Világgazdaság, 2011. február (43. évfolyam, 22/10537-41/10556. szám)
2011-02-01 / 22. (10537.) szám
21 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Pert vesztett a GVH első embere Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal vezetője első fokon elvesztette a Transparency International Magyarország ellen indított perét - tudatta a szervezet hétfőn. Juhász szerint a nemzetközi szervezet tavaly nyári nyílt levelében valótlanul állította, hogy bennfentes tőzsdei kereskedésért korábban 300 ezer forint bírságot kapott volna a pénzügyi felügyelettől, Í VG A BKIK tanácsokat ad a fővárosnak Véleményezési és tanácskozási joggal állandó részvételt biztosít a budapesti vezetés a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) részére a főpolgármesteri kabinet üléseire, valamint a közgyűlésbe és annak bizottságaiba - áll abban a megállapodásban, amelyet tegnap írt alá Tarlós István főpolgármester és Szatmáry Kristóf, a BKIK elnöke. I VG Érdemi egyeztetést vár a Liga Érdemi egyeztetést folytatna a kormánnyal a munkavállalókat negatívan érintő intézkedésekről és a várható megszorításokról a Liga Szakszervezet - mondta Gaskó István elnök Szegeden. A kormány egyre több, a munkavállalók számára hátrányos intézkedést hoz, s jelentősen korlátozta a sztrájkjogot - mondta a vezető. MTI-Eco Megint csökken az üzemanyagok ára Csökkenti bruttó 4 forinttal a 95-ös benzin és 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mal Nyrt. A mérsékléssel a benzin átlagára 359-360, a gázolajé pedig 357 forintra csökken. A Mol egy hete a benzin árát bruttó 3 forinttal csökkentette, míg a gázolajé nem változott. MTI-Eco Megkísérlik a stabilizálást Enyhe állami szabályozást a szereplők is szükségesnek tartanak az élelmiszer-termékpályán BRAUNMÜLLER LAJOS_______ Júniusra, azaz a magyar elnökség végére európai uniós politikai megállapodást vár Magyarország a tejtermelők alkupozícióinak kiegyensúlyozását célzó kezdeményezéssel kapcsolatban - mondta el a Világgazdaságnak Hajdú Márton, a soros elnökség egyik szóvivője. A javaslat szerint a tejtermelőknek lehetővé tennék, hogy közösen alkudjanak a nagyobb feldolgozókkal a felvásárlási árak megállapításánál. Ez ma kartelltevékenységnek minősül. A jelenleg tapasztalt élelmiszer-piaci áringadozásnak részben az élelmiszerlánc szereplői közti egyensúlytalanság az oka, ezért a magyar elnökség célja, hogy az uniós agrártanács áprilisi és júniusi ülésén az EU szakminiszterei közösen vitassák meg a kérdést - tette hozzá Hajdú. Az elmúlt napokban több termelői szervezet is jelezte, hogy a megnövekedett takarmányárak miatt áremelést tartanak szükségesnek. Legutóbb a Baromfi Termék Tanács és a Tej Termék Tanács jelezte, hogy ha nem tudnak a megnövekedett költségeik pótlására magasabb felvásárlási árakat kiharcolni, számos termelő csődbe mehet, és Magyarország importra szorulhat baromfihúsból. Részben a világ kulcsfontosságú termőterületein tapasztalt mostoha időjárás, részben a spekulációk hatására ugyanis olyan mértékben megemelkedtek a takarmányárak, hogy elkerülhetetlennek tűnik az áremelés. Az élelmiszerlánc szereplői azonban egyöntetűen állítják: nincs mozgásterük számottevő áremelésre, ugyanakkor valamilyen szintű állami szabályozást szükségesnek tartanának. Az üzleti élet tisztaságát lehet és kell is szabályozni, ám mindez nem befolyásolja a végső fogyasztói árakat - nyilatkozta lapunknak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátette: durva szabályozás az élelmiszerlánc kiegyensúlyozottságát illetően nem várható az Európai Unióban, hiszen az EU alapvetően versenyt szeretne látni. A piaci folyamatok, az alapanyagárak emelkedése kapcsán bizonyos áremelés eddig sem volt