Világgazdaság, 2009. május (41. évfolyam, 84/10096-103/10115. szám)

2009-05-04 / 84. (10096.) szám

2­I VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG ONLINE Kevesebb osztalék a tőzsdecégeknél A hazai tőzsdei vállalatok a korábbi években megszo­kottnál kevesebb osztalékot fizetnek részvényeseiknek a tavalyi nyereség után. Elma­rad az osztalék a Molnál, az OTP-nél és az FHB-nál is. www.vg.hu/osztalek RÖVIDEN Politikai vita a Bajnai-csomagról Orbán Viktor szerint Ma­gyarországon nem a gazda­sági válság, hanem a hatal­mukat átmenteni akaró szo­cialisták politikai válságának kezelése folyik. Erről szom­baton a párt EP-kampány­­nyitóján beszélt a Fidesz el­nöke. Mint mondta: a Gyur­­csány-Bajnai-korszak árát fizeti az ország az újabb MSZP-csomaggal, amelytől a helyzet nem jobb, hanem rosszabb lesz. Gurmai Zita, az MSZP európai parlamen­ti képviselőjelöltje szerint Orbán avítt és megosztó be­szédéből az derült ki, a leg­nagyobb ellenzéki párt a konfliktusexport programjá­val indul az európai parla­menti választásokon. I VG Négypárti határozat az építőipari válságról A parlament ma szavaz ar­ról a négypárti határozati ja­vaslatról, amely az építőipart sújtó recesszió kezeléséhez szükséges intézkedésekre tesz javaslatokat - a doku­mentum az ágazat nehézsé­gét a megrendelések vissza­esésében, a finanszírozás beszűkülésében, a lánctar­tozás kiterjedtségében, vala­mint a feketemunkában lát­ja.­­ MTI-Eco @ IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap­­portálján http://wap.t-zones.hu 11 HIRDETÉS________________________________________________ LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG MÉLTÁNYOSSÁGI BÍRÓSÁG VÁLLALATI BÍRÓSÁG 10587 sz. a 2008-as évben AZ ALÁBBI ÜGYBEN: A NEVEK A LLOYD - NÁL AZ 1992-ES ÉS KORÁBBI SZÁMADÁSI ÉVEKRE VONATKOZÓAN, BEMUTATVA A JELEN TERVEZET CÉLJAIRA AZ EQUITAS LIMITED ÁLTAL valamint A SPEYFORD LIMITED ÜGYÉBEN valamint a 2000. ÉVI PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL ÉS PIACOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY VII. RÉSZE ÜGYÉBEN KÖZHÍRRÉ TÉTETIK, HOGY 2008. november 26-án az Equitas Limited (a továbbiakban csak „EL") és a Speyford Limited (a továbbiakban csak „Speyford") társaság egy beadványt nyújt be az Angliai és Walesi Legfelsőbb Bírósághoz (a továbbiakban csak "Beadvány") a Pénzügyi szolgáltatásokról és piacokról szóló 2000. évi törvény VII. Fejezete értelmében eljárás indítására egy határozat elérésére: (1) a PSZPT 111 § értelmében egy tervezet szankcionálására (a továbbiakban csak "Tervezet") a Lloyd's-nál a Nevek által végrehajtott és/vagy elvégzett teljes nem-életbiztosítás üzlet a Speyford Limited társaságra történő átruházásával kapcsolatban, amelyek eredetileg az 1992-es és a korábbi évek számadásaihoz tartoztak (legyenek azok még nyitott vagy már lezárt évek), kivéve minden olyan lemondott vagy újonnan áthelyezett üzletet egy biztosítási díj áthelyezés értelmében az 1993-as (vagy későbbi) számadási évbe (a továbbiakban csak "Üzletáthelyezés), és (2) a PSZPT 111 § értelmében további intézkedések elrendelése a Tervezet megvalósítására. Egy másolat a független szakértő, Allan Kaufman úr által a Navigant Consulting (Europe) Limited társaságtól elkészített jelentésről, a PSZPT 109 § értelmében, valamint egy nyilatkozatról, amely meghatározza a Tervezet feltételeit (a továbbiakban csak „Tervezet összefoglalás"), valamint a Jelentés összefoglalása kerül rendelkezésre bocsátásra díjmentesen minden olyan személy számára, aki a jelen másolatokat kérelmezi, kapcsolatba lépve a Pricewaterhouse Coopers LLP társasággal telefononon a +44 (0) 20 7213 5125 telefonszámon (londoni idő szerint 9.30 és 17.30 között), vagy írásban a Plumtree Court, London, EC4A 4HT címen, Deirdre Won-nak címezve a nyilvánosságra hozás napjától számítva, egészen addig a napig, amíg a Beadvány megtárgyalásra nem kerül a Bíróság