Világgazdaság, 2008. április (40. évfolyam, 64/9826-85/9847. szám)

2008-04-01 / 64. (9826.) szám

2 I VILÁGGAZDASÁG KOALÍCIÓS VÁLSÁG RÖVIDEN Százezernél kevesebb a jelentkező Az idén 96 302-en jelentkez­tek felsőoktatási intézmény­be, ezzel folytatódott a 2004 óta tartó csökkenés, ám en­nek üteme mérséklődött - jelentette be tegnap Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Hiszen míg 2006- 07-ben 21, addig 2007- 08-ban mintegy 12 ezerrel csökkent az egyete­mekre, főiskolákra jelentke­zők száma. A szaktárca ve­zetője szerint az ez évi jelent­kezési szám jóval magasabb annál, mint amennyiről töb­ben - például ellenzéki politi­kusok - beszéltek. i VG Nem lesz elbocsátás a közszférában Nem tervez újabb elbocsá­tást a kormány a közszférá­ban. A háromezer fős lét­számcsökkentés a tavaly megkezdett leépítések ez évre áthúzódó hatása - áll a Kormányszóvivői Iroda Világgazdasághoz eljuttatott közleményében. Mint ismert, a kabinet 2006-ban indította el a közigazgatás reformját, s végrehajtotta azokat a lépéseket, amelyek szükségesek egy olcsóbb, magasabb színvonalú köz­­igazgatás megteremtésé­hez. A közszférában hozzá­­vetőleg 730 ezer ember j­­­gozik, ez a 2003-as évhez vilzonyítva 90­ ezer, a 20,aiavi év végén foglalkoztatottak számához képest pedig 50 ezer fős csökkenést jelent.­­ VG Sokallják a 60 milliós végkielégítést Sokallja a végkielégítés 60 millió forint körüli összegét a Főpolgármesteri Hivatal, ezért nem támogatja, hogy Antal Attila közös meg­egyezéssel távozzon a BKV vezérigazgatói posztjáról - értesült a távirati iroda. A prémiummal együtt 3,7 mil­lió forint a vezérigazgató ha­vi jövedelme, s - mivel 2006 decemberétől áll a BKV élén - minimálisan 14 havi bért és száznapi fel­mondási időt kellene fizetni neki. Megoldási lehetőség lehet ez ügyben, ha Antal Attila egyoldalúan felmondja a munkaviszonyát, de az is, ha továbbra is ellátja felada­tait.­­ Klubrádió Meghosszabbított határidő Április 10. a 2008. decem­ber 31-én lejáró hatályú vámfelfüggesztések meg­hosszabbítása iránti kérel­mek elektronikus formában történő benyújtásának az új határideje. Azok, akik postai úton küldik be a szükséges dokumentumo­kat, új időpontig, április 15- ig kell gondoskodniuk erről - tudatta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium lapunkhoz eljuttatott közleménye,­­ VG A SZOCIALISTÁK VÁLLALNÁK akár a kisebbségi kormányzást is Egyben van-e még a koalíció? TÜSKE ERIKA A Medgyessy Péter kormányfő menesztése óta eltelt időszak legmélyebb koalíciós válságát éli a kormánytöbbség: a miniszter­­elnök leváltotta Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, válasz­ként az SZDSZ április 30-i ha­tállyal visszahívta minisztereit és államtitkárait a kormányból. Utóbbit, a liberális ,­jtkció java­solta a párt döntéshozó fórumai­nak. Ha­­i lapzártáilrt,során ülése­ző ügyvivői testület is rábólint, az SZDSZ-es miniszterek ma írásban is lemondanak. A szocia­listák „egykedvűen” veszik tudo­másul e lépéseket, szerintük az SZDSZ úgy sem lép ki a koalíció­ból, ha mégis, akkor Gyurcsány Ferenc vezetésével kisebbségi kormányt alakítanak. Lapunknak több MSZP-s azt mondta: most nem lehet alku tár­gya a miniszterelnök személye, a szombati pártértekezlet bebizo­nyította, a kormányfő a tagság­ban még mindig népszerű, egy tisztújító kongresszus nem cse­rélné le. Többen hozzátették: nem ismétlődhet meg a Med­­gyessy-forgatókönyv, amikor a Csillag István leváltásán megsér­tődött SZDSZ „lecserélte” a kor­mányfőt. Akkor nyitott kapukat döngettek a socia­listáknál. Ma az MSZP-ben stabil a kormányfő posztja - nem így lett volna há­rom hete, s ki tudja, így lesz-e