megúszható - fejtette ki Vámos. A kereskedelemben hagyományosan nehéz januári hónap az idén különösen rosszul alakul. A hagyományos költségeken (például a fűtésen) túl a devizahitelek alakulása és a magas üzemanyagárak is megtakarításra ösztönzik a vásárlókat. Éppen ezért rendkívül rossz kommunikációt jelent az, amikor a termelők áremelésért kiáltanak, hiszen ezzel elriasztják a vevőket - fogalmazott Vámos György. Az alapanyagárak növekedése előbb vagy utóbb mindenképp végigvonul az egész termékpályán, és a biológiai ciklustól függően előbb a tojásnál, majd a baromfi-, legkésőbb pedig a sertéshúsáraknál emelésként jelentkezik - szögezte le lapunknak Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke. Mindez valós keresletcsökkenést eredményezhet, ebben az esetben pedig a piaci szereplőknek el kell fogadniuk, hogy ha más piacokat nem találnak, úgy arányosan csökkenteniük kell a termelésüket. Ilyen esetben kiutat például az export jelenthet. A piaci hatások azonnali és kifejezett hatása idehaza különösen komoly problémákkal jár a termékpálya szereplői számára. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon nem alakultak ki azok a tartós, bizalmi jellegű üzleti kapcsolatok, amelyek más országokban már régóta léteznek - állítja Éder. Az elmúlt évtizedekben az élelmiszerláncot érintő problémákkal a szereplők minden esetben az államhoz fordultak, és azokat mindig az állam oldotta meg valamilyen formában, jóllehet a megoldásokat részben a partnereknek maguknak kellett volna kidolgozniuk. Ha létrejönnének a termékpálya szereplői között olyan hosszú távú partneri szerződések, amelyek nem az árakat, de legalább az árképzés mechanizmusának elveit és a konfliktusrendezés módját rögzítenék, az segíthetne a rendkívüli piaci szituációk kezelésében. Az ilyen szerződések ugyanis tompítani tudnák a piac hullámait, még ha nem is tüntetnék el azokat. Az élelmiszerlánc árai (változás az előző év azonos időszakához képest, százalék) — élelmiszerek fogyasztói ára VGRAFIKA - élelmiszer-ipari ár * Novemberig: mezőgazdasági termelői árak Forrás: KSH VÁLTOZÁSOK. Mintha nem is lenne összefüggés, annyira különböző módon ingadoztak az elmúlt években a felvásárlási, az ipari és a fogyasztói árak HIRDETÉS VILÁGGAZDASÁG MELLÉKLETEK Logisztika Tisztelt Partnerünk! Az új esztendő üzleti sikereihez megfelelő üzleti kommunikációs megoldásokat kínálunk a VILÁGGAZDASÁG LOGISZTIKA mellékleteiben. Idén is kiemelten kívánunk foglalkozni az ágazattal, rendszeresen beszámolunk az ellátási lánc híreiről, aktualitásairól. A tartalomból: ■ Aktuális szállítmányozási együttműködések • Beszámoló a versenykultúra felmérésről a Logisztikában ■ Év kiválóságainak bemutatása ■ Aktuális szakmai újdonságok, események Megjelenés: 2011. február 16. Helyfoglalás: 2011. február 7. Anyagleadás: 2011. február 11. Hirdetési információ: telefon: (06 70) 367-0147, (+36-1) 489-1190 fax: (+36-1) 488-5775 e-mail: akos.kurtfalvi@gmail.com wghirdetes@axelspringer.hu BELFÖLD 2011. február 1., kedd VIS MAIOR KÖNNYÍTÉS A természeti csapások miatt nehéz helyzetbe kerülő termelők védelmét hivatott szolgálni az a törvénymódosítás, amely a nem várt helyzetekben kiutat jelenthet. December közepén fogadta el az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítását a parlament, így a termelők vis maior esetén nem kötelesek a jó erkölcsbe ütköző terményértékesítési szerződések betartására. A módosítás szerint semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a bajba jutott termelő köteles a fedezeti vásárlásra, azaz a hiányzó termény beszerzésére, vagy helyette más szolgáltatás nyújtására. Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke azonban január közepén figyelmeztetett: egyes mezőgazdasági integrátorok és termeltető cégek továbbra is kártérítésre, úgynevezett fedezetvásárlásra kötelezik a vis maiort jelentő gazdálkodókat, ami ellentmond a törvénynek. Megállíthatatlan az ipari drágulás Nem nyelték le a termelők az alapanyagok és az energia árának meglódulását DRÁGULÁS. Feljebb kúsztak az ipari árak tavaly, de a kereslet szűkössége miatt a nyersanyagok felől érkező költségnövekedést nem tudták teljesen érvényesíteni a termelők. Visszatért az a korábbi tendencia is, hogy a világpiacinál jóval nagyobb mértékben emelkednek a belföldi árak, noha ezt tavaly a forintárfolyam alakulása nem indokolta. A szektor belföldi értékesítése decemberben 11 százalékkal magasabb árszinttel dolgozott, mint egy évvel korábban - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Az éves átlagos drágulás ezzel 7,3 százalékos volt, szemben a 2009-es 1,3-del. Igaz, utóbbi a recessziós mélyponttal esett egybe, a többéves átlag inkább a 2010-es számot közelíti. Az exportárak dinamikája viszont éppen fordítva változott: míg 2009-ben, a nagy forintgyengüléskor 7,4 százalékos volt, az előző évben 1,9 százalékosra mérséklődött a drágulás. Eközben a forint az euróhoz képest alig, 1,6 százalékkal értékelődött le az esztendő során, bár nyár körül még érezhetően gyengébb volt, mint decemberre. A külkereskedelmünkben kisebb súlyt képviselő amerikai dollár viszont bőven tíz százalék feletti erősödést is mutatott néhány hónapon keresztül, ez elsősorban az EU-n kívülre exportálóknál okozott forintban kifejezve bevételnövekedést. Az ipar egészében 4,5 százalékos volt tavaly az átlagos termelőiár-emelkedés, a decemberi drágulás 8,1 százalékot tett ki. Tavaszig még éves alapon negatív volt az árindex, ebben a legfőbb tényező az volt, hogy éves alapon ekkor jelentős forintfelértékelődés mutatkozott. Ekkor kezdett azonban magára találni az export, másfelől az energia- és nyersanyagárak emelkedése is egyre erősödő nyomás alá helyezte a termelőket. Ha a forintárfolyam stabil marad, a költségoldali drágulás még akkor is fennmaradhat rövid távon, ez már a nyugati gazdaságokban önmagában is kezd inflációs gondokat okozni. Európai szinten nem számítanak kirívónak a magyar adatok. Ez azért lehetséges, mert a hazai ipart leginkább meghatározó német termelők is viszonylag alacsony drágulással szembesültek. Az 5 százalékos német statisztika valószínűleg alatta van a még publikálásra váró uniós adatnak, hiszen ahol eddig megjelent, ott rendre fokozódó drágulást mutat. Litvániában volt a legnagyobb, 16 százalékos az áremelkedés, ugyanakkor Írországban csupán 1,1 százalékos volt a decemberi statisztika. A számokat nagyban befolyásolja, hogy mely szegmensek erősek az adott gazdaságon belül, de várhatóan lassan mindenhova begyűrűznek a világpiacról a magasabb árak.BD IPARI ÁRAK 2010-BEN 20052006-4,8 2007 20082009 2010 ■ összesenbelföldi értékesítés■ exportértékesítés VG-GRAFIKAForrás: KSH Forrás: KSH (változás az előző év azonos időszakához képest, százalék) Dec. Jan.-dec. Bányászat, kőfejtés 2,2 0,1 Élelmiszeripar 7 -1,3 Textil- és bőripar 1,2 -1,7 Fa-, papír- és nyomdaipar 2,9 -1,6 Kokszgyárt., kőolaj-fektorg. 30,7 25,7 Vegyi anyag, termék gyárt. 19,6 Gyógyszergyártás 3,5 15,2 1,1 Gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar 2,9 1,2 Kohászat, fémfeldolgozás 15,7 9,2 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,3 -0,6 Villamos berendezés gyárt. 5,8 3,7 Gép, gépi berend. gyárt. 2,4 0,4 Járműgyártás 0,5 -0,7 Egyéb feldolgozóip. és jav. 3,8 1,7 Feldolgozóipar 6,8 3,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzert, légkondicionálás 12 8,7 Vízterm., -kezelés, -ellátás 4,9 4,6 Ipar összesen 8,1 4,5