előtt. A Jelentés másolata, a Tervezet összefoglalás és a Jelentés összefoglalása szintén rendelkezésre fog állni az Equitas és Lloyd's weboldalain: www.equitas.co.uk illetve www.Lloyds.com. Az átruházás magyarázatára irányuló prezentációkra Londonban, New Yorkban, Chicagóban és Los Angelesben kerül sor, és prezentációk időpontjaival és helyszíneivel kapcsolatos információt megtalálja az Equitas honlapján: www.equitas.co.uk. Minden követelést az Üzletáthelyezéssel kapcsolatban, amellyel jelenleg a Resolute Management Services Limited (a továbbiakban csak "RMSL") társaság foglalkozik, a javasolt átruházást követően továbbra is az RMSL fogja kezelni. A jövőbeli követelésekkel, amelyek a biztosítási vagy viszontbiztosítási kötvényekből erednek, és bele vannak foglalva az Üzletáthelyezésbe, hasonlóképpen szintén az RMSL fog foglalkozni. A javasolt áthelyezés bebiztosítja a Speyford Limited társaság által vagy szemben a jelenleg folyamatban lévő bármilyen bírósági eljárás folytonosságát a Nevek által vagy szemben, amelyek az Üzletáthelyezéssel kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre vonatkoznak. A Beadványt a Méltányossági Bíróság bírója tárgyalja majd meg a Királyi Bíróság előtt a következő címen: The Strand, London, WC2A 2LL 2009. június 24-én, és minden olyan személy, aki azt állítja, hogy őt a tervezet hátrányosan érinti, megjelenhet a tárgyaláson, és kifejtheti véleményét a tárgyaláson személyesen vagy jogtanácsos által. Bármilyen olyan személynek, aki meg kíván jelenni, és minden az Üzletáthelyezéssel kapcsolatos biztosítási vagy viszontbiztosítási kötvény tulajdonosnak, aki ellenzi a tervezetet, de nem kíván részt venni a tárgyaláson, egy írásos értesítést kell küldenie minél hamarabb, ha lehet 2009. június 9-e előtt az ilyen szándékával vagy ellenvetéssel kapcsolatban, meghatározva az ellenvetések alapjául szolgáló okokat, elküldve azt az alul meghatározott Ügyvédek címére. Dátum: 2009. április 24. Clifford Chance Limited Liability Partnership, 10 Upper Bank Street, London El4 5JJ. Ügyvédek a kérvényezők számára Referencia: CMS/70-40268022/NS Tovább csökkenő export A külkereskedelem recesszióból történő kilábalása is várat még magára TREND. Még mindig nagy ütem­ben zsugorodik a külkereskede­lem mindkét irányban, de ezúttal az export visszaesése lényegesen kisebb volt, így a szaldó javult. Ezzel együtt is súlyos recesszió jelei mutatkoznak, amelyből a legjobb esetben is csak az év vé­ge felé kezdhet kilábalni a gazda­ság. A kivitel volumene 25,4, a behozatalé 28,4 százalékkal esett vissza februárban az előző évi szinthez képest - tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző hónapban viszont az export csökkent 28 százalék felett, az import pedig 27,3-del lett kisebb. A kivitel relatíve jobb februári teljesítményének köszönhetően az előzetesen közöltnél is na­gyobb, 310,7 millió eurós többlet halmozódott fel a hónap során. Utóbbi messze a legnagyobb szufficit a KSH rendelkezésre ál­ló adatsorában, ezzel az első két hónap összesített egyenlege is 116,6 millió eurós többletbe for­dult, míg januárban negatív volt a szaldó. A nagy javulás mögött azonban az állhat, hogy a külső kereslet mellett a hazai piacon is jelentős mértékű szűkülés zajlott le, ez főként a nagyrészt import­ból származó tartós fogyasztási cikkeket (autókat és műszaki ter­mékeket) érintette. A gépek és szállítóeszközök árucsoportban volt az első két hónapban a legnagyobb a forga­lomkiesés: az exportban 34, az importban 33 százalék. Ezen be­lül az autóeladások zuhanása volt a meghatározó mind a kül-, mind a belpiacon. Érdekesség, hogy az ugyanide sorolt mobilte­lefon-export európai uniós irány­ban még bővült is, de a közössé­gen kívüli eladások mégis csök­kenésbe hozták a termékkör adatát. A feldolgozott termékek­nél átlag alatti, 19 és 21 százalé­kos volt a kivitel és a behozatal szűkülése. Az