karmos szerint jelen­tős költségnövekedést okoznak azoknak a közúti közlekedési szolgáltatóknak, akik nem vásá­rolták meg az éves matricát. Ez a fuvarfeladattól - például nemzet­közi, belföldi, gyűjtő-térítő tevé­kenység, lakossági költöztetés - függően kilométerenként 2-6 fo­rint között változhat, ezt pedig be kell építeniük a fuvardíjba. MK A SZÁMLÁN FELTÜNTETIK AZ ÚTDÍJAT Az osztrák szállítmányo­zási és logisztikai kon­szern, a Gebrüder Weiss nem építette be az útdíja­kat az áraiba - mondta el érdeklődésünkre a magyar leányvállalat, a Gebrüder Weiss Kft. ügyvezetője, Alfred Gastgebet. Az állam által kirótt adót úgy érvényesítik az ügyfe­leknél, hogy azt a számlái­kon külön tételként tünte­tik fel. Amennyiben Ma­gyarországon is bevezetik a tervezett útdíjat, a kon­szern gyakorlatát követik majd. 2007. március 1., csütörtök

Next