Világgazdaság, 2011. február (43. évfolyam, 22/10537-41/10556. szám)

2011-02-01 / 22. (10537.) szám

21 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Pert vesztett a GVH első embere Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal vezetője első fokon elvesztette a Trans­­parency International Ma­gyarország ellen indított pe­rét - tudatta a szervezet hétfőn. Juhász szerint a nemzetközi szervezet tavaly nyári nyílt levelében valótla­nul állította, hogy bennfen­tes tőzsdei kereskedésért korábban 300 ezer forint bírságot kapott volna a pénzügyi felügyelettől, Í VG A BKIK tanácsokat ad a fővárosnak Véleményezési és tanácsko­zási joggal állandó részvételt biztosít a budapesti vezetés a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) részé­re a főpolgármesteri kabinet üléseire, valamint a közgyű­lésbe és annak bizottságai­ba - áll abban a megállapo­dásban, amelyet tegnap írt alá Tarlós István főpolgár­mester és Szatmáry Kristóf, a BKIK elnöke. I VG Érdemi egyeztetést vár a Liga Érdemi egyeztetést folytatna a kormánnyal a munkavállaló­kat negatívan érintő intézke­désekről és a várható meg­szorításokról a Liga Szakszer­vezet - mondta Gaskó István elnök Szegeden. A kormány egyre több, a munkavállalók számára hátrányos intézke­dést hoz, s jelentősen korlá­tozta a sztrájkjogot - mondta a vezető.­­ MTI-Eco Megint csökken az üzemanyagok ára Csökkenti bruttó 4 forinttal a 95-ös benzin és 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagy­kereskedelmi árát szerdán a Mal Nyrt. A mérsékléssel a benzin átlagára 359-360, a gázolajé pedig 357 forintra csökken. A Mol egy hete a benzin árát bruttó 3 forinttal csökkentette, míg a gázolajé nem változott.­­ MTI-Eco Megkísérlik a stabilizálást Enyhe állami szabályozást a szereplők is szükségesnek tartanak az élelmiszer-termékpályán BRAUNMÜLLER LAJOS_______ Júniusra, azaz a magyar elnök­ség végére európai uniós politi­kai megállapodást vár Magyaror­szág a tejtermelők alkupozíciói­nak kiegyensúlyozását célzó kez­deményezéssel kapcsolatban - mondta el a Világgazdaságnak Hajdú Márton, a soros elnökség egyik szóvivője. A javaslat sze­rint a tejtermelőknek lehetővé tennék, hogy közösen alkudja­nak a nagyobb feldolgozókkal a felvásárlási árak megállapításá­nál. Ez ma kartelltevékenység­­nek minősül. A jelenleg tapasz­talt élelmiszer-piaci áringadozás­nak részben az élelmiszerlánc szereplői közti egyensúlytalan­ság az oka, ezért a magyar elnök­ség célja, hogy az uniós agrárta­nács áprilisi és júniusi ülésén az EU szakminiszterei közösen vi­tassák meg a kérdést - tette hoz­zá Hajdú. Az elmúlt napokban több ter­melői szervezet is jelezte, hogy a megnövekedett takarmányárak miatt áremelést tartanak szüksé­gesnek. Legutóbb a Baromfi Ter­mék Tanács és a Tej Termék Ta­nács jelezte, hogy ha nem tud­nak a megnövekedett költségeik pótlására magasabb felvásárlási árakat kiharcolni, számos terme­lő csődbe mehet, és Magyaror­szág importra szorulhat baromfi­húsból. Részben a világ kulcs­­fontosságú termőterületein ta­pasztalt mostoha időjárás, rész­ben a spekulációk hatására ugyanis olyan mértékben meg­emelkedtek a takarmányárak, hogy elkerülhetetlennek tűnik az áremelés. Az élelmiszerlánc sze­replői azonban egyöntetűen állít­ják: nincs mozgásterük számot­tevő áremelésre, ugyanakkor va­lamilyen szintű állami szabályo­zást szükségesnek tartanának. Az üzleti élet tisztaságát lehet és kell is szabályozni, ám mindez nem befolyásolja a végső fo­gyasztói árakat - nyilatkozta la­punknak Vámos György. Az Or­szágos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátette: durva sza­bályozás az élelmiszerlánc ki­egyensúlyozottságát illetően nem várható az Európai Unió­ban, hiszen az EU alapvetően versenyt szeretne látni. A piaci folyamatok, az alap­­anyagárak emelkedése