energiahordozók­ból viszont - főként a januári gázkrízis hatására - 78 száza­lékkal kevesebb érkezett. Helyre­állt a rend az élelmiszerek terén, ismét a kedvező tavalyi termés­eredmények nyomán keletkezett többlet miatt 6 százalékkal növe­kedett az export, miközben az import kilenccel csökkent. Az első két hónapban a ma­gyar külkereskedelmi szerkezet­ben meghatározó súlyú Európai Unióval szemben mind az export, mind az import az átlagosnál ki­sebb (23, illetve 27 százalékos) visszaesést mutatott. Ezen belül is a kisebb gazdasági zsugorodást elszenvedő új tagországok irányá­ban volt mérsékeltebb a csökke­nés üteme. A kilátások azonban továbbra sem biztatók, még min­dig hónapról hónapra rosszabb prognózisok látnak napvilágot a magyar külkereskedelemről, ez a GDP-visszaesés nagyságában is tükröződik. BD | AZ EXPORT MÁSUTT A külkereskedelmi volumen alakulása (éves változás, százalék) 30 ■— import -30 ~ eXPort 2006. jan.-2009. febr. VG-GRAFKA Forrás: KSH A JOVO. A kilátások to­vábbra sem biz­tatók, még min­dig hónapról hó­napra borúlátóbb prognózisok lát­nak napvilágot FOTÓ: BLOOMBERG Forrás: Reuters, nemzeti statisztikai hivatalok (2009. februárban, változás 2008. februárhoz képest, százalék) Franciaország -20,9 Csehország -22,2 Németország -23,1 Svédország -24,0 Ausztria* -25,2 Olaszország -25,3 Magyarország -25,4 Románia** -26,0 Bulgária** -27,4 Lengyelország -28,2 Szlovákia -31,0 Finnország -36,0 * Január. ** Január-február. ELLENTMONDÁÁSOS A HELYZET A jelentős havi többlet kedvező egyensúlyi szem­pontból, azonban i­ mind a ki­vitel, mind a behozatal hatal­mas zuhanást mutat - fejtet­te ki Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. A márciusi számoktól is még hasonlót lehet várni, így az első negyedév bőven két számjegyű zsugorodást mutathat. Ugyanakkor a nyugat-eu­rópai és amerikai üzleti inde­xek már azt sugallják, stabili­zálódás következhet. A kér­dés az: ezen az alacsony szinten ragadnak-e be a mu­tatók, vagy már elkezdődik egy lassú felívelés a második fél év­ben. Utóbbi esetben a magyar export s az ipar is a mostani­nál kedvezőbb helyzetbe kerülne év végére. BELFÖLD ­ Segítségnyújtás a külpiacokon Már több mint ezer céget bevontak az exportösztönző programba FELKÉSZÍTÉS: Nem a válság miatt indult el, de annak folyomá­nyaként dinamizálódott a hazai kis- és középvállalati kör export­felkészítő programja. Az ITD Hun­gary Zrt. tavaly kezdte el az ágaza­ti alapon működő ügyfélmenedzs­­ment-programot, s nem egészen egy év alatt már több mint ezer olyan hazai kkv-val felvette a kap­csolatot, amely jó eséllyel és cégre szabott segítséggel növelheti ex­portját, illetve léphet ki (új) külpi­acokba. Összesen mintegy há­romezer olyan vállalatot tervez­nek bevonni az év végéig ebbe a programba, amelynek jelenlegi éves kivitele mintegy harmincmil­lió forint (százezer euró). A hazai kkv-szektor exportte­vékenységének fokozását a vál­ság idején az eddigieknél is fon­tosabb feladatnak tartja egyéb­ként az új kormányfő, Bajnai Gor­don még miniszter korában la­punknak adott interjújában hangsúlyozottan beszélt erről (VG, 2008. október 2.). S ezt elen­gedhetetlennek tartja a szakma is, amely új eszközök - például kereskedőházszerű formációk - indítását is el szeretné érni (VG, 2009. március 19.). Ebben egyelő­re nincs egyetértés a kormány­zattal, abban azonban igen, hogy állami segítséggel és támogatás­sal fokozni kell a hazai tulajdonú kkv-k szerepét a kivitelben. A számok ugyanis elkeserí­­tők: az exportorientált, export­függő Magyarországon - az ITD Hungary adatai szerint - a teljes kivitel negyven százalékát tíz cég adja, az ezer legnagyobb vál­lalat bonyolítja az összes export kilencvenöt százalékát, miköz­ben mintegy hatezer cég folytat valamilyen exporttevékenységet. Potenciál tehát lenne, beleért­ve az exportképes árualapot is. Ugyanakkor e társaságok jó ré­szének sem tapasztalata, sem