egy hónap múlva. Több szocialista politikus szerint Gyurcsány ki­sebbségben is vállalná a kor­mány vezetését. Igaz, volt aki fel­vetette lapunknak, nem tudni, a jövő évi adótörvények elfogadása­kor is Gyurcsány lenne-e a ki­sebbségi kormány vezetője. A szocialisták többsége sze­rint nem jut el idáig a történet, a liberálisok engednek, nincs hová kilépniük. Ennek ellenkezőjét nyilatkozzék az SZDSZ-esek, akit elismertek, a Fodor-vonal vala­melyest puhább, mint a szemmel láthatóan „bekeményítő” Kóka­­csapat. Bár többek szerint ez utóbbiban sincs teljes egység. Tegnap a liberális minniszterek visszahívását együtt jelenntette be a két politikus, s Kóka János pártelnök a parlamentben azt mondta napirend előtt: Gyur­csány kihátrált saját reformjai mögül, elfogyott belőle az erő, egyeztetés nélkül, egyoldalúan rúgta fel a koalíciót. „Gyurcsány Ferenc a Gyurcsány-kormány programjára mondott nemet, fel­mondta együttműködésünk alap­jait”. Az egykori gazdasági mi­niszter szerint bársonyos refor­mok nincsenek, ezekről a bár­sonyszékekről viszont hajlandók lemondani. (Kóka egyébként ma meghirdeti a liberálisok adóre­form-javaslatát.) Az SZDSZ-nek legitimációs válsága közepén kell megküzdenie a patthelyzet­tel, hiszen a tisztújítás időben már nem „éri be” a koalíció sor­sáról való döntést. A miniszterelnök tegnap a szo­cialista frakció- és a plenáris ülé­sen is elismételtel bársonyossá kell tenni a reformpolitikát, meg kell tartani a célokat, de új meg­oldásokat kell keresni. Szerinte a koalíciónak a következő két évre kell programot alkotnia, a pénz­tártörvényt pedig úgy kell átala­kítani, hogy azt a biztosítottak jobban magukénak érezzék. Szerdára kérte a koccnpciókat. Egy későbbi nyilatkozatában elis­merte, „nagyon mély koalíciós vi­ta van”, de szerinte nem a refor­mokról, hanem azok tempójáról. A koalíciós konfliktus lényegét abban látja, hogy az SZDSZ újabb drasztikus megszorítást szorgal­maz, amire szerinte sem szük­ség, sem esély nincs. A szocialisták igyekeznek „kompromisszumos” javaslatot készíteni a pénztártörvény mó­dosítására, mivel azonban to­vábbra sem akarnak magántőkét beengedni a regionális pénztá­rakba, ennek liberális támogatá­sára kevés az esély. Az utóbbiak szerint, ha a szocialisták „nem akarnak csinálni semmit a követ­kező kat évben”, nem tudni, mi­ről lehetne tárgyalni. Megegyezik a koalíció: Horváth Ágnes egészségügyi minisztert menesztik, módosul a pénztártörvény. A­z SZDSZ miniszterelnök­cserét kér a koalícióban maradásért cserébe­ Ha ezt a szocialisták elutasítják, az SZDSZ kilép Az SZDSZ kilép, kisebb­ségi kormányzás lesz, ha ehhez egyes szabad demokraták partnerként viszonyulnak, az SZDSZ kettészakad. Gyurcsány Ferenc belátja, hogy maradása előre hozott választást jelentene a koalíciónak, ezért önként távozik. Változatok a helyzet megoldására KIMENETEL. Lapunknak név nélkül nyilatkozva mind a két koalíciós párt képviselői arról beszéltek, szinte bármi lehetséges. Ám kiderült, igazán komolyan e négy kimenetel lehet a válságból. Mára azonban már sokat tisztulhat a kép - mind a szocialisták, mind a szabad demokraták formális és informálisan folyamatosan „válságtanácskoznak” A MÁSODIK ÉS A HARMADIK SZOCIALISTA-SZABAD DEMOKRATA KORMÁNY EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTEREI Megszüntette a „mikolai” és megalkotta a „cseháki” kórháztörvényt, a tárcához vonta a szociális ügyeket Hozzáfogott a népbetegségek megelőzését célzó programok és a gyógyszertörvények kidol­gozásához 2004. október- 2006. június Kidolgozta az ágazat átalakítá­sának 21 pontját, az ellátási csomagokat, megkezdte a biz­tosítási jogviszony ellenőrzését