kapcsán bizonyos áremelés eddig sem volt megúszható - fejtette ki Vá­mos. A kereskedelemben hagyo­mányosan nehéz januári hónap az idén különösen rosszul ala­kul. A hagyományos költségeken (például a fűtésen) túl a deviza­hitelek alakulása és a magas üzemanyagárak is megtakarítás­ra ösztönzik a vásárlókat. Éppen ezért rendkívül rossz kommuni­kációt jelent az, amikor a terme­lők áremelésért kiáltanak, hi­szen ezzel elriasztják a vevőket - fogalmazott Vámos György. Az alapanyagárak növekedése előbb vagy utóbb mindenképp végigvonul az egész termékpá­lyán, és a biológiai ciklustól füg­gően előbb a tojásnál, majd a ba­romfi-, legkésőbb pedig a sertés­húsáraknál emelésként jelentke­zik - szögezte le lapunknak Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke. Mindez valós keresletcsökkenést eredményezhet, ebben az eset­ben pedig a piaci szereplőknek el kell fogadniuk, hogy ha más piacokat nem találnak, úgy ará­nyosan csökkenteniük kell a ter­melésüket. Ilyen esetben kiutat például az export jelenthet. A piaci hatások azonnali és ki­fejezett hatása idehaza különö­sen komoly problémákkal jár a termékpálya szereplői számára. Ennek egyik oka, hogy Magyar­­országon nem alakultak ki azok a tartós, bizalmi jellegű üzleti kapcsolatok, amelyek más orszá­gokban már régóta léteznek - ál­lítja Éder. Az elmúlt évtizedek­ben az élelmiszerláncot érintő problémákkal a szereplők min­den esetben az államhoz fordul­tak, és azokat mindig az állam ol­dotta meg valamilyen formában, jóllehet a megoldásokat részben a partnereknek maguknak kel­lett volna kidolgozniuk. Ha létre­jönnének a termékpálya szerep­lői között olyan hosszú távú part­neri szerződések, amelyek nem az árakat, de legalább az árkép­zés mechanizmusának elveit és a konfliktusrendezés módját rögzítenék, az segíthetne a rendkívüli piaci szituációk ke­zelésében. Az ilyen szerződések ugyanis tompítani tudnák a piac hullámait, még ha nem is tüntet­nék el azokat. Az élelmiszerlánc árai (változás az előző év azonos időszakához képest, százalék) — élelmiszerek fogyasztói ára VG­RAFIKA - élelmiszer-ipari ár * Novemberig: mezőgazdasági termelői árak Forrás: KSH VÁLTOZÁSOK. Mintha nem is len­ne összefüggés, annyira különböző módon ingadoztak az elmúlt években a felvásárlási, az ipari és a fogyasztói árak HIRDETÉS VILÁGGAZDASÁG MELLÉKLETEK Logisztika Tisztelt Partnerünk! Az új esztendő üzleti sikereihez megfelelő üzleti kommunikációs megoldásokat kínálunk a VILÁGGAZDASÁG LOGISZTIKA mellékleteiben. Idén is kiemelten kívánunk foglalkozni az ágazattal, rendszeresen beszámolunk az ellátási lánc híreiről, aktualitásairól. A tartalomból: ■ Aktuális szállítmányozási együttműködések • Beszámoló a versenykultúra felmérésről a Logisztikában ■ Év kiválóságainak bemutatása ■ Aktuális szakmai újdonságok, események Megjelenés: 2011. február 16. Helyfoglalás: 2011. február 7. Anyagleadás: 2011. február 11. Hirdetési információ: telefon: (06 70) 367-0147, (+36-1) 489-1190 fax: (+36-1) 488-5775 e-mail: akos.kurtfalvi@gmail.com wghirdetes@axelspringer.hu BELFÖLD 2011. február 1., kedd VIS MAIOR KÖNNYÍTÉS A természeti csapások miatt nehéz helyzetbe ke­rülő termelők védelmét hi­vatott szolgálni az a tör­vénymódosítás, amely a nem várt helyzetekben ki­utat jelenthet. December közepén fogadta el az ag­rárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítását a par­lament, így a termelők vis maior esetén nem kötele­sek a jó erkölcsbe ütköző terményértékesítési szer­ződések betartására. A módosítás szerint sem­mis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a bajba jutott termelő köteles a fedezeti vásárlásra, azaz a hiányzó termény beszer­zésére, vagy helyette más szolgáltatás nyújtására. Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke azonban január közepén figyelmeztetett: egyes mezőgazdasági in­tegrátorok és termeltető cégek továbbra is kártérí­tésre, úgynevezett fede­zetvásárlásra kötelezik a vis maiort jelentő gazdál­kodókat, ami ellentmond a törvénynek. Megállíthatatlan az ipari drágulás Nem nyelték le a termelők az alapanyagok és az energia árának meglódulását DRÁGULÁS. Feljebb kúsztak az ipari árak tavaly, de a kereslet szűkössége miatt a nyersanyagok felől érkező költségnövekedést nem tudták teljesen érvényesíteni a termelők. Visszatért az a koráb­bi tendencia is, hogy a világpiaci­nál jóval nagyobb mértékben emelkednek a belföldi árak, noha ezt tavaly a forintárfolyam alaku­lása nem indokolta. A szektor bel­földi értékesítése decemberben 11 százalékkal magasabb árszint­tel dolgozott, mint egy évvel ko­rábban - derült ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal legfrissebb jelen­téséből. Az éves átlagos drágulás ezzel 7,3 százalékos volt, szem­ben a 2009-es 1,3-del. Igaz, utób­bi a recessziós mélyponttal esett egybe, a többéves átlag inkább a 2010-es számot közelíti. Az exportárak dinamikája vi­szont éppen fordítva változott: míg 2009-ben, a nagy forintgyen­güléskor 7,4 százalékos volt, az előző évben 1,9 százalékosra mér­séklődött a drágulás. Eközben a forint az euróhoz képest alig, 1,6 százalékkal értékelődött le az esz­tendő során, bár nyár körül még érezhetően gyengébb volt, mint decemberre. A külkereskedel­münkben kisebb súlyt képviselő amerikai dollár viszont bőven tíz százalék feletti erősödést is muta­tott néhány hónapon keresztül, ez elsősorban az EU-n kívülre expor­tálóknál okozott forintban kifejez­ve bevételnövekedést. Az ipar egészében 4,5 százalé­kos volt tavaly az átlagos terme­­lőiár-emelkedés, a decemberi drá­gulás 8,1 százalékot tett ki. Tava­szig még éves alapon negatív volt az árindex, ebben a legfőbb ténye­ző az volt, hogy éves alapon ekkor jelentős forintfelértékelődés mu­tatkozott. Ekkor kezdett azonban magára találni az export, másfelől az energia- és nyersanyagárak emelkedése is egyre erősödő nyo­más alá helyezte a termelőket. Ha a forintárfolyam stabil marad, a költségoldali drágulás még akkor is fennmaradhat rövid távon, ez már a nyugati gazdaságokban ön­magában is kezd inflációs gondo­kat okozni. Európai szinten nem számíta­nak kirívónak a magyar adatok. Ez azért lehetséges, mert a hazai ipart leginkább meghatározó né­met termelők is viszonylag ala­csony drágulással szembesültek. Az 5 százalékos német statisztika valószínűleg alatta van a még publikálásra váró uniós adatnak, hiszen ahol eddig megjelent, ott rendre fokozódó drágulást mutat. Litvániában volt a legnagyobb, 16 százalékos az áremelkedés, ugyanakkor Írországban csupán 1,1 százalékos volt a decemberi statisztika. A számokat nagyban befolyásolja, hogy mely szegmen­sek erősek az adott gazdaságon belül, de várhatóan lassan min­denhova begyűrűznek a világpi­acról a magasabb árak.BD­ ­ IPARI ÁRAK 2010-BEN 20052006-4,8 2007 20082009 2010 ■ összesenbelföldi értékesítés■ exportértékesítés VG-GRAFIKAForrás: KSH Forrás: KSH (változás az előző év azonos időszakához ké­pest, százalék) Dec. Jan.-dec. Bányászat, kőfejtés 2,2 0,1 Élelmiszeripar 7 -1,3 Textil- és bőripar 1,2 -1,7 Fa-, papír- és nyomdaipar 2,9 -1,6 Kokszgyárt., kőolaj-fektorg. 30,7 25,7 Vegyi anyag, termék gyárt. 19,6 Gyógyszergyártás 3,5 15,2 1,1 Gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar 2,9 1,2 Kohászat, fémfeldolgozás 15,7 9,2 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,3 -0,6 Villamos berendezés gyárt. 5,8 3,7 Gép, gépi berend. gyárt. 2,4 0,4 Járműgyártás 0,5 -0,7 Egyéb feldolgozóip. és jav. 3,8 1,7 Feldolgozóipar 6,8 3,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzert, légkondicionálás 12 8,7 Vízterm., -kezelés, -ellátás 4,9 4,6 Ipar összesen 8,1 4,5

Next