in­formációja, sem pedig szakem­beri háttere nincs vagy nem megfelelő a sikeres külpiacra lé­péshez. Ebben kíván segíteni az ITDH által bonyolított ágazati ügyfélmenedzsment-program. Ennek keretében személyesen veszik fel az ITDH szakemberei a kapcsolatot az adott hazai kis­vagy középvállalattal, s egy ága­zati menedzser segítségével, helyszíni felmérések, látogatá­sok, tárgyalások, konzultációk eredményeként közös exportfej­lesztési tervet dolgoznak ki a céggel. Ennek megvalósításához az ITDH - a tanácsadáson túl - kínálja hagyományos segítségét, úgy is, mint külföldi üzletember­­találkozókon való részvételt, ága­zati szakvásárokon való megjele­nést, üzleti delegációk szervezé­sét. Emellett cégre szabott eszkö­zöket is bevetnek, többek között szűrt partnerkeresést a kijelölt célpiacon, egyedi prezentációk és árubemutatók szervezését, exportinkubációs tanácsadást és információs pontokon való meg­jelenést a külpiacon. Vannak már sikertörténetek is - tudtuk meg az ITDH-nál. Pél­daként mondtak egy kötött áru­val foglalkozó, közepes méretű vállalkozást, amely a legnagyobb spanyol áruházlánc beszállítójá­vá vált. Vagy egy 3D-megoldá­­sokat kínáló IT-céget, amelynek első lépésként egy kiállításon va­ló megjelenését menedzselték, illetve a helyszínen rendezett üz­letember-találkozón való részvé­telét - ma már külföldi irodanyi­táson dolgozik. M­Zs Itt NÉHÁNY JELLEMZŐ ADAT ■ Vállalkozások száma: durván 800 ezer ■ A teljes export 40 százalékát tíz cég adja ■ A teljes kivitel 95 százalékát ezer cég adja ■ Az egymilliárd forintnál nagyobb exportot bonyolító vállalkozások száma: 230-240 ■ Az exporttevékenységet végző cégek száma: durván 6000 ■ 10 millió forintnál kisebb árbevétel kivitelből (az exportálók között): 2100-2200 EXPORT ÉS VÁLLALATMÉRET ■ A mikrovállalkozások háromnegyede megyehatáron belül, első­sorban a lakosság számára értékesít, csak 1,9 százalékuk exportál ■ A 10-49 fő közöttiek 57 százaléka megyén belül és saját települé­sen, jellemzően belföldi vállalkozásnak értékesít, 10 százalékuk exportál ■ Az ötven fő feletti vállalkozások piacai már nagyobb térben helyez­kednek el, 23,5 százalékuk értékesít külföldre Forrás: a GKM reprezentatív kérdőíves felmérése, 2007 2009. május 4., hétfő Kkv-k európai hete: nálunk csaknem ötven rendezvény lesz MUNKATÁRSUNKTÓL _ Európai kis- és középvállalkozá­sok hete 2009 címmel indít össz­európai rendezvénysorozatot az Európai Bizottság. Ennek kereté­ben május 6-14. között több mint kétszáz, kkv-val kapcsola­tos és ennek a vállalati körnek szóló programot rendeznek szerte az unió tagországaiban. Magyarország is aktívan be­kapcsolódik a programsorozat­ba: 32 helyszínen közel ötven konferenciát, szakmai találko­zót, konzultációt, tréninget tarta­nak különböző városokban, régi­ókban. A szervezők között meg­találhatók regionális kereskedel­mi és iparkamarák, szakmai ér­dek-képviseleti és gazdálkodó szervezetek egyaránt. A rendezvénysorozat célja részint a tájékoztatás arról, hogy az Európai Unió és a nemzeti hatóságok milyen se­gítséget kínálnak a kisvállalko­zásoknak. További cél a támo­gatás, a partneri kapcsolat ki­alakítása, szem előtt tartva, hogy a versenyképesebb kis- és középvállalkozások Európát is erősebbé tehetik, illetve, hogy az unió kész tanácsokkal, valamint támogatással szolgál­ni e vállalkozások számára. Inspirálni is szeretnék e cég­kört, mégpedig ösztönözni őket a látókörük kiszélesítésére, vállalkozásaik továbbfejleszté­sére, illetve kiterjesztésére. S nagyon lényeges, hogy a­zérl értesülhetnek a konkrét vá­l­­ságenyhítő eszközökről, lehetőségekről. A rendezvénysorozattal a szervezők azt is el szeretnék érni, hogy a kkv-k megosszák egymással a vállalkozással kapcsolatos tapasztalatokat, ötleteket (hasznos link: http://ec.europa. eu/enter­­prise/policies/entrepreneur­­ship/smeweek/events/mag­­yarorszag/20090508_hu.htm). VG l

Next