Csökkentek az ágyszámok, meg­valósította a gyógyszertári libera­lizációt, gyengítette a kamará­kat, felállt a biztosításfelügyelet 2007. április-2008. április Menedzselte a vizit- és napidí­jat, előkészítette a tb-reformot, javult a kórházi menü, startott vett a kórházi széfek programja CSEHÁK JUDIT általános orvos (MSZP) 2002. május-2003. szeptember KÖKÉNY MIHÁLY kardiológus (MSZP) 2003. szeptember-2004. október RÁCZ JENŐ traumatológus, egészségügyi menedzser (MSZP) MOLNÁR LAJOS fül-orr-gégész, szakközgazdász (SZDSZ) 2006. június-2007. április HORVÁTH ÁGNES általános orvos, szakközgazdász (SZDSZ) 2008. április 1., kedd Kormányprogram véráldozatokkal A reformfolyamat felgyorsítása, a véleményalkotás kizárása visszaütött NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET Az első Gyurcsány-kormány száz lépés programjának része­ként elfogadta az MSZP által irányított szaktárca egészség­­ügyi reformjának 21 lépés prog­ramját, ennek alapvető célja a biztosítási elvű társadalombiz­tosítás megteremtése és a gyó­gyítási intézményrendszer la­kossági szükségleteknek meg­felelő átalakítása. Ám Gyur­csány Ferenc második kor­mányalakításakor, 2006. júni­usban az egészségügy az SZDSZ irányítása alá került, s a szabad demokrata Molnár Lajos miniszter - kizárva a szakmai egyeztetéseket - felgyorsította a reformfolyamatot. Az új kormányprogramban le­szögezték: négy év alatt átfogóan megújítják az egészségügyet, tisztázzák a magán- és a közfele­lősséget, folytatják a biztosítotti jogviszonyok tisztázását. Tavaly létrejött az egységes adó- és járulék-nyilvántartás, s vala­mennyi egészségügyi szolgáltató - a táj szám alapján - köteles el­lenőrizni, hogy az ellátott bete­geknek van-e biztosítási jogviszo­nyuk. A jogszabály hatására a kö­zel kilencszázezer „potyautas­ból” mára alig kétszázezer ember jogviszonya tisztázatlan. A bizto­sítási rendszer korszerűsítését szolgálja az EU-konform egész­ségbiztosítási kártya elkészítése. Molnár Lajos, a jelenlegi kor­mány első egészségügyi minisz­tere, jobbján az utód Horváth Ág­nes akkori államtitkárral, öt re­formtörvényt fogadtatott el. Ezek egyike megregulázta a gyógy­szerpiacot, hatására tavaly 15 milliárdot takarítottak meg a tb-kiépítése_________________________ I. Megvalósul____________________ Patikaliberalizáció_______________ Gyógyszerkassza-megtakarítás A kórházi ágyszám csökkentése, kórházbezárások________________ Biztosítási jogviszony ellenőrzése Biztosítási csomagok meghatározása Várólisták szabályozása__________ Egészségbiztosítási Felügyelet Vizit- és napidíjfizetés____________ Az EU-munkaidő-direktíva átvétele kasszában, ám a gyógyszeripar és -kereskedelem számára súlyos érvágást okoztak. Az aktív kórhá­zi ágyszám 16 ezerrel csökkent, kialakították a súlyponti kórházi rendszert. Bevezették a napi- és a vizitdíjat. Ez utóbbiak révén ötö­dével csökkent az orvos-beteg ta­lálkozás, ám az önrészfizetést el­söpörte a márciusi referendum. Törvénymódosítással megnyir­bálták a szakmai kamarák jogait. Az Egészségbiztosítási Felügye­letről szóló törvénnyel előkészí­tették a biztosítás reformját, erről második nekifutásra, februárban döntött a parlament, ám a magán­tőke-bevonás miatt mára koalíci­ós vita robbant ki.­ ­ AMI MEGVALÓSULT, S AMI NEM A KORMÁNYPROGRAMBÓL Forrás: VG-gyűjtés II. Nem valósult meg Rehabilitációs kórházak bővítése A kórházak gazdasági társasággá alakítása A szakrendelők működésének jogi szabályozása__________________ A magántőke általános bevonása a fejlesztésekbe___________________ Átfogó humánerőforrás-stratégia A dolgozók mobilitásának programja Az onkológiai központok teljes

Next